Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÜPtAP 1970. ápriBa fi Suha Andor: Csendes nap Új vonások a Népfront közművelődési munkájában Irta: Barati József, a Hazafias Népfront országos titkára Nyolc percet késett, sohasem szokott, de most a betegség ... Már ketten fekszenek otthon. A férfiak. Ö tnég bírja. Ha ő is. akkor vége a világnak. Oh, Béla, az édes. mulya medve, egy teát megfőzni is képtelen. És Mari teljesen ráütött. Lányom, lányom, mi lesz veled? Mit csinál veled majd a férjed, ha megtudja, hogy még tojást sem tudsz sütni? Csak a zene, a muzsika... Micsoda szörnyű muzsika, milyen furcsa fiatalság „Szia! Citromízű banán .. .’? Ebben van az egész életük. Jaj, a Kisbéla. istenem, csak müiamarébb gyógyuljon meg az aranyos. A főnök az első székben borotvált egy kövér férfit. Ahogy meglátta őt. kezében megállt a kés. tüntetőén a faliórára nézett, azután hideg szemével az asszonyra bántóan, hosszan tartóan. — Jóreggelt. Juci ka! — A köszönése is hűvös és gúnyos volt. Az asszony kedvesen visszaköszönt. Nem rossz fiú ez a Feri, valaha nagyon szépen beszélt a kolléganőkkel, udvarolt is nekik. De ahogy csendben öregedett, elfásult, megsavanyo- dott, némi halaimat is kapott. a csapás iskola nélkül, váratlanul érte őt. Amikor előléptették üzletvezetőnek, azt hitte, úgy kéül ezt a hatalmat gyakorolni, mint Számlái úr tette, aki valaha mindig a vendégek előtt tolta • le őt, Ferit, a kis nyomott i borbélyinast — Szervusztok, jó reggelt Kovácsné mindenkinek •kedvesen köszönt és hátrament. Letette a kabátját felvette frissein vasalt fehér köpenyét. haját megigazította jés előremmt a kis asztalkájához,— Jueika, a hármasban a vendég űr már egy fél órája vár. Judka, még két vendége lesz.Judka kirakta finom, nik- kelezett szerszámait, aztán hóna alá fogta égés55 műhelyét és odament az első vendéhez, ahhoz a kövérhez. akit a főnök borotvált. Nem ismerte a férfit, futóvendég volt. Kezébe vette bágyatag. enerváltan puha fehér kezét dolgozni ^kezdett. A férfi politikai vicceket mesélt. A főnök a múltból hozott szolgai udvariassággal nagyokat röhögött a gyenge poénokon. Pedig párttag a lelkem — gondolta az asszony, és a viccek is gyengék. A vendég átváltott pikánsra. aztán disznóra, suttogott de azért minden szavát hallani lehetett A poénok előtt fuldoklóit a röhögéstől, ezért minden poént csak hangosan, önmagát túllicitálva, gurgulázó torokkal tudott befejezni. Disznó, ordináré pasas, gondolta a nő. „Ugye, nem haragszik, kis- nagyságos?” — fordult Jucikéhoz minden vicc után, de tulajdonképpen a válaszra nem is volt kíváncsi. Az asszony érezte ezt és nem is válaszolt. Feri, a főnök, rögtön az elején bejelentette: „Nálunk a boltban fiűsítva vannak a hölgyek. Tessék csak nyugodtan, kérem../’ Hát akkor mit mondjon ő? Semmit megpróbált haza gondolni, az övéire. Fölpillantott az órára, fél nyolc. Mari most indul. Istenem, ez a mini, milyen divat ez? Meg is fagy az a lány. Béla és Kisbéluska. fekszenek. Ott van mellettük minden, orvosság tea, kompót. Kettőkor otthon lesz ő is. A malac vendég három formt borravalót adott és hosz- szasan, összehúzott szemmel vizsgálta messzire tartott, agyusztált kezét. Szemlátomást örömét lelte ebben. Az asszony visszament a helyére. Az újabb vendéeet már itt fogadta. Egy ötvenes, mosolygós, meg1ehetőben érdekes arcú, férfias jelenség ült le vele szemben. Térdét azonnal a nő térdéhei nyomata a kisasztal alatt. — Pardon — mondotta mosolyogva. Szemét hamiskásan összehúzta és szugge- rálta a nőt. -Nem vagyok én szemtelen, tolakodó fráter” — mondották a szemek. — -A véletlen, az véletlen. Természetesen, ha te is akarod, szívem, az egészen más. Akkor én is benne vagyok a játékban. Tudod, drágám, olyan szomorú, olyan csúnya és hosszú a tél, és olyan unalmas ez a körömvágás. Vigyünk bele egy kis színt. Nem akarod? Hely« akkor beszélgessünk...” Az asszony kedvesen mosolygott és a térdét visszahúzta maga alá, „Sohasem jön meg ennek az embernek az esze. Tíz év óta a vendégem és tíz év óta ezt játsza velem. Eljön és kéthetenként szerelmet vall a térdével, a szemével, néha lehelletfinoman a kezével. Aztán még ugyanabban a percben szótlanul összevesz velem, akkor megsértődik, szakítunk, és elkezdi kitartó—. és föltűnően bámulni Giziké lábait Lábait?!’? Giziké mini köpenyben borotvál mellette. a vendégek bal arca rendre messze esik tőle. hajolnia kell. Ilyenkor... No. 'igen, ilyenkor... Giziké, ha szólnak a kollégák. azt mondja: „Miért? Mi bajotok vai.? Rajtam mindig tiszta fehérnemű van.’? Jueika tudja, ez a játdc az 6 bosszantására történik. Mind ilyenek? Béla is? Jaj, ha elalszik, ki ad Kisbélá- mk... — Jueika! Telefon! — Pardon. A központtól telefonáltak. A szakszervezeti embereik nemrégen döntöttek. Ezt Pista mondta a telefonba, az unokaöccse. Jó fiú. iskolázott. a központban dolgozik. Mindent megsúg. „Két hétre Moszkvába küldenek, Jucikéin. Azt mondják, mindenkihez olyan jó vagy és nagyon szorgalmasan dolgozol. A szakszervezet fizet mindent. TU—104-essel repülsz. Csak te mész. Béla? Nem tudom. Ha mehet is, őérte fizetni kell.” Az asszony visszament kis- asztalkájához, tovább reszelte a körmöket. örült. „Hogy mondjam meg Bélának, mit fog szólni? Egyelőre semmit sem szólok. Majd ha jobban lesz.” Egy idős kolléga hátulról tele pohár feketét tett az asztalára. — A fele a magáé. Jucikéin, igya le. — Köszönöm; — Kovácsné! Telefon. — Pardon. „Jaj istenem...” nem tudott többet szólni, szája elzsibbadt, lába erőtlenné vált, remegett. A tükörben látta, arca falfehér. — Mi történt, Jueika? — kérdezték többen is. de ő nem tudott válaszolni. A bűnös telefonkagyló, hogy elvégezte kegyetlen hóhérmunkáját, most mint lábánál akasztott ember, bénán, holtan csüngött a zsinóron. Távolról torz hallók hallatszottak belőle. Valaki felemelte. azután rögtön jelentette az egész üzletnek: — Jueika férje azt mondja, amíg 6 elszundított. a Kisbéla csakúgy honkongi- san leszökött az utcára és az édesapja meg sem tud mozdulni. Döbbent csend, aztán az egész üzlet zsongott és a vendégek is bekapcsolódtak. És belépett, megjött" Kisbéla, sápadtan, vigyorogva. Kezében egy fél pár kesztyűt tartott. — Anyu, ezt otthon felejtetted, mi lesz. ha te is megkapod? Az asszony nem tudott haragudni. Mosni vgott potyogtak a könnyei. A szerelmes térdű férfi taxit hívott, az anya megigazította a fiú nyakán a sálat, felhajtotta kabátja gallérját. Hátrament. köpenyére h&fta a kabátját. Feritől nem is kérte ed magát. Az most éppen úgy nézett rá, mint évekkel ezelőtt, amikor még kollégák voltak— Jucikám, hói találtad meg a gyereket? — kérdezte otthon a férje. — Ugye, nem mész vissza? Olyan jó, ha itthon vagy mellettünk. Ugye, szívem főzöl valami finomat nekünk? — folytatta a kérdéseket a férfi, mámorosán, de a náthától, betegségtől el- torznit ©--?•'■»ngoOí „Gyermek, egy nagy gyermek” — gondolta az asszony és közben a hallgatag, didergő gyermeket a meleg ágyba dugta. A kisfiú lázálmában félrebeszélt, a férfi is teljesen elpilledve feküdt az ágyba, amikor egy óra múlva bevitte az ebédet. Könnyű kis ebéd volt, de egyikőjüknek sem kellett. Néhány fatuskót dobott a cserépkályha telhetetlen ölébe, kiszellőztetett, azután telefonált az orvosnak. A telefont is a szakszervezet intézte. Béla ezután egy évig szekírozta, kinél fekszik ő olyan jól. odabent... És most a külföldi út jaj, istenem, abból mi lesz? Kisbéla nyö- SBörgött. Megigazította párnáját. megtörölte az arcát, Az orvos csak késő délután érkezett Kedves, fehér öreg bácsi volt Ahogy belépett és lerakta táskáját, az asszony megnyugodott. Béla egyre nehezebben bírta és Kisbéla talán már eszméletnél sem volt. Az orvos okos szemével az asszonyra nézett, kihúzta a hőmérőt Kisbéla hóna alól. — Harminckilenc és fél — mormogta ás lázcsillapítót írt — Ez gázos, ugye? — kérdezte teljesen váratlanul a kisfiú, mintha nem is róla, de egy idegien emberről lett volna szó. — Na, nem annyira gázos — ment bele az orvos a játékba. Ahogy az öregúr eltávozott megjött Mari és magával hozott egy falka lányt és fiút Vidámak, hangosak voltak, csörömpölve vonultak a másik szobába, — Dehát nálunk ragályos betegek fekszenek. És a lényeg: betegek. Marikám! Ez lelkiismeretlenség — feddte Marit az édesanyja, amikor kijött a lány a konyhába. Az vállatvont és az orvosságért sem akart lemenni. — Ma Tom Jones énekel a tv-ben és ezeknek a srácoknak nincs tv-jük. Meg anyu, tudod, jobban esik a falat... Na. add ide a recepteket. ne lógasd az orrod. Amikor visszajött, az ösz- szes ételt bevitte a fiatalok szobájába. Jueika elintézte a betegeket. Kisbéla megkérdezte tőle, megy-e mór a Tóm Jones műsor és 6 bemehet-e azokhoz? A férje megsímogatta a kezét, oldalt a combját. Bágyatag kezével bizonytalanul megtalálta az asszony harisnyakötőjének csatját, egy kicsit meghúzta, és visszaengedte a gumit. Gyengéden mosolygott, a pici csattanást hallván. — Olyan jó. hogy itt vagy Jucikám — suttogta a férfi és megkérte az asszonyt, gyújtson rá néki egy cigarettára. Kovácsné kiment a konyhába. Érezte, hogy szédül, hogy már belébújt a kór. Mindegy, gondolta és előszedte a könyveit. A szak- szervezetben rávetnék, hogy feiezze be az iskoláit. „Negyvenéves feiiel?” — kérdezte és másnap tanulta ismét az algebrát. „Tervük van velem” — mondogatta, de ha megkérdi valaki: mit is mondott. asszonyom?” — nem tudott volna válaszolni. Az asztalhoz ült. kinyitotta a könyvet és a füzetet. — Ä négvzet. plusz bé négyzet... — szeme megakadt KfcKéinska rionién — Ánégyzet. plusz bénégy- zet. annyi mint... a gyereknek holnap már megint új cipőt köll venni. A Hazafias Népfront politikai tömegmozgalom. Legfőbb hivatása, hogy a szocialista nemzeti egység erősítését és fejlesztését, a nemzeti egység politikájának mind teljesebb megvalósítását szolgálja. Társadalmunk legátfogóbb politikai tömeg- mo''"" Imaként olyan célokért küzd, amelyek a legszélesebb rétegek érdekeihez és érdeklődéséhez kapcsolódnak. és azok tudatának, politikai magatartásának formálásával szolgálják a nemzeti egység erősítését és egyben a szocializmus teljes felépítését. Ebből következnék és ezt a célt szolgálják a népfrontmozgalom művelődéspolitikai, közművelődési feladatai is. E tevékenységet a népfront IV. kongresszusa két irányban jelölte meg. Egyik az általános kulturális program megtervezésében és végrehajtásában való közreműködés; a másik, a politikai ismeretterjesztés szervezett akciói. Az első feladatkörben a mozgalom társadalmi vezetői, a helyi népfrontbizottsáa tagjai részt vesznek a helyi művelődési feladatok, programok megtervezésében, főleg az igények jelzésében, de a szervező munkában is. Ez a részvétel nagyon differenciált. Helyenként és időnként hullámzó, a helyi szubjektív feltételektől függő. Tevékenységünknek másik fő iránya, területe, amit a kongresszus megjelölt, a politikai ismeretterjesztés. Ennek tartalmára és formáira valóban jellemző az, amit md gyakran szoktunk emlegetni a népfront-munka tartalmára, hogy sokszínű. A helyi ünnepek, emlékünnepségek, a politikai tájékoztatók. a békegyűlések, a szolidaritási, barátsági rendezvények, a külpolitikai tájékoztatók, a párt- és kormányhatározatok ismertetése, mindmind a politikai ismeretterjesztés. a tájékozódás, a köz- gondolkodás fejlesztésének jó eszköze és alkalma. De most nem munkánk egészéről, hanem művelődési munkánk új vonásairól van szó. Üj vonásokról akkor beszélünk, ha a munkában tartalmi gazdagodás vagy az új igénveknek megfelelően, az eddigi tartalomban, az egyes feladatok arányában, fontossági sorrendjében módosulás történik. Az egyik tartalmi gazdagodás az. hogy az utóbbi években fokozatosan nagyobb szerepet kaptak a helyi népfronttá zottsások a falusi téli tanfolyamok megszervezésében. Ez a politikai ismeretterjesztési forma a falusi párt- oktatás eevik általános és mind“n télen ismétlődő for- máiakónf alakult ki és vált hasznos, kedvelt politizálás! alkalmakká falun. A nép- frontbizottsá gok párton kív üli tagjai, előbb mint résztvevők, az utóbbi években mint szervezők is bekapcsolódtak e tanfolyam, előadássorozat megszervezésébe. Egyes helyeken már a tematika (az előadások címeinek) összeállításában is részt vesznek, az emberek érdeklődésének, igényének ismeretében,; Ebben a munkában is nagyon differenciáltan vesznek részt a helyi népfrontbizottság tagjai, a helyi népfrontbdzottság erejétől, illetve az erő megítélésétől függően. Egy folyamatról van szó. olyan folyamatról, mely teljesen megfelel annak az elvnek, hogy a párt minél több akciót, politikai, társadalmi feladatot a népfront keretében valósítson meg. Ahol a pártszervek a népfrontra bízták a falusi téli tanfolyam megszervezését, ez a bizalom igazolást nyert: a résztvevők számában nem volt csökkenés, visszaesés. Becsületbeli ügyet csináltak a népfront vezetői abból, hogy legalább annyian vegyenek részt a tanfolyamunkon, mint az előző években. Ez a meny- nyiségi mutató is fontos, de úgy gondoljuk, most már a tartalomra, a színvonalra, a résztvevők igényének jobb figyelembe vételére kell nagyobb erőt fordítani. Módszerben pedig az előadás-forma helyett vagy mellett, a beszélgetés. a nyílt, közvetlen eszmecsere érvényesüljön, és olyan légkör alakuljon ki, melyben az emberek bátran elmondiók véleményüket, nézeteiket. Hisz a helyes vélemény alakítása és alakulása csak így lehetséges. A legjobb szervező erő a tartalom és a ió közérzet. Ha ezeken a politikai összejöveteleken az embereket valóban érdeklő és érintő országos és helyi kérdésekről beszélgetnek, vitatkoznak, akkor szívesen elmennek az ilyen alkalmakra, jól érzik ott magukat, és kevesebb erőt kell fordítani a szervezésre, a résztvevők toborzására. A másik nagy politikai feladat, mely a mozgalom tartalmi munkájában jobban előtérbe kerül a jövőben, a nők körében, a párt nő-po- litikáiának megvalósítása érdekében végzendő lakóterületi munka. Arról van sző. hogv a népfront vállalton nagyobb szerepet a nők társadalmi megbecsülése, a nők társadalmi, politikai gondjai megoldásában. A bizottsági tagság körében is. de a társadalom egészében bátrabban és határozottabban lépjünk fel a nőket elmarasztaló szemlélettel és gyakorlattal szemben. Éppen ezért arra törekszünk hogy a nénfr0nt la- kótoW'deti munkáiéban mi- éiübb szerves része lewen a nők speciális társadalmi, he- lvi gnndiaioak megismerése, meznidá.suk segítése. Ügy igyekszünk bővíteni és arányosítani a népfront lakó- területi tevékenységét, hogy tartalmában és összességében gyakrabban szerepeljenek a nőket érintő és érdeklő témák. konkrét lakóterületi feladatok, mert csak így lesz a népfront-mozgalom vonzó a nők körében, csak így elégíthetjük ki a nők lakóterület! igényét, politikai-közéleti ambícióit. Az arányok, az egyes feladatok sorrendjének módosulása vonatkozásában csak a honismereti, helytörténeti munka mennyiségének és színvonalának növekedéséről szólunk. E munka tartalmi szélesedése, mennyiségi növekedése és színvonalának emelkedése két tényező eredménye. Egyik: a honismereti, helytörténeti (ebben a krónika-írás) mozgalom 10 éves tapasztalata, a másik nagy léndtíő erő. mely az egész mozgalmat szárnyára vette, felszabadulásunk 25. évfordulója. Az utóbbi 10 évbein figyelemmel kísértük, bátorítottuk ezt a mozgalmat, és főleg tematikai befolyást igyekeztünk gyakorolni annak érdekében, hogy a régmúlt idők és események kutatása helyett a közelmúlt, a Tanácsköztársaság. a felszabadulás helyi eseményeire, emlékeire, 25 évünk eredményeire fordítsák a figyelmet a mozgalom munkásai. Ez a feltáró, gyűjtő, összegező munka olyan tartalmi gazdagsággal ős színvonalon bontakozott ki a különböző pályázatok során, amire a pályázatok meghirdetésekor ‘nem is számítottunk Most az a fontos, hogy a pályázatokra beküldött nagvon értékes és pótolhatatlan helyi történeti anyagok, emlékek ne kallódjanak el, hanem hozzáférhető, de biztonságos helven őrizzék meg azokat. A másik feladat, hogy a helyi krónika-írást ne hagyják abba — írják tovább folyamatosan. A negyedszázados jubileum egyébként átszőtte közművelődési tevékenységünk minden részletét. A téli politikai tanfolyamok leg- em 1 ék eze t " bb összejövetelei azok voltak, ahol a 25 év helyi történetét vették számba. Könyvbarát bizottságaink új lendületet adtak az Olvasó Népért mozgalomnak: olvasást népszerűsítve és társadalmi munkát szervezve a jubileumi klubkönyvtárak építéséhez. A Magyar Nők Országos Tanácsával közös kiadványban összegeztük azt a fejlődést, amelyet a szabad negyedszázad hozott a nők életében. De nem célunk a ..leltározás”. Mindenesetre úgy érezzük: az a tavasz-ízű megújulás, amelyik áthatja az ország szinte egész életét, felfrissíti a népfront, ke ivelődé&i tevékenységét is KISS ATTILA RAJZA
