Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Áré; 80 fillé* XXI. évf. 124. *z. 1370. május 29., péntek. Helikopteres őrjárat — 80 ezer homok­zsákot építettek már be — A tetőzés nem jelenti a védelmi munkák csökkenését — Könnyűbúvárok segítsége Egy centi híján 9 méter Utakat zártak le Szolnoknál a Tisza vízállása tovább növekedett és tegnap reggel hat órakor 899 centiméter volt. Ti­szafürednél viszont 3 centimétert apadt a folyó. A tegnap reggeli magasság 7 71 centiméter volt. A Hár­mas-Körös Szarvasnál 803 centiméter, a Hortobágy- Berettyó Ecsegfalvánál 313 centiméter. A Zagyva Szászbereknél elérte a 868 centiméte­res szintet, ezért a 32-es útvonalat Üjszász és Szász­berek között lezárták. A terelővonal Tápiószele, Tá- piógyörgye, Jánoshida Lezárták a 44-es számú főút­vonalat is Kunszentmárton előtt. A terelőútvonal Ti- szaföldvár, Mezőhék, Öcsöd felé. A tiszaligeti körtöltés erősítési murikéi jó ütem­ben. nagy erővel folytatódnak. A magassági hiányo­kat a szükségnek megfelelően kiépítették, szivárgó­padka építése a legveszélyeztetettebb helyeken éjjel­nappali munkával folyamatban van. A vízügyi igaz­gatóság védvonalain szerdán a védekezésben hétezer­száznegyven ember, 440 gépjármű, 12 vízijármű és 145 földmunkagép vett részt. A védvonalak mentén a fakadóvíz 186 ezer 228 folyóméter, a szivárgóvíz hosszúsága pedig 42 ezer 564 folyóméter. A fakadóvízzel elöntött terület 2410 katasztrális hold. Tegnap reggel Szolnokról gépkocsival útnak indultunk a Tisza mentén, a védekezés munkálatainak megtekinté­sére. Az első találkozás a vé­dőkkel már a város határá­ban, a Sasi kanyarnál meg­történt. A Tószeg felé vezető utat megbízhatóan kiépített myúlgát és jászolgát védi. A gát szinte minden méterére jut egy-egy ember, aki őrzi a vizet. Nem akartam hinni a szememnek Tiszavárkonyban, a Tiszá­hoz vezető utakon most a víz lopakodik felfelé, ám a falu közepén hatalmas föld­kupacok várják. Tiszabög és Tiszakécske lakói közösen építik a gátat a Tiszára nyú­ló kertekben, szőlőkben. Fe­hér József földieprét is elön­tötte a víz Tiszabögön. A gazda bosszankodva mondja: „Még soha nem volt a ker­temben víz,- most meg töltést kell ott építeni. Nem akar­tam hinni a szememnek, mi­kor látom szombaton, hogy búvik be a víz a drótkeríté­sen!” A tiezakécskei védelmi központban arról tájékoztat­nak bennünket, hogy közvet­len veszély nincs. Éjjel-nap­pali figyelőszolgálat tartja szemmel a védelmi vonalat. Elegendő ember és gép áll munkába. A tiszaugi védelmi köz­pont közelében hatalmas ro­bajjal helikopter ereszkedik le. Hegedűs Lajos védelem- vezető és Iványi ezredes, az igazgatóság területén dolgo­zó katonák parancsnoka lép ki az óriás szitakötő gyomrá­ból. A védelemvezetőt az ár­védelem napi állásáról kér- - dezzük. Tiszakürinél páir iáznak — A Tisza vízállása a véd­vonal egész hosszában meg­haladja az eddigi legmaga­sabb értéket. Azon a har­mincöt helyen, melyet a vé­delem megkezdésekor kije­löltünk, a munkák szervezet­ten folynak. Több mint 12 ezer folyóméter nyúlgát és jászolgát épült öt nap alatt. A több mint 500 kilométer hosszú védvonalunk mentén eddig 250 folyóméteren ke­rült sor pátrialemez leveré­sére. — Jelenleg Tiszakürt tér­ségében folyik pátriázás, mi­vel itt különösen nagy a szi­várgóvíz és a fakadóvíz ve­szélye. Sajnos ez a jövőben tovább nő, mivel az eddigi megfigyelések szerint a tető­zés utáni ötödik — nyolcadik napon következik be a szi­várgó- ég fakadóvizek maxi­mális kiterjedése. Magassággal nem lehet baj — .Az egész védvonal men­tén elértük azt, hogy jelen­leg magassági hiány nincs. Természetesen figyelembe véve azt is, hogy a víz ma­gassága sok helyen még nem érte el a maximumot. A vé­delem fő ereje jelenleg a töl­tések további szélesítésére, nyomó- és szűrőpadkák épí­tésére, a szivárgó- és átázott szakaszok homokzsákkal, vagy kővel való leterhelésé­re, valamint a hullámverés elleni védelemre irányul. Többszáz tonna kő ég több mint 80 ezer homokzsák be­építésére kterült eddig sor*. — Kellemetlen meglepetés érte ma reggel Tiszakürt tér­ségében a védőket. A nyomó­padkán mintegy 50 méteres hosszanti irányú repedés ke­letkezett, aminek következté­ben a padka megcsúszott Azonnal odavonult igazgató­ságunk ÄKSZ osztaga és hozzákezdtek a pátrialeme­zek leveréséhez. Tiszasasról egy katonai alegység sietett a helyszínre és a megcsúszott padka homokzsákokkal tör­ténő mgtámasztásához fogott A beavatkozás sikeres volt, a további csúszást sikerült megakadályozni. Közepes buzgárok — Ugyancsak Tiszakürt térségében kellett „lefülelni” néhány közepes buzgárt. A tí- szakürtihez hasonló, de ki­sebb mértékű padka elcsú­szást Abádszalók térségében is találtak. Vízügyi igazgató­ságunk dolgozói ott is meg­kezdték a padka megtámasz­tását, amennyiben ez nem járna eredménnyel, úgy pát­rialemezek leverésére kerül sor.­A da hasi zsilipnél erősebb szivárgást észleltek embe­reink. Azonnal könnyűbúvá­rok szálltak a víz alá és a zsilipkapuk jól záródása ér­dekében fólia felragasztását kezdték meg. — A néhány nap múlva bekövetkező tetőzés nem je­lentheti a védelmi munkák csökkenését. Sőt éppen a nagyarányú átázás és szivár­gás miatt a védelmi munká­kat tovább kell fokozni, hi­szen a védelmi vonal meg­rongálódása 600 ezer hektár­nyi területet veszélyeztetne. A gátakon dolgozók ellátása Több helyen beszéltünk az árvízi védekezésben résztve­vőkkel. Elmondták, hogy az eddigi ellátásukban nincs fennakadás. Néhány község­ben azonban — így például Tiszaugon is — az üzletek­ben nem lehet elég húsárut kapni, pedig az árvízvédeke­zésben résztvevők megérde­melnék, hogy ellátásukról különös figyelemmel gondos­kodjanak. azt kéri a minisztérium, hogy a felajánlott támogatást épí. tőanyagban küldjék, 8 első­sorban cementre, üvegre és különféle asztali-'- árukra lenne szükség. A tél beállta előtt tető alá kell kerülni az árvíztől megrongált és az újjáépülő lakóházaknak Bondor József miniszter sajtótájékoztatója Bon dór Jóasef építésügyi és városfejlesztési minisz­ter csütörtökön délelőtt tá­jékoztatta az újságírókat az árvízitől megrongálódott há­zak helyreállítására tett in­tézkedésekről. Elmondottaj hogy a Szamos völgyébe a kitelepített lakosság vissza- költözitetésének megkönnyí­tésére már útnak indítottak 5000 négyzetméternyi alap- területű barakk-épületet, el­sősorban Tunyognmtolcsra, Jánkmajtisra, Nagygécre. Kisarra és Nagyarra. Rövi­desen további 20 ezer négy­zetméternyi barakkot szállí­tanak az árvíz sújtotta terü­letre. Az ideiglenes épülete­ket az ÉVM vállalatok sze­relik fel. 8000 otthont kell újjáépíteni Az első teendő a károk felmérése — mondotta a miniszter, mert csak ennek alapján lehet meghatározni a szükséges segítség mérté­két. a minisztérium jelenleg csak hozzávetőleges adatokat ismer. Csütörtökön reggel a minisztérium intézkedésére 15 mérnök utazott, Szabolcs megyébe, hogy segítsen pon­tosan felmérni a károkat. — Előzetes becslések szerint — mintegy 5000 megsérült lakó­házat kail rendbehozni, újjá­építeni. Figyelembe kell ven­ni azonbaa azt is. hogy az év elején a belvíz 2700 lakást tett tönkre. így n miniszté­rium összesen mintegy 8000 otthon újjáépítésével számol. Rendkívül fontos teendő most az építőanyagok gyors helyszínre szállítása. Az el. ső szállítmányok már elin­dultak. A minisztérium 40 millió darab téglát biztosí­tott a károsultak részére. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek 3 millió kézifalazó tufa­blokkot — ez 15 millió tég­lának felel meg — küld Szabolcsba. Nvékládházáról. 80 0O0 köbméter kavicsot szállítanak. Az építőanyago­kat a nagyobb vasúti pálya­udvarokon, Mátészalkán, Csen seren, Vásárosnaménv- ben és a továbbiakban Fe- t,óroi-amiaton rak iák le a vasútról, s innen vontatók­kal. fogatokkal és minden egyéb rendelkezésre álló közlekedési eszközzel szál­lítják a falvakba. Nagyon fontos lenne — hangsúlyoz­ta Bondor József — ha -a Szamos völgyi árvízkárosult építőanyagipaii üzemek Is minél előbb megkezdenék teljes kapacitással a mun­kát. Az ország egyik legkor­szerűbb téglagyára éppen Fehérgyarmaton van, s ez évi 40 millió téglát gyárt. Máris intézkedtek, hogy aa üzem bányájából azonnal ki­szivattyúzzák a vizet, rendbe­hozzák a gépi berendezése­ket, hogy az 2—3 héten be­lül újra megkezdje a mun­kát. Rövidesen békéscsabai téglagyári szakértők is fel­keresik az üzemet és segíte­nek a tégla-blokk gyártásá­nak megszervezésében. Központi betonellátás Az építési anyagokat első. sorban azokra a helyekre szállítják, amelyeken az ár­víz a legtöbb kárt okozta. A nagyobb községekben köz­ponti tégla- és cementtáro­lót rendeznek be, és nagy betonkeverő gép«k felállítá­sával központilag gondos­kodnak a betonellátásról. A tervszerű, szervezett munka biztosítása érdekében június elején a tervezésfejlesztési és típustervező intézetnek 50 mérnöke utazik Szabolcs- Szatmár megyébe. Addig összeállítanak három-négy­féle lakóház-tervet, amelvek alapián a károsultak igé­nyüknek kölcsön- és egvéb anvRgi lehetőségei Írnek meg. felelő típust kiválaszthatják. A kisebb károkat szenvedett községekben a tervek alap­ján helvi erőkből masuk is sok lakást újjáépíthetnek. A megyei tanács vélemé­nye szerint a helyi építőipari szervezetek és a lakosság mintegy 200 ház helyreállí­tását végezheti el. Az ÉVM gondoskodik arról, hnsv az ország különböző területein. 3 vállalatainál dolgozó Sza­bolcs megyed éoítőmunkások visszatérhessenek lakóhe- 1 vükre és segftheswepev az úiiáéoítéislben. Megfelelő szerszámoVka’. motoros be­tonkeverővel Is ellátják azo. kát, akik önerőből kívánnak építkezni. Nyáron az összes műszaki szakiskolák fiataljai pedig KISZ építőtáborokban segítik majd a helyreállítást. A Szovjetunió segítsége A legfontosabb cél — hangsúlyozta a miniszter — hogy a tél beállta előtt tető alá kerüljenek a lakóházak. Mivel sofc vállalat kíván se­gíteni a munka szervezettsé­ge érdekében fontos, hogy a helyreállításra jelentkezők az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumnak je­lezzék felajánlásaikat. Bondor József miniszter kiemelte a Szovjetunió tá­mogatását, többet- között, hogy egy közeli, határ menti kőbányából saját eszközeiken szállítanak követ n helyre- állításhoz, ezenkívül — igé­nyeinknek megfelelően — annyi fát ad a Szovjetunió, hogy az elegendő lesz a meg­rongálódott épületek tetőszer­kezeteinek elkészítéséhez. A nemzetközi szervezetektől is Most a Duna veszé­lyezteti Romániát Romot, pusztulást hagyott maga után a Szamos árja, de az emberi remény és élni* akarás erejét nem törhette meg. (MTI foto—* Hadas Janos- felvételei Romániában fokozatosan javul az idő, az esőzések megszűntek, kisütött a nap, a levegő felmelegedett. A szombat—vasárnap ismét ki­áradt küküllők, hasonlóan több, medréből kilépett fo­lyóhoz, visszahúzódtak. A Maros felső szakasza, egé­szen Gyulafehérvárig apad, de a Déva—Arad szakaszon még mindig meghaladja az árszintet. A központi árvízfrontot most a Duna képezi, amely fő mellékfolyóinak — Dráva, Száva, Tisza — megnöveke- ' dett vízhozama következté­ben az egész romániai szaka­szon árad. Baziásnál, ahol belép az ország területére, vízhozama megközelíti az átlagos vízhozam háromszo­rosát. Minden erőfeszítés je­lenleg arra irányul, hogy az áradás a lehető legkisebb károkat okozza a folyó men­tén található 550 000 lakost kitevő 18 kisebb-nagyobb városban, a fontos gazdasá­gi objektumokban, a termé­keny mezőgazdasági terüle­teken. Ezeket mintegy 1000 kilométer hosszúságú gát védi és a „dunai csata” si­kere attól függ. hogy a ve­szélyeztetett térségekben s gátak hamarabb emelkedje­nek, mint a folyó szintje. Gátcsúszások Jugoszláviában ! Mind nehezebbé válik az árvíz elleni harc Jugoszláviá. ban. A tiszamenti jugoszláv falvakból és városokból egy­re több körzetben kell ki- költözniök a lakóknak, a mind több helyen kell gom doskodni az árvízivédelem közvetlen feladatainak ellá­tásán túl a fertőzések elke- rüléséről. Az árvíz-helyzettel most, megtartott ülésen fog­lalkozott a jugoszláv szövet­ségi kormány is. s azonnali intézkedéseket rendelt el a veszélyeztetett területek ki­vizsgálására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom