Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

XXI. évi. 96. sz, 1970. április 25., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér A negyedszázados ENSZ Az Elnöki Tanács ülése MA: Fegyveresek Jászberényben A z évforduló nem látvá­nyos. de mégis jelen­tős. 1945. április 25-én tar­tották meg az Egyesült Nem­zetek Szervezetének első ta­nácskozását. Külpolitikai kommentátorok, különböző szakemberek és laikusok az eltelt negyedszázad kapcsán változatos eszmefuttatások­kal kísérték a világszervezet tevékenységét. Akadt olyan álláspont, hogy az ENSZ nem segítette elő döntően korunk nagy problémáinak megoldását. Mások kizárólag ebben a «rtületben látták az egyedüli reményt. Ügy véljük az igazság valahol középúton van. Igen ielentős tényező, hogy létezik az a szervezet, amelyen belül a nagyhatalmak és kis orszá­gok egyaránt véleménycserét folytathatnak mindazokról a kérdésekről, amelyek alapve_ tőén érintik az emberiség sorsát. Az ENSZ persze nem csodaszer, de mindig célra­vezető, ha a diplomácia zöld asztalához ülnek a nemzetek képviselői és gondosan mér­legelik, ho«y melvik út a leghelyesebb a vitás kérdé­sek megoldására. Az ENSZ közgyűlés 24. ülésszaka ugyancsak igazol­ta, hogy a világszervezet problémái mennyire árnyal­tak, összetettek. Akadt olyan gúnyos megjegyzés ' hogy ez az ülésszak csak azzal a pozitívummal rendelkezett, hogy előkészítse a jubileumi 25. ülésszakot. (Nem véletlen, hogy ez a megállapítás az amerikai ENSZ megbízottól, Charles Yosttól eredt.) A helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű. így pél­dául, ha az ENSZ múlt évi munkáját tekintjük, akkor figyelembe kell vennünk nemcsak a tárgysorozatban szereplő témákat, de az álta­lános nemzetközi légkört is. Reálig elgondolások követ­keztében a leszerelés kérdése állt a politikai főbizottság tárgyalásainak középpontjá­ban. Sok küldöttség konst­ruktív és lényeges javaslatot vétetett jegyzőkönyvbe. Az egyik legjelentősebb kezde­ményezés, hogy n Szovjet­unió előterjesztésére napi­rendre került a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó javaslat. Az ENSZ nehézségei, ha úgy tetszik sikertelenségei, nem a világszervezet alkati hibáiból, hanem magából a világhelyzetből adódnak. Nem állítjuk ugyan, hogy az ENSZ létének kihatásaként jöttek létre a sorozatos nagy- jelentőségű tárgyalások, de bizonyos, hogy az ENSZ hoz. zájárult ezekhez. Így az im­már második fordulóban lé­vő SALT megbeszélések sem szakíthatok el attól a tény­től, hogy létezik a világszer­vezet. a stratégiai fegyverek korlátozására vonatkozó meg­beszélések első fordulója Helsinkiben volt. Helsinki eredményeit a nemzetközi sajtó jórésze úgy jellemezte, hogy a legfőbb eredmény éppen a tárgyalások főlyta- tásának közös elhatározásá­ban volt. Ez a sommás meg­határozás pedig teljes mér­tékben egyezik az ENSZ alapokmányának szellemével. A szovjet elképzelések a SALT tárgyalások cél­jául olyan erőegyensúly meg szilárdítását tűzik ki, amely a felek részére feltétlen biz­tonságot jelent és rendkívüli szellemi potenciált. óriási anyagi eszközöket szabadít fel a békés alkotó munka céljaira. Annak idején a fa­sizmus mérhetetlen pusztítá­sai után az Egyesült Nem­zetek Szervezete létrehozását ugyanez a gondolat vezérelte, Kétségtelen. hogy ezek a nemes eszmék nem mindig törtek maguknak utat az el­múlt negvedszázadban. Az emberiség éppen azt varia az ENSZ-től, hogy az elkö­vetkező időkben elősegítse e célok megvalósítását. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeleté­ben újból szabályozta a tu­dományos fokozatokról és a tudományos minősítésről szó­ló korábbi rendelkezéseket. Az új törvényerejű rende­let intézkedései a kialakult és alapjában bevált rendszer korszerűsítését, a népgazda­sági igényekkel való szoro­sabb összehangolását céloz­zák, fenntartva a doktori és a kandidátusi tudományos fokozatokat, valamint az as- piranturát. A fokozatok megszerzésé­nek feltételei sorában na­gyobb 1 hangsúlyt kap, hogy a jelölt valamely társadalmi szempontból fontos és idő­szerű tudományos témát, il­Tiszaugnál tetőzött a Tisza A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint Tiszaug- nál csütörtökön 718 centimé­terrel tetőzött a Tisza, a többi szakaszon tovább foly­tatódik a lassú apadás. A felső Tiszán egymás után jelentkező kisebb árhullá­mok a lassúnak ígérkező apadást tovább késleltetik. A szolnoki vízmércén teg­nap 796 centimétert mértek, 24 óra alatt 5 centimétert apadt a folyó. Az igazgatóság tiszai véd­vonalán és a Hármas-Körös mentén II. fokú, a Horto­bágy—Berettyón I. fokú ké­szültséget tartanak a vízügyi dolgozók. A belvízzel elöntött terü­let 7100 holdra csökkent, az utóbbi 24 óra alatt 500 hol­dat mentesítettek a vízborí­tástól. A tiszakécskei, a ceglédi és a jászkiséri bel­vízvédelmi szakaszokon ér­vényben van az I. fokú ké­szültség. letve feladatot színvonalasan, korszerű módszerekkel old­jon meg. A fokozatok kol­lektív kutató munka' kereté­ben elért eredmények, továb­bá műszaki alkotás alapjáh is elnyerhetők. Megszerzé­sük fő útja a kutatási mun­kahelyeken elért eredmények elismerése lesz, szervezett képzés nélkül is. a tényleges tudományos munka alapján. A tudományos minősítés központi irányító szerve a tudományos minősítő bizott­ság marad, szakbizottságainak hatásköre bővül. A minősí­tési eljárás egyszerűsödik. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket, tárgyalt, köz­tük egyéni kegyelmi kéré­sekben döntött. Beiktatták a népfront Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke pénteken a Bel­grad rakparti népfront-szék­házban beiktatta hivatalába a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának új főtitká­rát, Bencsik Istvánt. Az ese­ményen részt vett Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főitkára. aki elő­hivatalába új titkárát zőleg a népfront főtitkára­ként tevékenykedett A nép­frontban hat éven át kifej­tet^ vezető munkájáért kö­szönetét mondott Kállai Gyula. Ezután Bencsik Ist­ván köszönte meg az új funkciójában előlegezett bi­zalmat és kérte a népfront munkásainak segítségét fő­titkári teendőinek minél eredményesebb ellátásához. bonát például több mint 2 ezter 600 vagont exportáltak. Malmaik lisztje, a Békés me­gyei vállalattal egyetemben legjobb minőségű az ország­ban. A kisállattarlók takarmány- ellátására, saját hálózatuk gya­rapításán kívül bizományos rendszert építettek ki. A ház­táji állattenyésztésnek több mint 1300 vagon takarmányt juttatott a vállalat. A mező- gazdasági nagyüzemek keve­réktakarmány és koncenlrá- tum igényeit igyekeztek gra­nulált takarmánnyal fedezni. A szemcsézett takarmányke­verék gyártás 86 százalékkal nőtt náluk tavaly. A vállalat barátja minden újnak, jónak. A Gabona Tröszt Kutatóin­tézetét megbízták a rizs tá­rolási. szárítási, hántolási leg­jobb feltételeinek megterem­tésével. Együttműködnek a szarvasi öntözési és Rizs­termesztő Kutatóintézettel, az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézettel. S. E. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Kétszer egymás után Kiváló Vállalat a megyei gabonaipari cég Tegnap este nagy munka­sikert ünnepeltek Török- szentmiklóson. A Szolnok megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat mint ta-, valy. az idén is kétszeresen magas kollektív kitüntetés­ben részesült. A Mezőgazda- sági- és Élelmezésügyi Mi­Az ország legfőbb lisztje Még 1963-ban és 64-ben kapta meg az első élüzem címeket, s 1964-ben a Mi­nisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlajával tün­tették ki. A kitartó, az egyen­letes szép munkateljesítmé­nyek vállalata cím is megil­letné, ha lenne ilyen. A múlt esztendő különösen nagy erőfeszítések elé állí­totta a vállalatot. Csak ke­nyérgabonából 25 ezer 600 nisztérium Kiválló Vállalat, az ÉDOSZ elnöksége Szocia­lista Munka Vállalata címmel tüntette ki. Egy mondat a felterjesztésből: „A vállalat évek óta kiemelkedő munkát végez, magas eredményt, — nyereséghányadot ér el”. vagonnal vásároltak fel. az előző évnél 54 százalékkal többet. S bár a vállalat éppen ezekben az esztendőkben te­remti meg a megfelelő rak­tár-magtár hálózatot, a múlt esztendő nagy gabonatermé­sét gyorsán átvették, bizton­ságosan őrizték. Annak elle­nére, hogy más növények termésével sem bánt szűkö­sen tavaly a föld. Csak ku­koricából majd 6 ezer 300 va­gont vettek át. Nagy gonddal arra, hogy ami export minő­ségű termék, az valutát ad­jon az országnak. Kenyérga­Épülnek a nagy tárházak Tyukodi gyékénykötők Csömör Balázs, a nyíregy­házi megyei művelődési köz­pont filmstúdiójának vezető­je — dr. Erdész Sándornak, a nyíregyházi Jósa András Múzeum tudományos munka­társának forgatókönyve alap­ján _ megkezdte a „Tyuko- di gyékénykötők” című szí­nes néprajzi film helyszíni forgatását. Tyúkodon régi hagyományai vannak a gye- kénykötésnek Évszázadokkal ezelőtt a falú egész lakossá­ga ismerte ezt a mestersé­get, voltak olyan utcák, ahol valamennyi lakos gyékénykö­téssel foglalkozott. A nyers­anyagot az Ecsedi lápról sze­rezték. Gyékényből mintegy ötven-hatvan féle háztartási tárgyat készítettek. A láp le- csapolásával fokozatosan szű­kült, majd megszűnt a nyers­anyag-bázis, s a gyékényesz­közöket felváltották a ^mo- dernebb háztartási eszközök. Így kihalóban van ez a fog­lalkozás, csupán az idősebb nemzedék néhány tagja foly­tatja még a mesterséget. Pamutkolor A Pamuttextil Művek szé­kesfehérvári kikészítő gyá­ra. közismert nevén ..Pa­mutkolor” százhuszonöt éves. Levéltári dokumentumok sze­rint 1845-ben egy kelmefestő vándorlegény; Fetoiaver Ist­ván „letelepedési és üzemvi­teli engedéllyel; alapította meg a ma negyven országba exportáló gyár elődjét, a kis festőüzemet. Az üzem a múlt esztendőben, a bérmunkák­kal együtt 26,3 millió négy­zetméter árut készített ki. Tavaszi számbavétel Borsod megyében befejez­ték a vadállomány tavaszi számbavételét. A vadászok több mint egy millió holdnyi területet cserkésztek be s megállapították, hogy az elő­ző évhez képest jelentősen növekedett a megye _ nemes­vadállománya. Az összesítő adatok szerint Borsodban a mintegy hatezerháromszázöt- ven őzet, ezemégyszázhatvan szarvast kilencszázharminc vaddisznót. negyvenkétezer fácánt, negyvennyolcezer fog­lyot és hatvanezer nyúl at tartanak nyilván, örvendetes, hogy a mezőgazdaságnak is nagy hasznot hajtó fácánok és foglyok száma hat, illetve négyezerrel gyarapodott. Kedvezőtlen jelentés cs^k a dél-borsodi vadászmezőkről érkezett, ahol tovább csök­kent a túzok állomány. Néprajzi nyári egyetem Zalaegerszegen rendezik meg az első néprajzi nyári egyetemet ez év július 27— augusztus 7. között. A nép­rajzi egyetem iránt elsősor­ban a néprajzkutatók köré­ben nagy az érdeklődés. A hazai néprajzosokon kívül sokan jelentkeztek a szom­szédos országokból is. A nyá­ri egyetem fő témája a népi építészet és a magyar népzene lesz. A résztvevők megismer­kedhetnek Göcsej szép tájai­val és Zala megye nevezetes­ségeivel. Fiatalok segítése A fiatal tsz-tagok letelepe­dése érdekében a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezetben 1970-től éven­te öt tagot húszezer forint kamatmentes ' lakásépítési kölcsönnel segítenek. A köl­csön ellenében a fiatalok kötelezettséget vállalnak, hogy öt esztendőn belül nem hagyják el a tsz-t. Abban az esetben, ha a kölcsönben részesülök továbbra is a kö­zös gazdaságban maradnak, a hatodik esztendőtől évente tíz százalékot elengednek a törlesztésből. Gyárfejlesztés A Sárbogárd és környéké­nek iparfejlesztését és a környékbeli szabad műn* kaerő foglalkoztatását se­gíti elő a székesfehér­vári Videoton Rádió- és Televíziógyár azzal, hogy a közelmúltban 300 dolgozójá­val együtt átvette a sár­bogárdi gépállomást. A sár­bogárdi üzem fejlesztésére gyárfejlesztési programot ké­szítettek. Eszerint új szerelő- csarnokot és kazánházat épí­tenek és szociális létesítmé­nyeket emelnek. A sárbogár­di gyárfejlesztésre a követ­kező években összesen 25 millió forintot fordítanak. Község szépítés A felszabadulás jubileumá­ra Szabolcsban kibontakozott községszépítési mozgalom ke­retében Nyírpazony lakossá­ga társadalmi munkában meggyfával fásította a tele­pülést. Egységesen döntöttek így — tekintettel a poros, homokos környezetre — mert a meggyfa nagy lombot ad, hosszabb ideig virágzik és emellett gyümölcsöt is szol­gáltat. A csemetéket min­denki maga szerezte be, ül­tette el a portája előtt, s vál­lalta a gondozását. Mintegy 2500 meggyfa díszíti a falu utcáit. Nagy építkezéseikről, be­ruházásaikról sokat hallott már a megve lakossága. Ta­valy kezdték a jászberényi és a törökszentmiklósi két- kétezer vagonos siló építését.’ Megkezdődött a karcagi hagy rizstárház beruházása. 1969- ben majd ötezer négyzetmé­ter tárolószínnel bővült rak­tárhálózatuk. A szakma or­szágos versenyeinek kezde­ményezői. — A gabonaipar KRESZ vetélkedőjére ők hív­ták ki a társvállalatokat, an­nak döntőjét Törökszentmik- lóson tartották meg. Majd másfélezer munkavállalójuk­ból kilencszáznyolcvanhatan szocialista brigádok tagjai. A vállalat évi termelése más- félmilliárd forint. Mindezt dr. Kasza Béla. a MÉM főosztályvezetőhelyet­tese méltatta ünnepi beszé­dében, azon a tegnap esti szép rendezvényen, amelyet Benedek Elek szb-titlcár nyi­tott meg. A város, a járás, a megye több párt-, állami­mozgalmi vezetője körében láttuk Sári Mihályt, a me­gyei pártbizottság, Csorna Jánost, a megyei tanács vb osztályvezetőit. Cselleng János igazgató ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át. A vállalat tizenhárom körzeti üzeméből a jászberé­nyi, a mezőtúri, a szolnoki, a karcagi, a kunszentmártoni üzem és a törökszentmiklósi malom élüzem címet, a szo­cialista munka üzeme címet kapott. A karcagi Hámán Ka­tó, a törökszentmiklósi Béke és Barátság, és az Ifjúság a szocializmusért szocialista brigád aranyplakett fokoza­tot ért el. Nyolcvanegyen Kiváló Dolgozó jelvény tu­lajdonosai lettek. A vállalat­vezetőség 98 ezer forint ju­talmat osztott ki. B. L. wan win tmmr -i ww »7 ■mm«» immit— mnmmm 5&3T» A semlegességtől a partizánharcokig Katonai segély Kambodzsának A Pentagon aggódik KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom