Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

1970. május 8; SäSOtÄCm MEGTEI NÉPLAP 9 Két évtized után Egyre fejlődő közös gazdaság a megyeszékhely határában T949 szeptem herében Sza­badság néven alakult a me“ gyeszekhaly első termelőszö­vetkezete. A jelenlegi Lenin Tsz jogelődjét a Köles ta­nyán. huszonöt család. 300 holdon hozta létre az ftnsz korábbi rizstermelő szakcso­port jáb ÓL Az alapítókból Czira Sándor és Annus Ja­nos (egy ideig a Szabadság Tsz elnöke is volt) jelen­leg is dolgozó tagjai a szö­vetkezetnek. Hozzájuk tar­tozik Bíró Boldizsár párt­titkár is, aki 1950-től DISZ titkárként kezdte működését a közös gazdaságban. 1950-től Tisza Antal és uj Élet néven új szövetkezetek is alakultak. A Szabadsághoz hasonlóan ezek is gonddal, bajjal gazdálkodtak. Mind- annyiukra jellemző volt a kellő gyakorlat, a tapaszta­lat hiánya és a szakszerűt­lenség. Elnökei, vezetői gyak­ran változtak. Ám e közös gazdaságokat 1956-ban az el­Biro Boldizsár kunforradalom sem tudta «eétzülleszteni. Az átszervezés időszakában — 1959-ben — újabb öt ter­melőszövetkezet alakult Lé­nyegében a város dolgozó pa­rasztjai valamennyien a «agyüzsm útjára léptek. Hat kis tsz házasságából Mind a nyolc tsz kis te­rületű volt (800—1500 kh) se megfelelő épületeik, se gaz­dasági felszerelésük nem volt Ss kihatott a gazdál­kodás eredményességére. Ezért a város párt- és álla­mi vezetői azt javasolták a Ida tsz-eknek: egyesüljenek, közös erővel, szakosítással eredményesebben gazdálkod­hatnak. Így egyesültek Lenin néven 1960 februárjában. Különböző gondolkodású emberek kerültek egy gazda­ságba. Az első évben nagy volt a, széthúzás, a gazdálko­dásnál. hiányzott a tapaszta­lat. így csaknem 4 millió fo­rintos deficittel zártak. A sikertelen év után a tsz tagsága — a városi párt­ós állami vezetés javaslatá­ra — megerősítette a tsz ve­zetését. Az emberek egyre jobban összeszoktak és szor­galmasabban dolgoztak. Rá­jöttek. hogy egymásra van­nak utalva.' s a közösben, is megtalálhatják számításukat. A közösség érzés is egyre jobban kialakult. A tsz demokrácia Is meg­szilárdult és kialakult a termelés struktúrája. (Az adottságoknak megfelelően.) A szövetkezet a mérleghi­ányt kigszdálkodta. s 1966- ig eredményed fokozatosan javulták. Emelkedett a tsz­tagok jövedelme é» a közös­ség vagyona is. Szerkezeti változások A fejlődés üteme azonban nem volt elég dinamikus. A jelentősebb eredményt 1967- ben érték el. Fokozatosan át­alakították a növénytermelés Annus János szerkezetét. Korábban példá­ul 275 holdon a szántóterü­let 4,9 százalékán termeltek zöldségféléket. 1967-ben már 630 holdon, a szántó 11,2 szá­zalékán termett zöldségféle, A növénytermelés szerke­zetén beiül jelentős lett a konzervgyári edőfeldolgozás. A nagykőrösi Konzervgyár egy borsófejtő és egy para­dicsomlé előállító berende­zést helyezett ki a szövetke­zetbe. Ezek a berendezésék éjjel nappal működtek. A mezőgazdasági termékek j pár-szerű feldolgozása nép- gazdasági szempontból is je­lentős tényező, sok fuvart tesz feleslegessé. A paradicsom termőterü­lete 1967-ben 400 holdra nö­vekedett. s holdanként 140 mázsa nyersparadicsomot termeitek. Az előfeldolgozó üzemben 532 vagon lét állí­tottak elő. A szövetkezet hol­danként! árbevétele 1.8 ezer foltot volt, a nettó nyereség pedig 9 ezer forint Ha nyersen adták volna át a paradicsomot, nagyobb lett volna a betakarítási veszte­ség, a fuvarköltség, az átlag árbevétel pedig alacsonyabb. A visszamaradó mintegy 50 vagonnyi mellékterméket a kn-™ gazdaság jól. haszno­síthatja a tehenészetben és a ruarh ah izlalásban. A zöldborsó vetésterülete 1967-ben 230 hold volt, mely 1969-ben 360 holdra emel­kedett. Ennek gazdaságossá­ga elmarad a paradicsomé­tól. Termelése mégis hasz­nos. mert a visszamaradó mellékterméket — szár, hü­vely — mint féhérjedús ta­karmányt kiválóan haszno­síthatják. Talaj) a vitás, több műtrágya A növénytermelés szerke­zeti változásával egyidőben nagv gondot fordítottak a talajjavításra és: a talajerő utánpótlására. 1967-ben 263 holdat di górtak és 565 holdat szervestrágyáztek. A fel' használt műtrágya mennyi­sége meghaladta a 7 ezer mázsát. A szövetkezet veze­tői szakítottak a korábbi helytelen felfogással: ..az itteni földek nem igénylik a talajjavítást”. A strukturális változás kedvezően hatott a többi nö­vények hozamára, termelé­sük gazdaságosságára. 1967 előtt — hat év átlagában — a kalászosok 10 mázsa alatt fizettek, a kukorica átlag­termése 18. a cukorrépáé 200 mázsa alatt volt A növény- termelés hozamértéke 1966 előtt 20 millió. 1967-ben már 29 millió forint volt. A szövetkezet 1967-ben az állattenyésztés fejlesztésének útját is kidolgozta. Megépült az első korszerű tehénistál­ló. Megteremtették az alapját a szakosított, korszerű köve­telményeknek is megfelelő416 férőhelyes tehenészeti telep létesítésének. Ennek, beruhá­zási költsége 18—20 millió forint, s építését az idén fejezik be. Az 1967-ben meg­kezdett TBC mentesítés is befejeződik ebben az év­ben. Az állatállomány lét­száma is jelentősen növeke­dett. Számosállatokban szá­molva egy év alatt 20 szá­zalékkal emelkedett. A város közelsége A tsz szinte állandó mun­kaerőhiánnyal küzdött, A város gyors ipari fejlődése, az ipar elszívó hatása miatt nagy volt a munkaerőmoz­gás. Sok ember lépett be és ki a termelőszövetkezetből. Mindez negatív hatást gya­korolt a fegyelemre. Épp ezért a tsz vezetősége elhatározta, — a tagság egyetértett vele — hogy a hagyományos munkaegység elosztási forma helyett 1967- től bevezetik a készpénzsze- rinti elosztási formát. Ha­vonta fizetik ki a munkadíj 80 százalékát, a fennmaradó 20 százalékot év végén a gazdálkodás eredményességé­től függően nyereségrészese­déssel növelve kapják meg az emberek. A nyereségré­szesedés az utóbbi három év­ben a munkadij összegének 20—25 százalékát is elérte. Az új elosztási forma beve­zetése után csökkent a ta­gok mozgása, elvándorlása, megszilárdult a munkaié- gyelem. Biztonságosabbá vált a tagok évközben! részese­dése. Az emberek szorgalma ki­hatott a gazdálkodás ered­ményességére. 1967-ben a szövetkezet tiszta vagyona 27 millióról 37 millió forint­ra növekedett. Ugyanakkor a tagok jövedelme 16 ezer 935-ről 22 ezer 244 forintra emelkedett. Korábban a szö­vetkezetnek nem volt bi»* tonsági alapja. 1967-ben már 4.8 millió forint összegű biz­tonsági tartalékot képezhe­tett a Lenin Tsz végérvé­nyesen megszilárdult, nem ingatta meg az 1968. évi aszály sem. Paradicsom­termelésben országos elsők A terméseredmények ta­valy tovább szilárdultak a növénytermelésben. A para- dicsomtermelésben a Lenin Tsa országos első lett. Há­romszáz hold átlagában 202 mázsás átlagtermésével meg­közelíti a világszínvonalat. Ezt a korszerű, repülőgépes növényvédelemmel, a ha­gyományos kézj kapálás he­lyett vég?-szeres gyomirtás­sal érték el. Ugyanakkor a paradicsom termelés a belterjesség felé is halad. Jelentős területen — 100 holdon — fogtak ma­got. A kettős hasznosítás­sal 2 millió forinttal maga­sabb árbevételt értek el. A többi növényféleségekből is kimagaslóak voltak az eredmények. Búzából 18,5, kukoricából 30,6, cukorrépá­ból 226,3 mázsa holdanként] átlagtermést takarítottak be. A szarvasmarhatenyésztés is fejlődött. De ezzel a tsz vezetői koránt sincsenek megelégedve. Emelni akar­ják a hozamot és csökken­teni a költségeket. Régi, korszerűtlen épületekben van a szövetkezet sertéshizlaldá­ja. A juhtenyésztésben sok a pótolni való. Az állattenyésztés a kí­vántnál lassabban fejlődött ám a népgazdaságunk a hat­vanas évekhez viszonyítva jóval több árut adott. Pél­dául 1964-ben 26 vagon, ta­valy 45 vagon húst értéke­sítettek. A közös vagyon alakulása Tíz év alatt a Lenin Tsz megerősödött, pénzügyileg stabilizálódott, A közös va­gyon az 1960. évi 30.8 millió­ról tavaly 73,7 millióra emel­kedett. Az említett időpon­tokban a tiszta vagyon 6,3 millióról 57 ^ millió forintra nőtt. Tíz és fél milliós biz­tonsági alapot képeztek. A halmozott termelési ér­ték 1961-ben 19,2 millió fo­rint volt, tavaly 59,3 millió forint. Az egy dolgozó tag­ra jutó jövedelem aj- 1960. évinek: háromszorosára emel­kedett. Tavaly egy tízórás munkanapra a közösből szár­mazó jövedelem 112 forint volt. Szolnok ellátására A szövetkezet Párt- es gaz­daságvezetői fontosnak tart­ják, hogy fokozottabban kapcsolódjon be a gazdaság a város ellátásába. A városi párt vb kezdeményezésére vállalták, hogy a hagyomá­nyos zöldségfélékből többet termelnek, szállítanak a vá­ros ellátására. A szerződés szerint a MÉK-nek az ÁFÉSZ-nek és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat üz­letelnék zöldborsót, paradi­csomot, zöldbabot és papri­kát szállítanak. Az AFÉSZ- nek — az igényeknek meg­felelően — hízottsertést ad­nak át feldolgozásra. A nyá­ri hónapokban pedig több élőcsirkét visznek a szolno­ki szabadpiacra. E célok megvalósítása ér­dekében rátértek a primőr zöldségfélék termelésére. Százötvenezer forint költ­séggel — 1800 négyzetméter területire elegendő —= fők ás hajtatóágyakat. szereztek be. F,nnek felét altalaj fűtéssel rendezték be. Az idén itt paprikát, paradicsomot, a jövő évtől kezdve már sa­látát, retket és sóskát is termelnek. Télen pedig las­A'f új fóliaágy kagombát. Az idén volt ennek a premierje, a kísér­let bevált Ha a város üzletei, fogyasztói igénylik, havonta 50 mázsa gombát tudnak szállítani. Középtávú tervek A szövetkezet által kidol­gozott középtávú tervben fontos helyet foglal el a szarvasmarha és a juhte­nyésztés fejlesztése. Mindkét ágazatban jelentős beruhá­zások lesznek. Minőségileg is javítják e két ágazat ál­lomány összetételét. A juhá­szaiban import kosok be­szerzésével áttérnek a hús- típusok előállítására. A munkaerő gondok to­vábbi gépesítésre ösztönzik a szövetkezet vezetőségét. a növénytermelésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt. A kenyérgabona és a szál aria- karmányok száz százalékos gépesítése után a cukorrépa, kukoricatermelés komplex gépesítésére törekednek. Már az idén cukorrépa és kuko­rica betakarító -gépeket vá­sárolnak, s ezek kísérleti példányait munkába állítják. A gépesítés hatékonysága érdekében korszerű javító és tárolótelepet hoznak létre. A tízmillió forintos beru­házáshoz már az idén hoz­záfognak. A gépesítés meg­felelő szinttartásához éven­ként négy—ötmillió forin­tot fordítanak a gépék pót­lására és újak beszerzésére. A tervek szerint az elkövet­kezendő öt év alatt a nö­vénytermelés teljes gépesí­tését akarják megoldani. Ugyanakkor továbblépnék az állattenyésztés gépesíté­sében is. Szociális ellátás A város közelsége és az ipari üzemek elszívó hatása a tagok szociális és munka­körülményeinek javítására ösztönzi a szövetkezet ve­zetőit. Már az idén több szo­ciális létesítmény épül. A központi üzemegységben negyvennégy személyes hi­deg-, melegfürdő. öltöző épül. A kertészetben hason­ló nagyságú szociális léte­sítményt emelnek. A 2- szá­mú üzemegységben úgyszin­tén. E három létesítmény építésére 1,5 millió forintot fordítanak, Kern feledkeznek meg a nyugdíjasokról és a járadé­kosokról sem, akik százhat- vanheten vannak. Akik még besegítenek a közös mun­kába. az alacsony nyugdijat 550, a járadékot pedig 400 forinttá egészítik ki havon­ta. A gazdaság erősödésétől ■függően tovább akarják növelni a nyugdíjasoknak, járadékosoknak adott jut­tatást. A szakmunkásképzés elő­térbe került a szövetkezet­ben. Ehhez anyagilag is hoz­zájárulnak. A tanulók a törvényes juttatásokon tűi kiegészítést kapnak. Az el­sőéveseknek havi 100, a má­sodévesek 200. a harmad­évesek pedig 300 forintot. Hinnék ellenére a tervezett szakmunkástanuló létszám­nak csak egy részét tudták heiskolázni. A fiatalok ide­genkednek a mezőgazdasági szakmától. Ehhez több támo­gatást kér a szövetkezet ve­zetősége az iskolák részéről* A tagok szorgalmával Az eredmények eléréséhez a szövetkezeti tagok szor­galma nagyban hozzájárult. Ugyanezt lehet elmondani a szakmai hozzáértésről is. Az ötvenes években sűrűn cse­rélődött a gazdaság vezető­sége. A jelenlegi Vezetőgárda lényegében tíz év óta — egy-két személy kivételével — együtt dolgozik. Megfele­lően alakult ki a szakember gárda is. A Lenin Tsz-ben hét mezőgazdasági mérnök, négy felsőfokú technikus és nyolc középfokú technikus dolgozik. A vezetőség és a tagsag merészen alkalmazza a kor­szerű módszereket, termelé­si eljárásokat. A tsz szoros kapcsolatot tart fenn a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézettel, az OMMI- val és támaszkodik a többi tudományos kutatóintézetek tájékoztató forrásaira is. A gazdasági munkát ha­tékonyan segíti elő a hat­vanöttagú pártszervezet. A gazdasági és pártvezetés kö­zött szoros az együttmű­ködés. Nagy gondot fordí­tanak a. szövetkezeti de­mokrácia érvényesítésére, megbecsülik a törzsgárdát, a munkaverseny legjobbjait. Évenként félmillió forintot adnak a versenyzők jutal­mazására. Aranykoszorixs törzsgárda jelvényt — húsz év után jár — hatan kapták meg Hozzá 1500 forint ju­talmat. Tizenöt évi munka után ezüstkoszorús jelvény jár, melyet hetven ketten kaptak meg, hozzá 1000 fo­rint jutalommal. Tízévi mun­ka után bronzkoszorűs jel­vény jár, melyet száztízen érdemeltek ki, személyen­ként 500 forintos jutalom­mal. Az utóbbi két év alatt öt­venkét tagot Kiváló Tsz-tag jelvénnyel jutalmaztak. Mel­lé 800 forint készpénzt kap­tak A tsz Jó munkáért cí­mű dicsérő oklevelet ala- pitott, melyet pénzjutalom­mal együtt ötven személy­nek. adták ál A szövetkezet valamennyi szakmai vezetője tagja a kö­zös gazdaságnak. A szö­vetkezet kollektívája bízik a gazdaság és a pártszervezet vezetőiben, a városközelség ellenére fiatalodik is ez a gazdaság. Negyven—ötven al­kalmazott is felvételét kér­te. Biztosítva látják megéri ketésüJn*, w M épült borjúnevel* Tejbií, mellett* 2 * 216 férőhelye* tehémetáüé épül Indulásra kész a növényvédő repülőgép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom