Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. május 10. Az emberiség megmentéi Nyugati katonai és politikai személyi­ségek a Szovjetunió szerepéről a II. Vi­lágháborúban. Amikor n hitleri Német­ország rátámadt a Szovjet­unióra, a burzsoá politikai és katonai szakértők gyors győzelmet jósoltok a Wehr­macht számára. Az öröm korainak bizo­nyult* a Szovjetunió nem­csak felfogta a csapást, de szét is zúzta a III. Birodal- ' mat. A szovjet emberek ér­tékelik a fasizmus ellenes koalíció és a szabadságukért küzdő népek hozzájárulását a győzelemhez, de az a tör­ténelmi igazság, hogy nekik és a Szovjet Hadseregnek kellett megbirkóznia a leg­nagyobb fasiszta erőkkel. Ezt a tényt nem vonhatták kétségbe a nyugati katonai és politikai szakértők sem. Montgomery tábornagy így írt: ,.Oroszország szinte egye­dül súlyos párharcban küz-. dött a hitleri hadsereg egész erejével és állta a harcot". 1944. augusztus 8-i alsó- t házi beszédében Churchill kijelentette: .....n világon n em volt még egy olyan erő — hacsak néhány év múlva nem sikerült volna megszer­vezni — amely képes lett volna megtörni és szétzúzni a német hadsereget, olyan katasztrofális veszteségeket okozva, mint telték ezt a szovjetorosz hadseregek". A Szovjetunió megtáma­dásakor Hitler és táborno­kai azt várták, hogy az da­rabokra hullik. Már az első napokban kénytelenek voltak azonban meggyőződni arról, hogy súlyos hibát vétettek a számításban. Tippelskirch hitlerista tábornok — a ké­sőbbiekben a II. Világhábo­rú hamisításoktól sem visz- szairadó történésze — kény­telen volt beismerni: ,,Meg­győző volt az ellenség szilárd ellenállása... szó sem lehe­tett arról. ' hogy a „kártya­várat” gyors csapásokkal szétverjük 1941. július 4-én így írt a fasiszta Völkischer Beo­bachter: „Vitathatatlan tény, hogy ellenségeink közül a német katona egyetlen olyan harcossal sem találkozott, mint az orosz katona, aki a leghajlíthatatlanbb. a legszi­lárdabb”. A Szovjet Hadsereg védel mi szilárdságára utal, — az Amerikái—Szovjet Barátság Nemzeti Tanácsának küldött — táviratában Eisenhower: ...a világ tanúja lett a tör­ténelem egyik legdicsőbb védelmi harcának, amikor a szovjet hadsereg katonái tel­fogták a náci katonai gépe­zet egész csapását és vég­legesen megállították”. A második világháború­ban a német csapatok első vereségüket akkor szenved­ték el. amikor szétverték őket Moszkva alatt. Szerte­foszlott a hitleri hadsereg legyőzhetetlenségének legen­dája. Egyes nyugati katonai­történészek igyekeznek bizo­nyítani, a világháborúban a fordulatot az angol—ameri­kai csapatok észak-afrikai, olaszországi és nyugat-euró­pai tevékenysége hozta meg. Ez a tudatos ferdítés köz­ismert. hogy sehol méretei­ben olyan jelentős, straté­giailag olyan döntő csaták nem folytak, mint a szovjet —német fronton. A moszk­vai után a sztálingrádi csata Toppantotta meg a fasiszta hadsereg gerincét. ..Hadjárat Sztálingrád el­len” C'mű könwében így ír erről Dörr tábornok: .....1942-ben Sztálingrád fordulópont volt a háború menetében. Németország szá­mára n sztálingrádi csata történelmének ipgy-pomasz- tóbb veresépe — Oroszország szórnám a legnagyobb nyő­zelem”. E szavakat erősítette meg von Mannstein tábor­nagy: ..NémetorszAhhan szintén sokan vélekedtek ÚOV hopv - sztálinnrédi csa­ta döntő jelentőségű” Az amerikai elnök — Roosevelt — írta a hős vá­rosnak. hogv a sztálinerárüak dicső győzelme megállí­totta az intervenciót és for­dulópontot jelent a Szövet­séges Nemzetek háborújában az agresszió erői ellen”. VI. György angol király Kali- nyinnak küldött táviratában kiemelte a sztálingrádiak szilárd ellenállását, amely „...megfordította az esemé­nyeket és döntő csapások előjele lett, kétségbeejtve a civilizáció és a szabadság ellenségeit”. Gyökeres változást hozott a háború menetébe a kurszki csata és a szovjet csapatok dnyeperi előnyomulása. Er­ről Churchill így nyilatko­zott: ,<A Kurszkért, Őreiért és Harkovért folytatott há­rom hatalmas ütközet — mindössze két hónapon be­lül véghezvive — a német hadsereg vereségét jelentette a Keleti fronton”. A Bjelorussziáért folyta­tott harcokban mindkét részről több mint 4 millió katona, 60 ezer löveg és ak­navető, 9 ezer repülőgép vett részt. A német csapatok szétverése után megroppant a fasiszták keleti frontja. Westfahl tábornok ígv írt erről: ..1944 nyarán és őszén a német hadserenet történe­tének legsúlyosabb — még n. sztálingrádit is felülmúló — veresége érte... Mindössze 30 hadosztály szétszórt ma­radványai kerülték el a pusztulást és a fogságba- esést”. A Szovjet Hadsereg,_ kiűz­ve az ellenséget hazájából, elhozta Európa népeinek a felszabadulást, azoknak is, ahol közvetlenül nem járt. így írt erről de Gaulle: „A franciák jól tudják mit tett értük Szovjetoroszorszáo. — Tudják a.zt is, hogy felsza­badulásukban „ legnagyobb szerepet Szovjetoroszország játszotta iHasonló nyilatkozatokat le­hetne idézni sokat. A bur­zsoá történelem kutatók tud­ják. hogy a győzelmet a szőriét harcosok rendkívüli harci moráliának és „ Fő­parancsnokság hadműveleti művészedének köszönhetjük. Stilwell tábornok — az USA szárazföldi csapatainak főparancsnoka — 1945. ja­nuár 31-én egy New York-i gyűlésen jelentette ki: ,,Az egész civilizált világnak kü­lönösen értékelnie kell e harc központi alakjának — az orosz katonának — érde­meit”. A szovjet katonai vezetés magasra értékelését halljuk Eisenhower szavaiból: „Az európai háborúban a Vörös Hadsereg hatalmas győzelmei felkeltették a világ csodá­latát. ...Mint katona. figyel­ve^ a Vörös Hadsereg had­műveleteit. a legnagyobb lel­kesedés fogott el vezeiöinek művészete láttán”. Azok, akik a Szovjetunió­ba irányuló amerikai hadi- szállítások döntő szerepét hangsúlyozzák a győzelem­ben. emlékezzenek Roosevelt — 1944 májusában elmondott — szavaira: ,....A Szovjet­unió döntően a saját gyárai­ban előállított fegyverzetet használja”. A Szovjet Hadsereg fölé­nyét a fasiszta csapatok fe­lett még Kleist tábornok is elismerte, amikor kijelentet­te: „A fegyverzet — külö­nösen a harckocsik — már 1941-ben is kiváló volt. A tüzérség — szintúgy mint a gyalogság fegyverzetének nagyrésze — nagyon jó volt. Puskáik korszerűbbek vol­tak. nagyobb volt tűzgyor- sasága mint a mieinknek. A T—34-esük n világ legjobb harckocsija volt”. A Szovjetunió a legna­gyobb részt vállalta a hitleri hordák ellen folytatott harc­ban: a legnagyobb veszte­ségeket. nélkülözéseké szen­vedte. fgv beszélt erről Ken­nedy elnök 1963. június 10-i beszédében: ,,A háborúk tör­ténetében egyetlen ország nem szenvedett többet, mint amennyit Oroszország a II- világháború folyamán”. Az emberiség tudja, hogy a fasiszta pestisből való megszabadulást mindenek­előtt a Szovjetuniónak és fegyveres erejének köszön­heti. A hálás emlékezet ezt mindörökre megőrzi. L. KORZUN ezredes, a haditudományok kandidátusa Történelmi lecke 1945 május kilencediké, ez a ma már történelmi dátum, nem egyszerűen egy háború végét jelentette, hanem az emberiség szörnyű ellenségé­nek, a fasizmusnak legyűré­sét. A hitlerizmus pusztulás­sal fenyegette mindazt, ami szép, nemes és emberséges a világban — a népek azon­ban mégvívták önvédelmi harcukat. A háború legsú­lyosabb terhét a Szovjetunió viselte. Hadserege mérte a halálos csapást a náci Né­metországra, felszabadította Európa számos országát, — köztük hazánkat — megte­remtette az alapot a jövő építéséhez. Huszonöt évvel ezelőtt fel- lélegzett a sokat próbált vi­lág. Tűzijáték fénye lobbant a moszkvai Vörös tér felett, ismerősök és ismeretlenek, arcukon könnyel és mosoly- lyal ölelkeztek össze — há­ború után, este hatkor. Kon­fettizápor árasztotta el a New York-i Brodway-t; Ber­lin füstölgő romjai körött az igaz német hazafiak már az új élet első-lépéseit tették; s harmincöt nappal április ne­gyediké után az utcára tó­dultak az emberek Budapes­ten is... rí Azóta negyedszázad per­gett le a történelem homok­óráján: vajon mi lett a harc­ban és győzelemben szüle­tett reményekből? Földgo­lyónk arculata átformáló­dott, ma alapvetően más, mint akkor volt. A fasizmus felett aratott győzelem meg­nyitotta annak lehetőségét, hogy tizennégy országból ki­alakuljon a szocialista világ- rendszer. Felbomlott az imperializmus gyarmati rendszere, Afrikában, Ázsiá­ban és Latin-Amerikában több mint hetven ország nyerte el függetlenségét. A világon száz- és százmilliók szállnak szembe a háború­val: az emberiség történeté­ben még soha nem alakult kí ilyen szervezetten erős bekemozgalom. Ennek a küz­delemnek élén ott találjuk öt kontinens kilencven kom­munista pártját. A kép mégsem egyértelmű. Egy brit újságíró visszaem­lékezéseiben felidézte sze­mélyes emlékét a Győzelem Napjáról, amelyet történe­tesen a moszkvai amerikai nagykövetség épületében élt át. A nagykövet az ablakból figyelte az ünneplő-kavargó tömeget, azután megjegyez­te: „Ezek az emberek azt hiszik, hogy véget ért a má­sodik világháború. Pedig té­vednek, most kezdődik a harmadik.” A fasizmus elle­ni harc éveiben létrejött együttműködést nem sike­rült megőrizni a háború utá­ni időszakban. Az Egyesült Államok imperialista vezető körei hamarosan a hideghá­ború dermesztő állapotába taszították a világot; megin­dították az atomfegyverke­zési hajszát; nem riadtak vissza a helyi háborús ag­resszióktól sem. A nukleáris világégést — hála a megváltozott erőviszo­nyoknak — sikerült elkerül­nünk, de negyedszázad alatt nyolcvannyolc háborút jegy­zett fel a krónika. Közöttük nem egyről korántsem be­szélhetünk múltidőben. Sza­badságharcát vívja a viet­nami nép és a háború, az ag­resszió lángja Laoszra és Kambodzsára is kiterjedt. Nyugtalan a közel-keleti térség, légiharcok és ágyú­párbajok zajlanak a tűzszü- neti vonalakon. Rendezetlen az európai helyzet is. hu­szonöt év alatt nem sikerült egy asztalhoz ültetni földré­szünk államait. A szocialis­ta országok tavaly tavasszal elhangzott budapesti felhívá­sa óta új mozgásfolyamatok indultak meg kontinensün­kön. De a NATO befolyásos körei még mindig meg akar­nak torpedózni minden ren­dezést FI Sajátosan ellentmondásos ' fejlődés történt e két és fél évtized alatt azon a né­met földön is. ahonnan a há­ború elindult. Létrejött a Német Demokratikus Köz­társaság. a német munkások és parasztok békeállama, amely a történelemben elő­ször már német földön vet gátat a háborús kalandok­nak, Németország nyugati fe­lében. az atlanti erők, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok azonban a volt ellensé­get hívták szövetségesül az egykori harcostárs ellen. Megtörtént az újrafelfegy- verkezés, a Wehrmacht utód­jaként életre hívták a Bun- deswehrt. Jóllehet az össz­pontosított nemzetközi nyo­más következményeként az NSZK-nak alá kellett írnia az atomsorompó egyezményt, ratifikálását húzzák-halaszt- ják. befolyásos katonai és politikai körök továbbra is nukleáris ábrándokat dédel­getnek. Az évfordulón, az antifa­siszta harc hőseinek és ál­dozatainak emlékművei előtt tisztelegve, mit szóljunk ah­hoz, hegy Nyugat-Németor- szágban nyíltan működhet és szórhatja mételyét a neo­fasiszta NPD? Miközben a paragrafusok között bújócs- kázva, Bonnban azon vitat­koznak, hogy „legális” le­het-e az NPD, mi — törté­nelmi tapasztalataink alap­ján — csak egyet mondha­tunk: a fasizmus roncsoló, akár a rák. írmagját is ki kell irtani. Aki „demokrá- ciásdit” játszik az új fasiz­mussal, az minden demok­ratikus gondolat ellensége, ebben nem lehet pardon, A múltról beszéltünk — és a máról szóltunk! A Győze­lem Napja, 1945. május 9-e nem történelemkönyvek el­vont leckéjét szolgáltatja, hanem kihat napi harcaink­ra, erőfeszítéseinkre. A leg­főbb tanulság, hogy a béke. a haladás, a győzelem nem hull az ölünkbe — kemé­nyen, kövekezetesen. áldoza­tosan kell küzdeni érettük a fasizmussal. az imperializ­mussal. — minden visszahú­zó erővel szemben. Réti Ervin 1945. április—május, Berlin Irta: Vaszilij Kazakov tiizérmarsall Vaszilij Kazakov a szovjet hadsereg megalakulásának első napjaiban lépett a had­seregbe. Az egyszerű vörös­katonából tüzérmarsali lett. A hitleri hódítók elleni harcban Kazakov a 16. had­sereg, továbbá a brjanszki. a doni. a középső, a belo- russz, majd az első belorussz front tüzérségét vezényelte. Aktívan részt vett a moszk­vai, a sztálingrádi, a kurszki győztes csatákban. Belorusz- szia, Lengyelország felsza­badításáért vívott harcokban, valamint a berlini hadmű­veletben. •.Irány — Berlin”, „Berlin felé”, „Berlini hadművelet” — ezek a szavak és fogalmak abban az időben már meg­szokottá, mindennapossá vál­tak. Az 1. Belorussz Front csapatai Berlin felé nyomul­tak. Hasonló feladatokat ol­dottak meg a szomszédos frontok — az I. Ukrán és a II. Belorussz Front. Tüzérséggel, páncélosok­kal és légierővel jól felsze­relt egymilliós ellenséges hadsereg nézett farkasszemet velünk. Ezek az erők meg­lehetősen nagy mélvségbe tagozódtak, nehéz és jól megerősített terepen. Az erődítmények az akkori leg­modernebb haditechnikának megfelelőért épültek. Hogvan dolgozott n mi tü­zérségünk? Minden akcióiéi gondos és alapos felderítés előzte meg. Az I Belorussz Front szakaszán hétezer fi­gyelőállás volt, 16 önálló fel­derítő hadosztály, két ön­álló felderítő repülőezred és két léggömbös hadosztály működött. Ezek az erők szol­gáltatták az adatokat a tü­zérség számára. A felderítő repülők 248 berepülést vé­geztek a célpontok felderí­tése és fényképezése céljá­ból. Természetesen, sikerült felderíteni ezernyi célpontot, többek között 185 tüzérségi és aknavető üteget. Az el­lenség szétzúzásához komoly é® hatékony eszöközökre volt szükség. Át kellett tömi a védelmi vonalat és olyan csapásokat mérni, hogy a gyalogság, a motorizált és s páncélos alakulatok n lehető legnagyobb gyorsa-•''"’ál és a legkisebb veszteséggel nyomulhassanak előre. Zsukov marsall. a front parancsnoka elrendelte a tü. zérség megerősítését, elsősor­ban a támadás irányában fekvő hadseregeknél. Ez bi­zony nehéz munka volt. mert a tüzérségi alakulatokat majdnem 200—300 km-es tá­volságban kellett megmoz­gatni. azonkívül gondoskod­ni kellett a más fegyverne­mekkel való összhangról és a hátországból újonnan ér­kezett 4n tüzér- és aknavető ezred felvonultatásáról. Ps mindezt az ellenség szeme láttára. A berlini csata kezdetén tüzérséeünk mintegy 20 000 löveggel és aknavetővel, közte 1500 katvusával ren­delkezett. Az áttörési sza­kaszokon front minden kilométerére 300 löveget összpontosítottunk. Az én figyelőállásom olyan széleskörű távközlési háló­zattal volt összekapcsolva, amilyenre eddig még nem volt példa. Valamennyi had­sereg tüzérparancsnokával közvetlen kapcsolást teremt­hettem, közvetlen vonalam volt a három rohamtüzér alakulat parancsnokához, va­lamint a tüzérhadosztályok parancsnokaihoz, és így to­vább. Április 16-án hajnali 3 órakor hatalmas ágyúdörgés jelezte a tüzérségi előkészí­tés kezdetét. Huszonöt perc­cel később kinyúltak a ha­talmas fényszórók, amelyek szinte nappali fénnyel árasz­tották el a terenet és elva­kították az ellenséget. A ro­ham egyszerre indult és meglehetősen eredményes volt. A gyalogság és a pán­célosok tüzérségi támogatá­sa tervszerűen folyt. A Per­gőtűzről áttértünk az össz­pontosított céltüzelésre. — Ágyúink az első nap több, mint 2000 célpontot semmi­sítettek meg Nagy veszte­ségeket okoztunk az ellen­ségnek emberben és műszaki berendezésben. Egy német magaslati állást tartalékból előretolt három motorizált és egy tábori repfilőhadosztálv próbált sikerte’enül védel­mezni. Április 18-án réssel a szovjet csapatok elfoglal­ták a magaslatot. Ezzel meg­nyílt az út Berlin felé. Az ellenség egymás után dobta be tartalékait és ne­künk úgyszólván fel kellett morzsolni erőiket egész Bér. linig, miközben egyre na­gyobb és hevesebb ellenál­lást kellett leküzdenünk. Közvetlenül Berlin előtt újabb taktikát kellett alkal­maznunk: tüzérségi'nket át kellett állítani a nagyváros viszonyainak megfelelő harc­ra. Rohamcsonortjaink és az őket támogató tüzérségünk nagyon gyorsan elsajátította ezt a taktikát. Minden utcát, minden házat rohammal kel­lett elfoglalnunk. Komoly akadályt képezett előttünk a Berlin—Spandau —Schiffart-i csatorna. Mö­götte már Berlin belső ne­gyedei kezdődtek. A csator­na partján erős ellenséges védelmi vonal húzódott. Szí­vós küzdelem árán sikerült a csatorna túlsó partján olyan hídfőállást létesíteni, ahová tüzérséget is át tud­tunk vinni. Április 39-án délelőtt 11 órakor. tíznerces tüzérségi előkészítés után. megkezdő­dött a Reichstag ostroma, amelyben a lövészek és a páncélosok mel'ett részt vett az itt működő állományának több mint a fele. Az első roham eredménytelen volt. A második rohamnál a szovjet katonák több oldal­Vaszilij Kazakov tüzérmar- sall (1898—1968.) (Foto: APN) ról is betörtek a Reichstag épületébe. 1945 május else­jén éjjel a győzelem vörös lobogója ott lengett Berlin felet. Május 2-án 15 órakor a berlini védők letették a fegyvert. E nap végére csa­pataink teljesen birtokba vették a hitleri Németország fővárosát. A csata jellemzésére csak egyetlen példát; április 16- tól május 2-ig 0 tüzérség (az I. Belorussz Front tü­zérségéről van szó) több. mint 3 millió lövedéket lőtt ki. Több. mint 9000 célpontot semmisített meg. A front egyetlen korábbi művelete során sem volt ta­pasztalható ilyen erős és ak­tív tüzérségi tevékenység, mint a berlini ütközetben. Tüzérségünk szerepe és je­lentősége szinte felbecsülné, tetlen. a légierővel együtt döntő erejű tűztámogatást nyújtott a gyalogságnak és a náncélosoknak fasiszta barlang szétzúzásában. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom