Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-23 / 94. szám
1970. április 23; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tegnap délelőtt bensőséges hangulatú ünnepségen adta át a megyei rendőrfő- fcapitányság épületében M. Szabó István ezredes, megyei főkapitány a Közbiztonsági érem arany fokozatát Benkei András belügyminiszter nevében. A kitüntetést ez alkalommal hatan kapták: Szlama Ferenc, a TITÄSZ rendészetének vezetője, Varga Viktória, lapunk belpolitikai rovatának vezetője, Kiss József, a Tisza Cipőgyár üzem- biztonsági osztályának vezetője. Kiss Gábor, a Szolnoki Állami Gazdaság üzemrendé- sze, Kácsor Alajos, a Tiszasülyi Állami Gazdaság üzemrendésze és Andrási Béla, a járműjavító vasútőr parancsnoka. Képünkön a megyei főkapitány a kitüntetettekkel. Igazgató az „időalagútban Megyénk középiskolai felvételei ről A harc változatlan hevességgel és megszakítás nélkül, évtizedek óta dúl kettejük között. Az Idő már nemegyszer kellemetlen, szorongatott helyzetekbe hozta László Károlyt, a jászberényi Hűtőgépgyár műszaki igazgatóját" de sarokba szorítani, megadásra kényszeríteni soha nem tudta. Kegyetlen, kíméletlen ellensége az Idő a vezetőnek, de aki újítani tud munka- módszerein, aki értékes órákat és napokat képes visszahódítani tőle, e harcból végül is a hősöknek kijáró kitüntetéssel a mellén, győztesen kerülhet ki. Mivel ez e „harc’’ ember és véráldozat nélkül, az örökké ismétlődő békés hétköznapok küzdelme, a kitüntetés is' az alkalomhoz illő; jelen esetben a Pattantyús Emlékérem ezüst fokozata. Ezt a nagy elismerést és megbecsülést jelentő és a kiváló műszakiaknak kijáró kitüntetést nem most, hanem már hetekkel ezelőtt megkapta László Károly, de az újságíró, többszöri próbálko. zás után lesve várva az alkalomra. csak mos tud — a maga módján — gratulálni hozzá. Beszélgetésünk kezdete is —- stílszerűen — az elfoglalt műszaki igazgató és a kegyetlen Idő párharcának jegyében folyt. — Csak egy órácskát kérek az interjúhoz. — Lehetetlen! Hatvan perc rengeteg, idő — Fél órát. — Sok, nagyon sok. Abban maradtunk, hogy csa’-r a lényeget... A kezdettől, 1954-től a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár vezető műszakija. s azóta is egyfolytában. A gyár hőskorában? Még gépet is kezelt a műhelyekben. Ahogyan nőtt, fejlődött a gyár, úgy nőttek a gondjai, úgy nőtt az elfoglaltsága. Más idők. más problémák. Egyszer valamilyen gyártási hiba következtében folytak a hűtőelem-vízkamrák. Már mindenki „elvérzett” rafia. Utoljára tőle várták a megoldást. Aki a témában érdekelt volt, ott nyüzsgött és természetesen árgus szemekkel figyelt Mi lesz most? Mit tud mondani a főnök? Ha abban a félórában nem tudta volna megmondani a hiba okát, hanem csak napok múlva, akkor is ő a főmérnök. De ez az imponáló tudás, ahogyan egy darab papírra leskiccelfce, miként lehet megszüntetni a szivárgást, kimondhatatlanul meg. növelte a tekintélyét. Nemegyszer. mikor már mindenki csődöt mondott valamilyen műszaki problémában, ő megmondta, mi a, megoldás. — Hallottam, hogy 1944- ben a Magyar Alumínium — Bauxit Rt-nál. ahol üzemvezető volt... — Tudom, ne folytassa Sajnos nem tudok olyasmit mesélni, amit Ön vár tőlem és amivel most divat előrukkolni. Az igazság mégis az. — bármennyire is úgy érzik, dicsekvésnek tűnhet. — hogy 1944 júliusában megbízhatatlanság miatt leváltották üzemvezetői beosztásából. — Az viszont tény, hogy leváltották... — Nem vagyok hős, semmi érdemem sincs. Érdem az, hogy ember próbáltam maradni ott, ahol voltam? Hamis hadiüzemi igazolvánnyal bújtattak szökésben vagy illegalitásban élő embereket. — Ügy hallottam, hogy a szépen gondozott kert, n szép virág a hobbyja. — Nemcsak az, a turistás- kodás is. Régebben oszlopos tagja voltam a természetjáró szakosztálynak. Sajnos, az idő... — És az opera-bérlet és Vergilius olvasása eredetiben? — Az ember nem lehet szakbarbár. — Három kérdésre kérek választ: Milyen eredményt vár dédelgetett elkéDzelésé- től. a mérnökök, műszakiak idegen nyelv tanulásától? — Mit jelent az országos klíma program? — Mi a jászberényi módszer lényege? — A mi mérnökeink alaposabb elméleti tudással és „életszagúbban” jönnek ki az egyetemekről, mint tíztizenöt évvel ezelőtt. Ami még hiányzik náluk, a? a nyelvtudás. Minden áldozatra készek vagyunk annak ér. dekében, hogy a nyelvtudás birtokában <tz információk özöne közvetlenül, s ne áttételesen — fordítások — jusson el hozzájuk. Ha államvizsgáznak nyelvből, jutalmat és fizetésemelést is adunk mérnökeinknek. — Az országos klíma programról csak annyit, ez a legnagyobb gondunk. Egészen más irányba tereli a vállalat működését. Két lényeges ok miatt kell már most felkészülni „ szinte még utópisztikusnak tűnő klímakészülék gyártására. — Egyik az, hogy az építőipari tevékenységet egyre inkább gyárszerűvé kell tenni, a könnyűszerkezetű építéstechnológia azonban klímaberendezések nélkül elképzelhetetlen. A másik: az életszínvonal emelkedése, „ komfort igények növekedése szükség, szerűen magával hozza a behatárolt klimatikus viszonyok — fűtés-hűtés, pára tartalom, szellőzés — megteremtését, Csak a klímakészülékek gyártása 4—5 év múlva 1—1,5 milliárd forintot fog jelenteni, — Mi a jászberényi módszer? a jászberényi pártbizottság kezdeményezésére mi nagyobb vállalatok megálla. podást kötöttünk — és be is tartjuk, — honi/ nem azoknak a munkásoknak adunk magasabb fizetést, akik újabban jöttek, hanem n törzsgárda tagokat részesítjük előnyben. Nem akarjuk bezárni „ gyárak kapuit a munkahelyet cserélök előtt, de nem is csábítjuk a jó szakmunkásokat. A mikroklíma igényeknek ki kell elégülni, nem lehet senkit erőltetni. hogy egvütt dolgozzon olyan emberekkel. akikkel nem akar. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál 38 százalékos „ munkaerő mozgás, vállalatunknál tudtommal 14 százalékos. de magában Jászberényben rnég ennél is alacsonyabb. Mérnökökből az utánpótlást ősz. töndíj szerződés felajánlásával és a megszűnt szénbányák felsőüzemi gépészmérnökeiből próbáljuk biztosítani. — Végül egv banális kérdés: örült a kitüntetésnek? — Hadd válaszoljak hasonlóval: ki nem örül olyankor? Bognár János Március 1-el lezárultak megyénkben is az általános iskolák VIII. osztályos tanulóinak továbbtanulási jelentkezései. összességében a végzősök 87.9 százaléka jelentette be továbbtanulási igényét. A tanulók 44.8 százaléka középiskolába 55.2 százaléka pedig szakmunkástanuló iskolában kívánja tanulmányait folytatni. A továbbtanulási kedv ilyen mértékű fokozódása egyrészt bizonyítja, hogy a szülők és tanulók az általános iskola utáni további tanulásban látják megnyugtatóan az ifjúság jövőjét biztosítva, másrészt ez egybeesik szocialista társadalmunk fejlődésének elengedhetetlen igényeivel. m Megyénk közéoiskolái 3100 férőhellyel rendelkeznek. — Ugyanennyi jelentkező kérte felvételét is. Az intézmények I. osztályainak benépesítése, a felvételek elbírálása azonban korántsem egyszerű. A jelentkezések területenként és iskoltípusonként nem követik arányosan a meglévő iskolahálózatunkat — (Ez egyébként természetes is. optimális helyzet sohasem alakul ki.) Ebből adódik azután az, hogy egyes helységekben, egyes iskolatípusokban a férőhelyek számánál többen, illetve kevesebben jelentkeznek. Tapasztalataink szerint azonban ezek az „aránytalanságok” az elmúlt évekhez képest csökkentek. Mégis van néhány feszítő probléma, amelyekről szólni kell, hiszen ezek mindegyike a jelentkező fiatalok egy részének jövőjét, további életútjukat, céljaik, vágyaik esetleges megváltoztatását is jelentik. Gimnáziumokba Szolnok kivételével csaknem mindenütt van még felvételi lehetőség. Szolnokon viszont már jelenleg is több a jelentkező, mint amennyi felvehető. Pedig a szakközépiskolából kimaradottak közül is várható jónéhány tanuló. Szakközépiskoláinknál viszont fordított a helyzet. — Nagy a túljelentkezés jónéhány intézményünkben. Ilyenek: Szolnok műszeripari tagozat (72 helyre 170), Szolnok egészségügyi tagozat (94 helyre 182), Szolnok közgazdasági, ügyviteli, kereskedelmi tagozat (180 helyre 424). Előre látható, hogy a jelentkezők jórészét el kell az iskoláknak utasítani és helyette más lehetőséget felkínálni. (A jelentkezési lapok illetékes helyre való továbbításával.) Más jellegű gonddal küzd a mezőtúri mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola. Itt 72 férőhelyre csak 44-en jelentkeztek. Miután a kollégiumi férőhelyeket már betöltötték. nagyon nehéz lesz a megfelelő létszámot biztosítani. Középiskoláink jórésze a megye több helységéből is vesz fel tanulókat, így rendkívül fontos tényező a kollégiumi férőhelyek kellő szarna. A jelentkező I. osztályosok kollégiumi igényei csaknem annyit tesznek ki, — mint amennyi férőhellyel összesen rendelkezünk. Előre látható tehát, hogy emiatt sem tud mindenki az általa választott intézetben továbbtanulni. Lehetőség van azonban magánházaknál való elhelyezés esetén — igen kevés térítéssel — teljes étkezési és tanulószobai ellátás biztosítására. Ez többletkiadással jár, de megoldást jelenthet egyes fiatalok számára. A középiskolák már megkezdték a felvételek elbírálását. Az általános iskoláktól érkezett jelentkezési lapon a tanulmányi eredményeken kívül a gyermek egyéniségére vonatkozóan is kapnak tájékoztatást az igazgatók. Az elbírálások során a tanulmányi eredményekkel azonos rangra emelkedtek a személyiséget meghatározó értékek. 0 Az elutasítottak lapjai továbbításra kerülnek a másodsorban megjelölt iskolákhoz. Ha itt sem nyílik lehetőség felvételre, megküldik a megyei tanács vb művelődésügyi osztályára. Nálunk történik ezután a meglévő lehetőségek felkínálása. Ez az adott helyzetben elsősorban a gimnáziumi és szakmunkásképzésben való elhelyezést jelenthet. Az iskola döntéseit a MTVB művelődésügyi osztályánál meg lehet fellebbezni. Eddigi tapasztalataink és jelenlegi helyzetismeretünk alapján azonban a fellebbezésnek csak nagyon kis számában tudunk kedvezően dönteni. A továbbtanulási szándékozók sorsát most már a férőhelyek jelenlegi lehetőségei szabják meg. Bízunk abban, hogy — mint eddig minden'évben — így az 1970/71-es tanév kezdetére is a szülők, pedagógusok és a tanügyi hatóság együttes munkájával, a gyermek érdekében történő közös összefogással végül is minden jelentkező megtalálja helyét megyénk középiskoláiban. Tóth Tibor megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága és a Szolnok Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Varga József Telefon: 12—093, 12—320, 12—069, 11—932. Telex: 09—33—57 Szolnok, Kossuth tér 1. Lapkiadó Vállalat Igazgató: Virágh Iván Telefon: 12—094 Szolnok, Kossuth tér 1, Az előfizetés dija egy hónapra 20.— forint. Index-szám: 25 069 Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Kozák Ferenc Ipari tanulókat érettségivel rendelkező FI ATALOKAT VESZÜNK FEL az 1970—1971-es tanévre LATSZERÉSZ. OPTIKA ÉS FOTO ELADÓI SZAKMÄRA. Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb május 15-ie a következő rímen: OFOTÉRT VÁLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁLY Budapest, V., Guszev u 14. III. D1 tgäk I ■fro 8 íf^i 7 Pl g** M Szöveg: Cs. Horváth Tibor l\wj| I V 1X1 Iviy W4 Mm Llk/UII Rajz: Gugi Sándor
