Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
W®. április 10, SZOLKOK MEGYEI KÍPLAE 9 KÉT ÉVTIZED Kungyalu jövője A felszabadulást követően a kungyalui határban felosztották gróf Almássy Pál ötezem égy száz holdas birtokát Kevesen tudják, hogy 1946-ban két kezdetleges termelőszövetkezeti csoport alakult a régi nagybirtokon. A volt cselédeik úgy látták, hogy a százas tehén istái lót, a négy dohánypajtát a Hof. fér-trak tort és 0 gézekét közösen jobban kihasználhatják. Együtt vetettek, dolgoztak az emberek, a termést közösen takarították be és osztották szét. Azt mondják, hogy 150 mázsa napraforgó- juk lett és annyi kukoricájuk termett, alig tudták elhelyezni. Am. a közös munka csak egy éven át tartott Sokan azt követelték: „bontsuk le az épületeket, semmisítsük meg „ nagybirtok maradványait” Így is tették. Ezután az egyéni gazdálkodás évei következtek. A termelőszövekezet 1951 augusztusában alakult meg. Kilenc család jött össze — Gulyás István, Zsidó István, Zsidó László, Balatoni Ká- rolytié, Ugrál Imre. Sulyák László, Tlgyi Antal, Késmárki József és Nyíri György, — s alakította meg a Zöldmező Tszcs-t. A kitűnő földeken új életet kezdtek az emberek. Zsidó István, (szövetkezeti nyugdíjas így emlékszik vissza az alakulásra: — Senki sem akart elnök lenni, egész éjjel azon vitatkoztunk. hogy ki vállalja. Végül nékem kellett. Akkor még úgy volt, hogy kocsisnak, építóműnkásnak kellett lenni, máskor pedig kukoricát kapálni, az elnöknek. Tojásért lovat Az élsó évben 35 hold búzát vetettek a szövetkezették, és ahogy Gulyás István nyugdíjas mondja, két vak lóval dolgoztak. Azután a szovjet katonai parancsnokságtól kértek és kaptak lovat. Minden család egy kotlóalja csirkét adottba közösbe, hogy tel i esithessék a beszolgáltatási kötelezettséget. A következő évben 70 tyúkot tartottak, s a tojás érából még egy lovat vettek. : A kis szövetkezet soha efem vett fel hitelt. Mindent önerőből szerzett be. Kocákét vásároltak és hizlaltak, Üj tehénistállót építettek és Zetort vásároltak. A Zöldmezőt az ellenforradalom sem ingatta me2- 1956-ban harminchatan dolgoztak a 360 hold földön. Azt mondják az alapítók: A nagymajoriak szét akartak bennünket verni. De megvéd lük magunkat, nem féltünk:. .Csak két kilépőnk volt, de egv év után azok is visszajöttök. Hogy éltek a közösben? Az első évben semmit sem tudtak Osztani, aztán egyre jobb lett. Az Ugrai család például 1954-ben 110 mázsa búzát kapott. Sok cukrot és cigarettát vihettek haza. Eayre többen építették családi házat Az emberek szorgalmasak vobak. A kis csoport már ekkor is többet termelt, mint az egyéniek. 1951—59 között búzából 12 mázsa, cukorréoából 100— 120 mázsa, dohányból 7 má_ zsa. kukoricából 18 mázsa volt az átlagtermésük. Az általános fejlesztés 1959 februárjában kezdődött srteg •« kungyalui tanyákon. Borsós Sándor, a tsz jelenlegi párttitkára így emlékszik vissza: — Mint egyéni gazdák Pásztt Mihállyal és Bencsik Mihállyal együtt jártunk a tanyákra agitálni. Üj szövetkezet megalakítását kezdeményeztük. Pár hót alatt hatvan család írta alá a belépési nyilatkozatot. Hatvan hodd állami tartalékföldet is kaptunk, így összesen ezer- hatszáz hold földünk lett. Ebben, az évben a saját földekről mindenki egyénileg takarította be a termést. — Az állami tartalékföldekről származó jövedelmet a közösbe tettük. Megállapodtunk, hogy mindenki behozza az őszi vetéshez szükséges vetőmagot. A gazdasági felszereléseket, lovakat megvásároltuk. Abban is megállapodtunk, hogy mindenki háromszáz vályogtéglát vet. Ebből 50 férőhelyes sertéshizlaldát építettünk, így kezdett az Űj Élet Tsz. Egyesülés titán A két szövetkezet 1960 februárjában egyesült. Zöld. mező Tsz néven. Elnöknek Bodócs Isvánt, helyettesévé Borsós Sándort választották meg. (Bodócs István 1969-ig maradt a szövetkezet élén.) A Zöldmező most is a kis szövetkezetek között van. összesen 2702 hold földön — átlagosan 17,6 aranykoro- más — gazdálkodik a kétszázhúsz tagja. Az egyesülés után legtöbb gondot az állati férőhelyek hiánya okozta. Négy istállót építettek szerfából. Ezek olcsók, de korszerűtlenek voltak. Az új tagok szorgalmasan láttak munkához, senkit sem kellett biztatni. A hagyományos növényeken kívül — búza, kukorica, dohány. cukorrépa — a kertészet is meghonosodott Pár év múlva már 120 holdon termeltek zöldségféléket — Fejlesztették a juhászától és a sertésállományt A harmadik évben 600 férőhelyes sertéshizlaldát építettek. ■— Növelték a tehénállományt is. A szövetkezetiben lassan a termésátlagok is emelkedtek. búza ősziárpa kukorica 1960 10,03 q 15,4 q 18 q 1965. 16.3 q 17,38 q 30,1 q 1969. 16,1 q 19.5 q 32,8 q Cukorrépából 189, burgonyából 83, dohányból 10 mázsás átlagtermést értek el tavaly. A tehenészet hozama is emelkedett. 1960-ban 2480 liter, 1965-ben 2565 liter, tavaly 2804 liter tejet fejtek tehenenként A termelőszövetkezetben 1965-ben 19 millió, 1968-ban ugyanennyi, tavaly 26,1 millió forint volt a halmozott termelési érték. A tagok szeméivé«', jövedelme az 1965 évi 21 923 forintról tavaly 23 631 forintra emelkedett személyenként. A közös vagyon T965-ben 16.8 millió, tavaly 26.3 millió forint volt. A fogyasztás és felhalmozás aránya sem volt égvén let es, 1865- h»u R9',-n százalék, 1967- hen 76:24 százalék. 1968-bnn 78:22. tavaly 65:35 százalék volt A rendelkezésre álló bruttó jövedelem 1965-ben 9 millió forint volt. Azrután fokozatosan visszaesett. Tavaly 10.1 millió forint volt a bruttó jövedelem, mely a kát évvel előttihez viszonyítva 3 millió forinttal növekedett. A fejlődés gyorsabb is lehetett volna Á Zöldmező Tsz — kategóriájában — a jól működő közös gazdaságok közé számított. Erről q tsz irodáiban több elismerő oklevél es vándorzászló is tanúskodik. Joggal, hisz a tsz a járás legjobb közös gazdasága volt Ám az említett számadatok is azt bizonyítják, hogy a fejlődés hullámzó volt, fellendülés után visszaesés következett. A jóminőségű földeken jóval nagyobb ered ményt lehetett volna elérni. A tsz-ben elhanyagolták az állattenyésztés fejlesztését. Nem gondoskodtak a talajerő utánpótlásáról, A túlzottan felduzzasztott kertészet felemésztette az istállótrágyát Az alapító tagok mondják: „Van olyan táblánk, amely tíz évig nem kapott istállótrágyát” Alig használtak műtrágyát. 1968-ig holdanként csak 70—80 kiló vegyesműtrágyát szórtak lei. Azelőtt még kevesebbet. A műtrágyafélhafiználás tavaly 200 kiló fölé emelkedett, az idén meghaladja a 300-at. A vetőmagot sem újították fel, többször kommersz búzát vetettek. A növények sorrendje sem volt megfelelő. A szőlő és a burgonya kivételével nem védekeztek a gyomok és a kártevők ellen. Tavaly már 272 hold kukoricát vegyszareztek, melyet kapa] ni sem kellett. A Zöldmezőben túl sok —* tizenkilencféle — növényt termeitek. Ezek száma az idén öttel csökkent.' Erre az elhatározásra a munkaerőhiány és a gazdaságossag késztette a szövetkezet vezetőit. Most olyan növényeket igyekeznek termelni, amelyek kevésbé munkaigényesek és gépesíthetek. így például a búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, vöröshagyma és a takarmánynövények. Az idén például 70 holdon termelnek burgonyát, melyet előcsíráztatnak és csehszlovák gyártmányú ültetőgéppel teszik a földbe. Sokoldalú gazdaságossági számításokat végeztek. A kertészet például holdanként 21 ezer forint árbevételt hozott, ugyanakkor 0800 forint munkabért használtak fel és csak 1185 forint volt rajta .a nyereség. Egy hold kukorica viszont 8450 forint hozamérteket biztosított, s 884 forint munkabér felhasználása mellett 3505 forint nyereséget adott, Vizsgálták a dinnye és a dohány jövedelmezőségét is. Az utóbbi holdanként 7 ezer forint nyereséget hozott. Ám egy mázsa dohány előállítására 210, a kukoricára pedig csak 7,2 munkaórát kellett felhasználni. Nagy gondot okoz a munkaerőhiány. A családtagokkal együtt a tsz-ben kétszáznegyvenegyen dolgoznak. A növénytermesztésbe csak harminc férfi munkaerő jár ki és húsz asszony segít be. (Dicséretre méltó, hogy az utóbbi időben egyre több családtag dolgozik a földeken.) A számadatok is igazolják, hogy kevés és drága a kézi munkaerő. Ezért olyan nővén vc-'-rt twoinJ, melyek gépesíthetek, korszerű növényvédelemmel láthatók el, termelésük biztonságos, piacuk van. Ezért a szövetkezet három évre előre szerződést kötött a kecskeméti konzervgyárral, h a gvmatsrmes z - tésre. A dugványozástól a betakarításig Hollandiából vásárolt gépsort alakítanak ki. A konzervgyár megelőlegezi a dughagymát is. Az idén 60 hold hagymát termesztenek. felét a konzervgyárnak. a felét a MfiK-nek. A MÉK kiemelő gépet ad a szövetkezetnek. Az idén 400 hold kukoricát vegyszerez- nek, melyet nem kell kapálni, s a termést s a szárat géppel takarítják be. Gépesítik a cukorrépa betakarítását is. A szövetkezetben nagr gondot okoz a késői kitavaszodás, az esős időjárás. Több hetet, késett, a tavaszi munka és a koraiak vetése. A szövetkezet vezetői ezt az erők összpontosításával, a tagok pedig szorgalommal igyekeznek ellensúlyozni. Flőtérbpn az állattenyésztés Az idé'"i RO bőidet- eoö1'- Megszüntették a dinnye térimé az itatásos borjúnevelő mesztesét is. Az utóbbi termesztése feszültséget okozott az emberek jövedelmében is. A dinnyések kétszer annyit kerestek, mint az egyéb ágazatban dolgozók. Ugyanakkor a termék értékesítése nem volt biztonságos. Az árbevétel csökkenés ellensúlyozására az állattenyésztést fejlesztik a szövetkezetben. A tej és a vágómarha felvásárlási árának emelkedése a tehenészet fejlesztésére ösztönöz. Tavaly.te- henet vásároltak, az idén további százzal nő a szarvas- marhaállomány. Négyszáz férőhelyes szakosított tehenészeti telep létesül a szövetkezetben. melyet 1973-ban fejeznek be. Jelentősen fejlesztik a sertésállományt is. A Dánszent- miklósi Állami Gazdaságból 200 nagyfehér fajtájú kocasüldőt szereztek be. Tavaly 630 mázsa sertéshúst értékesítettek. A sertéshús értékesítés az idén 10 vagonnal növekszik. A Zöldmező Tsz-ben meghonosodik a pecsenyekacsa nevelés. A Holt-Körös ágon 17 holdas területet szerzett meg a termelőszövetkezet. (Eddig a gyomai htsz kezelésében volt.) A palotás! koooerációban a kungyalui- ak is részt vesznek. Két- háromhetes előnevelt kacsát szállít az állami gazdaság. A 120 ezer kacsa, mintegy 28 vagon húst ad. A beruházás nélküli vállalkozásból a tsz 5,6 millió forint termelési értéket állíthat elő. A profil változást az ágazatok közötti arányok eltolódása is szemlélteti. A tért melőszövetkezet növénytermesztésből tavaly 12 millió, az állattenyésztésből 7.3 millió forint értékű volt az árukibocsátás. Az arány ebben az évben az állattenyésztés javára tolódik el. A növénytermesztésből 11 mtt’ió, áll”tté->vész- tásból 13,3 millió forint árbevételre számítanak. A szövetkezetben a halmozott toTnelési érték két év alatt másfélszeresére növekszik. Az idén eléri a 30 millió forintot. Várják a Tisza ti. vizét Kungyalun eddig csak 600 holdon öntözhetnek, 1973— 75-ig a szántóterület 65 százalékán tudnak öntözni, ösz- szesen 1670 holdon. A növénytermesztés biztonsága tehát növekszik. Az öntözővíz azonban .csak akkor hasznosulhat megfelelően. ha gondoskodnak p talajerő- atánpóüáeról Ezért is tea» lesztik a szarvasmsrha tenyésztést, A tsz tavaly 1.4 millió forint értékét ruházott be. Az amortizációs alapot is figyelembe véve csaknem, kétmillió. A közös gazdaságnak soha nem volt biztonsági alapja. Az idén erre is gondolnak. A géppark felújítására, új gépek beszerzésére 3,2 millió forintot használnak fel két év alatt. (1969/70-ben.) A kukorica zömét eddig szabadtéren tárolták. így a termék sokat veszített értekéből. Ezért korszerű tárolóhelyet építenek. Az 1050 négyzetméteres, hideglevegős szárítóberendezéssel ellátott tárolóban 130 vagon csöveskukoricát tudnak elhelyezni. Az idei termelési terv« szerint 800 ezer forintot tesznek a biztonsági álapra. Tavaly 261 ezer forint volt a szociális és kulturális alapon, az idén 400 ezer forint lesz. Az öregek járadékát 100 forinttal, a nyugdíjat pedig 150 forinttal egészítik' ló. Ingyen vetőmagot adnak a rászorulóknak. Az egy tagra eső jövedelmet a tavalyi 23 670 forintról az idén 25 180 forintra akarják növelni. 1969 augusztusában a közgyűlés leváltotta a régi elnököt és Bakó Kálmán mezőgazdászt választotta meg elnökké. A szakmai vezetés korábban stagnált a szövetkezetben. Az iskolai végzettség alacsony szintű volt. Tavaly ebben is változás következett be. Hegedűs Imre, íő- agronömus egyetemi végzettséggel rendelkezik. Technikumi végzettsége van a növénytermesztési. állattenyésztési és kertészeti brigádvezetőknek. Ez év január 1-től Papp Miklós — a tsz ösztöndíjasa — főállattenyésztő lett. Az új főgépész is felsőfokú technikumi végzettséggel rendelkezik. A közös gazdaságban nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzésre. Növényvédő betanított munkásokat képeztek Isi, tizenkét fiatalt öntözőgépésszé, illetve öntözéses növénytermesztővé akarnak kiképezni. A szarvasmarhatenyésztésbe, illetve a sertéstenyésztésbe tizenkét fiatalt akarnak szakmunkássá kiképezni. A szövetkezet vezetősége betartja a szövetkezeti demokráciát. A fontosabb kérdésekben kikéri az emberek véleményét. Ebben támaszkodik a harmincnyolctagú pártszervezet segítségére is. Igyekszik elmélyíteni a gazda és tulajdonosi viszonyt, ugyanakkor határozottan fellép á lazaságok ellen. Vezetőségi üléseket úgy készítik elő, hogy érdemben tiid- jstink ott dönteni, A vezetőség és a tagság között nyűt. őszinte légkör kezd kialakulni. Támaszkodnak az emberek véleményére. S ez biztosíték arra, hogy a szövetkezet gyorsabban mehessen előre. Fólia alatt csíráztatják eló » burgonyát A szövetkezet lányai, asszonyai szorgalmasan dugvanjózzák a vöröshagymát, , M i Öten az alapítók közül: Gulyás István, Zsidó 1st ran, Borsós Sándor,- ifj L'grai Imre es PászLi Mihály. "Relülról u új 189 férőhelyes tehénistáBé
