Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
1970, május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fellendülőben a háztáji állattartás Juhhodályt épít a tsz Kunmadarason Tanácskozás a háztáji segítéséről a nagykunsági tsz szövetségben Tizenkét futószalag, Hat órás műszakok — A teenager szalag tervei — Az építkezés még folyik Egy hónapja dolgozik a Férfi Fehérneműgyár Kisújszállási üzeme A Gyógyáru Értékesítő Vállalat tiszajenői Mira üzemében Czakó Márta a klórgáz adoglását (Uralással ellenőrzi A félautomata gépsor töltő helyisége Hat órás műszakok Megjelent a Pártélet új száma r A folyóirat májusi számában Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára írt cikket „A munkaverseny szellemének megfelelő feltételek” Címmel. A gazdaságirányítás reformja sok vonatkozásban előnyösebb és kedvezőbb feltételeket teremtett a szocialista munkaverseny számára. /I reform jobban a minőségi követelmények teljesítésére irányítja a figyelmet és lehetőséget ad az anyagi ösztönzés vállalaton belüli decentralizálására is. A jutalmazási összegek legcélszerűbb felhasználását azzal lehet elérni, ha a döntés jogát az üzemen belül azok kapják meg, akik legjobban ismerik a helyi viszonyokat, az embereket és azok teljesítményét. Szabó János az ifjúság helyes megítéléséről írt cikkében rámutat arra, hogy megnőtt a fiatalok aránya a társadalomban, ma már a lakosságnak 45 százaléka 29 éven aluli. Felgyorsult a fiatalok biológiai fejlődése, nagyobb az ifjúság tudása és tapasztalata, ugyanakkor hosz- szabb lett az életre való felkészülésnek ideje. A 14—26 éves fiataloknak fele tanul ma hazánkban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a létszámában gyorsan növekvő, fizikailag és biológiailag gyorsabban érő, felkészültebb és gyakorlatiasabb ifjúság keresi helyét a társadalomban; forradalmi Célt, határozott programot, világos perspektívát és gyorsabb érvényesülési lehetőséget kíván.” A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. a szocializmus építése, a kibontakozó tudományos technikai forradalom és a szocialista demokrácia fejlesztése — mutat rá Szabó János — teljes mértékben megfelel az ifjúság érdekeinek, és alapjaiban egybeesik az ifjúság törekvéseivel, életkori sajátosságaival. A Pártszervezeteink életéből című rovatban Miliők Sándor cikke olvasható arról, hogy Különleges község-e Jász- ivány?” (Tudósítónktól.) A kunmadaras i Petőfi Termelőszövetkezet 400 férőhelyes juhhodályt épít fel a háztáji juhok elhelyezésére. A tiszaszóllősi Petőfi, a kunmadarasi Kossuth, s a kuncsorbai szövetkezetekben csaknem teljes egészében a közös gazdaságok biztosítják a háztáji állatok takarmányát. A mezőtúri Béke Tsz- ben pedig a szövetkezet biztosítja a háztáii állatok egészségügyi ellátását. Mindebből kitűnik, a termelőszövetkezetek milyen nagy segítséget adnak a háztáji gazdaságoknak. Tegnap esett ezekről szó azon a tanácskozáson, mélyet a nagykunsági tsz szövetség hívott össze Karcagra. Az előadók, s a hozzászólók is A Budapesti Nemzetközi Vásáron megyénk több vállalatával együtt részt vesz a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat is. — Jászberényi állomásának gyártmányát, a szállítócsigát mutatja be a nemzetközi ipa- ú szemlén; A, .. nagyüzemi fogalkoztak azzal, milyen jó hatást vált ki ha a háztáji állattartás munkáját közös tevékenységként elismerik a tsz-ekben. , Kitűnt, az utóbbi időben fellendült az állattartási kedv a nagykunsági háztáji gazdaságokban. Hangot adlak azonban aggodalmaiknak is a jelenlévők. Több helyen kevés az apaállat, s nem tenyészminőségű. Nehezen megy a tenyésztésre alkalmatlan üszők, tehenek értékesítése. Nem lehet rendesen beszerezni takarmánysót, takarmánymeszet. háztáji kisgépeket. Zavarok Vannak a tojás felvásárlásban. Mindezek megrontják a háztáji állattartók kedvét. — iványi — gép a szemestermény és őr*- lemény szállítását végzi, felmentve a munkásokat a zsákolás nehéz fizikai tevékenységétől. A szállítócsiga gyártmányfejlesztésében nagy érdemei Vannak Nagy Tibor és Vaszkó Miklós gépészmérnöknek, a herényi állomás munkavállalóinak. Á párt- kongresszus tiszteletére A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szocialista brigádjai tavaly jubileumi munkaversenyt kezdeményeztek. A törökszentmiklósi Gagarin, Béke, Rákóczi és József Attila brigádok vállalásaihoz akkor az egész vállalat csatlakozott. A Szakszervezeti bizottság Cibakházán tartott ülésén értékelte, s lezárta a jubileumi munkaversenyt. S máris új Versenybizottság alakításáról döntött. A jubileumi verseny résztvevői ugyanis elhatározták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszu- sának tiszteletére ismét nemes munkavetélkedést kezdenek. A vállalat szakszervezeti, KISZ bizottsága, párt és gazdasági vezetősége támogatja az elgondolást, s olyan értékelési rendet dolgoz ki, amelyben az állomások eredményei összehasonlíthatók lesznek. — KONGRESSZUSI munkaverseny a jászberényi Hű. tőgépgyárban. Már több mint kétezemyolcszáz munkás vesz részt ebben a mozgalomban. amelvnek célkitűzései a termékek minőségének javítását, a termelékenység növelését, „ gyártmányok további korszerűsítését tartalmazzák. Hosszú előkészítő munka; kétszáz nő öt heti előképzése, s a faipari vállalattól átvett épületekben a futószalagok beszerelése után április 6-án megkezdte a termelő munkát a Férfi Fehérneműgyár kisújszállási üzeme. Budai László üzemvezető Korábban két műszakos munkarendet terveztek a kisújszállási üzemben. A nagy számú jelentkező végül is meggondolásra késztette az anyavállalat és a helyi szervek vezetőit, s úgy döntöttek, hogy három műszakban indítják meg a munkát, hat órás műszakokat terveznek. Természetesen ez ideiglenes munkarend. Egy műszakba osztották a más helységből bejárókat, — KenMi tagadás, a kisújszállási üzemben is nehézségekkel, gondokkal jár az első időszak. Az üzemvezető — aki a békéscsabai gyárból, gazdag szakmai tapasztalattal, technikusi oklevéllel jött — az egyetlen nagyüzemi gyakorlatú Vezető. A művezetők, szakmai irányítók nevelése, képzése együtt kezdődött az előkészülettel. Az anyavállalat most még ad segítséget, budapesti, békésszívesen mutatja a világos, szép műhelycsarnokot, ahol a varrógépek mellett ülők tarkakockás férfiingeket készítenek. Az üzemvezető elégedett az első hónap termelési eredményével. Tanuló „lépcsős” normában kezdtek dolgozni, az előírt mennyiséget megfelelő minőségben teljesítették. deres, Kunhegyes, Fegyvernek. örményes községekből főleg fiatal lányok jelentkeztek, — s ez a műszak állandóan délelőtt 11 órától délután 17 óráig dolgozik, a reggel 5-kor és délután 17 órakor kezdő műszakok viszont hetenként váltják egymást. A bejáróknak ez a munkarend kedvezményes, könnyebb így eljutniok a munkahelyre, s nincs is különösebb gond az utazással. csabai művezető irányítja a futószalagok munkáját, de rövidesen saját erőből kell megoldani a vezetés minden feladatát. Háromszázhetven dolgozója van most az üzemnek. A dolgozók több mint fele családos háziasszony, akik eddig kívülről láttak csak gyárat, most tanulják a nagyüzemi munkarendet, igyekeznek a munka- és technológiai fegyelmet is betartani. A hat órás műszakok alatt havonta 800—1200 forint körüli fizetést érhetnek el. A gyárudvaron, s az épületekben is dolgoznak még az építők. Az irodahelyiségekbe ezután költöznek csak be az alkalmazottak, ideiglenesen még egy helyiségben végzik napi munkájukat. A tervek szerint korszerű öltöző, mosdó építése is kezdődik rövidesen, s a mostani műhelycsarnok mögötti területen egy újabb nagy mukaterem is épül jövőre. Az utánpótlásról, a jövő munkásgárdájáról azonban máris gondoskodtak. Bár ipari tanulókat csak 1971-re vesz fel az üzem, kisújszállási általános iskolát végzett lánytanulók közül sokat vállaltak betanításra. Oktatásuk máris megkezdődött, s tervek szerint még ebben az évben egy teenager-szalag indul. A kisújszállási üzemtől sokat vár az anyavállalat, s már erre az évre mintegy 20—25 milliós termelési értéket kell teljesíteniük. Jövőre exportfeladatot is kapnak, ami jó minőségű munkára ösztönzi az üzemet, a lányokat, asszonyokat. — A munka első hónapjában megalakult a pártszervezet és az üzemvezető véleménye szerint a fiatal lányok is megalakítják rövidesen a KISZ-t, — sj — — Fogják meg! Fogják meg...! Keskeny arcú, bajuszos, sápadt negyvenes férfi legyint: — Itt mindig így van. — Utálkozás bujkál a hangjában. És nem mozdul. A menekülő mellette megy el. Tépi a két vonatkocsi között az átjáró ajtót. A tömegben úgy tűnik, hogy csak a iiang üldözi: — fogják meg! Kopott bőröndön öregember ül. Pesttől Szolnokig nem szólt nem mozdult. Most felnéz, mint aki ébred. Szemébe fényt lop a kíváncsiság. Kéthetenként hatszáz kilométert utazik. Otthon a nyírségi kisvárosban majd iszik egy nagyfröccsöt a vendéglőben. A menekülő eltűnik az átjáróban. Ő leejti fejét, s csak akkor néz fel újra, amikor a tömegen átvágva magukat az üldözők. közeire hozzák a kiáltást: — Fogják meg! Keményarcú, Iány-frizurás fiatalember támasztja a WC ajtaját. Tetovált kézfején nyíllal átszúrt szív Szakértő. Nem tudja, hogy mi történt, de a menekülőnek szurkol. — Engem is elmartak egyszer itt a kékek. Ott is vacsoráztak mert eltörtem egy palinak az állát... Az emberek másfelé néznek. Mindenki másfelé néz, aki a menekülő karját elkaphatta volna az előbb. De örülnek, hogy a tetovált mesél. És a saját állára gondol mindenki. A menekülő is behemót erős ember lehetett. Verejtékes arcú rendőrtizedes préseli magát a behemót menekülő után. A tizedes vékonyka ember. — Merre ment? A bajuszos utálkozva int: — Arra. — S csak magának dörmögi hozzá: — Mintha másfelé is mehetett volna... A rendőr is eltűnik az átjáróban. Ott legalább félrehúzódnak előle, mert ott nem lenne szabad utazni. Mondatok: — Lopott? — Biztosan kártyáztak... — Legjobb az ilyenből kimaradni Én kérem tanú sem vagyok szívesen... — Most. még istenes a vonat. Tizennégy éve járok. Hogy régen mi volt itt! — Én láttam, amikor cigányok estek egymásnak. Mindenki mond valamit. Az unatkozók rangért küzdenek, a rang a régebbi járás, az izgalmasabb történet. — Egy embert egyszer Kihajítottak a vonatból... — Nekem a táskám emeltek el. Nem is szóltam a rendőröknek. Ócska táska volt... — Egy ember meg lehúzta a cipőjét és úgy aludt. Mire felébredt, nem volt cipője... Közben, ahonnan az ember menekült, már érkezik a fülkétől fülkéig gyalogló hír: — összevesztek a kártyán és késeit. Változatok: — Meghalt... — Csak a vállába szúrt... — Bicska volt a másik kezében is... Az öregember dörmög: — Még kellett volna fogni, akkor meg ha szurkait. A hosszúhajú jósol: — Itt ugyan el nem fogják. Majd holnap, vagy holnapután, ha megtudták, hogy ki volt. — Kis sajnálkozással fűzi hozzá: — Mostanában elég ritka az ilyen. — Mind elfogják egyszer. Ha nem ma, akkor holnap. Elfogynak a történetek. Az öregember, mintha bóbiskolna. De még Törökszent- miklós előtt rés nyílik a tömegben. A kis tizedes hozza a bilincselt kezűt. Az már nem hős. Lógatja a fejét, s mintha lépni is erőtlen leime. A rendőr taszigálja maga előtt. Egy asszony szömyűlködik: — Látták? Még az inge is csupa vér volt... — Nem cserélnék most vele. — Részeg volt ez. — Mázlija volt a zsarunak. Ha Török- szentmiklósig nem érte volna utói... — Biztosan azért futott. Karcagon a megszúrt embert leszedik a mentők. A maga lábán megy, de támogatják. S már teljes a történet. A fürgébbek elmenneK megnézni, hogy melyik kocsiban volt a verekedés. — Pesttől kártyáztak. Meg ittak. Ügy vetekedtek össze. Azt mondják, hogy alaposan adtak egymásnak. — Az ülés is csupa vér volt. — Egy asszony elájult. \ A következő állomáson két rendőr elviszi a bilincselt kezűt. És az út már tömény unalom újra. A hosszúhajú sajnálkozik: — Biztosan várták a csórót otthon. .— Azt a másikat is várták. A szerencsések, akiknek hely jutott aludni próbálnak. A többiek nézik az elfutó állomásokat. A hosszúhajú szívesen mesélné, hogy ő, amikor eltörte egy ember állát, de senkise figyel. Abbahagyja hát. Aztán Hajdúszoboszlón egy részeg férfit tesznek fel a vonatra barátai. A részeg izgága. Esküdöák. hogy megveri a ,jegyvizsr gálót. ha jegyet, merne kérni tőle. Hallgatják, mosolyogják. A hosszúhajú még biz- tatja is. És Debrecenig majdhogynem reménykedünk, hogy jön a kalauz, hogy elér idáig, és ha összevesznek, akkor tíz percig minden elviselhetőbb lesz. Sokan az út felén se járnak, s ez a tíz perc ajándék lehetne a kéthetenkénti hatszáz kilométer első harmadában.^ Jászberényi szállítócsiga a BNV-n A kezdőt nehézségei Boriba Gábor: Félúton
