Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Ara: 80 fülét XXI. évf. 106. sí. 1970. május 8., péntek. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Ülést A közművelődés helyzete és fejlődésének útja tartott a monyéi népművelési tanács Csütörtök délelőtt ülést tartott a Szolnok megyén Népművelési Tanács. Megvitatta „A közművelődés hely­zete és fejlődésének feladatai”, című dokumentumot, mely a rövidesen összeülő országos népművelési konfe­rencia elé terjesztendő vitaanyag Az Országos Népművelési Tanács által készített doku­mentumot megvitató ülésen jelen volt Zagyi János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizott­ságának titkára és Majoros Károly, a pártbizottság osz­tályvezetője. Bárdi Imre, a megyei népművelési tanács elnöke felkérte a tanács tag- ,jaát és a vitára meghívótta- ' kát, fejtsék ki véleményüket az elkészült alapdokumen­tumról. Ismertette az orszá­gos konferencián résztvevő Szolnok megyeiek névsorát. Megyénket a tanácskozáson Zagyi János, az MSZMP me- i gyei bizottságának titkára, ’ Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Fekete 1 Tibor, a jászalsószentgyör- gyi Petőfi Tsz elnöke. Nagy Sándor, a. KISZ Szolnok me- , gyei bizottságának kultúrfe- lélőse. Salánki Istvánná Me­zőtúr városi tanács vb nép- . művelési felügyelője. Mihá­lyi Julianna- ifjúsági klubvé- ■ zető Törökszentmiklósról, to­vábbá Pápai Lászlóné, a szolnoki gyermekkönyvtár ve­zetője, Tóth Tibor, a megyei < tanács vb osztályvezetője, Oláh József, a kunhegyes! művelődési ház igazgatója és Szolt József, a Nagykunsá­gi Erdőgazdaság igazgatója képviseli majd. A vitában felszólalt Szur- may Ernő, a Verseghy Könyvtár , igazgatója. El­mondta. hogy az Országos Népművelési Tanács vita­anyagát jónak, de némely részletében következetlennek tartja. A módszertani ta­nácsadó intézmények és tes­tületek elképzelései nem mindig valósulnak meg a községekben anyagi erőforrá­sok vagy támogatás hiányá­ban. Éppen ezért az ezzel kapcsolatos kérdésekkel be­hatóbban kellene foglalkozni. Varjú Imre, - megyei mű­velődési központ iga-«ntója statisztikai adatokat ismer­tetett, és ezzel bizonyította, megyénkben és az országban mindenütt sok függ a helyi döntésektől és támogatástól. Olykor nagy és egészen kis községekben is azonos öez- szegű támogatást nyújtanak a helyi művelődési háznak, ami egyik helyen nagyobb, másik helyen kisebb megér­tésről tanúskodik. Jászapá- tin és Tíszaigaron például egyaránt 40—40 ezer forint támogatásban részesül a művelődési ház. Legkeve­sebb támogatást a kunszent­mártoni járásban kapnak a községi művelődést házak, pedig a népművelők ott sok­szor igen nehéz feladatokat is jól oldanak meg. Jobban meg kell becsülni — hang­súlyozta. — g művelődési házak dolgozóit Majoros Károly felszólalá­sában rámutatott, hogy a huszonöt esztendő alatt elért eredményekről — megítélése szerint — elnagyolt képet fest a most elkészült alap- dokumentum. Némely vo­natkozásban erősen könyv­tárközpontú szemléletet tük­röz a vitaanyag. A gazdaság­vezetőket sum másán elma­rasztalja, amiért nem támo­gatják az üzemi és termelő­szövetkezeti kulturális mun­kát. Ez a summás megíté­lés így igazságtalan, hiszen megyénkben is sok szép pél­dáját lehetne felsorolni az ellenkezőjének. Hiányolta, hogy a tézisek nem foglal­koznak a népművelés terve­zésének és irányításának leg­időszerűbb kérdéseivel. Pápai Lászlóné, a gyer­mekek önművelődésre való nevelésének szükségességéről beszélt. Mészáros Ferenc, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei titkára ha­sonlóan arról emlékezett, hogy több termelőszövetke­zet és nagyüzem vezetője ma már tudatosan és folyama­tosan segíti az üzemi és szö­vetkezeti népművelést. A vitában felszólalt Kaposvári Gyula, a Damjanich Múze­um igazgatója. Sándor József, a szakszervezetek megyei ta­nácsa agitáció« propaganda, sport- és kulturális bizott­ságénak vezetője, valamint Széplaki Katalin, a megyei tanács vb művelődési osztá­lyának csoportvezetője. A felszólalásokra Zagyi János és Bárdi Imre vála­szoltak. Zagyi János elmon­dotta, hogy az Oi'szágos Nép­művelési Konferencia nem fog törvényeket hozni. fel­adata e tanácskozásnak az, hogy időszerű gondolatokat vessen fel, és így segítse a Párt és az. állgra vezetőtestü- leteit abban, hogy ezek a testületek megismerhessék a népművelésben legjártasab­bak és legilletékesebbek vé­leményét. Ezért, ha az el­készült dokumentum vitára alkalmas, ezzel lényegében elérte célját. Végezetül Bárdi Imre kér­te az Országos Népművelési Konferenciára utazókat, tol­mácsolják a konferencián a vitában most elhangzott vé­leményeket. A saigoni alelnök Phnom Penhben A DIFK elismerte Szihanuk új kormá­nyát * Interjú Binh asszonnyal KÜLPOLITIKÁI TUDÓSÍTÁSAINK A Z. OLDALON Á Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Megtár­gyalta a KGST 24. üléssza­kával kapcsolatos kérdése­ket és megfelelő határozato­kat hozott. Az ülésszakon résztvevő magyar kormány­delegációt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke vezeti; a küldöttség tagjai: Apró Antal, a Minisztertanács el. nökhelyettese, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal el­nöke, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Bálint József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának osztályvezetője. Szi­ta János, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok titkársá­gának vezetője, és Papp László, a Magyar Népköztár­saság KGST képviselőjének helyettese. A külügyminiszter beszá­molt április 26. és 29. közötti hollandiai hivatalos látoga­tásáról. A kormány megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy az őszinte légkörben lefolytatott eszmecserék elő­mozdították Magyarország és Hollandia kétoldalú kapcso­latainak további kedvező fejlődését és egyben pozitív hozzájárulást jelentettek .az európai biztonság feltételei­nek megteremtéséhez. A kor­mány a bejelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak a nők munkahelyi fel­tételeinek, szociális és élet- körülményeinek megjavításá­ról szóló irányelvei végre­hajtására' a kormány — a Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztésére — határozatokat hozott. A Minisztertanács felhív­ta a vállalatok, intézmények és szövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy az irányel­vekben foglaltak megvalósí­tásáért — anyagi lehetősé­geikhez mérten — felelősség terheli őket; utasította az érintett minisztereket, és or. szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, továbbá felkérte a társadalmi és érdekképvise­leti szerveket, hogy tegyék meg mindazokat az ír-‘--.ke­déseket, amelyek az irány­elvek valóraváltásához szük­ségesek. A művelődésügyi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány határozatot hoz ar­} — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HlREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - j Magyar internacionalisták kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége „Har­ci Érdemekért” érdem­éremmel tüntetett ki magyar internacionalistákat, — akik részt vettek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalomban, a polgárháborúban, a szovjet hatalom megteremtésében. A kitüntetettek egy csoportjá­nak csütörtökön F. J, Tyi- t o v , a Szovjetunió buda­pesti nagykövete meleg sza­vak kíséretében nyújtotta át az érdemérmeket a nagykö­vetségen. A bensőséges ün­nepségen megjelent B i s z k n Béla. az MSZMP KB tit­kára és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsága nak tagjai, továbbá G y e n e s áadra-s külügyminiszter­helyettes. A kitüntetések át­adását követően Kállai Gyu­la a párt és a kormány ne­vében üdvözölte a kitünte­tetteket. A magas kitüntetés­ben részesült internacionalis­ták nevében Szán tó Fe­renc mondott köszönetét. összedőlt a dorozsmai szélmalom Összedőlt a Dél-Alföld leg­régibb ipari műemléke, a kiskundorozsmai szélmalom. A visszaemlékezések szerint éppen 150 évvel ezelőtt a fa­lu Czékus nevű bírája épít­tette a vályogfalú malmot, amelybe fából készült, nap­jainkig is működőképes szer­kezetet helyezlek el- Az épít­mény a híres magyar nóta­költő, Dankó Pista dalával vált országszerte ismertté. Utoljára 1960-ban került- nagyjavítás.. alá, s azóta is kétévenként tapasztották, ja­vították falait­Az idei belvizes időjárást azonban nem bírta ki a más­félévszázados épület. Vízzel Hatódtak át a falak, s ami­kor a fagy végleg kiengedett, szivacsosan elporladtak a vá­lyogtéglák, nem bírták az épület súlyát és a fal össze­rogyott. Hasonló sorsra ju­tott a falu 20 vályogból ké­szült épülete is. A községi tanács vezetői szerint a fából készült szer­kezet kevéssé rongálódott meg, gyorsan kijavítható. Ja­vasolják a műemlékvédelmi felügyelőségnek, hogy a mal­mot, régi népi építészeti jel­legét meghagyva, építsék új­já olyan építőanyagokból, amelyek jól ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Ki nem lesz szívbeteg? Christian Barnard profess­ra. hogy az egyetemeken és az egyetemi jellegű főisko­lákon 1970. augusztus 1-t öl tudományos továbbképzési ösztöndíjat kell létesíteni. Az ösztöndíj célja: fokozott lehetőséget biztosítani az ar­ra érdemes fiatal szakembe­reknek. hogy alaposabban felkészüljenek a tudományos kutató (fejlesztő. tervező, stb.), illetőleg az egyetemi oktató-nevelő munkára. Az ösztöndíjat pályázat út­ján lehet elnyerni, s két éven át folyósítják, erre az időre az egyetem és az ösz­töndíjas munkaszerződést köt. Az esetleges korábbi munkaviszony az ösztöndíj folyósításának tartama alatt szünetel. Az ösztöndíj mun­kabér jellegű, összege havi 1500 forintnál kevesebb és 2500 forintnál több nem le­het. Ezen az összegen felül az ösztöndíjast. — a nyelv­pótlék kivételével — megil­letik a munkaviszonya, il­letve beosztása alapján járó pótlékok is. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a Buda­pesti Nemzetközi Vásár má­jus 22-i megnyitásának' prog. ramját majd egyéb ügyeket tárgyalt. szór, aki jelenleg egy manilai sebészkongresszuson vesz részt, néhány szóval jelle­mezte azt az embert, aki nem hajlamos a szív- és érrend­szeri megbetegedésekre. Ez az ember: — Fizikailag és szellemileg nem túlságosan „éber”, nem hajszolja magát, nincsenek ambíciói, nem dúl benne a versenyszellem, nem tűz ki maga elé határidős célokat; — Nincs nagy étvágya, fő­leg gyümölcsöt és főzelékfé­léket eszik olajjal elkészítve; — Nem dohányzik, nincs rádiója, televíziója és lemez­játszója; — Dús haja van, de nincs atlétatermete; — Alacsony a fizetése, de alacsony a vérnyomása és a koleszterin szintje. Békegyűlés a Győzelem Napja tiszteletére Kisújszállásán A hitlerizmus és a nemet fasizmus felett aratott győ­zelem 25 évvel ezelőtti világ­történelmi ielentőségű nap­ját ünnepelték tegnap dél­után a kisújszállási mező- gazdasági gépjavító állomás dolgozói. Ez alkalomból a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának meghí­vására Herbert Labs. az NDK budapesti nagykövet­ségének másodfcitkára tartott a gyűlésen ünnepi beszédet. A német vendéget délután 3' órakor a városi tanácsháza épületében fogadta Fekete József vb-elnök helyettes, a városi pártbizottság képvise­letében Tóth Endre és Vona László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Majd n gépjavítóban tett üzemlátogatáson ismerked­hetett a nagykövetség mun­katársa az ottani munkával. A békegyűlésen résztvevő kétszáz főnyi munkásgárda nevében Ponyokai Bálint igazgató köszöntötte a ven­déget. Azután az ünnepi szónok méltatta május 9-ét, amely nemcsak a német nép, de Európa és az egész világ számára is sorsforduló. Beszéde végén zászlókat és az országot bemutató képes albumokat — a nagykövet­ség ajándékát — nyújtotta át a német, diplomata az üzem vezetőinek. Évközben is ösztönző az anyagi elismerés Ülésezett es szakszervezetek megyei tanácsoltak elnöksége Ülésezett csütörtökön a szakszervezetek megyei ta­nácsának elnöksége. Ezúttal jelentéseket vitatott meg a tanácsi, kereskedelmi és ipar­vállalatok tavalyi nyereség- részesedésének felosztásáról. Megnyugvás, elégedettség Az elnökség elé kerülő anyagok egybehangzóan tük­rözték, hogy az év végi nye­reségrészesedés új felosztási rendszerét legtöbb helyen megnyugvással, elégedettség­gel vették tudomásul. A ka­tegóriák kialakításában ér­zett állampolgári megkülön­böztetés feloldását, eloszla­tását látták az új rendszer­ben, Így sokkal tárgyilago­sakban, higgadtabban véle­kedtek áz elosztási előter­jesztésekről. Az élelmiszeripari dolgo­zók megyei szakszervezeti bizottságának tapasztalatai alapján például a megye sü­tőipari üzemeiben csökkent a termelés, csak a karcagi vállalat közelítette meg a tervezettet. A termelés csök­kenése természetesen befo­lyásolta a felosztható része­sedési alap nagyságát, az év végén kifizethető összeg mennyiségét. Ugyancsak be­folyásolta ezt az évközi bér- fejlesztés is. ­A tapasztalatok alapján azt is megállapították, hogy az alapbér-fejlesztés minden­kor és mindenütt kedvezőbb légkört teremtett, jobb ha­tást váltott ki, mint a moz­góbérek növekedése. A csökkenés jelentéktelen A helyiipari vállalatoknál a felmérések értelmébe« ta­valy az egy főre vetített ré­szesedés összege csökkent ugyan, a bérszínvonal vi­szont mindenütt jelentősen növekedett az előző évhez mérten. Ugyanakkor figye­lemre méltó tény az is, hogy a helyiipari vállalatok dol­gozóinak létszáma közben növekedett. Tavaly mintegy háromszázharminccal volt több az előző évinél. Így a nyereségrészesedésben való csökkenés nem jelentős. A törzsgárda tisztelete is A kereskedelmi és vendég­látóipari vállalatoknál — fő­leg az iparcikk kiskereske­delmi vállalatnál — jelentős volt az évközi anyagi ösz­tönzés. a premizálás, a ju­talmazás; A napirend vitája során az elnökség alaposan elemezte a tényeket és a teendőket, majd megállapította. Összes­ségében a nyereségrészese­dés alakulásáról alkotott kép kedvező, a vélemények álta­lában megnyugtatóak. A vita befejezéséül állást- foglalt az elnökség abban is, hogy tavaly a vállalatok job­ban alkalmazták évközben az anyagi ösztönzést és erre ez évben is lehetőségük van. Bérfejlesztés, premizálás, ju­talmazás címén 1969-ben több pénzt juttattak a dol­gozóiknak, mint az azt meg­előző évben. Ez a helyes eljárás, még akkor is, ha az év végi részesedéskor kisebb összeg kerülhet felosztásra;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom