Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillét XXI. évf. 109. sz. 1970. május 12., kedd. Dicsőség a hősöknek, örök hála a felsz Díszünnepség Szolnokon a Győzelem Napja alkalmából A Győzlem Napja 25. évfordulójának tiszteletére —díszünnepséget tartottak teg­nap este Szolnokon a Szigligeti Színházban. A magyar és a szovjet himnusz után Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Váczi Sándort, Za­gyi Jánost, Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárait. Fodor Mihályt, a me­gyei tanács vb elnökét, Árvái Istvánt, az SZMT vezető titkárát, Nyikolaj Jefimo- vies Tyimol'ejev alezredest, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselőjét. Üdvözölte továbbá Szabó István rendőrezredest, Nádas Józsefet, Turó- czi Ferencnét, Bárdi Imrét, Soős Istvánt, dr. Kuti Györgyöt Brassói Tivadar ezre­dest, F,. I. Valjavko alezredest, Gemela Ede alezredest, Pompor Istvánt, Fehér Józse­fet, Brezvai Istvánt, Sándor Lászlót, Posta Mihályt, Oláh Jánost, Csorna Kálmánt, Vass Lajos alezredest. Az elnöklő Gál Gyula megnyitójában többek között ezeket mondotta: — Ezen a tavaszon három egymáshoz kapcsolódó jubileumi évfordulót ünnepel népünk. Felszabadulásunk 25. évfordulóját, a lenini centenáriumot__ és a Győzelem Napját. Ezek nemcsak időben esnek közel egymáshoz, hanem belső tartalmukat is széttéphetetlen szálak fűzik egybe. Negyedszázad telt el azóta, hogy a hős szovjet hadsereg katonái felszabadították hazánkat a fasiszta elnyomás alól és oroszlánrészt vállalva a küzdelemből szétzúzták az emberiség leggonoszabb ellenségét, a német fasizmust. Gál Gyula ezután röviden méltatta a szovjet hadsereg történelmi nagy győ­zelmét, szólt arról, hogy hazánk is Lenin útját járva a szocialista népek nagy csa­ládjához tartozik és ennek szellemében dolgozik. Megnyitója után Csáki István emelkedett szólásra. Csáki István elvtárs beszéde Hegyei ipari kommunista aktíva Szolnokon Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Két napja már, hogy a bé­ke- második negyedszázadá­ban élünk. Európa írott tör­ténete még nem jegyzett fel ilyen hosszú békés időszakot. Európa országai és népei még nem éltek egyfolytában ilyen hosszan közvetlen veszély és rettegés nélkül. Ez a helyzet és az előttünk táruló jövő, a békés fejlődés lehetőségei mind-mind abból fakadnak, hogy a II. világháború felszí- tójának és kirobbantójának, az emberiség gonosz ellensé­gének szétzúzásában a fő ter­heket, a világ új rendjét kép­viselő, új társadalmat jelentő szovjet hatalom és annak fegyveres erői viselték. Ez a győzelem és a vele együtt megszerzett új európai pozí­ciók határozták meg a fel­szabadult területek, országok és népek fejlődését. A mi ha­zánk és a szomszédos orszá­gok — itt, Európa közepén és Tpvol-Keleten — ennek a győzelemnek eredményeként indultak el negyedszázaddal ezelőtt a szocializmus útján. Hazánkban és a negyedszá­zaddal ezelőtt a szocializmus útjára lépett más országok­nak és népeknek éppen úgy, mint az elsőnek, nem érde­kük a háború, ellenkezőleg: érdekük a béke, érdekük az alkotás. Most, amikor hálatelt szív­vel köszöntjük felszabadítón­kat, a szovjet népet és annak dicső hadseregét, örömmel, bizakodással köszöntjük a már negyedszázada tartó új helyzetet, a békés fejlődés le­hetőségét és ennek tovább bontakozó, táruló távlatait. A II. világháború nehéz napjait, óráit és perceit az el­telt negyedszázadban az em­beriség sokféleképpen idézte fel és örökítette meg. Hősi történeteket, regényeket és regényes elbeszélések sokasá­gát írták meg a résztvevők, a visszaemlékezők, a költők és az írók. Dalok, versek so­kasága idézi a hősi kort. És ezeknek az irodalmi alkotá­soknak, személyes viszaemlé- kezéseknek, daloknak, költe­ményeknek központi alakja a háború fő terhét viselő em­ber, s köztük a legtöbbet vi­selő szovjet ember. Ö — a szovjet ember, a szovjet nép — védte meg Moszkvát. Le- ningrádot. Ogyesszát. Égő fal­vakon, lángoló városokon, megáradt folyókon, úttalan havas mezőkön, tűzben, vér­ben, a halál ezernyi veszedel­mében üldözte és verte a tá­madó fasisztákat, temette el a halottakat, osztotta meg szűkös kenyerét a felszaba­dult népek éhező lakosságá­val, s majd amikor a győze­lem megszületett, ödaállt tel­jes súlyával a népek mögé, hatalmas erejét védőpajzs­ként tartotta és tartja ké­szenlétben; segítette és segí­ti e népeket az új élet építé­sében. Ünnepi ülésünk első hála­telt gondolata hozzá száll, a küzdelmet vállaló és viselő, elesett, hősként, tisztelt, vagy megmaradó és tovább küzdő, most már békét védelmező és erősítő szovjet emberhez. Dicsőség a hősöknek, örök hála a szabadítóknak. A burzsoá történetírás szá­zadokon keresztül sok-sok tényt hamisított meg a tör­ténelemben. A II. világhábo­rú eseményéhez, fontos tör­ténelmi időszakaihoz azonban még a burzsoá történetírás sem mert hozzányúlni. Nem is nyúlhatott hozzá. A tények annyira kézenfekvőek, any- myira bizonyítók, hogy mind­ezt lehetetlenné teszik. Húsz millió szovjet ember halt meg a il. világháborúban. 1710 város dőlt romba, fal­vak tízezrei semmisültek meg és széthullott, megsemmisült az addig legerősebbnek hitt és hirdetett német militaris­ta hadsereg. A német hadve­zetés legerősebb katonai cso­portosításai hulltak széjjel és semmisültek meg szovjet föl­dön — Moszkva alatt, Volgo­grad térségében, a Leningrá- dot ostromló gyűrűben, Kurszknál és másutt. A ha­lálos csapást a német fasiszta haderőre nem légitámadások, nem tengeri hadműveletek és más manőverek, hanem a szovjet hadvezetés évekig tartó tervszerű offenzívája mérte ki, amibe természete­sen mindezek az akciók bele­tartoznak. Amikor 1941. június 22-én a német fasiszta haderők megindultak a Szovjetunió ellen, a mozgósított 217 né­met hadosztályból 153, vagy­is a készenléti erők 70 szá­zaléka hatolt be szovjet föld­re. Villámháborút terveztek, villámháborút hirdettek, vil­lámháborút kezdtek. — Le akarták rohanni a végtelen szovjet területeket, azokat az országrészeket, amelyeket még a történelem során egyetlen idegen hódítónak sem sikerült tartósan birtok­ba venni. 1942 közepén a volgográdi offenzívára készülve, már a mozgósított erők 76 százaléka — mintegy 184 hadosztály — volt német részről a szovjet frontokon. Ezenkívül ott vol­tak a csatlós országok erői. Még 1945 januárjában — fél évvel a II. front létesítése után — a német haderők 60 százaléka harcolt szovjet frontokon. Csak itt, a mi kis országunkban mintegy 60—65 német és csatlós hadosztályt kellett a szovjet fegyveres erőknek szétzúzni. És a szovjet fegyveres erők elvégezték a feladatot; telje­sítették a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a szovjet kormány parancsát, teljesí­tették internacionalista kül­detésüket:. szétzúzták a hit­lerista hadigépezetet, feltűz­ték a győzelem tűzpiros lobo­Magyar kormány­küldöttség a KGST ülésszakán Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás1—Paraszt Kormány elnökének vezeté­sével hétfőn délután eluta­zott Varsóba a KGST Ta­nácsának XXIV. ülésszakára a magyar kormányküldött­ség. A parlamenti küldöttség Törökországban A Kállai Gyula vezette magyar parlamenti küldött­ség megkezdte egyhetes Tö­rökországi látogatását. Rö­viddel az Ankarába érkezés után országgyűlésünk elnö­ke és a kíséretében lévő képviselők megkoszorúzták a modern Törökország meg­alapítójánakKemal Atatürk- nek a várai fölött emelkedő mauzóleumát. A magyar vendégek tisz­teletére a szenátus elnöke díszvacsorát adott A vasárnap délelőtti órák­ban Sezgin áll"mm in isrtér­nél tett látogatást küldött­ségünk. maid az ankarai Hét-' ti'n Múzeum <*s a parlamenti épület megtekintése szere­pelt a programban. góját a nácizmus hírhedt fészke és fellegvára, a berli­ni Reichstag tornyára. Vége lett a háborúnak Eu­rópában, majd néhány hó­napra Távol-fíeleten is meg­született a győzelem, össze­omlott a japán hadsereg. Eb­ben is hagy része volt a szov­jet hadvezetésnek, hiszen az európai béke kivívása után az erők egy tekintélyes ré­szét Távol-Keletre csoporto­sították át. A győzelem nyo­mában az emberiség szívé­ben megszületett a vágy és akarat sajátos keveréke: „so­ha többé háborút” nagyszerű gondolata. Ekkor Európa líagyrósze romokban hevert. Volgográdtól Berlinig, Bériig és azon túl a La Manche csa­tornáig a pusztulás szörnyű képe uralkodott. De a fasiz­mustól, a német fasiszta el­nyomástól megszabadított emberiség gyorsan eszmélt, munkához, építéshez látott. Nyílt színre léptek az üldö­zött, de a felszabadítás har­caiban illegálisan, keményen küzdő kommunista pártok. Megindult a roham az újért. Eltűntek a romok, beheged­tek a sebek, felszáradtak a gyász könnyei, az élet a bé­kés élet irányába fordult. Létrejöttek, megalakultak a béke védelmét hirdető nagy nemzetközi szervezetek — köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete is- Nagy volt a bi­zakodás a tartós békére, új háború elhárításának lehető­ségére. Nem volt ez alapta­Vasámap este Kállai Gyu­la és felesége a magyar nagykövetségen adott foga­dást a török vendéglátók tiszteletére. Hétfőn elutazott a Kállai Gyula vezette magyar parla­menti küldöttség a török fő­városból az Égéi tenger mel­lett fekvő Izmir városába. A látogatáson, amely né­hány perccel a megérkezés után zajlott le, a török veze­tők és a magyar delegáció tagjai eszmecserét folytattak a török—magyar kapcsolatok alakulásáról, a gazdasági, a műszaki és kulturális kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeiről. A délutáni órákban delegá­ciónk az izmiri kormányzó­ságon és a város polgármes­terénél tett látogatást. Ezután a fontos ipari és kereskedelmi központ. Izmir egyik textilgyárát és a helyi fémműveket tekintette meg delegációnk. A hétfő esti program az izmiri kormányzó küldöttsé­günk tiszteletére adott dísz­vacsorájával zárult. Gecse Árpád kiállítása Negyven év művészi ter­mésének javát mutatja be Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása. amely vasárnap A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága hétfőn a megye párt-, szakszervezeti- és gaz­dasági vezetői részvételével ipari kommunista aktíva ta­nácskozást tartott a szak- szervezetek megyei tanácsa székházéban. A tanácskozás elnökségében ott volt Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb- eslnöke. A tanácskozás résztvevőit Soós István, a megyei ta­Bensőséges ünnepség volt hétfőn Törökszentmiklóson, a Baromfiipari Országos Vállalat helyi gyáregységé­nél. A mintegy hétszázötven dolgozót képviselő, az üzem. részekben választott küldőt, tek előtt ölbaum István, az üzem párttitkára mondott köszöntőt. Ezután Láng György, az országos vállalat vezérigazgatója adta át dr. Pálíy Dezsőnek. „ gyáregy­ség igazgatójának az élüzem címet igazoló okmányt és a Minisztertanács, valamint a SZOT Vörös Vándorzászlójá­nak kicsinyített mását, amit az országos vállalat tízezer­nyi dolgozója tavaly a mun­délelőtt nyüt meg a jász- szentándrási művelődési ott­honban. A hetvenéves művész je­lenleg is szülőfalujában, Alattyánban él, és főleg a jászsági falu mindennapi életét festi. Budapesten Valló Endre és Rudnay Gyula tanítványa volt. Olaszországban járt ta­nulmányúton, és hosszabb időt töltött Velencében. Ha­zatérése után a szolnoki mű­vésztelep lakója lett, majd néhány év múlva Alattyánba költözött, s azóta ottani mű­termében dolgozik. Az 1920-as évek elejétől szerepel kiállításokon. Számos alkotása közgyűj­temények. intézmények bir­tokában van. Képeit többek között a jászberényi Jász Múzeumban. a szolnoki Damjanich Múzeumban lát­hatják az érdeklődők. Vásá­rolt tőle a Magyar Nemze­ti Galéria is. A jászszentandrási gyűj­teményes kiállítás május 10. és 18. között lesz nyitva. Elkerült bennünket a szubtrópusi meleg Kétszeres időjárási menet­rend módosulásról adott ta­nács vb elnökhelyettese üd­vözölte, majd Sári. Mihály, az MSZMP megyei bizottsá­ga gazdaságoolitikai osztá­lyának vezetője tartott vita­indító előadást időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről, az iparvállalatok 1969. évi és 1970. első negyedévi gaz­dálkodásának tapasztalatai, a soronkövetkező feladatok tükrében.. A kommunista aktíván felszólalt Csáki István elv­társ is. A tanácskozásról, —■ a beszámolóról és n vitáról — holnapi lapszámunkban részletes tudósítást közlünk. kaversenyben elélt eredmé­nyeiért kapott. Ez az üzem, amíg önállóan tevékenykedett. éveken át kivívta magának a kiváló címet. Most, hogy az orszá­gos vállalat egységeként dol­gozik, szintén siker kíséri munkáját. — Vállalatunk sorrendben most ötödször érte el a ki­váló címet — mondta a ve­zérigazgató. — A kitünteté­sért, ' az elismerésért „ gyá­rak dolgozóinak jár a köszö. net. Megköszönöm Önöknek azt a lendületes, gondos munkát, amit végeztek. Rövid ünnepi beszéde után a vezérigazgató a gyáregység öt vezetőjének nyújtotta át „ Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt. Az ünnepség alkalmával még huszonötén vették át e megtisztelő cí­met igazoló oklevelet és jel­vényt, valamint p velejáró pénzjutalmat az üzem dol­gozói közül. A rövid hivata­los ünnepség után közös ebéden vettek részt n meg­hívottak. jékoztatást hétfőn délután dr Tardos Béla, a Központi Meteorológiai Intézet tudo­mányos főmunkatársa. Az egyik az. hogy az a szubtrópusi leevgö, amely 26—30 fokos hőség .,fenye­getésével” indult meg felénk vasárnap este, hétfőre virra­dó éjszaka a magasban el­kanyarodott Románia felé. Iffy egyrészt megszabadul­tunk a hirtelen, átmenet nélkül ránk köszöntő káni­kulától, másrészt tovább lassult az Alpokban a hóol­vadás, csökkentve a szeren­csére már amúgy sem túl­ságosan nagy árvízveszélyt. A másik eltérést a menet­rendtől az okozta, hogy az Alpoktól és az északi Kár­pátoktól délre fekvő terüle­ten a továbbiakban is dél­nyugati irányú áramlás ma. rád, ami nagyjából az eddi­gi hőmérsékletet fogja fenn­tartani. tgy bár a naptár kedden,, szerdán és csütörtö­kön a három fagyosszent ne­vét tünteti fel. látogatásuk már nem fenyeget. A jelek ugyanis arra mutatnak, hogy .feladatukat?’ mar a múlt hét elején ránktöri nagyará­nyú lehűléskor „elvégezték^ (Folytatás a 3. oldalon) Graham Greene Nixonról — Szociál­demokrata kongresszus az NSZK-ban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON \ — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Az elismerés a gyárak dolgozóinak szól Élüzem cím átadás Törökszentmiklóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom