Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
1970. április 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Terítő — vitrázs Egyszerű, de mutatós és haladős minta. Felhasználhatjuk kisebb, nagyobb térítők keresztszemes hímzésére. A mintával kihímezhetjük a terítő egész felületét, vagy csak a szélét. Készíthetünk belőle csupán sarokmintát is, de tetszésszerinti csíkban végig is futtathatjuk rajta, szélminta nélkül is. Pamutfonalból, vagy különböző vastagságú cérnából, kétláncszemes és egyráhajtá sós pálcákkal, vagy 3 láncszemes és kétráhajtásos pálcákkal horgolhatunk a minta segítségével vitrázst, azaz kisebb-nagyobb függönyt is. A jogról mindenkinek Jog a „síron túl" Természetes, hogy ha az ember meghal, többé képtelen bármiféle cselekedetre, tehát nincsenek kötelességei és nem lehetnek jogai sem. Éppoly természetes azonban a legtöbb embernek az az elképzelése, hogy „ne múljak ©1 nyomtalanul”. Különösen idősebb emberek gondolnak sokszor arra: hogyan is lesz haláluk után, Hülyén lesz a temetésük, a aiíáüfc. stb. A törvények erről is gondoskodnak. Előírják azt is, hogy a halál beálltát és okát orvosnak kell megállapítani, az anyakönyvi hivatalnak be kell jegyeznie a rendőrség feladata, hogy bevonja az elhalt személyi igazolványát. Ezek után kerülhet sor — az egészségügyi előírások miatt a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül — a temetésre. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy még életében — végrendeletben, egyéb írásban vagy szóban — rendelkezzék holttestének elhelyezéséről. Azt is eldöntheti, hogy hagyományos módon temessék, vagy hamvasz- szák el holttestét. Ha ilyen intézkedést nem tett, a hozzátartozónak is jogában áll, hogy efdől döntsön. (Természetesen ugyanígy bárki maga vagy halála után családja döntheti el a gyászszertartás, búcsúztatás módját, külsőségeit is.) Miniszteri utasítások és tanácsi rendeletek intézkednek a sírhelyek métereiről, a sírboltokról és a síremlékekről is. A sírhely használati joga általában 25 évre, a sírbolté száz évre szól. Ha a temető vagy a sírhelytábla megtelik, az illetékes járási, városi kerületi tanács elrendelheti a kiürítést, a lezárástól számított 25 év elteltével. A hozzátartozók joga, hogy halottjuk földi maradványait új sírba temettessék, vagy — ha a kiürítésre kijelölt rész Gumiskocsik eladók Érdeklődni: Vörös Csepel Mg. Tsz központi irodáján, Szajol. továbbra Is temető marad — újabb 25 évre kifizessék a sírhely árát. A síremlékekről is szabadon dönthet az ember még életében, vagy hozzátartozód a temetés után. A tanácsi szabályrendeletek azonban leszögezik, hogy ,,a temető komolyságát, vagy a kegyeletet sértő síremlék-feliratok nem engedélyezhetők. A síremlék vagy szegélykő nem terjedhet túl a sír. illetőleg sírbolt megállapított területén”. Síremlék felállításához, átépítéséhez. felújításához, vagy lebontásához a temető fenntartójának engedélye szükséges. A gondozás, sírápolás ugyancsak kegyeletes szokás. A gyakorlatnak megfelelően a szabályrendelet úgy intézkedik. hogy az ilyen munkákat általában a temető alkalmazottai végzik, de ha ilyen nincs vagy nem vállal sírgondozást az elhunyt hozzátartozói maguk is gondozhatják a sírt. illetve ápoltathatják mással is. A temetőben általában csak olyan tárgyakat szabad elhelyezni, amelyek a sírok gondozására, díszítésére szolgálnak. így bárki vihet a sírokra koszorút. virágot, sírlámpát, virágvázát stb. Külön engedéllyel a sír mellett vagy közelében padot is állíthatnak fel a hozzátartozók. Külön engedély nélkül tujabokrot és rózsafát szabad ültetni. Minden másféle bokor vagy fa elültetéséhez külön engedélyt kell kérni a temető fenntartójától vagy kezelőjétől. A sírokon elhelyezett tárgyakért a temető fenntartója nem tartozik felelősséggel. D'e a sírkövek rongálóit, a temetői tolvajokat a törvény szigorúan bünteti. Még súlyosabb büntetés vár azokra a lelketlen kegyeletsértőkre, akik meggyalázzák, feldúlják a sírokat. Ilyenfajta bűn- cselekmény azonban szerencsére ritkán fordul elő, hiszen a temetkezési szokások is változnak, s ma már alig akad olyan hely. ahol jelentősebb értékeikkel temetnék el a halottakat. A jog azonban, amely az embert már a születése előtt is védi. elkíséri a sírig, s védelmet ad — immár a kegyelet védelmét — haló poraiban is. Várkonyi Endre Képzőművészet az iskolapadban Néprajzi szempontból országosan egyedülálló népművészeti gyakorlati oktatást honosítottak meg a kapuvári gimnáziumban. Évente mintegy 100 diáklány ismerkedik a hímzéssel. A tanórának különleges hangsúlyt ad az a tény, hogy a kiveszőiéiben 1 evő — valamikor nagy ha - gyományokkal rendelkező — rábaközi népi hímzés motívumait felkutatják és megőr zik. Kikerülve az iskolából, sok lány választja élethivatá sának a népművészetet. Többen a háziipari szövetkezetb en folytatják a gyakorlati órákon tanultakat. Képünkön: Kovács Lajos né népművésztől tanulják a „cérnával-írást” a kapuvári gimnazista lányok, foto — Jászai Csaba felv.) (MTI A ruha felső részét szabásminta szerint horgoljuk. 1. sor: Egyráhajtásos pálca. 2. sor: 4 láncszemmel fordulunk, 2 pálcát kihagyunk. A következő három pálcára 1—1 egyráhajtásos pálcát horgolunk, i láncszem, 1 pálca kimarad. Ismétlés és végül az utolsó pálcára is pálcát öltünk. 3. sor: 3 láncszemmel fordulunk, 2 egyráhajtásos pál' cát öltünk az első ívbe. — 1 láncszem, 3 pálca kimarad, 3 egyráhajtásos pálca a következő ívbe, majd ismétlés. A 3. sor ismétlésével dolgozzunk végig, a kockákat váltogatva. Ha a felső rész darabjait összeállítottuk, akkor kezdjük horgolni körbe a szoknyát; Mégpedig a felső rész folytatásaként olyképpen, hogy a kezdő lánoszemsornak most ezen az oldalán horgolunk pálcákat, de itt beleszaporítunk, minden hetedik pálcába kétszer öltünk egyráhajtásos pálcát. Ügy kell szaporítani a pálcákat, hogy azok nyolccal oszthatók legyenek. A szoknya horgolását az egyik oldalvarrásnál kezdjük és körbe dolgozzunk. 2. sor: a kezdő pálcára 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca, 7 láncszem. A 8. pálcára ismételjük: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca ugyanoda. Végén a hetedik láncszemet zárjuk a kezdő első pálcához, amit minden sorban 3 láncszem képvisel. Kúszó láncszemekkel bemegyünk a következő 3 láncszemes ívbe és ott kezdjük a harmadik sort. 3. sor: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca a háromláncszemes ivóé, majd 5 láncszem és ismétlés. 4. sor: 2 egyráhajtásos pálca. 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca az ívbe és 5 láncszem. 5. sor: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca az ívbe. Négy láncszem, rövidpálcával átfogjuk az előző három sor láncszemes ívét, 4 láncszem és ismétlés. 6. sor: sorosszem a háromláncszemes ívbe, 7 láncszem és ismétlés. Ha szaporítani akarunk, akkor azt ezen a soron eszközöljük. (Először megjelöljük jól látható vonallal a szoknya két oldalát, e jelzéseknél két-két hétlánc- szemes ív helyett két-két ki- lencláncszemes íéet horgolunk, erre 9 pálcát és a mintás sor kezdésénél (2. sor) az 5. pálcára is kezdünk mintát, mintha 8. pálca lenne. Általában minden második csíknál szaporítunk. Ha a ruha elkészült, körülhorgoljuk az ujjakat és a nyakkivágást: egy sor szorosszem után (a nyaknál a nyitott hátrész két oldalát is körülhorgoljuk és ehhez varrjuk a zippzárat) 1 egyráhajtásos pálcasor következik. Az ujjakat a szoknya egy mintasorával szegjük be. Szegedy Béláné Paradicsomos esirkeaprólék leves. Hirtelen sült. Habos befőtt. Paradicsomos csirkeaprólék leves: A csirke csontos részeit és zúzáját zsírban megpirítjuk azután kevés vízzel megpároljuk. Paradicsomiével feleresztjük, és kevés zsiros rántást teszünk bele. A csirke májából apró gombócokat készítünk és a levesbe főzzük. Sertés, vagy borjúhúsból ugyanígy főzzük és akkor bármilyen betéttel készíthetjük. Hirtelen sült: 75 dkg vesepecsenyéből ujjnyi vastag szeleteket vágufak. széléit több helyen bevagdaljuk és húsverővel köny- nyedén megveregetjük, megsózzuk, borsozzuk, kevés liszttel meghintjük, azután a serpenyőben mindkét oldalán hirtelen megsütjük. Kivajazott, nagyobb serpenyőbe átrakva egy borospohár fehér borral leöntjük és egyenletes forrással pároljuk. Amikor majdnem egészen puha, rászórunk 5 dkg kockára vágott sonkát, vagy egyéb füstölt, hideg felvágottat, 10 percnyi együttes párolás után a húst kivesszük, a levét elkeverjük I dl tejföllel és egy evőkanál mustárral. Miután felfőztük a tálba rakott húsra öntjük, citromkarikákkal díszítjük. Rizs, vagy apró májas, vagy burgonyagombóccal körítjük. Habos befőtt: csészékbe félig bármilyen édes befőttet teszünk, három tojásfehérjéből habot verünk és ebbe lassanként belekeverünk egy evőkanál cukrot és másfél evőkanál gyümölcszselét, a poharakat kitöltjük vele. Azonnal tálalható. rettát. Kis idő múlva hatalmas almát vesz elő, megcsavarva kettőbe töri, s az egyik felét a sörtehajúnak nyújtja. Azután cukorral próbálkozik, majd a-' újságjából kínál két oldalt. — Ügy látom, uram — szólal meg végül sóhajtva —. ön nem az a kimondottan barátkozó természet — Bólintás a válasz. — Netán zavarja önt n puszta jelenlétem is? — kérdezi gúnyosan. — Igen — siet válaszolni a sörtehajú. — Ezt megmondhatta volna mindjárt — dörmög a kopasz. — Nem kérdezte. — Igaz, én szoktam ide járni, de ugye ez nem magántulajdon és most ön volt itt előbb. Tehát levonom a konzekvenciát és... és volt szerencsém. A sörtehajú boldogan tapasztalja, hogy „ kopasz sértődötten fújtat, föltápász- kodik és indul vissza, emerről jött. Hálásan néz a távozóra, de egyszer csak döbbenten látja,' hogy már hónaljig n bozótosban megáll, s visszafordul. — Ha szíveskedne megmondani, hány óra van. mert az enyém megállt — kérdezi. — Háromnegyed három — válaszolja a sörtehajú. — Űristen! — jajául töl a kopasz, — már elkezdődött n meccs — Előkapja zsebrádióját, s indulna tovább. — Uram a meccs? Az isten szereimére — unrik utána sörtehajú —. iöijön visz- sza! Naavon szépen kérem, jöjjön vissza! Sólyom László Szent magányosság A budai hegyek egy rejtett zugában magányos sziklás csúcs magasodik az erdő fölé. Nincs túl messze a jelzett úttól, mégis mintha az isten háta mögött lenne. Mert nem visz arra még ösvény sem, s a vaktában mászkálóktól körös-körül tüskés bozótos védi a különben riasztóan meredek oldalát. Ennek „ csúcsnak a legtetején van egy kis lapos, amolyan mini fennsík, nem nagyobb mint n mostanában divatos dupla rekamié, amelyet a szövetkezeti lakás kisebbik szobájába méreteztek. Erre a csúcsra szuszogott föl az első tavaszi vasárnap kora délutáni órájában a sörte hajú férfi. Fújtatva állt meg a kis laposon, nyalogatta tüske sebzette arcát, de egyidejűleg ragyogott a boldogságtól, hogy újra itt lehet, az ö rejtekén, ahol abszolút csend, tökéletes nyugalom és gyönyörű magány fogadja, ahol nem bántja dobhártyáját a város lármája, idegeit az emberek tülekedése. tüdejét a levegő szennye. Leült komótosan, a távolba nézett, nagy kortyokkal itta az ózondús levegőt, igyekezett nem gondolni semmire, vagyis élvezte a tökéletes magányt. így töltött el nagv bőiden semmittevésben jó fél órát, amikor furcsa nesz ütött» meg a fülét. Felriadt.. Először azt hitte, talán valami állat jár - bozótosban, és megnyugodott, de pillanatok múlva vas logikája rájött, hogy az állat nem liheg, vagyis nem így liheg és szuszogni meg egyáltalán nemi tud, mert arra csak az ember képes, a teremtés koronája. Elmormolt magában egy olyan cifra miatyánkot. ami_ re szintén csak az ember képes és a lapos szélére csúszott, hogy megnézze, ki az n vakmerő, aki megküzd a bozótossal, a meredekkel csak azért, hogy az ő nyugalmát megzavarja Kukucskál n sörtehajú és látnia kell, hogy a bozótosban kifényesedett kopasz kobak mozog alatta. Tekintve pedg, hogy a hozzá tartó, zó testet takarja a sűrű, mintha elszabadult léggömb imbolyogna. Imbolyog a léggömb, de nem ide-oda, hanem konokul, kegyetlenül, s kitartóan föl, egyre följebb. A sörtehajú visszahúzódik a lapos pereméről, leül csak azért is a kellős közepére jól elterpeszkedve és elhatározza, hogy kerek-perec megmondja a kopasznak, merre visz az út a túloldalon lefelé. Egyelőre nem néz hátra, de hisz érzi így is, hogy a léggömb ott libeg fölötte. Már köszörüli a torkát. — Adjon isten, szép jónapot! — szól ekkor az nlvan dörgő ba*sznss"i. hogy belere-zket n heavvidék. A sörtehajú nyel behúzza a nyaké4 és dühöng — Hiába, ez a csend, ez a nyugalom, ez a magány, ez többet ér mindennél! Nem is beszélve n levegőről! — Igaz-e? — szavalja a kopasz. A sörtehajú morog, mint a harapós kutya. — Hej, nincs annál nagyszerűbb, mint belebámulni innen n meszeségbe, jó mélyeket lélegezni és lehetőleg nem gondolni semmire. — Igaz-e? — áradozik n léggömb, s hogy nem kap választ, hatalmas mancsával megveregeti a sörtehajú vállát. — Ha meg tetszik engedni? Evvel már le is telepedett a földre — Remélem nem zavarom. — Mor>d. ja. majd megismétli tagolva, mert arra gyanakszik, talán süket az embertársa. — Nem — fúj rá dühösen a sörtehajú és tüntetőén hátat fordít. — Ha szabad kérdeznem uraságodat, nem lenne kedve egy parti sakkra? — kérdezi a kopasz. — Én ugyanis mindig hordok magamnál zsebsakkot. Maorim sz 'ktam rakosgatni, de ugye érdekesebb partnerrel. — A sörtehajú csak a fejét rázza. — Esetleg ajánlhatok kártyát, merthogy az is akad nálam — nevet a kopasz és hun- cutkodva oldalba hoki n sör- tehniút aki majd legurul a szikláról — Ha nem — nem — mondja a kopasz, miután udvariasan helyiére billentette n knlléngiát. Azután zsebéhői rlrnr^t4n i nesz elő. — Megkínálhatom? — Ha megkérhetem? A kopasz ért. n szóból, engedelmesen elteszi a cigaCsipkeruha horgolással
