Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
1979. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megfeszített küzdelem az árral (Folytatás az 1. oldalrőt) mésaetbeni adomány jutott el a bajba jutott Szabolcs- Szaitmár megyeieknek, s az összegyűlt készpénz is jóval meghaladja már a háromnegyed millió forintot. Noha az 5350-es csekkszámla csupán szombaton vált ismertté, az itt összegyűlt pénz Is lassan megközelíti már a félmillió forintot. A Vöröskereszt — tolmácsolva - Szabolcs-Szatmár megyei tanács kérését — fel hívással fordul a segítő szándékúalthoz: ruhát, ruhaneműt egyelőre ne küldjenek ; részint azért, mert időbe telik az eddig összegyűjtöttek szétosztása, részint azért, mert most inkább építőanyagokra, az ideiglenes szállások berendezéséhez kel. lő holmikra van szükség. Több segítő szándékú külföldi jelentkezését is számon tartják már. A Nemzetközi Tószeg 15 házból álló települését elzárta a víz. Vöröskereszt Liga az elsők között juttatta el üzenetét, s kérte, hogy üzenjenek: mire van leginkább szüksége az árvízkárosultaknak. Jelentkezett a Német Demokratikus Köztársaság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság Vöröskereszt Szervezete is — hozzájuk ugyancsak eljuttatták a szükséges anyagok jegyzékét Gyorssegély, ruhanemű az árvízkárosultaknak Egy vagon TOMI mosószer a Számos-köznek Tegnap átadták Nyírmedgyesen a Tiszamenti Vegyiművek küldeményét az arvizkárosuaaknak A kunmadarasi ÁFÉSZ dolgozói a bajbajutottakkal együttérezve határozták el, hogy anyagi erejükhöz mérten segítenek. A dolgozók általában egy napi keresetüket ajánlották fel, ezenkívül a három szocialista brigád a jutalomként kapott 8 ezer forintot szintén erre a célra adja. Az igazgatóság 15 ezer forint adományozásával segít. Nagyszerű tettek Nagyszerű tettről kaptunk hírt a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő V általaitól is. A Petőfi Sándor nevet viselő ötszörös szocialista brigád a vállalatnál _ rendezett szellemi vetélkedőn nyert összegből ötezer forint értékben 100 törülközőt, valamint gyermek- és felnőtt fehérneműt vásárolt, s ezt juttatják el Mátészalkára. A TIGÁZ szolnoki földgázszolgáltató üzemének mintegy háromszáz dolgozó ja egy napi munkabérét ajánlotta fel. Az összegyűlt pénzből meleg takarót vásárolnak és azt küldik el a Számos-közbe. A szocialista brigádok tagjai arra is vállalkoznak. hogy szabad szombaton dolgoznak és a munkájukért járó összeget ugyancsak az árvízsűjtotta lakosok megsegítésére fordítják. A törökszentmiklósi Bér csényi gimnáziumban május 23-án a KISZ-fiatalok műsoros táncestet rendeztek. Felléptek az iskola jó szavaiéi, kóristáj és a kamarakórus. Az est bevételét, mintegy ötezer forintot felajánlották az árvízkárosultak javára; A Betonútépítő Vállalat szolnoki szocialista főépítésvezetősége a dolgozók javaslatára, egyetértésben a párt, szakszervezet ég KlSZ-szer- vezettel, rendkívüli műszakot szervez, melynek bérköltségét az árvízkárosultaknak adják. A tiszafüredi járási Építő- és Vegyesipari Ktsz kétszázhatvanhat dolgozója egy napi keresetüknek megfelelő ösz- szeget ajánlott fel, amelyet a május havi fizetésből utalnak át. A harminchárom ipari tanuló pedig arra vállalkozott, hogy egy napot dolgoznák az árvízkárosultak megsegítésére. Tízezer forintos felajánlás Az árvízkárosultak megsegítésére indult országos akcióhoz csatlakozva a POP amatőr együttes azt vállalta, hogy 1970 szeptember 31-ig két televíziót adományoz az árvízsűjtotta területen működő KTSZ alapszervezetnek, vagy ifjúsági klubnak. Továbbá tízezer forintot ajánl fel az árvízkárosultak megsegítésére. A POP együttes, a KISZ Szolnok megyei bizottsága és a Szolnok megyei tanács vb művelődésügyi osztálya egyetértésével, felhívással fordul az ország, s elsősorban Szolnok megye amatőr és hivatásos tánczenekaraihoz, hogy lehetőségeikhez mérten nyújtsanak anyagi segítséget a bajbajutott embereknek. Gyermekek ugaroltatása Megkezdték a gyűjtést a karcagi városgazdálkodási vállalatnál is.. Az anyagiakon túl a nyári szünidőben harminc gyermek nyaral tatását. gondozását biztosítják, családoknál történő elhelyezéssel. A fegyvernek; Vörös Csillag Tsz gazdái önkéntes felajánlással egy, illetve két napi keresetüknek megfelelő összeget adnak azon túl, hogy a közös gazdaság is segítségére siet az árvízsújtotta terület lakosságának. Az egyéni gyűjtés során az együttérzés, segítségadás szép példájaként Barta István, a közös gazdaság juhásza ezer forintot ajánlott fel. A csataszögi Szebb Élet Tsz- ben munkahelyi gyűléseket tartottak, ahol háromszáztizennyolc tsz-tag 45 ezer forintot ajánlott fel. A szolnoki Fodrász Ktsz dolgozói a szövetkezet Lenin, Zója és Béke szocialista brigádjának kezdeményezéséie tett felajánlást. Eszerint május havi keresetük 5 százalékát gyűjtik össze és fizetik be az árvízkárosultak csekkszámlájára. . (Munkatársunk telefonjelentése Mátészalkáról) „A Tiszamenti Vegyiművek dolgozóinak segítsége az árvízkárosultaknak”. Ezzel a felirattal utazta be tegnap a fél országot az a 12 ezer 160 nagy csomagolású — TOMI Príma mosópor rakomány, amelyet a Tiszementi Vegyiművek részesedési alapjának terhére juttatott a Szamosköz árvízsújtotta lakosságának. A rakomány tartalmazott még 21 vaságyat is. Többet azért nem, mert a vegyiművek gépjárművei a tiszai árvíz védekezésen dolgoznak, így nem tudták egyszerre útnak indítani küldeményüket. A jövő hét elején azonban még 79 vaságy, 50 szék. 8 kétajtós szekrény is elindult Szolnokról, a vegyiművekből. Ez összesen mintegy 200 ezer forint érték, s ehhez jön még a vegyiművek ÓrJorvróiTÍPk rm'r»t,«rrv 1 fio f^er forintos pénzbeli felajánlása. Érthetően jószíwel fogadták Nyíregyházán a Szabolcs- Szatmár megyei tarácsnál a rakományt vezető és a hírt hozó Mucsányi Kálmánt, a vegyiművek osztályvezetőjét, Rojkó Józsefet, a mosószer- üzem szb titkárát és Rontó Györgyöt a vállalat KISZ szervezetének képviselőjét. Nyíregyházán megyei bizottság gyűjti össze és irányítja az ország minden részéből érkező segély küldeményeket. Mint dr. Nagy András, dr Drágán Magdolna a megyei tanács dolgozói elmondták, Szolnok megye segítőkész lakossága jóhírnevet szerzett tetteivel Szabolcsban. Beszélnek dr. Dobi Mária karcagi tanárnőről, aki a Kossuth téren lakik a nagykun fővárosban, s négy árvízsújtotta személv kvártélyozását vállalta. Nagyon örültek a törökszentmiklósi Textilipari Szövetkezet küldeményeinek, az 1005 kilogramm lisztnek, az 500 kilogramm cukornak, az 1000 törülközőnek, a 3000 kilogramm burgonyának, — mely még az első napokban érkezett meg. A nyíregyházi megyei tanácsnál ismerik a törökszentmiklósi Kossuth Tszt-t, a karcagi technikumot. a kisújszállási ÁFÉSZ nevét. Nagy örömmel fogadtak a vefnőművek ama bejelentését is, hogy szuperfoszfát műtrágyát soronkívül szállít az árvízsújtotta részekre. Nagyon udvariasan azt is a Tiszamenti Vegyiművek küldöttségének tudtára adták. nagy segítséget jelentene, ha a küldeményt közvetlen a tetthelyre szállítanak. Így indul tovább a rakomány Mátészalkára. Ott a járási tanácsnál fogadták és köszönték meg a vegyiművek áldozatkészségét. Arról is tájékoztatták a küldöttséget, — hogy az egyre inkább visszatelepülő lakosság közellátása pillanatnyilag biztosított. — Közkonyhákon főznek meleg ételt a visszatel épülőknek. Az ország megmozdulására jellemző, hogy természetben mintegy 27 millió forint értékű küldemények érkeztek már az árvízsújtotta részekre és mintegy 100 millió forintra becsülik a pénzsegélyeket. Nagy szükség van azonban tűzhelyekre, bútorokra. függönyökre, lakásberendezésekre. tányérokra, konyhai felszerelésekre, mivel ez“'c naoyrés7e tönkrement. Külön örültek, hogy a vegyiművek a Kiváló Áruk Fóruma jelzéssel ellátott Tomi Príma mosószert küldött, amely nagyhatású mosószer, és minden ruhaneműt kiválóan tisztít. Egyből át is irányították Nyírmedgyesre az egész küldeményt, amelyet napokon belül kiosztanak az árvízsújtotta községekben. Rendhagyó látogatás A szolnoki vízrendészet motorcsónakjával indultunk neki a „nagy kék országúinak”. Az ÜdülŐ6or a csónakházak. hétvégi pihenők utcája. a nyakig vízben álló villanyoszlopok jelzik az utat, melyről nem szabad letérni csónakunkkal. Egy-egy kiálló fatönk, vagy víz alatti kerítés végzetes lehet. Az utca közepén Agócs Gergelyék ladikáznak hazafelé. Úk az Udülősor állandó lakói. — Erre jöjjenek utánunk a kert alatt — kalauzol a házigazda. Rendben van, de hol a kert? A vízből itt is, ott is egy-egy almafaág jelzi, hogy a víz alatt fiatal gyümölcsös várja napról napra a Nap felkeltét. A lakásban a bútorok fel- bakolva, az előszoba vízben áll. A konyha köve azonban még száraz. A ház 1959-ben épült és ez az első eset, hogy a lakói a „visszavonulás” gondolatával foglalkoznak. Már ötször ölelte őket körül a szennyes ár, azonban eddig soha nem kellett kiköltözniük. — Ügy épült a ház, hogy a legnagyobb vizet is kibírja — mondja a házigazda. — Most látom, hogy még ötven centit kellett volna emelni annakidején. Nagyon szeretem a vizet. A Vízügyi Igazgatóságtól mentem nyugdíjba. Hajós voltam. Mindenem a víz. — Jövőre 70 éves lesz a férjem. Nem bir sokáig minden víznél a városba ladi- koztatni — szól a feleség. — Én már legszívesebben eladnám a házat, de ő hallani se akar róla. Búcsúzunk, az előszoba ajtajában elkötjük a csónakot. A házigazda udvariasan kikísér — természetesen ladikkal.- Pb — A százharmincadik pátrialemez Messzire hallik a légkalapács zaja. Most veri le a százharmincadik pátrialemezt a töltés oldalába. A verőállványon akrobatákat meghazudtoló ügyességgel dolgoznak az emberek: nem szünetel a munka egyetlen percre sem. Éjjel-nappal 12 órás váltásban dolgoznak szombat óta. Itt a puszta- taskonyi Tisza-gáton bizony nem könnyű most a helyzet. A folyó szintje óráról órára emelkedik, tegnap dél. ben már 933 centimétert mutatott a tiszaroffi — a tas- konyi részre is érvényes — vízmérce. És a folyó tetőzése még jónéhány napot várat magára. — Ekkora vizet én még nem láttam — mondja Horváth József a szombathelyi ÁKSZ osztag könnyű részlegének vezető helyettese. — Pedig maguk vizes cm. berek... — Az igaz — bólint — de a mi osztagunkat csak 1968- ban hozták létre. Meg aztán mi dunántúliak vagyunk, a kisebb folyókon védekeztünk eddig... —- Mikor riasztották az osztagukat? — A mi telephelyünk Fenékpusztán van, ott voltunk, amikor csütörtökön reggel 8 órakor megkaptuk a riasztást. Magunkhoz vettük a szükséges ruhaneműt, felszerelést, pénteken már Szolnokon voltunk. Onnét irányítottak ide bennüket. azóta itt vagyunk és hát végezzük amit kell. Az emberek közben egy szusszanásra abbahagyják a munkát, odajönnek hozzánk. — Hol szállásolták el az osztagot? — Tiszaroffon a kultúr- házban kaptunk mi negy- venketten ideiglenes otthont. Az ÁFÉSZ vendéglőjében főznek nekünk ebédet, vacsorát. Igazán jól gondoskodnak rólunk. — És a gépkocsivezetők? Látom Zalaegerszegről meg Tapolcáról jöttek. A teherautók sofőrjei egyszerűen csak ennyit mondanak: — Mi is az osztaggal lakunk... Ott dolgozik az ember. ahol szükség van a munkájára... Ahol a baj, ott a segítség... Horváth József a szombathelyt osztag helyettes vezetője — A család? — kérdem. — Nem tudják merre vagyunk. Ma írtunk haza egy lapot, hogy ne izguljanak értünk. — Tudják mit jelentene itt egy esetleges gátszakadás? Csak a fejükkel intenek, fogalmuk sincs róla. A védelemvezető, aki eddig szótlanul hallgatta beszélgetésünket magyarázni kezd: nemcsak a környező községek, de még Kisújszállás, Karcag, Túrkeve is víz alá kerülne, minden területet elöntene az ár, le egészen a Berettyóig, úgy mint az 1800-as évek vévefelé. A Tisza vízszintje most hat méterrel magasabb mint ahogyan ezek a települések van. nak. Az emberek hallgatnak, aztán egyikük megszólal: „Hát azért vagyunk mi itt. nehogy baj essen”. Szerencsére itt gátszakadástól nem keli félni. A pátria- leme/ezésre azért van szűk. ség, hogy részben erősítsék a gátak részben, hogy megakadályozzák a víz átszivárgá- sát. amely ezen a részen egyre több helyen jelentkezik. — Mennyi munka van még hátra ? Ismét Horváth József válaszol : — összesen 72 méteres szakaszt kell így bevédenünk. Még további 170 pátrialemezt verünk le. A hét végére elkészülünk. A verőállványon állva dolgoznak az emberek. A töltés oldalába kerül a százharmincadik pátrialemez — És azután? — Ha nem kerülünk más töltésszakaszon bevetésre, itt maradunk Tiszaroffon készenlétben — aztán még hozzátette: — kérhetünk magától valamit? Maga újságíró, írja meg. hogy ne féljenek az emberek, mert ml dolgozunk az itteni vizesekkel együtt. Megvédjük őket, kis vagyonkájukat, csak bízzanak bennünk. V. V.
