Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
4 SZOLNOK ÜTEGTH NÉPLAP 1970. május 7. Ahol a világ forog az ember körül Filléres „hőbörgők" HÚSZ fillért a legjobb akarattal sem lehet nagy pénznek nevezni, s különösen akkorának nem, hogy megérne egy félórás vitát, izgalmat, veszekedést, nyilvános megszégyenítést. Általában nem ér meg ennyit húsz fillér. Kínos jelenetnek voltam tanúja a napokban az egyik távolsági vonat büféjében: félórás vita, veszekedés, nyilvános megszégyenítés játszódott ]e húsz fillérért — s mégis megérte. A büfében a fehérköpenyes elárusítót figyelve feltűnt, hogy ennek az embernek Dáriius kincse sem lenne elég, ha aprópénzben adnák, mert bármennyi 10 vagy 20 fillérest is fizettek neki, a következő vevőnek már nem tudott visszaadni, a filléresek és fém forintosok eltűntek valahol a Pult egyik fiókjában’ s az eladó kedves mosollyal tanácstalanul széttárt kézzel kért elnézést a következő vevőből, hogy sajnos éppen ebben a pillanatban fogyott ki az aprója. Régi trükk ez, s mint kipróbált. be is válik legtöbbször. De a büfésnek aznap nem volt szerencséje, mert egy elszánt férfi személyében megjelent a „kukacos”. a „hőbörgő” vevő. Látszott ugyan rajta, hogy nem húsz fillér, húsz forint se vágná földhöz, de mikor az eladó arcátlanul visszabámult rá, anélkül’ hogy visszaadott volna. elkérte a panaszkönyvet. Nem kell fantázia hozzá, hogy az ember elképzelje, mi következett. Az eladó húzta, halasztotta a kiszolgálást, a „hőbörgő” ellen hangolva a várakozókat. Igyekezett nevetségessé tenni a „smucig alakot’.' S ugyanaz a vevő, aki az előbb még maga is bosszankodott a büfés eljárásán, mos maga is a „hőbörgő” ellen fordult. mintha ezzel bizonyítaná, hogy ő menynyire nagyvonalú, gáláns és jómódú, alá számolatlanuL rakja a pénzt a pultra... Ugyanazok, akik a legindokoltabb áremelkedést is észreveszik, még ha néhány fillérről van is szó, a legritkább esetben emelnek nyíltan szót, ha becsapják őket. S ami még szomorúbb: ha valaki szóvá tesz ilyesmit az üzletekben, qsetleg az egész vásárlóközönség ellenszenvét érezheti maga körül. Néhány fillér visszajáró pénzt szóvá tenni; reklamálni, hogy két dekával kevesebb a felvágott, hogy jócskán hiányzik a féldeciből, hogy nem fordult át a benzinkút órája — ilyesmit mindenki restell. Ezen csak belülről illik dühöngeni. Nem mondom, hogy álmaink közé tartozna az olyan üzlet, ahol a vevők folyvást reklamálnának, mindent szóvá tesznek, de azt hiszem helyesebb lenne, ha a reklamációk száma elsősorba a kereskedőkön és nem a vásárlókon múlna. A kereskedelmi fegyelem és morál megszilárdítását távlatokban csak a jobb üzlethálózattól, a nagyobb kon. kurrenciától várhatjuk — ez tény. Ám olyan konkurren- cia, olyan kereskedelmi hálózat nem nagyon képzelhető el. ahol ne lenne tere az apró trükköknek. finom kis „átveréseknek”. És olyan ellenőri hálózat sem lesz soha, amely meg tudná akadályozni az ilyesmit. Erre csak a vásárlóközönség lenne ké. pes. S itt nem is elsősorban a tízfillérekről, húsz fillérekről, vagy néhány deka sajtról van szó. hanem ösz- szességében „ kereskedelem és a fogyasztók viszonyáról, kapcsolatáról. S most, ha azt mondaná valaki: van úgy is elég panasz, minek még a kereskedelem ellen panaszt tevőket buzdítani, azt válaszolnám: ha a büfében már az első becsapott vállalta volna a „filléres hőbörgő” hálátlan szerepét, lényegesen kevesebb elégedetlen ember távozott volna a pulttól. Eötvös Pál A panoráma-filmtech- nikák közül nem egy kápráztatta már el a nézőket, de egyetlen eljárással sem vetítettek még képet a néző feje fölé is. Az osakai világkiállítás Astrora- ma mozijában most ezt valósították meg. A kép- és hangzuhatag középpontjában álló nézőnek lenyűgöző élményben van része az óriási félgömb vetítőfelületű moziban, — amely az EXPO 70 egyik szenzációja. Csinos, egyenruhás lányok fogadják az osakai világkiállítás Astrorama (japánul Mi- lori-Kan) mozijában a látogatókat A lányokat ama 32 japán vállalat dolgozói közül válogatták ki, amelyeknek közös munkájával megszületett az első olyan mozi, ahol a felhőket, a csillagokat is lehozzák a fejünk fölé. A filmgyártás a rádió konkurenciája ellen a hangosfilmmel, a televízió még veszélyesebb támadása ellen pedig az új mozi-fajtákkal védekezett. Ebben a harcban alakult ki a szélesvásznú és a panoráma-mozi. Az első panoráma vetítési eljárást az amerikai Metro-Goldwyn- Mayer gyár dolgozta ki. A Cinerama-rendszerben három kamerával három egymáshoz csatlakozó filmfelvétel készül, s ezeket pontról vetítik egymás mellé az ívelt vetítővászonra. A hang térhatását azzal érik el, hogy felvételkor nyolc helyről rögzítik egy-egy hangcsíkra a hangot, a moziteremben pedig a felvevő mikrofonok elrendezésének megfelelően helyezik el a hangszórókat. A Cinerama a félkör-mozit nyújtja a nézőknek. Nagy kiállításokon bemutatták már a körpanorámás (Circorama) mozit is, amelyben a kes- kenyfilmre készült felvételeket 9—11 géppel vetítették ki a teljesen köralakú vászonra. A nézők a henger alakú nézőtér közepéről nézték a képet. A vetített mozgókép szélessége a normálisnál (35 mm) szélesebb film alkalmazásával is növelhető. — Több kísérlet után (a Cinemascope filmje például 55 mm széles) Michael Todd amerikai filmgyártó széles filmje ért el maradandó sikert. A Todd-féle 70 mm széles filmszalagon a képen kívül hat mágneses hangcsík is elfér. Erről a filmről egyetlen géppel is olyan nagy kép vetíthető, amely hatásában megközelíti a több-filmes (és több vetítőgépes) rendszereket. Az Astrorama felvételekhez használt film ugyancsak 70 mm széles, de a képkocka 36 mm magas és a Todd- féle filmmel szemben egy- egy kockája nem öt, hanem nyolc perforálása van. A képméretet azzal növelték, hogy a filmszalagon nincs hangcsík. Felvételkor egyszerre hét kamera dolgozik, közölük öt szinkronban, kettő pedig tartalékfelvételeket, különleges hatásokat rögzít. A szinkronban működő kamerák nemcsak a körülöttük 360 fokban, hanem a felettük levő látnivalókat is felveszik. — A teljesen új konstrukciójú. 1:3.5 fényerejű kamerák látószöge 133 fok. A képkockánként nyolc perforálású filmhez különleges vetítőberendezést is szerkesztettek. A vetítéshez 5 kilowattos xenon-lámpákat használtak. Különleges berendezés biztosítja, hogy az öt vetítési sugár választóvonalát ne érzékelje a szem. az öt vetítés tökéletesen egymásba olvad a vetítőfelületen. Az Astrorama terme 30 méter átmérőjű, 25 méter magas félgömb, amelynek teljes. 2000 négyzetméteres felületére vetítik az egyelőre rövidebb filmekből álló műsort. — Minthogy a filmen nincs hangcsík, a beszédet, zenét, hanghatásokat külön veszik fel, majd 515 hangszóróból közvetítik a kupola-mozi közönségének. — A sztereoberendezések általában két csatornásak, az Ast- roramának tizenegy csatornája van. A panoráma mozikban a nézőnek az az érzése, mintha egy lapos tetővel fedett kilátótoronyban lenne: félkör-, esetleg teljes körkilátást kap. Az Astrorama jóval többet ad ennél: úgy érzi. hogy a szabad ég alatt áll, s kilátása minden irányban korlátlan, a tenger mélyéről készült felvételek vetítése közben pedig, mintha ő maga szállt volna le á mélységbe. Hevesi Endre G. Szűcs László: EQYEDÜL vagyok; tizennégy múltam, de tizenkilencnek néznek. Ennyivel kell beérnem. Más nincs! Anya megtiltotta, hogy Apával találkoztam. Nem szóltam, minek vitatkozzam. Fölösleges; erre már rájöttem. Anyából annál inkább ömlik a szó. A fülemet se dughatom be. Ismertem az érveit) meghallgattam még egyszer. Talán szá- zadszor! Anya ugyanis azt akarja, hogy Apa jöjjön fel. Ebből a cirkuszból azonban én se kérek. Szerencsére csörgött a telefon és erre kivonult a szobából. Anya tehát megtiltotta! Apa tudomásul vette. Ök elváltak. Apa albérletbe költözött. A dologról többet nem tudok. Talán jobb is! Apa jövőre szerez lakást, • addigra összejön a pénz, aztán lehel, hogy odaköltözöm az új otthonába. Lehet! így beszéltük meg. Mert azért mi találkozunk néha, hiába őnagysága minden erőfeszítése, minden rafinált- sága. Igaz. nem túl gyakran. Apa nagyon elfoglalt ember, sokat dolgozik; sok pénzre van szüksége. Legtöbbször én keresem fel. Mit csináljak, rengeteg probléma izgat, kivel tárgyaljam meg? Anya ideges! Meg nem is vagyok a kedvence. „Kis rifke, hol kószáltál eddig?" — fogad otthon esténként. Amikor otthon tartózkodik. Szerencsémre, elég ritkán. Legutóbb Apa cudarul lehordott. Igaza volt, nem vettem fel. Tél van; tizenöt—húsz fok hideg! Én meg majdnem két óra hosszáig ácsorogtam az intézete előtt. Vártam rá! Úgy tudtam, fél ötig tart a munkaideje. Hat után pillantottam meg. Kékre fagyva vánszorogtam elé. Majdhogynem karjaiban vitt be a közeli eszpresszóba, a KÉKVIRÁG-ba. Volt valaki mellette, de arra már nem emlékszem pontosan. Dideregtem. Apa egyre csak azt hajtogatta, hogy többet ne tegyek ilyet! Elsírtam magamat. Értse meg, néha muszáj találkoznunk. Csetlek-botlok a világban. Bólintott. Megérti! — Ezentúl, minden pénteken itt. az eszpresszóban összejövünk — mondotta. Hátul ültünk a csendes, homályos sarokban. — Hat órakor? — Nem lesz késő? — Nem! Nem! Ebben állapodtunk meg. Már nem fáztam. Igaz, egy kis rumot is hör- pintettem. Fenemód kihúztam magamat, amikor távoztunk; és csak kint, a havas utcán gomboltam be a kabátomat. Hadd irigykedjenek Apára. Milyen remek kis nőcit szedett fel! Egész héten készülődtem. Jobban ment a tanulás is. Otthon meg kitakarítottam. Ha valami eszembe jutott, gyorsan feljegyeztem a noteszomba. Csütörtökön felszökött a lázam. Nem lettem beteg, csak túl izgatott voltam. Másnap, pénteken kilencig ücsörögtem a sarokban. Volt nyolcvan forint dugi pénzem. Először coca-colát rendeltem. Aztán töményei. Apa nem jött el! Nem haragudtam meg rá. de fájt! A gyomrom reszketett; mintha valaki. egy erős ember be\ém rúgott volna. Nem telefonáltam, nem akartam zavarni. Nem feledkezett meg rólam csak valami közbejött. Valami halaszthatatlan dolog. Aztán, mintha mi sem történt volna, épp olyan kedvvel várakoztam a következő péntekig. Megint nem jött. 'Egy ismeretlen férfi italt küldött a pincérrel. Elfogadtam. Beadtam a derekamat. Mindegy! Ügy éreztem: elájulok. Később a férfi mellém ült. Haza akart kísérni. Szerencsémre nem erőszakoskodott. Otthon, anyám csak felpofozott. Ott toporzékolt előttem. Ám semmit se szedett ki. Telefonon kerestem Apát. Lesz, ami lesz! Egy nő vette fel a kagylót. Letorkold. — Hagyjuk a mesét — kiáltozott dühösen. — Épp elég baja van az itteni nőkkel! Jobb lesz, ha többet nem zavarja, ezt tanácsolom! Kattant a készülék. Kiléptem az utcai telefonfülkéből. Esett a hó. Pilinkéltek a fehér pely- hek. Most aztán mihez kezdjek, hová menjek? Belefájdult a fejem, annyit töprengtem. Igazából semmihez se volt kedvem! Sokat gyalogoltam. Talán a fél várost bekoporcoltam. Giglerrel találkoztam. Ment korizni. Csillogó szemekkel újságolt valamit. Teljesen átázott a csizmám. A friss levegő azonban jót tett. Valami megmozdult bennem. Többet nem megyek el a KÉKVIRÁG-ba; se most pénteken, se máskor. Ezt határoztam. Majd veszekszem anyával. A pofonokat már kezdem megszokni. Nem veszélyes! De ezt a remegtetö. súlyos idegességet, amely a gyomrom mélyéről tör fel s úgy sajdul szét a testemben, hogy teljesen megzavar, fejemet vesztem másnap még az iskolát is kerülöm, azt az örvényt n°m akarom többé! Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Aztán majd lesz valahogy. Kihagyom a szüléimét a számításból. Nehéz lesz; persze, hogy nehéz. de másképpen nem megy Akkor legalább, úgy tervezem: öt Fecske elég lesz egy napra. Doboz négy napra, és gyakrabban járok majd moziba. art A ssíriai mezőgazdaság A szíriai kormány minden kísérletet megtett arra, hogy a „természeti kincseket, az ipart és az olajat” a szíriai gazdaság fő erősségévé építse. Mégis a mezőgazdaság marad továbbra is a gazdasági szerkezet pillére. Ennek keretében talál a dolgozók 60 százaléka munkát. A nemzeti jövedelem 40 százaléka jut a mezőgazdaságra, míg az ipar, a bányászat és az olajipar alig 15 százalékkal részesedik. A külkereskedelemben is fő szerepet játszanak az agrártermékek. A FONTOSABB AGRÁRTERMÉKEK A szántóföldi növények közül a búza, az ápra és a lencse áll a vezető helyen. Majdnem ugyanilyen jelentős a gyapot is. Szíria az igen keresett keménybúzát termeszti, amit a Földközi-tenger összes piacain, főként az olasz piacokon, mindig jó áron tud értékesíteni. Az export után az országban maradó mennyiség mindenképpen kevés a hazai fogyasztás kielégítésére, így azután egyre növekvő mértékben kell kenyérgabonát importálni. Jó években a búzatermés meghaladja az 1 millió tonnát, s ennek kb 60 százalékát exportálják. Az árpatermelés általában 600 000 tonna és a lencsetermés eléri a 90 000 tonnát. A két utóbbinak majdnem teljes mennyiségét exportálják. A kedvező időjárási viszonyok és a helyi kis duzzasztógátak növekvő száma lehetővé teszi az öntözést és erősen megjavította az utolsó évek termelését. Különösen Nyugat-Szíriában kedvezőek a feltételek az öntözőhálózat fejlesztéséhez- A keleti területeken 1973-ra épül meg az Eufrátesz-gát, amellyel modern alapokra tudják fektetni az öntözést. A GYAPOTTERMELÉS A gyapot Szíria legfontosabb exportcikke. Az utóbbi évben a gyapotszál termelés 126 000 tonna volt, 20 százalékkal több, mint 1968-ban. 1970-re 140 000 tonnát várnak. Különböző termelésfejlesztési intézkedéseket foganatosítanak: szelektív vetőmagkiválasztás, többszörös műtrágyafelhasználás, a gyapottermesztés gépesítése és kedvezőbb mezőgazdasági pénzügyi politika. Ezen kívül a gyapottermesztőknek bizonyos fix árat biztosítanak. A külkereskedelmi statisztikából látható, milyen fontos a gyapot. A termésnek kb 90 százalékát exportálják, legnagyobb részét a keleteurópai államokba. A szállítási szerződések ezekkel az államokkal kizárólag kliring- bázison alapulnak és az utób- bi években egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Következménye. hogy Szíria bizonyos függőségi viszonyba kerül a keleti országokkal. 1966-ban a keleti blokkba történő szállítások a gyapotexportnak kb 50 százalékát tették ki s ez 1968-ban 80 százalékra emelkedett. A 116 000 tonnából, amit 1968— 69-ben exportáltak, a keleti államok (Ceylont és Kubát is beleértve) 82 000 tonnát kaptak. Ezen kívül a Kínai Nép- köztársaságba 14 000 tonnát szállítottak. Azok az országok, amelyek nyugati devizában fizetnek, 20 000 tonnával, tehát ’árdal kevesebbet kaptak, mint az előző évben. Japán, amely a vásárolt tété-, leknek a felét devizában fizette, múlt évben egyáltalán nem vásárolt és ez a deviza- mérleg bevételi oldalát érzékenyen érintette. Ez is egyik oka annak, hogy ma Szíriában a külföldi fizetőeszközök iránti kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. 1969- 1:<j ben a szíriai gyapotexport értéke 200 millió szíriai font volt, ami az egyéb exportnak kb. 40 százalékát jelenti. A gabona és a gyapot mellett elég jelentős még a dohány, a cukorrépa és az olajgyümölcsök termelése is. Az állattenyésztés csak a helyi szükségleteket és a szomszédos országokba irányuló csekély exportot elégíti ki. Első helyen áll a juhtenyésztés. A 6 millió juhhal szemben csak 250 000 szarvasmarhát nevelnek évente. Gyomnövény a mező- gazdaság szolgálatában A belgrádi Biológiai Kutató Intézetben sok esztendős kísérletezés eredményeképpen sikerült a konkolyból (Agros- temma) kivonni olyan anyagot, amely serkentőleg hat a különböző kultúrnövények felőjdésére és terméshozamára- És ezt az anyagot már sikerült előállítani mesterséges úton is. Dr. Danica Haies, az intézet kutató-biológusa már huzamosabb idő óta tanulmányozza a gyomok és a kultúrnövények kölcsönhatását. Végül sikerült kivonni a konkolyból egy ideiglenesen „K” betűvel jelzett hatóanyagot. Ezzel az anyaggal kezelték aztán a búza, a kukorica és még néhány más szemtermést adó növény vetőmagját. A laboratóriumi körülmények között elért eredmények kétségtelenül igazolják azt a feltevést, amely szerint a konkoly néhány kultúrnövény terméshozamát kedvezően befolyásoló különleges hatóanyagot tartalmaz. Mindjárt az elején kiderült, hogy a konkolyból nyert anyag hatására rendkívüli módon megnövekszik az elvetett magvak csirázási erélye, a kikelt magvak gyökérzete pedig sokkal jobban szétágazik, erősebben bokrosod i k, mint az ellenőrző parcellákban termesztett azonos növényeké. A múlt évben a kísérleteket már a Vajdaságban az földjein folytatták. És a 300 hektáros kísérleti táblán egészen meglepő eredményeket értek el. A „K” hatóanyaggal kezelt magvakkal bevetett földek kivétel nélkül kitűnő termést adtak. A kukorica esetében például a száraz szemtermés 16, napraforgónál pedig 23 százalékkal emelkedett. A laboratóriumi elemzések egyúttal azt is kimutatták, hogy a termés minősége ugyancsak számottevően javult- A napraforgómag olaj- tartalma — a vetőmag „K” hatóanyagos kezelése révén — kereken 40 százalékkal nőtt. A kukorica szemtermés aminósavtartalma, s ezen belül elsősorban a Triptofan, tartalom, 23 százalékkal haladta túl a korábbi szintet. Ennek az aminósavnak, akár egyik legnagyobb jugoszláv fnezőgazdasági kombinát a lizinnek, rendkívül fontos szerepe van a takarmányozásban: igen hatékonyan segíti az így termesztett kukoricával etetett állatok növekedését. Dr. Danica Haies most a „K” hatóanyag működési mechanizmusát vizsgálja. A mesterségesen is előállítható serkentőszert a felhasználás módszerével együtt a közeljövőben szabadalmaztatják. Az említett vajdasági mező- gazdasági kombinátban pedig — a sikeres tavalyi kísérletek után — idén már 8000 hektárt vetnek be a „K” hatóanyaggal kezelt magvakkal.
