Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

1970. április 19.

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP

7

felszállás élőit

A repülőgépes növényvédő állomás gépe a tiszaföldvárl Szabad Nép Tsz határában

Lakhelye: a pedagógus szálló

Alig két hónapja adták át lakóinak az ország második pedagógus szállóját Szolnokon, a Balogh Ádám úton. Lebontásra ítélt házak szomszédságában, kopár, nem túlságosan szívderítő környezetben húzódik meg a kétemeletes, modern épület, mely otthont ad huszonnégy pályakezdő, 1700 forint alatta alapbérü értelmiségi dolgozónak. Pedagógusok, óvónők laknak itt és átmenetileg helyet kapott két hivatásos kórustag. két fiatal orvos és a megyei takács egyik alkalmazottja is. Napközben csendes az épület, de este hazatérők léptei koppannak a lépcsőházban, sorra gyúl- nak fel a fények a szobákban — aztán ismét csend lesz.

Pedagógusok társbérletben

A lakrészek két személyesek. Az előtérben mosdó- és főzőfülke, beépített szekrények. A szoba bútorzata két heverőbői. dohányzó asztalkát körülvevő kárpitozott székekből áll, térelválasztó rács mögött a „dolgozó szoba”: íróasztal és polcok.

— Személyenként 150 forintot fizetnek a lakók — mondja a gondnok — és minden lakáshoz külön van villany- és gázóra, gázkályhával fűtünk és gázzal működik a rezsó. a fogyasztást ki-ki maga fedezi.

Minden szinten van egy közös fürdőszoba és egy szárítóhelyiség, ahová a mosott ruhát lehet teríteni. A mosáshoz mosógép és centrifuga áll rendelkezésre. Van porszívónk és parkettkefélő gépünk, amit saját szobája takarításához bárki kölcsönözhet a pártáról.

Lappangó élet a .Vörös sarokban”

be. és ismét újabb albérlet után itt otthonra találtam.

Emmi: Negyedik éve élek Szolnokon és mindössze két albérletem volt Az elsőt egy hónap múlva hagytam ott és szerencse, hogy új heivet kerestem, mert a házinéni épp aznap felmondott A másik házinéni nagyon kedves volt de az is igaz, hogy nem sok vizet zavartam, hetenként hazajártam, szinte csak aludtam az albérleti szobámban, Sok apró bosszantástól szabadultunk meg mióta itt lakhatunk, és úgy gondolom, ez a munkánkon is érződik.

Figyelik az első lépéseinket

Háromtagú lakóbizottság alkotja a szálló vezetőségét, elnök Sebestyén István, a Verseghy Gimnázium tanára.

— Pedagógusoknál foglalkozási ártalom a szabad idő hiány, sok a délutáni, sőt esti elfoglaltság. Hárman a dolgozók iskolájában tanítanak, hat kollegám kórustag, helyettesíteni kell, és az egyik óvónő minden második héten hosszúnapozik. Gyakori az az eset, hogy este fél kilenc körül érünk haza és akkor lefekvésig már csak óravázlatot írunk, füzetet javítunk.

— Nem mentegetőzni akarok, de még korai az érdeklődés irántunk; az eltelt két hónap alatt időnk sem volt összemelegedni. És nagyobb baj az, hogy mások is kitüntettek figyelmükkel, különösen kezdetben. Sok idegen látogató érkezett, aki klubhelyiségnek vélte a társalgót és azt hitte, joga van lemezezni, tv-t nézni. Bevezettük a vendégkönyv használatát, de ez a „bizalmatlanság” meg p bentieket sértette, egyhangúan leszavazták. Most új házirendben rögzítjük valamennyiünk jogait, kötelességét

De az nem igaz, hogy pines kulturális, társasági igényünk. Közvéleménykutatást folytatunk és a felmérés után rendszeres összejövetel keretében színészeket, politikusokat orvosokat hívunk meg előadásra. Vitafórumot rendezünk és készülünk az elsőnél sikeresebb ismerkedési est megtartására.

‘ V/f Sz. A.

Város porfelhőben

Az élet két legfontosabb kelléke a Földön a víz és a levegő. Évszázadokkal ezelőtt még mindkettőből szinte korlátlanul és a maga természetes tisztaságában fogyaszthatott az ember. Az utóbbi két évszázadban azonban nemcsak megduplázódott, hanem megháromszorozódott, megnégyszereződött a Föld népessége és az ezredfordulóra a jelenleginek is a duplájára, több mint hat- milliárd emberre kell számítani.

A népesség rohamos szaporodása, a technika még gyorsabb növekedése, s a fokozóMa még nem vesszük tragikusan a tudósok figyelmeztetéseit, aggályait. Ma még nem fenyeget tragédia bennünket. Tudat alatt azonban bennünk van a félsz, amit arról veszünk észre, hogy ha egy-egy gépkocsi végigrobog Szolnok főutcáján, és sötétszürke köd ereszkedik a járókelőkre, ijedten kapkodunk levegő után. Szolnok még soha sem volt olyan poros, mint ezen a tavaszon. Lehet, hogy a nagyon elfoglalt emberek, akik a nap nagyrészét hivatali szobájukban töltik, és?re sem veszik ezt. Aki azonban napjában többször végigmegy a megye- székhelyen a Tisza hídtól a vasútállomásig, biztosan

osztja véleményemet.

Takarítani kellene az úttesteket és a járdákat. Takarítják, azt nem lehet mondani, hogy nem, a helyzet mégis változatlan. A köztisztasági apparátus adottságai is ismertek és nem teszik leheOrszágszerte megkezdődtek a jelentkezések a KISZ nyári ifjúsági építőtáboraiba, s már megkapták megbízatásaikat a leendő táborpa* rancsnokok is.

Ebben az évben 37 központi és öt egyetemi építőtábor nyíliik az ország különböző vidékein, s több mint 30 000 egyetemista, főiskolás vállalhat részt a nyári feladatok megoldásából. Az idén a lányok is „kapósabbak”: huszonhét

dó urbanizáció pedig e két létfontosságú anyagnak, a víznek és a levegőnek rendkívül nagy szennyeződését okozza. Nemrégiben az ENSZ főtitkár, U Thant is aggályát fejezte ki a világszervezet egyik ülésén az iránt, a világméretű veszély iránt, mely a Föld népességét fenyegeti a szennyezett víz és levegő következtében. Egyes neves tudósok kijelentették, hogy ha a levegő tisztátlansága ilyen mértékben fokozódik, már a második évezred elején élők hiányt szenvednek megfelelő minőségű levegőből.

Alföldi városban élünk — mondhatnák, akiknek más a véleményük — természetesen porosabb, mint Gyöngyös vagy Eger. Ez igaz, de eny- nyire? Ez a por, amely rátelepszik a városra nem a természetes, a levegőben lebegő porszemcsékből keletkezik. Ez a por abból a sárból keletkezik, amely a forgalmasabb, jelentősebb városi közutakat borítja. Az út szélén megszárad, s ezt verik fel a járművek sűrű felhőkké. De nemcsak az úttest, hanem a gyalogjárdák is elhanyagoltak. Ha száraz az időjárás, sokszor a centrumban is vastag porban járunk, ha eső esik, a sarat taposhatjuk.

lóvé, hogy derűlátók legyünk. Az Ígért tavaszi várostakarítás is késik — nyilván ezért. Vajon pormentes lenne-e a szolnoki belváros — mert a többi részt már kifogásolni sem merem —,

Bács, Baranya, Pest, Somogy, Szolnok és Veszprém megyei tábort népesítenek be, segédkezve a növényápolásban, illetve 3 gyümölcs- szedésíben. A fiúk út- és csatomaépítkezéseken, vasúti rekonstrukción, valamint a csillebérci és zánkai úttörővárosok építkezésein dolgozhatnak, a szocialista országok ifjúsági cseretáborozása hét-nyolcszáz fiatal külföldi utazását teszi lehetővé,

ha tökéletesen lemosnák az úttestet a sártól és portól? Ez egyáltalán nem biztos.

Sajnos egy nagyon fontos tényezőt eddig kifelejtettünk a számításból. A város különböző pontjain végzendő építkezéseket, mint a sűrű porfelhők legfőbb forrásait. Az építkezésekre még mindig jellemző, hogy a hozzájuk vezető utakat előre nem készítik el, az építőanyagot szállító gépkocsik „térdig” sárban járnak és mázsaszámra hordják a sarat a főbb útvonalakra. Az építőipai nem veszi magának a fáradságot, s nem költ egy fillért sem arra, hogy a gépkocsik kerekeit letisztítsa. A kifogásukat előre tudom: nem elég az a munkáshiány, amely az építkezést, sokszor a lakásépítést is hátráltatja? Fokozzuk ezt azzal, hogy embereket állítunk be kerékmosásra? Nevetséges. Hát nem fontosabb a városnak, hogy lakásokat építünk?

k ontos us építkezés. (te • • •

Az építkezés, legyen az üzemi vagy lakossági, egyformán fontos. Egyébként az üzemek is találtak kifogást, amikor számonkérték tőlük a folyóvizek szennyezését. Hát nem fontosabb az. hogy termelnek, mint az. hogy egy kis piszkos víz a Tiszába folyik? Ma már szigorú pénzbüntetésekkel ösztönzik a gyárakat, hogy szennyvjy.derítőket építsenek. A vizek szennyeződésének veszélyét már felismertük. Hátra van még a levegőé. Erre is van szankció, csak sajnos ezt eddig még nem igen alkalmazták a szabály- sértőkkel, többek között az építőiparral szemben.

A KRESZ pedig kimondja: „Ha sáros földútról szilárd burkolatú útra érkezünk, a kerekeket a sártól meg kell tisztítani, mert a kerekekkel a burkolatra felhordott sár az úttestet csúszóssá teszi s ez baleseti veszélyt idéz elő..

Lám a KRESZ összeállítói sem mertek arra gondolni, hogy városon belül is szeny- nyezhetik az utakat a járművek, s nemcsak az utakat, hanem közvetve a levegőt is. Reméljük, a jövőben a KRESZ betartásáért elsősorban felelős rendőri szerv, a közlekedésrendészet megfelelő szigorral lép fel a közutakat szennyező vállalatokkal szemben.

— bognár —

A gyalogos tudja

Késik a várostakarítás

A nyári építőtáborok in unkaprogramj a

Ezüstcsokor

Száz asszony munkát kap

Kellemes meleg, barátságos hangulat fogad a földszinti társalgóban, a berendezés egy szállodának is díszére válna. Mégis kicsi a .forgalom’’ itt. A Tv-hír- idóra. egy-egy izgalmas

idásra lejönnek négyen>ben, olykor tízen(!) is, de ■endszeres látogatottságnak ;sak a piros forgó fobel-gar- íitúrával berendezett vörös árok örvend.

Talán nem érzik jól magú- sít ebben a szállóban a latók? — kérdésemet heves •llenkezés fogadja.

Vali: Kimondhatatlanul

loldog vagyok, hogy ideke- ültem. 1968-ban jöttem Kis- árdáról és azóta a Hold ut- ai óvodában dolgozom. Két v alatt három albérletben iktam, a lakbér 350—500 írint között ingadozott és zt a pénzt 1350 forintos festésemből kellett kiadni, lost a megtakarított külön- özetet könyvre költőm és íszítő tárgyakat veszek a »bániba.

Jutka: Végre nyugodtnak rzem magam. Szabolcs- zatmár megyéből érkeztem selőtt 5 évvel, laktam al- érletbsn, egv barátnőm »lgálati szobájában, kiutalt tanács szolgálati férőhe- rek n^jijd rokonok fogadtak

Szabados Anna öt évig várt vőlegényére Sárkány Sándorra, amíg a fiú letöltötte az inas éveket, és a katonaidőt Amikorra viszont megteremtették leendő közös életük, háztartásuk alapjait és felnőtten is úgy érezték, csak egymás mellett lehetnek boldogok, az 1944 szeptemberére kitűzött esküvőt meghiúsították a bombázó repülőgéprajok, a menekülés. a kitelepítés és a lépten nyomon leselkedő halál. Három hónapig egy tanyán húzták meg magukat. November elején szabadult fel Szolnok. A menekültek visszaköltözhettek a tanyáról. A városban hagyott minden ingóságuk elpusztult. A kiállt szenvedések viszont megedzették kapcsolatukat. Még abban a hónapban ösz- szeházasodtak.

A vaskos szolnoki anyakönyvben az övéken kívül nem is jegyeztek be több házasságkötést 1944 novemberében. Tanúnak két városházi dolgozó „ugrott” be.

— Esküvőről nem beszélhetünk — emlékezik vissza Sárkány Sándorné —. hiszen az volt mindenünk, ami rajtunk volt. Én egy barna télikabátot viseltem, s a sálamat a változatosság kedvéért turbánként csavartam a fejemre.

— Az esküvői ebéd meg kopasz tészta volt — mondja a férj —, amihez a lisztet is a szomszédoktól kaptuk.

Mégis boldogok voltunk, mert szerettük egymást és mert éltünk.

Aztán nekifogtak, hogy a lebombázott házból, amelynek helyén laknak ma is, lakást, otthont teremtsenek. Egy év múlva megszületett a kisfiúk, Sándor. „Hogy milyen nehezen neveltük, felesleges emlegetni, hiszen nagyon sok család élt hasonló körülmények között.” Csak mostani képük van a magas. jóképű fiatalemberré serdült fiúról. A járműjavítóban géplakatos és gimnáziumba iár. Tavaly nősült.

— Ö a mindenünk még most is, sőt. egy kislányt is hozott nekünk, a menyünket. Amíg nem tudnak lakást venni, itt laknak velünk a fiatalok. Igaz. szűkén vagvunk. Három generáció lakik a házban, az egvik szoba a miénk. n másik a nagv- szülőké. nekik az előszobát rendeztük be. De inkább itt

legyenek, mint albérletben. Én rendben tartom az egész háztartást, ők pedig tegyék csak félre azt a kis pénzt — mondja az r-----1. Majd térül- fordui és szalvétával, tányérral, nagy tálca süteménnyel jön vissza.

— A húsvéti torta marad- vánva — kínálja. — Mindig sütök, mert nagyon szereti a család, meg így olcsóbb is.

— Habár mindenünk van már amire egykor vágytunk, megszoktuk a beosztást — folytatja a férje. Jól keresek a járműjavítóban 2300—2400 forintot, és az egészet hazaadom. A spórolás, meg a többi a feleségem dolga.

Aprólékos »onddal, szépen berendezett lakásukon látszik, hogy a háziasszony okosan gazdálkodik.

November 27-e óta nagy ezüst virágcsokor ragvog Sárkányék szoba asztalán. A 25. házassági évfordulójukon ezzel köszöntötte őket fiuk és menyük.

Mi azt kívántuk a Sárkány családnak, hogv a következőén- az an.nycsokorért. a szülők cserébe ezüstöt adhassanak a fiataloknak.

H. M,

A festőbrigád az utolsó simításokat végezte a beseny- szögi varróüzem leendő otthonán. amikor Szurmai Lajossal, a községi tanács vb elnökével körbejártuk az épületet. A műhelyben már felszerelték a két futószalagot, amelyek mellett hamarosan mintegv száz asszony dolgozik majd a varrógépek fölé hajolva. A környezet barátságos: parkettás műhely. neonvilágítás, melegvíz a fürdőszobában. A budapesti ruhaipari ktsz 300 ezer forintot költött ennek a kihelyezett üzemének létesítésére.

Kérdésünkre, hogy mit jelent a községben a varróüzem beindítása, a vb-elnök válaszolt:

— Besenyszögön rendkívül rossz minőségű a termőföld. A tsz kilábalófélben van ugyan az anyagi gondokból, ez az alapadottság mégis az egész községre rányomja bélyegét. A lucernatermesziés ugyanis szinte a végtelenségig gépesíthető. így a tsz még annyi munkaerőt sem igényel, mint másutt. Jellemző, hogy az ősszel, amikor a varróüzemhez munkaerőt szerveztünk, bebizonyosodott: kétszer annyian jönnének ide dolgozni a falubeli nők közül, mint ahánynak — a teljes üzemeléskor

— munkát tudunk biztosító— munkát tudunk biztosítani.

— A munka lépcsőzetesen

indul. Először csak tíz asz- szonyt fog betanítani a ktsz szakembere. A teljes létszám csak ősztől dolgozik majd. A tanulási idő alatt is csak teljesítménybért fizet a vállalat. A jelentkezőket erről korábban tájékoztattuk, de valamennyien örömmel vállalták ezt a feltételt, hiszen a ktsz-nek jó híre van, exportra is termel, sőt. tudjuk, hogy jó volt az idei nyereségük is. Másik előny leendő dolgozóink számára, hogy futószalag rendszerben termelnek, s így természetesen nem kell akkora szakértelem a munkához. Az első termékeik olcsóbb anyagból készülő munkaruhák lesznek. Várjuk április 13-át, az első munkanapot.

O I-