Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

187C. május 22. SZOLNOK MEGYEI XtPLAP 9 Húsz év után A roffiak küzdelme a természet erői ellen A ttszaröffi Aranykalász Tsz jogelődje 1950 február­jában alakult ötéves Terv ■ Tszcs néven. Huszonhat tag 388 hold földjén. Hiányzott az iga és a felszerelés, pár lóval, szarvasmarhával kezd­ték a munkát. Később hi­telből 16 kocát és 160 birkát, majd egy tehergépkocsit vá­sároltak. A gazdálkodás , eredménye a rossz adottsá­gok miatt gyenge volt. Az egy munkaegységre eső jö­vedelem 1950-ben 12, 1954- ben 6, 1956-ban 13 forint ''volt. Hét év alatt tizennégy elnök váltotta egymást. A tszcs gazdálkodása ta- szítóan hatott a kívülállókra. 1956 elején mégis megala­kult az Ezüstkalász Tszcs, s ugyanebben az évben a Rá­kóczi Csillaga Tsz. Az utób­bit hatvannyolc család 530 holdon hozta létre. De föld­jeik négyszáz helyen feküd­tek. Ez is valami, valamint az igaerő és felszereléshiány is akadályozta a gazdálko­dást. Az ellenforradalom hí. rére 56 őszén az ötéves í Terv Tszcs vezetői meginog­tak. Ez is hozzájárult, hogy az ötvenhat elején létrejött tsz és tszcs felbomlott. Az ötéves Terv Tszcs azonban az ellenforradalom után Kossuth Tsz néven • újjászer­veződött. Az ellenforradalom után új. meggyőzőbb módszerek­kel folytatódott a tsz szer­vezés Tiszáról fon. Tekinté­lyes középparasztokat keres­tek fel és nyertek meg a szövetkezés számára. Egy- egy jobbmódú gazda belépé­sét egész csoportok belépé­se követte. így jött létre 1958 őszén az Ifjú Kommu­nista Tsz. Az Aranykalász Tsz 1959 elején alakult. A községben csak 65 hold föld maradt az egyéniek kezelésében. Az át­szervezés után még bárom tsz működött Tiszaroffon. De nem sokáig. 1960 elején az Ifjú Kommunista Tsz beol­vadt az Áram-kalász Tsz-be. Az utóbbi szövetkezet job­ban gazdálkodott. A munka­egységek értéke 1960-ban a Kossuth Tsz-ben 10,50, az Aranykalászban 23,60 forint volt. A következő évben pe­dig 15,70. illetve 27,43 fo­rintra alakult. Ez ís ösztön­zött a két szövetkezet egye­sülésére. szövetkezetben meghonosod­tak az intezív búzafajtak (Bezosztája. Miron ovszkája). A vetőmagot rendszeresen felújítják. A terméshozamok az aláb­bi emelkedést mutatják: Az I-es major látképe de.'’.esi program megvalósítá­sát kezdték el a hullámtér­ben. Csökkenteni akarják az árvíz hatását. A nyári gát­A szövetkezetnek a Tisza jobb partján Pély község ha­tárában is van 248 hold le­1964 Az utóbbi három ev atlags ba műtárgyakat építenek be­ték. Itt is gyorsabb lesz »z Búza 8.2 C] 16 q A földek csatornázásával pe­ar levonulása es megoldották Cukorrépa 135 q 221 q dig az árvíz levonulását az ügy-nevezett pangó vizek Napraforgó 5.7 q 7.2 q gyorsítják meg. elvezetését. Évelő pillang 11,6 q 20 q Háromszorosára nőit az állattenyésztés árbevétele Kislakásópítés, műanyagiizem Ä Tisza gyakran elmossa a vetést Az Aranykalász Tsz 7073 hold földön gazdálkodik, melyből 5400 hold a szántó. A tsz . talajadottságai köze- j pesek, átlagos aranykorona ! értékük 8.5. Jelentős azon- "ban a saikes terület, mely­nek egy része terméketlen, A szállítás is sok gondot okoz, mert az ábádszalóki ■vasútállomás 17, a kunhe- >gyesi 20 kilométerre fekszik. Nagyobb baj azonban, dóvizek és a belvíz súlyos­bítják. Ebben az évben 159 hold vetésük pusztult ki, közte 100 hold búza. Az ár­víz levonulása mindig befo­lyásolja a gazdálkodást. Ké­sőn lehet a földeket meg­munkálni, elvetni. Kedve­zőbb esetben közép- illetve rövid tenyészidejű kukoricát, de legtöbbször csak egy­nyári szálastakarmányt lehet árvíz után termelni. 1960—65 között az állatte­nyésztésben a szarvasmarha tenyésztés dominált. Ezekben az években átlagosan 150 tehenet tartottak. A nagy le­gelőt — 1050 hold — juhok­kal hasznosították. A tsz- nek 1400 anyája volt, A ser- téste-n vesztés bein 150 kocát tartottak, s szaporulatából év ente 1000 hízót értékesítet­tek. A baromfitartás vegyes­kereskedéshez hasonlított. (Tojótyúk. pecsenyecsirke, kacsa, pulyka és sovány li­ba.) 1966—07-től megkezdték a specializálódást. Növelték a tsz szarvasmarha állomá­nyát. Ü.i istállók épültek, egy százas és egy száznyolcas te­hénistálló és borjú nevelő. Az állomány TBC-msntes. Bevezették a gépi fejest. A tsz-nek jelenleg 210 tehene van. a tejhozam 1700-ról ta­valy 2200 literre emelkedett tehenenként. Az idei terv 2500 litert ír elő. A szövet­kezet s-aját alapanyagából évenként 150 hizómarhát és 70 vemhesüszőt értékesít. Rátértek a boriak . itatásos nevelésé!«. Hatan az alapítok közül: Szikszó bajos; ™h Mityán, Tóth Imre, id. D. Tóth József. Janku Mátyás, Toth Janos A kocaállomány a tsz-ben százra csökkent. az állo­mány azonban minőségileg' kicserélődött. A kisebb ko- calétszámmal is eaer hízót tudn-’- előállítani az újon­nan épült önetetős hatszáz férőhelyes hizlaldában. A juhászaiban az anyák létszáma 1600-ra nőtt. Most épül e-'v korszerű hodály. Az anyák szaporulatát — 1700 — tejes- és expressz bárányként. főként export célokra értékesítik. Az anyá­kat két év alatt háromszor elletik. S ezzel a módszerrel karácsonykor is tódnak te­jesbárányt exportálni. A gyapjúhozam korábban 3.6 kilogramm volt anyánként. A jelenlegi nyírás alapján 4.30 kilogramm gyapjúra szá­mítanak. A termelőszövetkezetben az idén 250 ezer pecsenye- koesát és 30 ezer pecsenye­libát. továbbá 14 ezer sovány libát nevelnek fel. A köz­ség ellátására 6 ezer pecse­nyecsirkét nevelnek. A víziszámvasok tartása gazda­ságos. Tavaly 1 kilogramm pecsenyekacsa előállításához 3.3 Idloeramm tápot hasz­náltak fel. Az állattenyésztés fejlődé­sét mutatja, hogy 1961—67 között évente 6—3 millió fo­rint volt az állattenyésztés ossz árbevétele. Tavaly már meghaladta a 12 milliót. Az idén 23—24 millió forint ár­bevételre számítanak, mely­ből a víziszámyasok értéke 16 millió forint. Pedig az utóbbit beruházás nélkül érik el. hogy a szövetkezet 1500 holdnyi szántója mentetten erületen van. Ezt két-három ívenként mindig elmossa a2 írvíz. Az idén 770 hold vé­sést — közte 450 búzát — mosott el a Tisza. A búzán kívül őszi árpát, pillangós lövényt, őszi takarmányke­veréket. káposzta repcét, jorsót és füvesherét. A szö­vetkezeti vezetők felmérése szerint hozamértékben szá­mítva több mint 3.5 millió érint kár érte a szövetke­ztek Az árbevétel ebből 2,5 nillió forint A Tisza magas vízállását 1 mentett területen is faka­Az árvizes területeken a viz levonulása után nagy­arányú a pajor kártétele. A földek fertőtlenítése plusz- költséget okoz. A rovar kár­tételt így sem lehet teljesen megszüntetni. Az árvíz elleni védekezés költségei, majd a gátak helyreállítása további költ­ségeket okoz a tsz-nek. A tagoknak egyénileg is kárt okoz az ár. Közgyűlési ha­tározat kötelezi arra a tsz vezetőit, hogy a háztáji föld felét a mentetten, a másik felét a mentett területen ad­ják ki. Stabilizálódtak a növénytermelés hozamai A tsz pecsenyekacsa nevelő telepe Gépesítés« segédüzemágak A hatvanas évek első két­harmadában sokfajta nö­vényt kellett vetni n tsz-ben. A tervmutatók kötelezőek voltak, s nemigen vették fi­gyelembe a tóz adottságait, b termelés gazdaságosságát. Az új mechanizmus adta lehetőségeknek megfelelően változtattak a tsz-ben a ve­tésszerkezeten. . 1967-ben még huszonegy féle növényt ter­meltek, most tizenhármat. Főiként azokat termelik, amelyek gépcsithetők, terme, lésük gazdaságos, s megol­dott s kemizálásuk iß- (Bú­za, kukorica, cukorrépa, nap­raforgó). Az újonnan kialakult ve­tésszerkezetnek megfelelően a dohányterülete 55-ről 10 holdra csökkent. (Munkaerő- hiány miatt). Nem termelnek kendert, olajlent, étkezési fajtaborsót. Helyettük a búza vetésterülete 400 hold­dal, a takarmánygabonáé, évelő pillangósoké 200—200 holddal. a kertészeké 50 holddal növekedett. 1966-ban IbéVezettéik a rizstermelést. Először 78 holdat vetették, az idén 326 holdra nőtt a rizs területe. Az idén beve­zették az öntöziéses burgonya termelését is. Ezt a karcagi kutatóintézet is javasolta a tsz-nek a távlati fejlesztési terv kidolgozásakor. A korszerűbb gazdálkodás révén stabilizálódtak a nö­vénytermesztés hozamai az Aranykalász Tsz-ben. A szervestrágyázott terület évenként 100 holddal emel­kedik A háztájiból is ki­hordj ák a saervestrágyát. Több műtrágyát használnak fel. a kalászosoknál átlago­san 3 mázsát holdanként. A A gépesítés alapjait a helyi gépállomás gépeinek átvételével rakták le 1966— 67-ben. Ekkor vásárolták meg a volt gépállomás két­szintes irodaházát is. A szö­vetkezetnek 1960-ban mind­össze egy Zetorja és egy te­hergépkocsija volt Ezekben az években a gépállomás gé­pei dolgoztak a tsz-nek. Jelenleg hat lánctalpas, 29 univerzál és 3 eszközhordo­zó traktorja van. Továbbá 7 SZK típusú gabonakombájn­nal és 7 tehergépkocsival rendelkezik. A szövetkezetben száz. szá­zalékig gépesítették a gabo­naa szálastak ármány és a siló növények betakarítását. Megszűnt a cukorrép, kézi betakarítása is. A gazdaság vezetői kukorica csőtörő gé­peket is vásároltak. A nap­raforgót is adapterrel taka­rítják be. A szövetkezet 1969—70 kö­zött jelentős mennyiségű munkagépet, vásárolt, Éven­ként 1,5 millió forint érték­ben. A meglévő géppark ugyanis elavult, erkölcsileg elkopott. A technikai hala­dás is korszerűbb gépek be­szerzésére készteti a szövet­kezet vezetőit. Kassánként a traktorállo­mány egy része is elörege­dik. Vitás azonban, hogy milyen típusokat szerezzenek be. Azt várják az ipar, és a kereskedelem vezetőitől, hogy nyilatkoznának, milyen korszerű géptípusok várha­tók a közeljövőben. Ezeknek milyen lesz az élettartamuk, mert ez befolyásolja az al­katrész utánpótlást is. Az Aranykalász Tsz 900 holdon tud öntözni, öntöző­apparátusát kifejlesztette, Saját vízkivételi művel ren­delkezik. s esóztető gépeivel 570 holdat tud ellátni mes­terséges csapadékkal. Ez is mutatja: a szárazság keve­sebb gondot okoz a szövet­kezetben, mint a belvíz. Tavaly hároméves vúsren­A termelőszövetkezet N fu­varozó részlege tavaly egy­millió torint értékű szállí­tást végzett a lakosság és a különböző vállalatok részere. Az árbevételből különösen jelentős a Compack Vállalat részére végzett 600 ezer fo­rint értékű fuvarozás. A közös gazdaságban ta­valy húsz tagú építőbrigádot hoztak létre. Jelenleg ötve- nen dolgoznak benne. A szövetkezet maga vitelezi ki beruházásait es az épületen felújítását Ugyanakkor szol­gáltató tevékenységet is vé­gez. A lakosságnak jelenleg 10 kislakást építenek, Török­szentmiklósim, Tiszagyendán es Tiszaroffon. A helyi ta­nácsnak óvodát építettek. Az építóbrigád az idén mintegy 8 millió forint termelés! ér­téket produkál. A helyi fogyasztási szövet­kezettel közös vállalkozásban műanyag hullámlemez üze­met hoztak létre. Itt huszonöt ember kap ál­landó munkát. Az üzemet tovább akarják fejleszteni. Műanyag parkettát és sima műanyaglemezt is gyártanak. Az üzem jelenlegi termelési értéke évi 4 millió, a fejlesz­tés után 10 millió forint lesz. A várható nettó eredményé 1-2 millió, „ fejlesztés után pedig 3 millió forint, A tudomány eredményei a gyakorlatban A tsz jó kapcsolatot tart fenn a szarvasi Halkísérleti Intézettel. Az intézet veze­tőivel szerződést kötöttek a H—9-es rizsfajta termelésére. Ez a fajta most szerepel az északabb vidéken. Az intézet garantálja a holdanként! 12 mázsás, illetve e feletti ter­mésátlagot, a száz holdas te­lepen. A gazdaság részére kidolgozták a termelés ys a vegyszeres kezelés technoló­giáját az intézet munkatár­sai rendszeresen adnak szak­tanácsokat. A karcagi kutatóintézet készítette el — az adottságok alapján — a tsz táv-lati fej­lesztési tervét a Tisza II program keretében. A mező­túri OMMI megfelelő talaj­vizsgálatok alapján talajtér- képet, ennek részeként táp­anyag mérleget készített az Aranykalász Tsz részére. Az utóbbit táblánként és növé­nyenként is kidolgozták. A szövetkezetiek rendszeresen igénybeveszik a szolnoki VÍZIG segítségét szaktanács­adását, a vízrendezéshez és a rizstelep építéséhez. Néhány évvel ezelőtt alig dolgozott szakember az Aranykalász Tsz-ben. Jelen­leg négy agrármérnökük, hú­rom felsőfokú és kilenc kö­zépfokú technikusuk van. (Közülük az állattenyésztés­ben két mérnök ég egy felső­fokú technikus dolgozik,) Ezenkívül két ösztöndíjasuk tanul a gödöllői egyetemen, egy- pedig felsőfokú techni­kumban. Egyik agrármérnö­kük vízgazdálkodási, szak­mérnöki tanfolyamon képezi magát levelező szakon. Áz idén mezőgazdasági gépész­mérnököt várnak a szövetke­zetbe. Üzemi állatorvost is szeretnének alkalmazni. A szövetkezetben harminc­két mezőgazdasági szakmun­kás dolgozik, közülük tizen­öten az állattenyésztésben. Rajtuk kívül harminckilenc ipari szakmunkást foglalkoz­tatnak. Több ipari tanulója van a tsz-nek, a most újab­bakat iskoláznak be. Közgazdasági csoport A tsz 1968-tól a korábbiak­nál jobb eredményeket tu­dott elérni. A rossz közgaz­dasági adottságokból eredően a tsz a 20/B-s gazdaságok közé sorolták. Az utóbbi há­rom évben évenként 2 millió 743 ezer forint állami dotá­ciót kapott. Az állami támo­gatást megfelelően hasznosí­tottak. A szövetkezetben a tiszta vagyon értéke 1967-ben 23,4 millió forint volt, tavaly elérte a 454 millió forintot. Tovább növekedett a forgó- vágyon. A termelési érték 1967-ben 26.6 millió forint volt, tavaly elérte a 40 mil­lió forintot. Az idén 45 mil­liót várnak. A közög gazdaságban 1968. január 1-től rátértek a kész­pénz szerinti díjazásra. A munkadíj 80 százalékát ga­rantálják. A részes művelés csaknem megszűnt a szövet­kezetben. A részes művelés területe korábban 7—800 hol­dat tett ki, most 75 holdat. A gazdaságban 1967-ig kötött volt a jövedelmi szint, éven­ként 8 ezer forint körül moz­gott. Az egy tízórás munka­nap^ vetített tagjövedelem tavaly' elérte a 65 forintot. A tagjövedelem emelkedését mutatja, hogy 1964-ben a bér tömege alig haladta meg az ötmillió forintot, tavaly meg­közelítette a 11,5 millió fo­rintot. Máé gazdaságokhoz viszonyítva ez még alacsony, de a korábbiakhoz képest mégis fejlődés. A költségszint az árvizek és a többletráfordítások miatt magas. Ennek csökken­tésén dolgoznak a szövetke­zetben- Tóth Miklós vezetésé­vel tavaly jött létre az ötta­gú közgazdasági csoport, mely , elemző munkával, adat­szolgáltatással segíti a he­lyes döntések meghozatala* ban a szövetkezet vezetőit. A szövetkezet vezetősége stabilizálódott. A jelenlegi elnök Molnár Sándor 1962 óta vezeti a szövetkezetét. Péntek Ferenc főkönyvelő 11 éve dolgozik jelenlegi beosz­tásában. Forgó István föagro- nómus és Kis Gábor főállatte-- nyésztö pedig négy éve szak­vezető a szövetkezetben. Az Aranykalásznak nyolc­száztíz tagja van. Közülük csaknem százan párttagok. Szikszó Bálint párttitkár irá­nyításával a pártszervezet sok segítséget ad a gazdasá­gi munkához. Jó az együtt­működés a pártvezetóség, a gazdaságvezetőség és a szak­emberek között. Megosztják a gondokat, egy ütt dolgoznak a jobb eredmények elérésé­ért. A szövetkezeti tagok hangulata megváltozott. Ki­alakult a szocialista brigád­mozgalom. Tavaly hat brigád nyerte el n szocialista címet. Tagjaikat a szövetkezet ve­zetősége megjutalmazta. Po­zitív vonás, hogy7 a tagok kezdeményezik a brigádok alakulását- Sokat segítenek a politikai munkában is. A KISZ szervezetben is fel­lendült a munka. Két év óta sok fiatal visszajött a tsz-be. A hetven tagú KlSZ-szerve- zet és a fiatalok munkájára a szövetkezet vezetői bátran támaszkodnak. S hogy ottho­nosabban érezzék magukat klubhelyiséget rendeztek be a fiatalok resztre- ‘sej i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom