Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
WTO, április II. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Hónap a balesetmentes közlekedéséit — A közlekedés jövője — Segít a pszichológia Munkások magukról Tegnap ülésezett a szolnoki Közúti Balesetelhárítási Tanács. A meghívottak zsúfolásig megtöltötték a megyei tanács nagytermét. Elsőként Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a KBT elnöke szólalt fel. Beszámolójában a tavalyi „Vezess baleset nélkül” mozgalmat értékelte. Elmondotta, hogy e mozgalom jelentős eredményeket hozott a közúti közlekedésben. Beszélt a KRESZ park építésének fontosságáról, kérte a jelenlévő vállalatok, intézmények vezetőit, hogy társadalmi munkával járuljanak hozzá a park mielőbbi felépítéséhez. Javaslatot tett, hogy 1970 júniusát nyilvánítsák a „balesetmentes közlekedésért” hónapjának. Díjak a legjobbaknak lyának vezetője kért szót. Hozzászólásának első részéA beszámoló után az ülés a „Vezess baleset nélkül” verseny díjainak és okleveleinek átadásával folytatódott. Serleget kapott többek között a 7-es sz. AKÖV mezőtúri üzemegysége, a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a KPM Közúti Igazgatósága és a gépjármű- vezető iskolája. A török- szentmiklósiak több díjjal és oklevéllel tértek haza: serleget kapott a mezőgazdasági gépjavító, a Petőfi Tsz, a Gépgyártó és Javító Vállalat, valamint a Törökszent- miklós ég környéke ÁFÉSZ. A díjak átadása után dr. Sarkadi Imre, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztáben szólt arról a káros szemléletről, mely szerint törvényszerű, hogy a megnövekedett forgalommal együtt növekszik a balesetek száma. Cáfolta azt az állítást is, hogy a rossz utak okozzák a balesetek nagy részét. — Elég csak a statisztikát néznünk, láthatjuk, hogy még mindig az emberek fegyelmezetlensége okozza a legtöbb balesetet. Tavaly ittas vezetés, gyors hajtás, szabálytalan előzés okozott, halált az országutakon — mondotta Sarkadi őrnagy. Az ülés hozzászólásokkal zárult. Hogyan tovább? 1975-re országútjainkon 500 ezernél több személygépkocsi fut majd, jelentősen megnő a teherforgalom is. A megnövekedett forgalom jobb gépjárművezetői felkészítést, fegyelmezettebb embert, jobb korszerűbb utakat kíván. Á Szolnok megyén keresztül vezető 4-es számú főközlekedési út korszerűsítése, felújítása, egyik alapvető követelménye a kevesebb balesettel járó közlekedésnek. A modern gépkocsik fékberendezése, a viszonylagos biztonságot adó ülésheveder csökkentheti a balesetek esélyét. Hiába azonban a technika, ha a gépkocsiban ülő ember nem hogy a segítő gépnek, de önmagának sem ura. Szigorítás és könnyítés Az elkövetkezendő években a közlekedési szakemberek nagyobb figyelmet fordítanak az emberre, a gépjárművezetői engedélyért folyamodók elbírálásánál két fő szempontot vesznek figyelembe. Lehetőséget biztosítanak majd arra hogy a testi fogyatékosságokban szenvedők is vezethessenek gépkocsit. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja hogy ezek az emberek vezetés közben sokkal óvatosabban,, fegyelmezettebben hajtanak. Az ideg- gyógyászat és a pszichológia segítségét is igénybe veszik az alkalmassági vizsgálatoknál. Nem engedhető meg ugyanis, hogy agresszív, erőszakos, alkoholista emberek, vagy neuraszténiások jogosítványt kapjanak. Az ilyen gépkocsivezetők az ejkövetkezendő nagy forgalomban felelőtlen magatartásukkal nagy veszélyt okozhatnak. Szigorítják az intézkedéseket a közlekedési szabályok megsértőivel szemben. Ezt kívánja közlekedésünk fejlődése. — k — A második világháborút követően, a műanyagok megjelenésével és elterjedésével az a hiedelem lett úrrá. hogy a színesfémek — réz, ólom, cink, ón stb — iránti kereslet rohamosan csökkenni fog. Nem így történt, sőt az igények azóta is egyre fokozódnak. Jóllehet néhány iparágban valóban kitűnő helyetteseivé váltak a műanyagok a színesfémeknek (főleg az épületgépészetben), a technika legtöbb ága azonban még ma sem tudja nélkülözni őket. Köztudomású, hogy a világ gépkocsi- ipara óriási fejlődést ért el az elmúlt 25 év alatt, márpedig minden elkészülő autóba 15—20 kg színesfémet építenek be! Egyedül ez a példa is igazolhatná a fokozódó szükségleteket, de nem szabad elfelejtkezni a fejlett elektromos és elektronikus iparról, valamint az erőteljesen „izmosodó” vegyipar egyre növekvő alapanyagszükségleteiről sem. A világ színesfém készletei szűkösek, még szerencse, hogy a kohók a begyűjtött használt színesfém alkatrészek bizonyos fokú visszaáramlásával is számolhatnak. A Szovjetunió a színesfémek vonatkozásában „önellátónak” számít, sőt a baráti országokat is ellátja e létfontosságú fémekkel. Ehhez korszerű bánya- és kohóipart épített ki magának. Képünkön: Az Usztv-Ka- menogorszki Színesfémkorn- binát olvasztóműhelyében. A Lenin-centenárium tiszteletére április 12-ét a kommunista vasárnapot megyénk ; minden KlSZ-alapszerveze- te és ifjúsági kollektívája munkával ünnepli. Az akciót a. KISZ MB december 19-i ülésén hirdette meg, a munka konkrét előkészítése pedig pár héttel ezelőtt kezdődött. A járási, városi KISZ-bizottságok a vállalatok gazdasági vezetőivel beszélték meg a vasárnapi teendőket. Jászberényben a Mü.M. 605-ös számú szakmunkásképző intézetének tanulói, a városi parkokat hozzák rendbe azon a napon, a Hűtőgépgyárban pedig ifjúsági műszakot szerveznek. Szolnookn az Abonyi úti mintalakások környékét fásítják. füvesítik a fiatalok, a Vosztök úton gázvezetéket ásnak, a Tisza-ligetben pedig csaknem ötszázan vesznek részt a tereprendezés- bem De nem áll le a munka a Nagvalfödi Kutató és Feltáró Üzemnél, a bútorgyárban, a Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál, a kunszentmártoni Pannónia Szőrmekonfekció Gyárban, s a ci bakházi gépjavító állomáson sem. A mezőtúri középisko- sok a sportpálya építésében és ugyancsak a város- rendezésben segédkeznek majd. Törökszentmiklóson hatszáz KISZ-fiatal lőterek sportpályát épít, valamint a város központi park iát, a Kossuth teret csinosítja. A törökszentmiklósi járás községeinek, valamint Karáig Kisújszállás, Kunszent- márton, Tiszafüred, elsőüte- mes termelőszövetkezeteiben a KISZ-tagok a Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatos beruházások. építkezések meggyorsítását segítik elő I vasárnapi munkájukkal. . Színesíém vagy műanyag? Minden KISZ-al<xpszervezet dolgozik vasárnap Munkásokat, szakmájukat szerető embereket kerestem. Szolnokon a T1TÁSZ igazgatóságánál beszélgettünk. — Ügy tanultam, hogy a mj munkánk veszélyes, és azt követeli, hogy szigorú legyen az ember, de mindig ember. Annak idején arra tanítottak, hogy munkában nincs haverság és arra, hogy járjak végig minden ranglétrát, hogy megfelelően értékelhessem az emberek szakmai tudását, hozzáértését. Szeretem ezt a munkát, szép, változatos, öt megyébe járunk dolgozni, a meglévő vezetékek rekonstrukciója és az újak építése egyformán izgalmas. Szeretem a munkakörömet. Igyekszem jól is dolgozni, amire az lehet a Ezt már Lapis János mondja, a vállalat szerelési csoportjának vezetője. Így emlékezik: — 1934-ben szabadultam. mint szakmunkás. Huszonegy éve vagvok a vállalatnál és nem is tudom az életemet máshol elképzelni. Kevés ember mondhatja el magáról, amit én: huszonhárom falu villamosítását irányítottam. Mindezt úgy sikerült, hogy semmi komolyabb baleset nem történt a kezem alatt. Pedig óriásit fejlődött a technika. Miután ide kerültem, tizenöt éven át mindig kint aludtunk, egyik faluból a másikba vándoroltunk. Most már minden reggel-este gépkocsiGáti Márta műszaki rajzolónak került a vállalathoz 1950-ben. — Tanfolyamot csak azután végeztem, hogy itt munkába álltam, mondja. Azt követően pedig elvégeztem a gépipari tecxiikumot is. Szép nekem ez a szakma és kedves. Néhány évvel ezelőtt úgy volt, hogy visszamegyek Eudapestre, vagy valamelyik másik szolnoki vállalathoz Hajdú György, a beruházási csoport vezetője mondja: bizonyság, hogy amióta itt vagvok, háromszor kaptam kiváló dolgozó oklevelet I»egutóbb 1963-ban, amikor Aporligettel befejeződött a falvak villamosítása. Ez a második munkahelyem. Amikor elvégeztem a gépipari technikumot — 21 éve —néhány hónapot a cukorgyárban dolgoztam. Azóta itt vagyok. Ennél is büszkébb vagyok viszont arra. hogy amikor Karcagra önálló munkakörbe, beruházási előadót kerestek, Varga Ernő jelentkezését fogadták el. Ernő pedig az én nevelésem. Velem dolgozott több mint tíz éven át val közlekedünk a munkahelyünkre és haza is. Már a gépek végzik a legnehezebb munkát, azok fúrják a gödröket. ássák az árkokat Most egy nagyüzemhez vezetjük az áramot földkábellel. Nagyréven dolgoztunk nemrég. Egy időben az építkezés miatt napközben az áramot ki kellett kapcsolni a faluban. Hamarosan felkeresett egy idős néni. Mikor lesz villany, fiam? — kérdezte. Nagyon hiányzik? — kérdeztem vissza, Igen, villa nyrezsóval főznék, de még vissza nem kapcsoljátok, nem tudok. Mondom, hogy ma ahol villany nincsen, szinte élet sincsen. megyek át. Egy hétig nem tudtam aludni annyira meghökkentem a gondolattól hogy más helyen dolgozzam. Itt már megismertem, megszerettem mindenkit. Szép ez a szakma. Nem nőies, de nők is tudják igazán szeretni. Nagyszerű dolog, ha az ember megrajzol egy munkát, azzal a tudattal, hogy mások annak alapján dolgoznak. Felel érte. azért szidják vagy dicsérik. Nekem ebben két-három- százszor van részem, évente körülbelül ennyi rajzot ké szíték. A munka egyszer okozott még nekem fájdalmat. Abonyi terven dolgoztam. Már egy hónapi munkám volt benne, amikor egy kolléga akaratlanul meglökte a rajzasztalomat. Felborult a tus és az egész üveg tinta végigfolyt a rajzon. Máig is fáj, hogy tönkre ment. Mint az otthonomat Harmincnégy éve vagyok a szakmában — mondja Takács János művezető. Még napi 12 órás munkaidővel kezdtem annak idején. Akkor rangos munkahely volt ez. Nekem, a segédmunkásnak is többet fizettek, mint a mezőgazdasági napszámosoknak. Azért viszont az kellett, hogy ha a szükség úgy kívánta, az ember reggel 6 órákor Kunszentmártonban vagy Abonyban „ébredt”, Saját kerékpárján utazott oda. Olykor .40.-50 kilométert is karikáztunk naponta. Ma sem tudok elfogulatlanul gondolpi a régi időkre. Akkor a délkeleti távvezetéken, amelyik Szolnoktól Mezőtúrig vezet.' csak a szajoli vasútállomás és három nagybirtok volt a fogyasztónk. Ma meg özönével vannak, ott js. En ennek örülök, úgy szeretem ezt az üzemet, mint «a otthonomat. A fiataloknak manapság sokan szemrehányást tesznek, hogy nem szívesen hallanak a múltról. Én úgy érzem, éppen jókor születtem. Tudom becsülni a változásokat. amik itt 25 év alatt történtek. Ez nagyszerű dolog, jó érzés. B. E. Mindig észnél lenni Ha villany nincs, élet sincs Nők-is szerethetik Miért vándorol ? A nagyvállalatnál már mindenki ismeri az anekdotának beillő esetet. Egy törasgárda tag; 20 éven át becsülettel dolgozó munkás hetekig járt a műhelyvezetőhöz, a szakszervezethez; Adjanak neki olyan munkát, ahol legalább kétszáz forinttal többet keres. Megnőttek a gyerekei, nőtt a család igénye, több kellene. A kérést mindenki megértette, de hetekig semmi sem történt. így aztán a törzsgárda-tag egy hónapi várakozás után beadta a felmondását. Őszintén megmondta: Két évtizedes gyári munka után a mező- gazdaságba megv. juhász lesz. Nehéz munka, kényelmetlen rs — de a fizetség jóval több lesz. Kár lenne ebből az egy konkrét esetből általánosítani s kimondani, hogy a* munkahelyet változtatók általában nagyobb jövedelemért búcsúznak el vállalatoktól. Az sem lenne reális, ha azt mondanék: Manapság már sok üzemben, a törzsgárda is vándorol. Mégis elgondolkoztató a nagv arányú fluktuáció. Megyénk iparában 1969-ben húszezer ember változtatóit munkahelyet! A szolnoki ’árműjavítóban 1969-ben a fizikai munkás- állomány egyhetede kicserélődött. A Tisza Cipőgyárban tavaly a munkáslétszám mintegy 25. a jászberényi Aprítógépgyárban 11, az Alföldi Kőolajfürási Üzemnél 11 százalékos volt a munkaerővándorlás. A felmondó leveleken ilyen indoklásokat lehet olvasni: „Lakóhelyemhez közelebb kap'V munkát”: „Nagyobb órabért ajánlottak”. A tények azt igazolják, manapság már nemcsak a korábbi években vándormadaraknak nevezett, többnyire szakképzetlen munkások változtatnak munkahelyet, hanem szakmunkások is. olyan emberek, akik öt—tíz éven át egy-egy gyár törzsgárdájának dolgos tagjai voltak. A papírgyárban ebben az évben tapasztalták ezt először. Tavaly a vállalati létszám egyharmada mondott fel — az idei nyolcvanhat kilépő között voltak először szakmunkások, törzs- gárda tagok. A közelmúltban Szolnokon, a városi tanácsnál 8 iparvállalat munkaügyi szakemberei beszélték meg tapasztalataikat, a munkaerővándorlásról. Többnyire adminisztratív szabályozást, beavatkozást sürgettek. Hátrányosnak tartották a bér- színvonal szabályozást — s a jövőre nézve javulást várnak a bértömeg-gazdálkodás bevezetésétől. Amikor azonban arról esett szó: arányosan emelték-e az utóbbi években a létszámot; a termelékenység növelésére miért az extenzív utat váláSz- tották: vajon jó-e a vállalati, belső munkaszervezés; megfelelő-e a munkafegyelem, a munka- és szociális körülmények; hogy időnként nem feltételezhető-e a munkaerő csábítgatása; megfelelő-e az üzemi légkör — nos. a vállalati munkaügyesek máris látták tennivalóikat. Az egészséges munkaerővándorlás, a munkahely megválasztásának szabadsága, hozzátartozik társadalmunk rendjéhez. Korántsem megkötésekre, adminisztratív szabályokra, a Munka Törvénykönyve módosítására van szükség. Arra azonban igen. hogy a vállalatok maguk, a saját lehetőségeik szerint nagyobb gondot fordítsanak a legfőbb termelőerőre; az emberre. A munkahelyi, jó közérzet. az erkölcsi, anyagi megbecsülés. a törzsgárda gazdag tapasztalatainak igénylése. jó iavaslatainak megvalósítása. bizonyos megfontolás tárgyává teszi a munkaerő, a szakképzett, jó n-'in’-áu.ik vándorlási szándékát. És ez a fontos, nem pedig a vándormadarak. A munkahelyet gyakran cserélgetók máris — s a jövőben méginkább — sok gyárban, üzemben hiába kilincselnek. A munkahely, az ipari vállalat nem átjáróház!- — sj —