Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

!<nO. május í SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jé hírek pb. gázfogyasztóknak Olyan városokban, falvakban is vezetékes gázzá] fű. tenek és főznek már, ahol néhány évvel ezelőtt álmodni sem mertek ilyesmiről. Ez se csökkenti azonban a pro­pán-bután jelentőségét, hisz számos olyan helység van, — s lesz is még sokáig- — amelyet nem érint gázveze­ték. Az ilyen városokban, községekben, tanyákon is él­vezni akarják a modern fűtőanyag, a gáz előnyeit: s igyekeznek mielőbb palackozott pb. gázhoz jutni. A nagy érdeklődést mutatja egyebek között az. hogy a termelés rendkívül felfutott. Míg 1967-ben 72 ezer. addig 1969-ben 160 ezer tonna pb.-t palackozott a Kőolajvezeték Válla­lat, budaörsi, szajoli, nyíregyházi, szegedi és újudvari te­lepe­Fészekrakás a romokon — Mire számíthatnak a pb. fogyasztók az idén és a negyedik ötéves tervben? — kérdeztük Gyöngy Lajostól a vállalat főosztályvezetőjé­től. — Az ellátás szempontjá­ból döntő a termelő és tároló kapacitás nagysága, a szál-, lítási távolság, a műszaki színvonal, és az igények in­gadozásához való alkalmaz­kodás. A nyári hónapokban például ugrásszerűen emeli kedik a fogyasztás, télen visszaesik. Ez nehéz feladat elé állít bennünket. A hul­lámzást figyelembe kell ven­nünk a távlati terveknél is. A közelmúltban arra tö­rekedtünk, hogy az ÁFOR- tól átvett üzemek kapaci­tását a lehető legkisebb költséggel növeljük. Ezt egy­részt a berendezésék korsze­rűsítésével értük el: újtípusú szivattyúkkal láttuk el üze­meinket, s meggyorsítottuk a láncpályák kialakítását, továbbá új mérlegeket állí­tottunk be. Másrészt növel­tük a műszakok számát — 1969-ben Budaörs kivételével valamennyi üzemünk három műszakban dolgozott. — Azt jelenti-e ez, hogy új üzemekre nincs szükség: a kapacitásnövelés meg­oldható a belső tartalékok feltárásával? — Erről szó sincs. Először is az igényeli rohamos nö­vekedéséhez nem lenne ele­gendő- 1970-re az eddigi 1 millió 200 ezerről 1 millió 500 ezerre emelkedik a pb. gázfogyasztók száma; má­sodszor-, ha üzemeinket ál­landóan három műszakkal terhelnénk (ily módon pró­bálnánk kielégíteni az igé­nyeket), a csúcsfogyasztáshoz nem tudnánk alkalmazkodni, nem lenne tartalékunk. Ezért kellenek új üzemek, illetve kell bővíteni a régieket. S .ezt az idén több helyütt megtesszük. Mindjárt ott kezdeném, ahol már léptünk; DevecserreL Jubileumi fel­ajánlásunk volt, hogy a köz. ségben felszabaduló beren­dezéséket alkalmassá tesszük pb. töltésre. ígéretünket be­váltottuk. Egyelőre két tankautóval szállítjuk hely­színre a gázt. Két új kocsi pedig már útban van. Ebben az évben 4000 tonna pb.-t palackozunk Devecserben, 3 év múlva évente 20 ezer tonnát» 1970-ben Győrött is meg­indul a töltőüzem építése. Az ottani gázmű mellett lé­tesítjük a telepet, felhasz­nálva annak energiáját. Szil­veszterkor szeretnénk avat­ni. Ez a telep mintegy 5000 tonna pb. palackozására lesz alkalmas. Az idén fogunk hozzá Tol. zalékos tervteljesítést ért el. A három papírgyári üzem jó munkája eredményéül 700 ezer forint a többletnyere­ség az előirányzathoz képest a vállalat első negyedévi mérlegében; Kedvezően alakult a termelékenység A járműjavítóban is jó eredményeket hozott az első negyedév. A termelékenység­terv teljesítése 103.14 száza­lékos, az utalványozott órák­ban mért tervteljesítés pe­dig 103 százalékos volt az év első három hónapjában. A darabszámos terv teljesítése is meghaladja a 100 százalé­kot. Mindezentúl a jármű­javító dolgozói jelentősen csökkentették a fenntartási költségeket, az első negyed­évre betervezettnek 96 szá­zalékát használták fel. Pontosan teljesítették rendeléseiket A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyárában az idei első negyedév jó ered­ményeit a begyakorlottság­nak, a hozzáértő és jól szer­vezett munkának könyvelik el. A gyár az első negyedév mindhárom hónapjában tel­jesítette prógramját, a meg­rendelések kielégítése 100 százalékos volt. Tovább emel­kedett az egy főre eső ter­melési érték, amely ugyan­csak azt bizonyítja, hogy ki­alakult a jó szakmunkás- gárda. A múlt év azonos idősza­kához viszonyítva a gyárban mintegy felére csökkent 1970 első negyedében a rezsikölt­ség. Bár jelentkeztek anyag­problémák, alkatrészhiány, a term el és vezetés idejében tu­dott intézkedni, s pótolni azokat. A Tisza Bútoripari Válla­lat szolnoki gyárában ne­gyedéves átlagban a dolgozók na megyében Pincehelyen is a múmiához. Ott teljesen uj üzem épül, szolgálati lakás­sal. 1972. decemberétől — ekkor készül el — évente 36 ezer tonna gázt palac­kozhatunk. Növeljük a pb. palackozá­sát az algyői olajmező fel­szabaduló tartályainak hasz­nosításával is. Ehhez másfél kilométer vezeték kell. Ez­után Pécsett kezdünk épít­kezni. A városban az ÁFOR területére — olajipari ob­jektum mellé — települünk. Tulajdonképpen a győri lé­pést ismételjük meg Pécsett. Majd Hajdúszoboszló követ­kezik. Ott is a győrihez ha­sonló nagyságrendű üzemet hozunk létre. S végül Egerre kerül sor. A város olajipari berendezésének felhasználá­sával készül el egy modern töltőüzem. Mire Eger napirendre ke­rül, — azaz a jelenlegi 5- ről 10-re emelkedik a töltő­üzemek száma — be is fe­jeződik a negyedik 5 éves terv. Talán nem érdektelen, ha elmondom, hogy 4—5 év alatt 300 millió forintot for­dítunk töltő üzemek fejlesz­tésére. — Ügy tudjuk, ma még átlagosan mintegy 120 km-re kell szállítani a töltő üzem­ből a palackokat. Hogyan alakul ez a negyedik 5 éves terv végére? — Ha az említett üzemek fejlesztése megtörténik, te­lepeink behálózzák az orszá­gok A jelenlegi 120 kilomé­teres távolságot átlagosan 50-re tudjuk rövidíteni Ez nemcsak az ellátás szem­pontjából lesz kedvezőbb, hanem a szállítási költségek csökkenése révén, a mi gaz­dálkodásunkra is jótékony hatást gyakorol. Szegedi Nándor 15 százaléka volt táppénzes. Főleg az influenzajárvány tizedelte a sorokat, s nehe­zítette a termelési terv tel­jesítését. — A létszámhiány anyagellátási gondokkal is párosult; a hazai gyárak, szállítópartnerek importalkat­részek hiánya miatt késedel­mesen teljesítették a bútor­gyár megrendeléseit. A gon­dok ellenére az első negyed­éves termelési tervet 98 szá­zalékban teljesítették. Most a második negyedév elején máris bizakodóak. A terme­lési terv teljesítése jobbnak ígérkezik mind létszám, — mind anyagellátás területén. A jászárokszállási községi tanács anyakönyve szerint 1944—45-ben kilencvennégy pár kötött házasságot. A ne­gyedszázaddal ezelőtti fé- szekrakók közül huszonötén kívánták megújítani foga­dalmukat, melynek doku­mentálására május 2-án be­jegyezték nevüket André Bé­la anyakönyvvezető előtt a községi tanács díszkönyvébe. A kedves ünnepségre a községi művelődési ház nagy­termében került sor. A há­zastársak a filmfelvevők per­gőtüzében fogadtak további hűséget egymásnak. Ezután az általános iskolások mű­sorral kedveskedtek az ün­nepeiteknek, majd a menet az étterembe vonult, ahol rövidesen igazi lakodalmas hangulat keveredett. Fiatalo­san ropták a táncot, azokk akik a felszabadulás évében a romokon kezdték a fészek­rakást. Hogy milyen volt egy há­borús esküvő? Erre így em­lékszik Garics Ferenc. — 1945 áprilisában beáll­tam a Vörös Hadseregbe. — Még ebben az évben, — no­vember 14-én — megtartot­tuk az esküvőt. Két kiló cu­kölcsőnzött. Elmondták, hogy tavaly ősszel vonultak be, s mindketten karcagiak. Ko­vács Mihály a tsz-ben, mint állattenyésztő, Tóth - Lajos pedig a vegyesipari ktsz-ben dolgozott. Bevonulásuk után azonos szakra kerültek, tü­zérek lettek. korért két kocsi fát fuva­roztam a Mátrából. Ennyi édesség jutott a hatvan ven­dég süteményébe. A felesé­gem anyám gyűrűjét húzta az ujjara, magamnak vala­mi fehér fémből fabrikál­tam jegygyűrűt, persze azóta már vettünk aranyat. Az ezüstlakodalom . őrök emlék marad az ünnepeitek­nek, s a szépszámú meghí­vottaknak. Szinte valameny- nyien így búcsúztak egy­mástól: — Az ötvenedik évfordu­lót ugyanígy, ugyanitt... Ötven kh-n termesztenek di ínyét az idén a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben. Két­százezer palántát neveltek a dinnyések a melegágyakban. Negyedszázada együtt... ÉJSZAKAI LÖVÉSZET A két katona a vonat ab­lakán keresztül figyelte a zöldülő határt Kimenő ru­hában voltak. Eltávozásra vagy szabadságra utaztak. — Szabadságra — vála­szoltak egyszerre kérdésem­re. — Hat-hat napot kap­tunk. A bemutatkozás bizalmat Fél év után parancsnoki dicséret — Egy üteghez osztottak be bennünket, egy szobában lakunk, s amikor alaki van, egymás mellett állunk. Most pedig együtt megyünk haza — fűzte tovább a gondolatot Tóth­— Együtt kaptunk pa­rancsnoki dicséretet is és együtt lőttünk kiválót az éj­szakai lövészeten — mondta másikuk. Még a beszélgetés során is egymást kisegítve meséltek. Aztán mintha parancsszóra tennék, egyszerre nyúltak zsebükbe és egy negyedíves papírt vettek elő. ,.Parancs­noki dicséret — olvastam. — Kovács Mihály honvéd éj­szakai éleslövészeten kiváló eredménnyel lőtt. Ezért pa­rancsnoki dicséretben része­sítem, az üteg elé példaké­pül állítom és hat nap sza­Színes csíkok az éjszakában ...A sötétség ránehezedett a vidékre. A Hold játsza­dozva el-elbújt a felhők mögé. A nagy -feketeségben, mint láthatatlan, hallgatag ' sereg meneteltünk. Észre sem vettem, hogy már egy órai járásra magunk mö­gött hagytuk a körletet. A parancsnok állj !-t vezényelt. Rövid pihenő. A cigaretták parazsa fényében arcélek vil­lantak fel egy-egy pillanatra. Suttogó, halk beszéd, sötét­ség, nehéz éj szakai le vegő, badsággal jutalmazom.” A két negyedíves papír szöve­gle ugyanaz. — Nagyon izgultam a lö­vészeten. Miért? Miért is? — tette fel önmagának is a kérdést Tóth. — Riadóval kezdődött, gyorsan elkészül­tünk és álltunk n sorban. Mintha egy pillanatra megfeledkezett volna arról, hogy vonaton ül. Kitekintett az ablakon és mondta az éj­szaka történetét, újra átélte az első éjszakai lövészetet­feszült hangulat. Csupa sej­telem az egész. Megmarkol­tam a fegyverem, s arra gondoltam: nem sokára egye­dül maradok vele a lövész­árokban. Céloznom kell, lő­nöm. eltalálnom a célt, amely alig száz méterre van előttem, de a sötétség meg­duplázza a távolságot. Űjabb parancsszó hallatszott- A sötétség megmozdult, s érez­tem, hogy újra a sorban ál­lok. Társakat, fegyvereket éreztem magam mellett. Az­tán egy sor eltűnt előlem. A fegyver tusája a lábam­hoz verődött, remegtem. Hir­telen fény villant. Messze, elől. alakokat világított meg. Fegyverropogás. torkolattü- zek. színes csíkok. ■ Újabb fény. újabb sorozat és az alakok meginogtak. A cél megsemmisült — Tűzvonalba indulj! — hallottam az újabb vezény- szót. No, Lajos, most te jössz. Érdekes, az ólomnehéznek tűnt lábaim milyen frissen lénkedtek- Belezuhantam _ a nedves falú lövészárokba. Va­lami megsütötte a kezemet. Egy hüvely volt. Eldobtam, s gyorsan töltöttem. Folvt rólam a veríték. Aztán előt­tem is felvillant a fphér fény. Automata módiára fogtam a fegyvert, céloztam. A vállcsontomon kopogott a tusa. —r Hát ennyi volt — for­dult vissza az ablaktól. — Ennyi? És a dicséret az alegység előtt? a levél a fő­nöködnek. meg a KT*^ szer­vezetnek? Az is a történet­hez tartozik — kontrázott Kovács. — Azok már csak követ­kezmények, mint a szabad­ság is. — mj — Nehéz negyedév volt, de eredményes Elkészültek, vagy éppen készülőiéiben vannak a szol­noki ipari üzemek első ne­gyedéves munkájáról szá- motadó mérlegbeszámolók. A harmadik ötéves terv utolsó éve nem kevés objek­tív akdállyal kezdődött. Az idei kemény és hosszúra nyúlt tél próbára tette a gyárak dolgozóit, megnehezí­tette a közlekedést és a szál­lítási programok teljesítését is. Ráadásul influenzajárvány volt, amely a legtöbb gyár­ban létszámgondokat oko­zott. A felszabadulás jubi­leumi évfordulójára és a Le­nin centenáriumra kibonta­kozott munkaverseny azon­ban — a szocialista brigádok sok-sok erőfeszítése — a szolnoki ipari üzemekben is jó eredményeket hozott. Ilyen jó negyedévet még nem sártunk Örömhír a papírgyárból: az utóbbi évek eredmények­ben legsikeresebb negyed­éve volt az idei első. A szalmacellulózegyár 104 szá­zalékos tervteljesítéssel büsz­kélkedik. Termelési felada­tát mintegy 65 tonna ter­mékkel szárnyalta túl. Azért is örvendetes ez, mert a vi­lágpiacon emelkedik a nyers- anyagár, s a termék nálunk is a hiánycikklistán szerepel. A másik üzem, a papírgyár tervteljesítése 99 százalékos volt az első évnegyedben, — de ez a szám csupán a rak­tárra került papírt jelzi. A valóságban 200 tonnával töb­bet gyártottak, az influenza- járvány azonban létszám- hiányt jelentett a csomago- lóknál, raktárosoknál, s a többlettermelést nem tud­ták raktározni, kiszállítani. A különböző csomagoló­papírok iránti nagy kereslet ösztönözte a harmadik, a pa­pírfeldolgozó üzem dolgo­zóit. Az erőfeszítést bizonyít­ja, hogy ez az üzem 114 szá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom