Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Együttérzés és segíts özöljétek a soraimat elv- társak. Én már 63 éves tíz családos apa vagyok. Ne­kem már az életemből nem sok lehet hátra, de ott ct Szamos mentén gyerekek és fiatalok is élnek. Mi lesz velük? Én még reumás lá­bammal csak eldolgozgatok valahogy. A gyerekekkel, a fiatalokkal feledtetni kell, mi történt velük. A Lenin Tsz vezetőségével száz forin­tot Írattam fel, az idei ház­táji termésből pedig egy mázsa csöveskukoricát adok még az ősszel bajba jutott embertársaimnak Segítsünk rajtuk, velem érző emberek. Kötelki, jászladányi, egykori kubikostársaimhoz is szólok. Emlékezzenek csak vissza. m.it jelentett a munkásszo­lidaritás a harmincas évek­ben nekünk is, mikor gyalog talicskáztunk fel Pestre. Na­gyon kérek minden ember­társamat. ki-ki anvpni hely­zetéhez képest ne tagadja meg a segítséget. Seller Ist­ván, a szolnoki Lenin Tsz tagja. Ismerős írás. Az idős kom­munista parasztember la­punk hű levelezője. Ott ült a rádió mellett és hallotta: negyvenöt községet, majd­nem félszázezer embert ért a nagy elemi csapás. Egy egész táj, hazánk egy nem is kis szöglete. Tunyogmatolcs, Fe­hérgyarmat, Kocsord, s több Szamos menti település há­zai gyű fásdobozként csuklót- tak össze a szömvű nagy árban. S bár megnyugvással olvastuk, hallottuk: ember­élet még nem pusztult idáig, de az anyagi kár felmérhe­tetlen már. Asztalok úsztak a szennyes ár tetején, a menekültek vizbefult jószá­gaik után jajgattak. Egész életük szorgalmának értel­me, megélhetésük javai men­tek tönkre. Az ország talpon termett. Katonák, munkásőrök, víz­ügyiek, környékbeli lakosok három nap, három, éjjel egyfolytában is alvás nélkül ott voltak a gátakon, deré­kig érő vízben mentették az embereket. Utána anyagi ja­vakat is, amit tudtak. Baj­ban ismerjük meg az igaz embert, az igaz barátot. Ar- vizi hőseinkkel együtt bizo­nyították bátorságukat szov­jet fegyverbarátaink. Az emberség csatája ez az elemi vész ellen. De győzelem nem lehet a hátország nélkül. Az első vonalbeliek már meg­tették a magukét. Erőfeszí­téseik nyomán lassan vissza­hömpölyög a kixontott ten­ger. Megkezdődik majd - visz. szatelepítés is. De mire? In­dulhat újra az élet, de mi­vel? Szocialista államban élünk, c bizonyosak lehetünk abban, kormányzatunk min­den tőle telhetőt megtesz maid. Együtt a néppel, a magyar munkások, paraszt- emberek, értelmiségiek, tár­sadalmi összefogásával. A haza, a haza fiai segítőkész kezet nyújtanak a bajbaju­tottak sebeinek gyógyításá­ra, a rettenetes élmény fe­led telesére. Tőlünk távoliníik látszik 3 Szamos-köz, s mégis nagyon közeli. Mi is tudjuk, milyen reménytkeltő érzés, erőgya­rapító forrás a társadalmi összefogás. Á mi Jászdó- zs-ánk is ezzel épült újjá az 1963-as Zagyva—Tarn- gát­szakadás után. a Jászság, a Kunság, a Tiszazug, „ Tisza- mente népe, P mi tájunk lakói is annyiszor bizonyí­tottak májr nemesszí v űsé- güket. Ernnek Vagyunk tanúi és krónikásai most is. A szol­noki Tiszamenti Vegyimű­vek Vasas szocialista brigád­jának harminc munkása egy napi fizetését ajánlotta fel a Szamos mente újjáépítésé­re. Felhívták a város más szocialista hrigádjait. köves­sék emberbaráti példájukat. A jászberényi Hulögépovár ,,50. Október” szocialista bri. gádja, s ugyanott az energia­osztály Petőfi brigádja már felelt is a hívó szóra. A Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat Béke nevű négysze­res szocialista brigádja — könyvelési tisztviselők, csa­ládanyák, családapák, tizen­egyen — egy napi fizetésü­ket küldik el. S tovább bő­vítették a felhívást, az egész megye szocialista brigádjái- hoz fordulnak. És itt vart Seller István szolnoki tsz-tag levele. A megye minden lakójához szólt. Tegnap felolvastuk szerkesztőségi röpgyűlésün. kön. Lapunk munkatársai, a kiadóhivatal dolgozói havi jövedelmük 5 százalékával felelnek Seller bácsi soraira. És sokaságával érkeznek a telefonhívások, levelek, táv­iratok hozzánk; nemes el­határozások bejelentései. Ipari nagyüzemek, kisválla­latok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, kereske­dők, magánkisiparosok, út­törőcsapatok, KlSZ-szerveze- tek jelentik be segítő szán­dékukat. Sokan érdeklődik a segítség bankjának szám­laszámát. Közöljük: Szabolcs megyei Árvízkárosultak Számlája Nyíregyháza, OTP 440 — 98005 —1544. /§ Tisza szegedi pusztí- tása után született meg a mondás: Szeged nem volt, hanem lesz. És Szeged szép nagy város lett Most az egész haza üzeni: „ Sza­mos mentét újjáéDÍtjük. Nem hagyjuk sorsukra őket. Együttérzésünkkel bátorítjuk, szeretetünket és forintjain­kat küldiük bajbajutott hon-' fitársainknak. Magyar siker a műkedvelő énekkarok világversenyén Szép magyar siker szüle­tett a BBC megrendezésében sorrakerült „Hagyjátok az embereket énekelni” című világversenyen, amelyen a műkedvelő énekkarok rá­diófelvételei versengtek. Az ifjúsági együttesek ka­tegóriájában első lett az Ifjú Zenebarátok ötventagú klubkórusa, amelyet Ugrin Gábor vezényelt. A négy éve alakult fiatal együttes már több nemzetközi sikerrel di­csekedhet. A felnőtt vegyeskarok ver­senyében is jól szerepeltek a magyar dalosok. A Ván­dor kórus — Révész I,ászló vezényletével — második lett. 18 000 ember a gátakén Dr. Csanádi György Ssaholes-Szaimár megyébe utazott A megáradt Tisza és mel­lékfolyói mentén kedden dél­előtt mintegy 18 000 ember védte a gátakat. A Tisza ár­hulláma délelőtt Dombrád- nál tetőzött 818—820 centi­méter körüli vízszinttel, s így mintegy 20 centiméterrel maradt el az 1888. évi maxi­mumtól. Az árhullám tetőzé­sével fokozódó víznyomás hatására a keddre virradó éjszaka Uombrád térségében több száz méteres szakaszon gátszivárgás keletkezett, s a feltámadó szél hullámverés­sel nehezítette a védekezést, A szivárgás és a hullámve­rés ellen — több kilométer hosszú műanyagfóliát terí­tettek a gát oldalára. — A Zemplénagárd és Tokaj kö­zötti gátszakaszon is fakadó vizet, gátszivárgást észleltek. A fakadó vizet homokzsá­kokból épített szorítógátak­kal és nyúlgátakkal lokali­zálták. Ezen a szakaszon ed­dig 28 000 homokzsákot hasz­náltak fel a töltések erősíté­sére, és a keddre virradó éjszaka mintegy két kilomé­ter hosszú műanyagfóliával takarták be a gát oldalát. A hullámverés elhárítására Le- ninváros, Poroszló és Ároktő térségében csaknem három és fél kilométer hosszú ro­zsé védőművet építettéit. A Maros magyar szakaszán fokozódott az áradás. A ro­mániai szakaszon, Aradnál a folyó hétfői tetőzése mintegy fél méterrel maradt el az el őre jelzett szinttől, s így még a maximumot sem érte el. Az történt ugyanis, hogy a folyó legfelső szakaszán, — ahol nincsenek töltések és az árhullám 3.7 méterrel haladta meg a maximumot — sok víz kiáradt az ártér­re, az alsó szakaszokra tehát már kevesebb víz vonult to­vább. — Ennek megfelelően Makónál a keddre várt tető­zés ugyancsak nem érte el az 1932. évi maximum szint­jét. A Marosnak azonban kétszer akkors a vízgyűjtő területe, mint a Szamosé. — Áradása nem olyan heves, tehát nem duzzad és apad olyan gyorsan, de a jóval na­gyobb vízgyűljtő terület miatt hosszú idejű, tartós áradásra kell felkészülni. — Ezért máris jelentős erők, 60 nagy földmunkagép és 350 különböző gépjármű segítsé­gével magasítják, s helyen- kint. ahol szükséges, szélesí­tik a Maros töltéseit. A tar­tós áradás ugyanis fárasztja a gátakat, s miután a Tisza is árad, nehezebben fogadja be a Maros vizét, lassítja a folyó árhullámának levonu­lását Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter kedden reggel Szabolcs- Szatmár megyébe utazott. A nyíregyházi vasútállomá­son Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, az ár- vízvédelmi bizottság képvi­selője. valamint az AKÖV és a MÁV helyi vezetői tá­jékoztatták a minisztert az árvízi helyzetről és az eddi- sítást adott az illetékes mű­szaki vezetőknek a helyre­Kassel előtt - Wilson győzelemre készül Laird „bizonyítvány-magyarázata46 KÜLPOLITIKÁI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON állítási munkák gyors és kö­rültekintő megszervezésere. Dr. Csanádi György kedden délelőtt ellátogatott Máté­szalkára is. A mezőgazdaságban is rendkívül súlyos károkat okozott az árvíz. — Egészen pontosan még nem lehet tudni, hogy az elöntött 100 000 holdas területen mi­föld. A mélyebb fekvésű te­rületeket még hosszú ideig lepi majd el a víz, ezeket a részeket idén már semmire sem lehet majd felhasználni. Az elöntött területekről az állatoknak csak egy részét tudták megmenteni. A ki­mentett sertéseket az Állat­forgalmi ég Húsipari Tröszt vállalatai, valamint a taná­Embert — állatot mentenek Csenger határában lyen növényi kultúrák vol­tak, becslések szerint azon­ban legalább 60—70 ezer holdra tehető a szántó. En­nek fele lehet őszi, illetve tavaszi vetésű kalászos nö­vény, a többi 30—35 ezer holdon vegyes kultúrákat, borsót, mákot, cukorrépát neveltek. Hozzávetőleg 30— 40 ezer hold a rét és legelő. Miután a területet a víz el­vonulása után vastag iszap­réteg fedi majd, az ott lévő növényzet minden bizonnyal kipusztul. A kárba ment kultúrák helyett ugyan lehet majd másfajta növényt vet­ni — például kölest vagy silókukoricát —, de sok függ attól, hogy mennyi idő alatt vonul le a víz, és hogy mi­lyen ütemben szikkad fel s csők gyors ütemben felvásá­rolták, a hízókat levágják, a süldőket pedig a nyírma- dai hizlaldába irányítják. A szarvasmarhákat szintén le­vágják, a növendékeket és a tenyészállatokat pedig szük­ségszállásokon helyezik el. A megmentett állatok takarmá­nyozása csak 3—4 napra V°U megoldva, ezért a miniszté­rium utasította a gabona­trösztöt. hogy más megyék terményforgalmi vállalatai­nak bevonásával biztosítsák az állatok ellátását. A minisztérium megvizs­gálta az érintett lakosság el­látásának helyzetét, is A ke­nyérellátást a miskolci és a debreceni sütőipari vállala­tok napi 3—4 vagon áru szál­lításával segítik. Ma: Á szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó A tv képernyője előtt Kisújszálláson ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kisújszálláson tar­totta soron következő ülését a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb- ülés egyetlen napirendi pont­jaként a kisújszállási váro­si tanács vb várospolitikai tevékenységéről, az 1964-ben kidolrozott, négy évre szóló várospolitikai program vég­rehajtáséról, Oláh Lajos, a városi tanács vb-elnöke . szá­molt be. A délelőtti ülés után pe­dig a vb tagjai a város há­rom üzemébe a mezőgazda- sági gépjavítóba, a téglagyár­ba és a férfi fehérnemű- gyárba látogattak. A posta vezér­igazgatóság közleménye A Felső-Tisza-i árvíz miatt ideiglenesen nem működő postahivatalok kézbesítő ke­rületébe tartozó nyugdíjasok május 22-től esedékes nyug­ellátási postautalványait egyelőre a Nyíregyháza 1-es számú megyei postahivatal tárolja. A kitelepített nyugdíjasok bármely postahivatalnál igé­nyelhető díjmentes szolgálati levelezőlapon, régi címük feltüntetésével közöljék Nyíregyháza 1-es számú postahivatallal jelenlegi tar­tózkodási helyüket. Az említett postahivatal az érdekelt nyugdíjasok jelen­legi tartózkodási helyének megfelelő postahivatalhoz küldi ki a vonatkozó posta- utalványokat. Ez „ postahi­vatal a személyi igazolvány bemutatása után fizeti ki az érdekeltnek az utalvány összegét. hírek - tudósítások - hírek — tudósítások ! Ünnepi tanácsülés Az egri Ho Si Minh ta­nárképző főiskola tanárai és hallgatói kedden bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg névadójukról, a nem­zetközi kommunista mozga­lom nemrég elhunyt kiemel­kedő személyiségéről, szüle­tésének 80. évfordulója al­kalmából. A főiskola tanácsa ünnepi ülésen méltatta Ho Si Minh életét, forradalmi munkásságát. A hallgatók KISZ taggyűléseken emlé­keztek meg Ho Si Minhről. Az intézmény tanárai és hallgatói kegyeletes me: em­lékezésük kifejezéseként táv­iratot intéztek Hoang Luong- hoz, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövetéhez. Gazdag program Kedden gazdag programot bonyolították le a XI- Mis­kolci Filmfesztivál második napján. Miskolc város taná­csa a művész klubban foga­dást adott a fesztivál részt­vevőinek tiszteletére, majd a Rónai Sándor művelődési központ színháztermében ti­zenhárom kisülni vetítésére került sor. Kedden tartották a feszti­válon résztvevő külföldi — lengyel, finn, norvég, fran­cia — filmalkotók első be­mutatóját. Ezen a napon . a fesztivál résztvevőinek egy esoportja Borsodnádasdra lá­togatott, ahol hét kisfilmet mutattak be a gyártelep kö­zönségének. majd a nézők és a filmalkotók eszmecserét folytattak a bemutatott al­kotásokról. Megtartották a fesztivál első nemzetközi tanácskozá­sát is. A szocialista országok népszerű tudományos film­stúdióinak igazgatói tartot­tak megbeszélést. Magyar—román építésügyi tárgyalások Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban kedden délelőtt megkezdőd­tek a magyar—román épí­tésügyi tárgyalások. Magyar- ország Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériuma és Románia Építőanyagipari Mi­nisztériuma, Ipari, Építkezé­sek Minisztériuma és helyi gazdálkodási és igazgatási ál­lami bizottsága között 1970- ben és az 1971—75 évi idő­szakban megvalósítandó köz­vetlen gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés­ről. A tárgyalásokat magyar részről Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, román részről Traian Ispas építőanyagioari miniszter vezeti. A megbe­széléseken részt vesz Du- mitru Turcus, „ Román Szocialista Köztársaság bu-< dapeeti nagykövete is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom