Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
1970. április i. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 magyar kommunista part Fiatalok remekművei Megnyílt a munkadarab kiállítás Pénteken délelőtt megnyitották a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a megyei ipari szakmunkásképző iskolák, és a szolnoki intézet KISZ-bizottsága által rendezett munkadarab kiállítást, amelyet felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére í'en- deztek Szolnokon. A megnyitón Rácz Gyula igazgató üdvözölte a résztvevőket, Bárdi Imrét, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, Csorna Kálmánt, a városi tanács vb elnökét, Brez- vai Istvánt és Sándor Lászlót, a városi pártbizottság titkárait, valamint városi- és megyei közéletünk több vezetőjét, üzemi ' igazgatókat, tanárokat, szákembéreket. — Ezután Száraz László, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott megnyitót. — Olyan szocialista emberek nevelése a célunk — mondta —, akik egy fejlett társadalom építői, és e társadalom sokoldalúan művelt munkásainak a képviselői lesznek. Annak érdekében, ho|y a jövőben jobban megfeleljen szakmunkásképzésünk az igényeknek, a kor követelményeinek, pártunk politikai bizottsága is határozatot hozott a szakmunkás- képzés korszerűsítéséről. Az ünnepi megnyitó után a résztvevők megtekintették a szolnoki, a karcagi, a törökszentmiklósi, a kisújszállási, a mezőtúri, a túrkevei, a kunszentmártoni, a tiszafüredi, a kunhegyes, a jászapáti, és a tiszaíöldvári tanulók készítette, mintegy ezer darab kiállítási tárgyat. Ezek között a szolnoki gépjavító állomás makettje, és a különböző működő elektromos modellek épp olyan szépek, mint a beépített konyha, a görgőseke, a tetszetős könnyűipari termékek, kerámiák. A kiállításon, amely e hó 17-ig tekinthető meg. a Petőfi úti intézetben, maguk a tanulók voltak a legszigorúbb kritikusok. A különböző szakmák leendő mesterei nagy elismeréssel szóltak társaik munkájáról. A kiállítás rendezői, és a fiatalok remekművei nagy érdeklődésre számíthatnak. — bo — Ablak a világra Ismét szaporodott megyénkben a televízióval felszerelt iskolák száma- Ezúttal az újszandai tanyai általános iskola kapott egy Mini- vizor típusú tranzisztoros készüléket, az MHSZ szolnoki repülő klubjától. Az ajándékot tegnap délután 3 órakor adták át Űjszandán a repülőklub kiszesei és a készüléket azonnal be is szerelték. * SZABÓ L ISTVÁN: Hint az erős tölgy Gondolatok a magyar—szovjet barátságról 0 Minden nemzet történelmének vannak olyan fordulói, amelyek évtizedekre, sőt évszázadokra megszabják a társadalmi és egyéni lét kiteljesedését vagy hanyatlását. A legnagyobb horderejű sorsfordulók törvényszerűen a feltörekvő társadalmi osztályok forradalmai, Ezek sikere vagy kudarca hosszú időkre meghatározó erejű. A fogalomnak ebben az értelmében egy-egv korszak értékelése során joggal beszélhetünk a történelem szerencsés vagy kevésbé szerencsés alakulásáról. Nemzeti történelmünk az újkor évszázadaiban gyakorta nem a legszerencsésebb csillagzat alatt állt. Az uralkodó osztályok bűnei, rövidlátó következetlensége, párosulva rendszerint az idegen hódítás veszélyével vagy tényével, elütötték népünket attól, hogy a polgári forradalom gyümölcseit élvezze. Amikor pedig a történelem éppen az oroszországi forradalom győzelmének hatása következtében, azt a lehetőséget kínálta a magyar munkásnak és parasztnak, hogy a világ második proletárdiktatúráját tudósítsa meg, a nemzetközi reakció Európának ebben a részében olyan ellenforradalmi koalícióvá szerveződött, amellyel 1919 magyar forradalmárai alul maradtak, Ez az esemény egyben vízválasztó is lett a haladás és a reakció magyar erőinek történelmi orientációjában. Amint a magyar reakció mindörökre megértette, hogy csakis Európa legsötétebb erőivel szövetkezve őrizheti meg uralmát, éppen úgy a magyar haladó mozgalmak is megtanulták, hogy sorsuk, jövőjük mindörökre összefonódott -~zal a néppel, amely elsőnek teremtette meg a munkás-paraszt hatalmat, elsőként valósította meg — a tudományos szocializmus elvei alapján — a dolgozók hazáját■ A szovjet—magyar barátság ilyenformán, elválaszthatat- lanná vált Magyarország társadalmi haladásától. Népünk nagy szerencséjére a szovjet hadsereg szabadította fel a fasizmus igája alól Magyarországot, elhozva a lehetőségét annak is, hogy — elnyert cselekvőképességének birtolcá- ban — népünk végig vigye forradalmát és a szocialista alakulás útjára lépjen. Hadd mondjuk így: ezzel megváltozott a csillagzat, amely alatt a magyar történelem alakul. Huszonöt évvel ezelőtt, forma szerint, egy győztes nagyhatalom nyújtott baráti jobbot egy elesett kis nemzetnek• A valóságban: újra egyesült a proletár nemzetköziség eszméjében az a hét forradalmi erő, amely 1919-ben — nemzetünk nagy szerencsétlenségére — nem volt képes katonailag áttörni az imperialista hatalmak közéjük ékelődött frontjait. A fel- szabadulás végetvetett annak a — történelmi mértékkel rövid időnek tekinthető — fekete huszonöt évnek. amely átmenetileg akkor elszakított bennünket A mostani ünnepi alkalom arra, hogy ismét elmondjuk: mennyire hálás népünk mindazért a segítségért, amit a szovjet néptől az élet legkülönbözőbb területein kapott az elmúlt negyedszázadban. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink a kapott segítség mellett is önzetlenek, kristálytisztán őszinték . és becsületesek. A nemzetközi forradalmi mozgalomban különleges szerepet tölt be a Szovjetunióhoz fűződő viszony. A történelem nem ismer szovjetellenes haladásJ, szovjetellenes szocializmust. A dolgozó magyar emberek szívéből szólt Kádár elvtárs, amikor így beszélt: „Az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomáé hatás következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik”. Ez a fundamentum a proletár nemzetköziség, a Szovjetunióhoz fűződő ősAnte baráti, elvtársi, szövetségi viszony, amelyben mi az elmúlt huszonöt év fejlődésének alapját, s az eljövendő idők további szocialista haladásának zálogát látjuk. 0 Nincs fontosabb okmány az elmúlt huszonöt év alatt aláírt nemzetközi szerződéseink között, mint a Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Olyan világban élünk, amelyben az imperialista hatalmak mind sürgősebbnek érzik, hogy tegyenek valamit a szocialista világrendszer szüntelen fejlődése és kétségbevonhatatlan megszilárdulása ellen. „Hideg” és ,,meleg“ háborúkkal kísérleteznek, bekerítési és globális stratégiákat dolgoznak ki, igénybe veszik a felforgatás, a diverzió és a politikai cselvelés minden lehetséges eszközét. Mi mégis nyugodtak lehetünk szabadságunk, nemzeti függetlenségünk biztosítékai felől. A legfőbb garancia: az együvé tartozásunk a szocialista Icözösseggel, a szövetségünk a legerősebb szocialista hatalommal, ügyünk elsőszámú védelmezőjével, a Szovjetunióval A gazdasági, a kulturális építésben és a közös védelemben kiteljesedő magvari— szovjet barátság így lett legfontosabb nemzeti ügyünk. Most amikor felszabadulásunk jubileumát ünnepeljük, szívünk egész melegével fordulunk a Szovjetunió félé. a szovjet emberek feljé, akik huszonöt évvel ezelőtt vérükkel áztatták hazánk földjét, felszabadítottak bennünket, a szó legtisztább és legnemesebb értelmében. Kevés, ha azt mondjuk, hogy a hősök sírján sohasem hervadnak el a hála és az emlékezés virágai. A szovjet— magyar barátság fája nő, terebélyesedik, oltalmat, biztonságot nyújt, olyan, mint az erős tölgy, amelyet az idő próbái csak még erősebbé, hatalmasabbá tesznek. Egyidős a szabadsággal Korpás Sándor, a kort, melyben született, csak hallomásból ismeri. Az édesanyja viszont' átélte a háború minden szenvedését, és állta a féltő szeretetévei súlyosbított próbatételt. — Itt laktunk akkor is Fegyvemeken — kezdi Korpás Imréné. — A férjem a háborúban volt. Akkor már volt egy fiunk, a legnagyobb. A front elvonult, az ország másik végében folytak a harcok, de a háború valamennyi megpróbáltatását éreztük. Megszületett április 4-én Sanyikat. Egy felnőttnek is elég volt akkor, nem egy újszülöttnek. Cukrunk nem volt, a répából főztük ki a melaszt, azzal édesítettünk. — Tejet aranyért sem lehetett kapni. Az egyik szovjet katona segített rajtunk. A malom udvarán néhány tehén szénázott. A harcolóknak szánták azokat. A katona elkötött egyet és behozta az istállónkba. — No, mamka, adjon a „málenkinak” tejet! — így szólt. — A katonák elmentek, de a tehenet ott hagyták. Mikor a férjem hazajött a fogságból, Sanyika már majdnem egy éves volt. Akkor látta először az apja. Aztán Sanyikéból Sándor lett. A fiatalember megnősült és ma már maga is ifjú apa. Alig pár lépéssel lakik odébb a szülői háztól. — Ott -folytassam az életem történetét, ahol a szüleim abbahagyták? — kérdi mosolyogva. — A lakatos szakmát a szolnoki 605-ös iparitanuló intézetben szereztem; 1962-ben szabadultam. Az első munkahelyem a törökszentmiklósi gépgyárban volt. Jelenleg örményesen dolgozom és az üzem fi eve: „Április 4.”. A Kun Béla brigád tagja lettem. — Reggel ötkor már a kis- vasúton zötyögök, de délután négykor már újra itthon vagyok. Mondjam azt, hogy elégedett vagyok? Dolgozom, élek mint más. Tervezek és örülök az egy éves fiamnak, akit minden nap láthatok, nem úgy mint engem édesapám. — Április 4-én a gyárban nagy ünnepség lesz és ha befejeződik, itthon a családdal megüljük a születésnapomat. A 25.-et. — Pb — Kirándulnak a termelő- szövetkezetek Bőséges tavaszi programmal elégíti ki > a mezőtúri IBUSZ a ^íelyi és környékbeli termelőszövetkezeti tagok kiránduló kedvét. Május l"én a Magyar— Mongol Barátság Tsz negyvennégy tagja indul háromnapos kelet-magyarországi autóbusz túrára, melynek során Tokaj—Füzérradvány— Boldogkőváralja útvonalon ismerkednek hazánk szépségeivel. Erdélyi autóbusz körútra készül a Béke Tsz; az Üj Reménység és a Magyar-Mongol Barátság Termelőszövetkezet összesen negyvennégy személyes közös kirándulást tervez Erdélybe és Jugoszálviába. — Előkészület folyik kéthetes szovjetunióbeli utazás szervezésére : a túrkevei Táncsics, Vörös Csillag és Búzakalász Tsz dolgozói vonattal Kijev i —Poltava—Harkov útvonaI Ion Moszkvába utaznak» \
