Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1970. május li

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány együttes ülésének határozata

(Folytatás a 3. oldalról.)

mind a lakás átadó,, mind a lakás átvevő részéről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése feltételezi a lakbérek arányosságát. A tényleges használati értékhez való igazodását, továbbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződését.

15. Mind a lakáscserére ösztönzés, mind pedig az arányosabb tehervállalás érdekében szükséges, hogy a bériakásellátásban részesülők se jussanak minden ellenérték nélkül lakáshoz. Ebbő] a célból indokolt, hogy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér- és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulással arányos lakás-használatba, vételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréknél viszont a lakásbérlet értékének különbözetét térítsék meg a cserélő felek egymásnak. A tanácsok számára biztosítani kell a jogot, hogy saját mérlegelésük alapján szociálopUtikaí érdekből a régi megüresedő komfort nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól eltekinthetnek.

16. Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciáltan — központi irányelvek figyelembevételével — 10—40 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti különbözetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról, ez esetben igényt tarthat a lakás bérleti értékére. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet.

17. A lakásalap jobb hasznosítása, a lakástartalékok felszabadítása, a lakásforgalom élénkülése érdekében a lakosság csereigényeinek lebonyolítását elő kell segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű lakáscsere-alap szükséges.

18. A lakásforgalom és a lakáscserék fokozottabb ki- szélesítésére a szövetkezeti lakásállomány körében is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakástulajlonosok lakáscseréjének új szabályait.

ÁLLAMI KEDVEZMÉNYEK A LAKÁSÉPÍTÉS ÉS ELOSZTÁS TERÉN

19. A lakásépítés fokozása érdekében az állam a lakosság anyagi befektetésének arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy. hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek.

20- Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve vásárló család részére kell nyújtani- A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben résztvevőkkel, illetőleg a vásárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből

nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (kereső- képtelenek) száma legyen.

21. A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a többszintes társasházépjtés- ben résztvevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árengedményt, illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az adható kedvezmény

felső határa az építési költség 40—45 százaléka. A fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvezményt — két gyermekig — előlegezni lehet.

22. A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból, illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként 20—25 százalékot. A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlege- ésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési kedvezmény adható.

23. A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően diferen- ciáltan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukciók keretében a részvétel pénzügyi feltételeit (készpénzelőtakarékosság, kamat, hitelösszeg törlesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családiház építésénél állami szabályozás keretében központilag szükséges megállapítani. Az OTP által értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek 3 kereslet-kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakás- konstruftciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak. magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelkezők.

24. Az építési és lakásvásárlási hitelek után minden lakásépítési formába« mérsékelt kamatot kell fizettetni. A kamatlábak fejezzék ki a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét, továbbá az egyes építési formákhoz: a városi többszintes, telepszerű (szervezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy az építtetők nagyobb mértékben saját megtakarításaikat használják fel'és érdekeltek legyenek a hitel mielőbbi visszatérítésében.

A LAKÁSOK ELOSZTÁSI RENDSZERÉNEK JAVÍTÁSA

25.. A lakások igazságosabb elosztása érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének é9 elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi, nyilvántartott lakásigényeket felül kell vizsgálni és új igénynyilvántartást, valamint új elosztási és kiutalási .tervet kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni.

26. A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosultak kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, kiválasztási, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok, a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban.

27. A lakásalap jobb kihasználása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Üj. átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a

lakásépítési, fejlesztési lehe- tőiségeik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi lakásgazdálkodási szabályaikat. Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat.

28. Ösztönözni kell a családi ház tulajdonosokat arra. hogy házuk egy részét főbérleti jelleggel bérbeadják. Ilyen esetben jelentős adó- kedvezménnyel vagy más pénzügyi eszközökkel támogassa az állam a lakástulajdonost.

29. Olcsóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel intézkedéseket kell tenni az albérleti uzsora letörésére.

A SZEMÉLYI LAK ÄSTUL A JDON MÉRTÉKÉNEK

SZABÁLYOZÁSA

30. A társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakás- tulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy háztartást képező .családnak (a házastársak, az együttélő gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezenfelül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat.

31. A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő állami intézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, ill. felszabadítását, hosszúlejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő.

A LAKÓHÁZAK FENNTARTÁS ÁNAK FEJLESZTÉSE

32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglévő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenntartásban a tulajdonosok, és állami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A negyedik ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését.

33. Az állami lakások fenntartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtani. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen kepezzék a tanácsok lakóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni. — úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapotához.

34. Az állami lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelőségek lássák eh Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány

javítását a házkezelőségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt.

A LAKBÉREK JÖVŐBENI RENDSZERE ÉS MÉRTÉKE

35. A lakásépítés, elosztás és fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze, vagy közelítse meg a lakóházaik folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amig a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez.

36. A lakbéremelést országos érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő felszereltségű (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort- nélküli lakások bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és település-csoportok szerint elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata.

37. Az új lakbér-tarifát a kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a l£k- bértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökkenthetők. A jelenlegi lakbérpótlék rendszer megszűnik.

38. Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás' belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei ' 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terheljék. A lakáson kívüli épületkarbantar- tési és az épület felújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék.

39. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél mél- tányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérleményekre is kiterjesztendő. A kötött bérű személyi tuljadonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. A jövőben bérbeadott, valamint azoknál a fégi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapodás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani.

40. A lakbérek emelését 1971. július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkedésről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződés- be\n szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit.

III.

Állami intézkedés

A LAKBÉREMELÉSBŐL

SZÁRMAZÓ LAKOSSÁGI TÖBBLETKIADÁSOK

ELLENSÚLYOZÁSÁRA

41. A bérlakásban élő családok jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná. Miután nagy tömegében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott háztartásokról. elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépég az életszínvonalat csökkentse. Ezért a lakbér- emelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni. Hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbérhozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában már főbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt lakbérterheik nőnek. Tehát azok. akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbér- hozzájárulást. nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi.

42. Az ellensúlyozás gyakorlati alkalmazásának módszere:

— a lakbéremelés 1971. július 1-ón egyszerre életbelép teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájárulás biztosítsa a lakbéremelés teljes összegű megtérítését a bérlőknek. A későbbiekbén pedig a családok jövedelmének emelkedésétől függően

— de annál lényegesen sebb mértékben — az áll: lakbérhozzájárulás fokoz: sä« csökkenjen;

— a bérlakásokban 1; nyugdíjasok, csökkent m kaképességűek. keresőkéi lenek méltányos lakásjo sultságuk mértékéig a L béremelés teljes össze egész életükre szólóan 1: bérhozzájárulás cimén ki ják meg. A rendezés i< pontja után nyugdíjazot ugyancsak életük végéig k: ják meg a nyugdíjazás ii pontjában részükre folyc tott lakbérhozzájárulást,

— A szabad foglalkozó: ak, az önállók és a mag; munkáltatóknál foglalkoz tottak lakbérénél általát nem indokolt az ellensúl; zás. Amennyiben az állam kedvezményt kémek, ú maximum két évre lehet tolni a teljes bevezetést ú hogy fokozatosan félévenk< a teljes Különbözet 25 szá: lékával lehet a lakbérei növelni.

Az állami lakbérhozzáj ál láa kifizetését a követke módon kell szabályozni:

— A lakbéremeléssel ér tett lakásoknál a bérlő emelés teljes összegét lakb hozzájárulás címén munl helyén fizetéskiegészítéske pen névre szólóan megkap A munkáltatók a hozzájái lésről személyenként n> vántartást vezetnek, az áll; pedig a vállalatoknak (szí veknek) globálisan, egyö "szegben nyújtja a térítést.

— A lakbérhozzáj árul; a családon belül a kere családfő és a feleség (va második kereső) közi egyenlő arányban kell f< osztani. A hozzájárulást rendezés időpontjától kezd munkahelyükön havonta ks ják, melyet az állami kö ségveté» a munkaadón megtérít.

— A rendezést követő id szakban a bérlők fizetéséne illetve átlagkeresetének emi kedésével együtt a hozzáj rulás a keresetnöveked 25 százalékának megfek arányban csökken. A kér setnövekedés alapján a he zájárulás csökkentésére éve ként vagy félévenként kéri jön sor. Ez az adminisztr eiós munka a munkálta szerveknél a bérelszámol keretében oldandó meg.

IV.

A Központi Bizottság k telezi a pártszervezetek: hogy a határozat megértet se és elfogadtatása érdek ben végezzenek kellő prop gandamunkát a lakosság ki rében és biztosítsák az áll- mi és tanácsi dolgozók : felkészülését a határozat vé; rehajtására.

A Központi Bizottság fe kéri a szakszervezeteket, többi tömegszervezetet, hog támogassák a határozat mei Valósulását.

A Központi Bizottság és kormány felkéri az illeték: állami szerveket hogy a h; tározat végrehajtásához szül séges intézkedéseket dolgo: zák ki és jóváhagyásra tei jesszék a kormány elé.

A kormány tájékoztatási hivatala közli:

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a mi- niszeranács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezésére.

A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től az állami tulajdonban levő bérbeadás útján hasznosított lakások havi bérének mértéke a következő legyen:

Összkomfortos lakások esetében négyzetméterenként 6’— Ét

Komfortos lakások esetében 5,40 Ft

Félkomfortos lakások esetében 3,60 Ft

A komfort nélküli lakások esetében a

lakbér mértéke nem változik mindaddig, míg az állami szervek a lakást komfortossá nem alakítják.

Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére Ä lakbérek mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető.

A nem állami tulajdonban levő és bérbeadás útján hasznosított kötöttbérű laki sok lakbérét az állami tulajdonban lev bérlakásokra előírt mértékhez igazodóa lehet megállapítani.

A korábban bérbeadott olyan lakások ni, amelyeknél már jelenleg is a szaba lakbérmegállapodások rendszere érvénye sül, valamint a jövőben bérbeadott laka soknál a szabad lakbérmegállapodás rend szerét kell tovább is fenntartani.

Az új lakbérek bevezetésével a jelenleg lakbérpótlékrendszer megszűnik,

A lakásépítés és a lakáselosztás rend szerének fejlesztése, továbbá a lakbérei rendezése érdekében szükséges állami fel adatok végrehajtására a szükséges jogsza bályok. intézkedések előkészítésére a kor mány, az építésügyi és városfejlesztésig m\ niszter elnökletével tárcaközi egyeztető b zottság létrehozását rendelte el.

Az építésügyi és városfejlesztési minis tér felhatalmazást kapott, hogy a lakás elosztás új rendszere, továbbá a lakbér rendezés bevezetése érdekében szüksége: előkészítő munkálatok (bérlakások felmé rése komfortkategóriába sorolása stb.) megtételéről saját hatáskörben gondoskodjék