Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

1970. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mit tenne, ha mindent lehetne? A közművelődés falun és tanyán Meditáció vitazárás helyett Ha mindent lehetne... Já­ték a fantáziával. A felnőt­tek nagyobb pénzre, sze­mélygépkocsira gondolnak. Amit felsorolnak vágyak, így a „mindent lehetne” már a módszerek megválasztására vonatkozik. Mindenki vér- mérséklete, jelleme szerint ábrándozik. A pszichológusok fegyver­tárukba sorolták ezt az egy­szerűnek tűnő játékot. Az ér­tékelés az ő munkájuk, az újságíró csak az általános következtetésekre szorítkoz­hat. Most gyerekekről lesz szó. A Szolnok megyei Pá­lyaválasztási Tarácsadó fel­mérésének eredményeibe te­kinthettem be, negyvennél több gyerek feleletét kaptam kézhez. Amelyiket érdeke­sebbnek találtam, ott meg­néztem a kérdőíveken szerep­lő más válaszokat is. Unalom és munka Ne higgyjük azonban, hogy valamiféle elképzelhetetlen, kamaszos ábrándképek szere­peltek a válaszokban. Na­gyon is gyakorlatias gondol­kodásmódra valló feleleteket olvashattam. A „felnőttes” gondolkodás nemcsak a fele­letek értelmében, de még a szabatos, hivatali nyelvezet­ben is megmutatkozott. Akadtak azonban kivételek. Róluk akarok írni. Nézzük meg egy szolnoki kislány — negyedikes gim­A szövetkezet újonnan vá­lasztott elnöke lovaskocsival járta a rákóczifalvi határt; ismerkedett a gazdasággal és az emberekkel. Nem sok­kal előtte egyesült a két szö­vetkezet, s egy évig külön gazdálkodtak. De nagyon rosszul, a nemrég belépeti tagoknál a munkakedv. a vezetőknél a szakértelem hiányzott. Végül mérleg­hiánnyal zártak, s alig oszt­hattak valamit. 1960 decem­berében volt ez. Bereczki László elnök be­lépett az egyik gát tövében épült tanyába. A gazda kast kötögetett, fel sem nézett a látogatóra, köszönését sem fogadta. A nehezen indult beszélgetés során kitűnt: a gazda szövetkezeti tag. — Beerőszakoltak — mond­ta indulatosan — de soha sem fogok dolgozni a szövet, kezeiben. — Később nem kiabálva, de határozottan mondta az elnöknek: — Menjen, mert belévágom a vasvillát! Dénes Istvánt, aztán hó­napokig nem látták a határ, ban. Amikor kiment, szinte ellenségesen közölte; — Három évig maradok, aztán kilépek. Az első évben valóban ke. veset járt ki dolgozni, csak 187 munkaegységet szerzett, a következő évben már 285-öt. 1962-ben pedig 536- ot. A Rákóczi Tsz nyilván tartása tanúskodik erről. Ahogy a többség bizalma helyreállt, visszatért az em­berek munkakedve, szorgal­ma. a szövetkezet is meg­erősödött. Az öreg Dénes is megváltozott. Szégyellj a tíz évvel ezelőtt történeteket. Lehajtja a fejét, csendesen mondja: •— A professzorok is téved, hetnek. Ne higgye, hogy a régi rendszert kívántam visz. sza. 1919-ben az ellenforra­dalmárok n sógoromat kivé­gezték, engem 20 hónapig Hajmáskérre internáltak. Dénes István vasúti mun. kás volt valamikor. Megta­karított pengőit a földre ku- Jjorsatta,. . nazista — válaszát a „mit kérdésre. — Ezt vála­szolta: — Csavarognék, lézengenék. (Így az eredeti­ben). Egy másik kérdésre: ha sok pénzed lenne mire köl- tenéd? A lakonikus felelet: magamra. A ,,hol laknál leg­szívesebben?” rovatba ezt ír­ta be: állandóan máshol. Ez a kislány — a kérdőív szerint — nincs megelégedve az élettel. Imiok kellett egy kis fogalmazást is „Egy na­pom tíz év múlva” — cím­mel. Ez a kislány robotembe­rekről írt, akik megkönnyítik a munkát, sőt elvégzik azt helyettünk; serkentő piru­lákról, amiket naponta há­romszor kell bevenni, hogy doppingoljanak; eljövendő életét egy falanszterben kép­zelte el. Önmagát sehova sem helyezte ebben a világban, ő nem csinál semmit. Szülei „befutott’ fontos közigazgatási posztot betöltő emberek; Aki többesszámban gondolkodott Egy fiú vidékről. 17 éves se-- gédmunkás, az általános iskola hatodik osztályáig jutott csak. Ö dolgozna — ha min­dent lehetne. Legfőbb kíván­sága, hogy elvégezhesse az általános iskolát és szakmát tanuljon, ö sincs megeléged­ve az élettel. Szeretne több pénzt keresni, hogy azt ma­gára és édesanyjára költhes­i— Először egy holdat vet. tem, aztán folyamatosan sze­reztem a többit. Négy holdat gyümölccsel telepítettem be, Starking alma, meg kajszi barack volt benne. Szépen gondoztam, permeteztem, az almafák 4 mázsa gyümölcsöt adtak darabonként. Jó árat adtak érte n kereskedők. Űjabb földet vettem, össze­sen 8 holdam lett, 45-ben a földosztáskor további négyet kaptam hozzá. — A múlt héten hecceitek a fiatalok: „Pista bácsi, ha visszakapná a földet, mit kezdene vele”. — Nem fogadnám el. Pe­dig nagyon rosszul esett, amikor kivágták a gyümölcs­fákat. Mondtam is a Tamási Matyinak, (üzemegységveze­tő) mást küldjél, én nem megyek. Megértettem, hogy beleestek a táblába, dehát... Ügy voltam a földszerm zéssel, öregkoromra majd el­tart érte valaki. Sose gon­doltam arra. hogy paraszt- ember nyugdíjat kap valami­kor — mondja elmerengve. Dénes István most 70 éves. tavaly óta nyugdíjas. Ha­vonta 958 forint nyugdíjat kap. A szövetkezettől egy hold háztájit, földjáradékot és munkát. Szólt az elnök­nek, hogy továbbra is dol­gozhasson. Persze, hogy en­gedik, hisz számítanak rá. Tavaly 289 munkaegységet szerzett és csaknem 18 ezer forintot vihetett haza mun­kája után. — Valamikor 3—4 órakor keltem hajnalban és késő este vetődtem haza. Most jobb a szövetkezetben, gépek végzik a nehéz munkát. Néz. zen körül, milyen szép a határunk. Igen, így mondja: a hatá­runk. Dénes István magáé­nak érzi a közöst. A szövet­kezet vezetői mondják róla: ..Nvílt, őszinte ember, nem hajlongó típus. Kevés be­szédű. de nem tűri el. ha valaki rosszat mond a tsz- ről. Sosem kellett bíztatni, ellenőrizni. Bár mindenki ilyen lenne..." Az öreg sertés-gondozó, marhahizlaló volt korábban, aztán növénytermelő. Az se. (A negyvennél több gye­rek közül ő gondolkodott egyedül többesszámban a pénzről.) Szakmunkás szeret­nék lenni, de utcaseprő sem­miképp — írta. A kirakatok­ban szereti nézegetni a ruhá­kat, a cipőket. Fogalmazvá­nya az ,,Egy napom tíz év múlva” így fest: Műhelyben dolgozom, mindnyájan egész­ségesek vagyunk. Nincs csa­ládi zűr.” A fiú félárva, édesapja meghalt, édesanyja egyedül neveli. Pénz, pénz Minden gyerek pénzt sze­retne szerezni. Nagyon sok pénzt. Legtöbbjük utazásra költené, a lányok ruhakölte­ményeket vennének. Egy- kettő akadt, aki még a köny­veket is ,»meg szokta nézni” a kirakatokban. Egy lány igen röviden a „Mit tennél” kérdésre ezt válaszolta: Min­dent. A fiúk az autózást, a sportolást írták be legfőbb vágyuknak. Egy fiú megta­nulna gitározni — ha min­dent lehetne. Egy gimnazista kislány — másodikos — néhány sorban a kérdés kapcsán a boldog­ságról, az életről is elmélke­dett. Így: ,,Én a7 élettel meg tudtam barátkozni (!). Szere­tek élni. Szüleim szerint azért, mert még fiatal vagyok és nem ismerem az élet má­sik oldalát. De mj az a másik oldal?’! — k. gy. — idén, február óta minden nap dolgozik. Nem tud ott­hon maradni, örül, ha meg­bízzák valamivel. — Sokszor mondom a fia~ falóknak: úgy csináljátok, mint a magatokét, a múlt­kor keresztül hajtott az egyik traktoros a müanyag- vízvezetékcsövön. Nem tud­tam szó nélkül hagyni: van neked szíved? És tíz évvel ezelőtt? Egész életét berendezte a magán- gazdálkodásra. Földet ku- porgatott. Ennél szebbet nem tudott elképzelni. Lát­szatra a maga gazdája volt. S úgy érezte. jogtalanul avatkoztak be életébe. Pedig az ő érdekében történt. Félt. hogy cselédsorba ke­rül. Valamikor ezt terjesz­tették a szövetkezetről. De épp a szövetkezetben találta meg a nyugalmát, ahol min­denki tiszteli, becsüli, em­A szabadtéri színpadok műsora A budapesti szabadtéri színpadok idei gazdag nyári programjáról tájékoztatták pénteken a sajtó képviselőit a Fészek Művészklubban. Bejelentették, hogy a mar­gitszigeti szabadtéri színpad évadnyitó előadásának teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlja fel az igazgatóság. A főváros közönsége és a hazánkba látogató külföldiek a nyári hónapokban a három szabadtéri színpadon 18 pro­dukció között válogathatnak. A margitszigeti szabadtéri színpadon a július 4-i évad­nyitó előadáson a Magyar Állami Népi Együttes a fel- szabadulásunk: 25. évforduló­ja alkalmából készült Feltá­madott a tenger című össze­állítást mutatja be. A nyári idény egyik legkiemelkedőbb produkciójának ígérkezik Verdi Aida című operájának előadása. Az előadáson négy világhírű szólista felváltva énekli a főbb szerepeket: így Margaret Tynes, továbbá Ri­ta Orlandi Malaspina, Maria Luisa Naveő, Ludovic Spess és Bruno Preverdi. Kiemelkedő kulturális ese­ménye lesz a nyári idénynek a novoszibirszki állami aka­démia opera balettegyüttesé­nek vendégjátéka is. A Ja­pánban, EAK-ban és a bor- deaux-i fesztiválon emléke­zetes sikert aratott együttes Budapesten Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjét adja elő három alkalommal. A margitszigeti színpadon láthatja a közönség ismét a tavalyi évad egyik sikeres produkcióját: Lehár Mosoly országát. A nyár egyik mű­vészeti kuriózumának ígérke­zik az újzélandi maori ének­és táncegyüttes vendégjátéka. A televízió felszabadulási népdalversenye, a Röpülj pá­va nemzetközi gálaestjén a hazai győztesek mellett a szomszédos országok népdal­énekesei is fellépnek. A budai parkszínpad az operett és a könnyűzenei mű­fajnak ad otthont. A hagyo­mányokhoz híven az idén is nagyszabású revüműsort ik­tatnak a nyári programba: „szolgáltatója” a 80 tagú ro­mániai Super Show Bucarest. A városmajori színpadon Brandor Thomas Charley nénje című háromfelvonásos művét mutatják be. Érdekes­sége, hogy Bodrogi Gyula női szerepet alakít. A sajtótájékoztatón Kazi­mir Károly a Körszínház idei programjáról tájékoztatta az újságírókat A világirodalom egyik remekműve kerül is­mét a közönség elé, Milton az elveszett paradicsom című eposza. Jánosi István fordí­tásában. A művet Kazimir Károly alkalmazza és rende­zi színpadra, s Éva szrepét Venczel Vera, Ádámot Kozák András, a Sátánt Bitskey Ti­bor, az Üristent Balázs Samu alakítja. A városba való áramlás ellenére még ma is hazánk lakosságának 56,3 százaléka él falun és tanyán. Kiter­jedt azonban az urbanizáció hatása községeinkre is. Nő , munkásosztály létszáma, 800 ezer munkás és alkalma­zott lakik ma már falun. Száz új szakma honosodott meg tíz év alatt. Az értel­miség köre is mind széle­sebb. Igazgatásban dolgozók, Nyolc hónapon át lapunk különös gonddal figyelte, vizsgálta a falusi, tanyasi közművelődés helyzetét. És most, hogy áttekintjük en­nek az időszaknak a történe­tét, mégis meglepődünk. Mert kétségtelen, sok-sok gonddal küzdünk, üem egy megoldandó feladata sorako­zik előttünk a falusi népmű­velés mezején. Mennyi min­den történt mégis nyolc hó­nap alatt a mi megyénkben is falun és tanyán?! A „televíziót az iskolák­nak” mozgalom tanyai is­kolákba vitte el a tömeg­kommunikáció egyik. ha több szempontból nem éppen leghatásosabb eszközét. Több helyen — főleg a szolnoki és a kunszentmártoni járásban hatékony intézkedések szü­lettek a felnőttoktatás érde­kében. Pórtelken tanyai mű­velődési objektumot avattak, társadalmi és közerőket moz­gazdaságvezetők, orvosok, állatorvosok, agrárszakem­berek, gépészmérnökök, pe­dagógusok népművelők tele­pülnek hosszabb időre vagy végleg falura. A tömegkom­munikációs eszközök terje­dése, általában az ipari ter­mékek behatolása a fogyasz­tási és főleg „ tartós fo­gyasztási cikkek körébe mind-mind a városiasodás­nak jelei. bér számba veszi. Máthé László A szovjet meteorológusok és geofizikusok egyre kor­szerűbb eszközökkel végezhetik kutatásaikat, e célra ma már rakéták is rendelkezésükre állnak. A korábban hasz­nált kutatóléggömbök legfeljebb 20—30 km magasságig emelkedhettek fel, a rakéták segítségével fellőtt műsze­rek viszont a sokkal magasabban húzódó rétegek fizikai paramétereiről is tájékoztatást nyújtanak. A szovjet gyártmányú kétlépcsős meteorológiai rakéta 100 km-re képes eltávolodni a Földtől, de van olyan tí­pus is, amely 200 km magasra emelkedhet. Mi minden történt nyolc hónap alatt ? Az elemzés és a számvetés igényével Nyolc hónapon át a köz- művelődés helyzetének leg­jobb ismerői közül többen fejtették ki lapunk hasáb­jain véleményüket. Dr. Von- sik Gyula, „ Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának Tudományos —Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetőhelyettese a falusi művelődési házak helyzetéről írt cikket. Rá­mutatott: hazánkban szemlé- letbeni, anyagi és személyi változásokra van szükség ah­hoz, hogy a művelődési há­zak a társadalom igényeit kielégíthessék. Egy másik alkalommal — december 19-i számunkban — a terme­lőszövetkezetek népművelési feladatait elemezte. Majoros Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szol­nok megyei Bizottság, Pro­paganda és Művelődési Osz­tályának vezetője .beható elemzés tárgyává tette; mi­lyen szerepet játszik nap­jainkban Szolnok megyében a falusi lakosság tudatának formálásában az agrárértel­miség. „A közérdeklődés a hatékonyabb népművelési feltételek keresése közben egyre erőteljesebben az ag­rárértelmiség felé fordul” — olvashattuk a közzétett ta­nulmány bevezetőjében. Életszínvonal, életmód, kultúra Miért vált szükségessé, hogy — miként 1969- októ­ber 1-i számunk szerkesztő­ségi cikkében erre Ígéretet tettünk — hosszabb időn át figyelemmel kísérjük a fa­lusi és a tanyasi közművelő­dés helyzetét? Elhatározá­sunkat szülő helyzetünk jel­lemzésére csak egyetlen ada­tot említsünk! Két évtized elteltével a lakosság reáljö­vedelme kétszerese, némely területen még ennél is gyor­sabb ütemben emelkedett, a fogyasztás pedig 2,3-szerese az 1950-ben mutatkozónak. A lakosság vásárlóerejének súlya a tartós fogyasztási cikkekre helyeződött. És ma sok-sok anyagi erőt — és időt! — von el az önműve­léstől egy-egy nagyobb csa­ládi beruházás, anyagi vál­lalkozás. Ez így tulajdon­képpen fejlődésünk termé­szetes velejárója. Illetve az lehet. De mihelyst ez az ál­lapot állandósul, torzuló szo­kásokat és életelveket szül, már egészségtelen tünetek 1 jelei mutatkoznak Az egész­séges lakásnak, a gépkocsi­nak, a javuló anyagi és élet- körülményeknek valójában gosított , „Száz falu — száz könyvtár” mozgalom. Szapár- falu, Tiszafüred-Kócs, Tisza- bő, Szajől Fegyvernek ke­rült az Országos Népművelé­si Tanács által is támogatot­tak listájára. A Szolnok megyei falusi versmondó fiatalok egész mozgalma bontakozott ki, a SZÖVOSZ és a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Központi Bizottsága által rendezett esztergomi országos sereg­szemlén bejegyezték nevüket a Szolnok megyeiek az első és a legjobbak közé. A ju­bileumi ünnepségek során tömegmozgalommá vált az „Ünnepelj velünk” rendez­vénysorozatba való bekap­csolódás, „z ünnepségekre való készülés, az ünnepi mű­sorok összeállítása, az álla­mi gazdaságokban, a kisipari szövetkezetekben és a falusi ÁFÉSZ-ekben a szociális! a brigádok különféle vetélke­dőin való részvétel. Elek Lajos, a Szolnok me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője, a falusi népművelés huszonöt esztendős vívmá­nyairól, Szurmay Ernő, a Verseghy könyvtár igazgató­ja a falusi könyvtárak köz- művelődési funkciójáról irt cikket Rosenblüth György, az ÁFÉSZ-ek és a MESZÖV- nek a falusi kulturális mun­kát támogató tevékenységé­ről, Horváth Ferenc „ film­nek arról a szerepéről, ami a közműveltség terjesztésé­ben e művészet számára el­várásként és az elvárások teljesítésében napjainkban jelentkezik. Szociológiai vagy legalább­is szociográfiai eszközökkel kísérletező írásokat tettünk közzé, vizsgálva; milyen napjainkban az agrárszak- könyvek terjesztése és olva­sása, hogyan hat és formál szokásokat megyénkben az évről-évre ismétlődő mező- gazdasági könyvhónap. Több írás a falusi könyvterjesztés néhány ellentmondását ele­mezte. Fény derült arr, is; jónéhány helyen — ha nem is aggasztó módon, de fel­tétlenül figyelmeztető mé­retekben — csökkentek a falusi könyvtárak állomány- gyarapítására fordított ösz- szegek. jobb feltételeket kell már néhány év alatt is teremte­niük falun a művelődés, az önművelés számára. Ezért — ígérjük olvasóink­nak és elköteleztük ma­gunkat a szociálist, közmű­velődés ügyének — az Or­szágos Népművelési Konfe­rencia után is folyamatosan vagy éppen újult erővel fogjuk figyelemmel kísérni; mi minden történik falun és tanyán a közművelődés me­zején. Császtvai István Lányokat 15 év felett, fonó. szövő ATKÉPZOSKÉNT. férfiakat festődébe és kikészítőbe BETANÍTOTT MUN­KÁSKÉNT felveszünk. Szállás» otztosltunk. tevéi- bent le1emkP7A>?re részletes tA1éko7t?iTá?T edunfe. Budapest. íV.. Bernt o. L tTfpestl Gyapfúsíövőgyár, A PROFESSZOR IS TÉVEDHET...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom