Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

A KGST csúcs eredményei H uszonnegyedik üléssza­kát tartotta Varsó­ban a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa — mégpedig ezúttal kormányfői szinten! Azért vált szüksé­gessé, hogy a találkozót ilyen magas szinten rendezzék, mert át kellett tekinteni a szocialista integráció létreho­zása érdekében végzett mun­kát amelyet érdemben egy évvel ezelőtt a KGST tag­államok párt- ég kormány­vezetőinek értekezlete indí­tott meg. Az integráció — azaz a KGST-országok gazdaságá­nak magas szintű és sokolda­lú összehangolása — termé­szetesen csak hosszú törté- «tielmi folyamat eredménye liehet A KGST ülésszak leg­főbb vonása az volt, hogy •rendkívül nagy felelősségér­zettel, a nehézségek komoly «számbavételével, tárgyilagos Józansággal mérte fed a lehe- Höségeket és határozta meg további munka első, lég- tton tosabb lépéseit. Ugyanezek a jeüemvoná- í»ok domináltak Fock Jenő »miniszterelnöknek, a tárgya­láson résztvett magyar kul­id öttség vezetőjének nyilatko­ztában A magyar kormány •elnöke is hangsúlyozta, hogy »« munka nagyobbik része 'hátra ran. A fontos az, hogy »előbb fokozatosan végrehajt­ják a külkereskedelmi és »érrendszer továbbfejleszté- ísét. egy fejlettebb pénzügyi lés hitelrendszer kialakítását j* szocialista országok között ♦ így lehet elősegíteni a ter- Hnelésá együttműködés és a ^szocialista nemzetközi mnn- fkamegosztás szélesítését E if eladatok teljesítésén kérész­itől lehet előrehaladni az in­C egráció végrehajtásának ét­án. Ebben a nagyszabású, ne- fhéz és szívós munkában a ,’KGST mostani ülésszaka né- ,'hány igen fontos, a gyakor- Mati együttműködés megva- Wósitását célzó lépést tett. E lépések első csoportja a -tervek összehangolásával kapcsolatos. Az összehango­lás irányelveiről szóló meg­állapodások célja a műszaki és gazdasági fejlődésre vo­natkozó előrejelzések kidol­gozása. Ez alapul szolgál ar­ra hogy a népgazdaság fon­tosabb ágaiban hosszabb idő­re, 15—20 éves időszakra is egyeztessék a fejlesztési cé­lokat. Ezen belül kiemelt fontossága van az egyezte­tésnek a fűtőanyag- és ener­giagazdálkodásban, a vas­kohászatban, a közúti jár­műiparban, a számítástechni­kában, valamint a műanyag és műszáltermelésben. A határozatok második csoportja megteremti a le­hetőséget a KGST országok gazdasági intézményei kö­zötti, az eddiginél szervezet­tebb kapcsolat létesítésére. Különösen fontos, hogy itt nem csak minisztériumi szin­tű együttműködésről van szó. Az új elem éppen az, hogy vállalatok, kutatóinté­zetek közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással és olyan intézmények szülessenek, amelyek a KGST nemzetkö­zi szintjén hivatottak egy- egy adott gazdasági cél megvalósítására. Harmadsorban: új lépést tett előre az ülésszak a KGST bankrendszerének fejlesztésében. A már műkö­dő KGST bank tevékenysé­gét továbbfejlesztik, hogy jobban ösztönözze a hitel- kapcsolatokat és a külkeres­kedelmi forgalmat, valamint a KGST országok sokoldalú elszámolási rendszerét. Ezenkívül elhatározták egy KGST beruházási bank lét­rehozását. Ennek a feladata olyan beruházások finanszí­rozása lesz amelynek meg­valósítása több KGST-ország közös érdeke. Az ilyen beru­házások természetszerűleg meggyorsítják majd a gazda­sági integráció folyamatát. A KGST tanácskozás a nyílt és baráti vita légköré­ben folyt. Minden résztvevő országnak megvolt a lehető­sége nézetei kifejtésére. Ez tükröződik abban, hogy Ro­mánia egyelőre nem vesz részt a beruházási bank megalakításában. Nem elvi ellenvetések, hanem a bank működési szabályzatának egyes pontjaival szemben fel­merült fenntartások miatt — amelyek a jövőben remélhe­tően tisztázódnak, Végül: új elem, hogy ha­tározat született nemzetközi közgazdasági Intézet létreho­zásáról. Ennek azért van különleges jelentősége, mert a szocialista integráció tör­ténelmileg teljesen új prob­lémákat vet fel, amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaságtudomány csak most keresi az utat. E prob­lémák elméleti kidolgozása feltétlenül nemzetközi fel­adat, s az új intézet alkal­mat ad a KGST-országok tudományos erőinek összpon­tosítására e cél érdekében. M agyarország eddig is anyagi és szellemi erőihez mérten min­dent megtett a KGST együtt­működés továbbfejlesztése érdekében. Politikai tapasz­talatunk szerint ez mind a szocialista világ összérdekei- rek. mind a magyar nemze­ti, gazdasági érdekeknek a legteljesebb mértékben meg­felel. Közvéleményünk ezért üdvözli a KGST „kormány­fői csúcsértekezletének” elő­remutató eredményeit és fe­lelősségtudattól áthatott munkáját Kollégiumavató Karcagon Bensőséges ünnepségen avatták kollégiummá szom­baton Karcagon a mezőgaz­dasági technikum diákottho­nát. Sok-sok régi diák meg­jelent, az Alma-Mater hívó szavára, akik egykor itt vál­tak a mezőgazdasági szakma lelkes művelőivé. Közöttük dr. Pásztor Károly növény­nemesítő, dr. Káposzta Jó­zsef. Csontos Imre tudomá­nyos kutatók, Kundra József tanácselnök, Mohácsi Imre íőagronómus. Még az 1890-es években alakult meg itt a földmű- ‘ApüStepla 500 holdas* a kis­üzemi gazdálkodás oktatá­sára alkalmas területtel. Ha­marosan „ sziki gazdálkodás forradalmasítója lett az in­tézmény, elsősorban jeles képviselője Szentannai Sá­muel. egykori iskolaigazgató által. A felszabadulás után hama­rosan négyéves technikummá fejlesztették, majd felsőfokú technikumi rangot kapott, ma pedig nagy gépparkkal, jó tanulmányi feltétteleket biztosító szakközépiskola. Tegnap felavatott kollégiu­ma a jövő évtől' százhatvan diáknak ad helyet. Nők az autójavítóban Épül a W-50-es javítócsarnok Uj gépkocsi karbantartó műhelyek megyénkben Nagy üzem van már Türkevén az egykori kis gépállomás helyén. Csaknem ezer ember dolgozik napja­inkban a XVII. sz. Autójaví­tó Vállalatnál, mely a KPM AFIT felügyelete alá tarto­zik. S nemcsak férfiak: mind több nőnek biztosítanak munkaalkalmat. Nemrég fejeződött be a vállalatnál a nők részére rendezett hegesztő-tanfo­lyam, most egy újabbat in­dítanak, ahol köszörűgé­pen dolgozókat képeznek. Az üzemben — ahol az idén már 141 millió forintos árbevételt és mintegy 14 millió forint nyereséget ter­veztek — a Tátra típusú nehéz tehergépkocsik nagy­javítása és karbantartása mellett az országban egyedül az IFA W—50-es gépkocsik javítását is végzik. Mindeze­ken túl különböző személy- és tehergépkocsik, pótkocsik javításával és karbantartásá­val (szervizállomásaikon ga­ranciális javításokkal) is foglalkoznak. Emellett alkat­rész felújítást is végeznek: Emelkedett a termelés a tanácsi Ipari vállalatoknál Ezerfkilencszáahetven első negyedévében jelentősen emelkedett a termelés és az áruforgalom a tanácsi vál­lalatoknál — kivéve az épí­tőipart A megyében dolgozó tanácsi vállalatok termelés­emelkedését az árbevétel mintegy 10 százalékos növe­kedése is jól mutatja, a leg­jelentősebb emelkedés a mo­ziüzemi szolgáltatás, a víz- gazdálkodás. valamint a személyi, és lakásszolgálta­tási tevékenységben. A szakértői vélemények szerint az első negyedévi eredmények alapján a ter­melés összetétel változására lehet következtetni a taná­csi vállalatok tevékenységé­ben a vállalat e tevékenységének továbbfej lesztésére belföldre szóló kizárólagos joggal megvásárolta a for- gattyús tengelyek hegesz- téses felújítására vonatkozó szabadalmat, amely eljárás egyéb alkatré­szek felújításánál is alkal­mazható. Jelenleg évente mintegy kétezer forgattyús tengely hegesztése® felújítá­sát végzik el. Am ez a meny- nyiség is kevés, mivel az igény évente mintegy tíz­ezer. Ez a sokirányú munka szükségessé tette, hogy fej­lesszék üzemüket. Évről év­re többmillió forintot for­dítanak építkezésekre, gépek vásárlására. A nagyfokú be­ruházást 1967-ben kezdték, amikor ötmillió forintos költ­séggel megépítettek egy 1700 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokot . s elkészí­tették a műhelyek központi fűtését. A következő eszten­dőben csaknem 12,5 millió forint összeggel kompresszor­házat, gőz-, és légtávvezeté­ket, új kocsimosót létesítet­A jászberényi Aprítógép­gyár termékeit Európa sok országába exportálják, de üzemelnek gépeik Kubában. Vietnamban és Indiában is. Évek óta kapcsolata van a gyárnak a düsseldorfi Sehloemann , céggel is. A nyugatnémet megrendelő is­merve a gyár, felkészültsé­gét nagyobb volumenű szál­lítási programba vonta most azt be. Az Aprítógépgyár termé­két a Chemokomplex Kül­kereskedelmi Vállalat útján exportálják. A napokban kö­töttek a nyugatnémet város­ban egy keretszerződést, ahol a gyár képviselői kül­kereskedelmi szakemberek­kel együtt vállalták, hogy a tek. Tavaly kezdődött meg a munka az évi tízezer da­rab kapacitású újonnan lét­rehozott rugófelújító és hő­kezelő üzemükben. Ugyan­csak tavaly kezdtek hozzá a főtengely felújító és a W— 50-esek javítására szolgáló szerelőcsarnok építéséhez. A nagy beruházásokat az idén újabb 10 millió fo­rintos ráfordítással fejezik be. Javítani akarják technoló­giai színvonalukat is: töb­bek között különböző anyag- mozgató gépeket vásárolnak. Mindemellett építettek szol­gálati lakásokat, női-, férfi öltözőt, mosdót, s most kez­denek hozzá irodaházuk bő­vítéséhez is. A vállalat — amelyhez hozzátartozik a szolnoki és a békéscsabai gépkocsi kar­bantartó állomás is — a ne­gyedik ötéves tervben tovább szélesíti hálózatát. Központ­juk Jászberényben, Tiszafü­reden és Gyulán újabb gép­kocsi karbantartó műhelye­ket építtet. jövő év végéig több millió forint értékű berendezést gyárt az üzem a német cég­nek. A nyugatnémet cég kép­viselői a szerződéskötéskor elmondták, hogy az eddig kapott berendezések minősé­gével elégedettek és ezért jutottak arra az elhatáro­zásra, hogy nagyobb és kom­plikáltabb gépegységek gyár­tásával is megbízzák az Ap­rítógépgyárat. A tárgyalások alkalmával az idén gyártandó gépek do­kumentációit a megrendelő már átadta. A rövid szállí­tási határidő viszont jelen­tős erőfeszítéseket igényel a gyár kollektívájától. Ma: Vílághíradö (2. oldal) Kooperáció a meló* gazdasági nagy­üzemekben (3. oldal) A poroszlói vasvilla (3. oldal) „Csak" a jó munkáért <4. oldal) Rakodómunkások (4. oldal) Az öröm utón (4. oldal) Két perc nyelyművelés (5. oldal) Mikrobarázdás népművelés (6. oldal) Meddig élhetünk? (6. oldal) A kis kései (6. oldal) Anyai kívánság (7. oldal) Töprengés és riport a magyar nyelvről (7. oldal) „Emberevők” kongresszusa (8. oldal) Tanulóvezetők (8. oldal) Reform, vagy forradalom? (9. oldal) Bac Ho testamentuma (9. oldal) Repülés szárnyak nélkül (11. oldal) Jászsági gépek Düsseldorfban — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HlREE — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — J Helyszíni tudósítás a szabolcsi árvízről , Egyszerre támadott május 13-án a három folyó, a Tisza, a Szamos, a Túr. A Szabolcs- Szatmár megye keleti olda­lán fekvő szatmári síkságon; Harmincnál több község, 20— 22 ezer lakos kerül veszély­be az áradás következtében. Május 14-én a minden eddi­gi vízállásnál jó egy méter­rel magasabb vízszintű a Tisza és Túr folyók. Az egyes gátszakaszokon történt vízbe­törések okoztak válságos helyzetet. Uszkánál és Tisza- becsnél csütörtökön sikerült eltorlaszolni a Tisza heves ostromát. Ezen a napon a korábban veszélytelenebbnek tűnt Túr-mellék lett a szat­mári árvíz legkritikusabb pontja. Garbóié és Kishódos között átszakítottq a gátat és szinte percek alatt ellepte a víz Garbolc. Kishódos és Nagyhódos több utcáját. Ház- magasságú víz hömpölygött végig a környéken. 1500-an vettek részt itt az élet és va­gyonmentésben, katonák, ci­vilek, munkásőrök, önkéntes rendőrök. Pénteken éjjel is folytak a mentési munkák. A fehérgyarmati kórházban kü­lön osztályt rendeztek be az idős és fekvő betegek szá­mára. Május 16-ra virradóra már több mint 10 ezer lakos át­telepítését oldották meg a katonai és polgári osztagok. Az éj folyamán újabb közsé­gek kerültek víz alá. Meg­kezdték Fejérgyarmat járási székhely kiürítését is. A me­gyei árvízvédelmi bizottság összehangolt tervet készített a kezdeti tervszerűtlenségek kiküszöbölésére. A közös erő­feszítések elhárították a ve­szély egyrészét a Tisza és a Túr mentén, de változatlan heveséggel folyik a mentés a Szamos mindkét partján. összefogott az ország, áramlik a gép, technikai se­gítség, számos helyről érke­zett és érkezik élelmiszer, ruhanemű, gyógyszer. Eddig emberi életet nem követelt az egyszerre támadó három fo­lyó, de jelentős anyagi káro­kat okozott az érintett terü­leteken. Színház-rekontsrukció Sopronban, a jelenlegi színház szomszédságában színielőadások céljaira 1769- ben egy szárazmalmot alakí­tottak át, amelynek mennye­zetét Dorfmeister István freskói díszítették. A város első magyar színészei a líceu­mi diakok voltak. Sopron második köszinháza 1741-ben épült fel Löszl Ferenc bécsi műépítész tervei alapján. A tűzveszélyesnek nyilvánított épületet a város 1909-ben részben lebontatta és Med- gyaszay István műépítész tervei alapján a mai magya­ros motívumokkal díszített formájában újra felépítette. A kiöregedett épület fel­újításra szorul. A soproni színház még ez évben meg­kezdődő rekonstrukciójára tíz millió forintot költenek. A magyar színészet hőskorát idéző, nagymúltú színház megfiatalodva, kívül-belül ki­csinosítva a tervek szerint 1972-ben, a soproni ünnepi hetek alatt nyitja meg újra kapuit. Diákszínjátszók Az idén négy szakmunkás­tanuló együttes is szerepel a csurgói diákszínjátszó napo­kon. Május 21. és 24. között, a járási művelődési központ­ban rendezik meg a találko­zót, húsz csoport — fővárosi és vidéki gimnáziumok, tech­nikumok, középfokú taninté­zetek tanulóinak — részvéte­lével. Felelevenítik a régi diákszínjátszó hagyományo­kat. s a klasszikusok mellett bemutatnak népi játékokat és modern irodalmi összeállítá­sokat iá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom