Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

V ma. április 23 SSOLNOK WROTE» BrÉFfiAF If 25 ét a nép szolgálatában V. Térkép a tükör mögött 1950 szeptember. Az alsó közigazgatási reformmal ősz. azefüggésben megalakul! a Szolnok megyed Rendőrfő­kapitányság. Az egymást kö­vető, a saocializmus építését akadályozó szabotázs cselek­mények, kártevések — me­lyek az erős osztályharc megnyilvánulásai voltak — megkövetelték a rendőri munka tartalmi megváltoz­tatását. Előtérbe került a bűncselekmények megelőzé­se, és ez a rendőrök politi­kai és szakmai képzésének további erősítését követelte. Erre az időszakra jellemző, hogy sok, vezetésre alkalmas ember „nőtte ki magát” a megyei rendőíri állomány- baji is. — Megerősöd­tek a rendőrség pártszerve- tetei, fellendült a rendőr­egyesületi élet: sport és kul­turális vonatkozásban egy­aránt. És 1953 volt az első esztendő, amikor „ Korvin Ottó Nyomozó Tiszti Iskolá­ra — a középiskolák padjai­ból — Szolnok megye hu­szonhárom érettségizett fia­talt küldött Az 1950-es évek jelentős változásokat hoztak gazdasá. gi életünkben. Szocialista nagyipar jött létre Szolno­kon, Jászberényben. Terme­lőszövetkezeti városokká ala­kultait Karcag Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr. A rend­őri és állambiztonsági mun­kának nyomon kellett kö­vetnie e változásokat. Kez­detét vette a területfelelősi szolgálati rendszer kialakí­tása. mely tulajdonképpeni alapja lett a jelenlegi kör­zeti, megbízotti rendszernek! Tűs a papírgyárban Természetesen sem a bel­ső,, sem a külső ellenség nem nézte jó szemmel és tétlenül a Magyarországon kialakuló helyzetet. Minden eszközt és módot megragadtak arra, hogy az ország különböző pontjain zavart keltsenek, szabotázs cselekményekkel akadályozzák, vagy leg­alábbis lassítsák a szociálist* fejlődés ütemét. Cselekmé­nyeiktől nem volt mentes Szolnok megye sem. Így ISoO-ben Szolnokon egy este tűz ütött ki a szolnoki pa­pírgyárban , a kárt mintegy másfél millió forintra be­csülték. de ennél is nagyobb bajt okozoftt, hogy bosszú időre szünetelt az üzemben a munka. Az ügyben lefoly­tatott rendőri nyomozás ex ügyben is sikerrel zárult A következő történetet egy még ma is szolgálatot telje­sítő rendőralezredes mond­ás. ei: A politikai- gazdasági sta­bilizációnkkal együttesen 'sfoüM&tt néphadseregünk: is és ez elsősorban az imperia- ■ ifta hírszerzés figyelmét keltette feL A legkülönbö­zőbb módokon igyekeztek megtalálni a számukra meg­felelő embereket, hogy azok rendszeresen különböző ka­tonai vonatkozású adatokat szolgáltassanak számukra. Milyen módon Igyekeztek megnyerni, pontosabban be­Az események visszanyúl­nak 1948-ra. Akkor kerüli sor nálunk az állam és az egyház szétválasztására: ál­lamosítottuk az iskolákat Rákóczi falván bált rendez­tek: egy volt ejtőernyős ka­tona — bizonyos Csabai ne­vezetű —, aki a Független Kisgazda Párt ifjúsági szer­vezetének megyei titkára volt s » párton belül Nagy Ferenc jobboldali irányzatá­nak híve, gyalázó szavakkal illette, N rendszer ellen Iá­ssaervezni az embereket? E3U Kősorbam is azt hangoztat­ták. hogy rövidesen ismét háború lesz; hogy az ameri­kaiak elfoglalják Magyaror­szágot és akkor majd tesz­nek arról, hogy örökre el ti. pcxrják * kommunistákat És beszéltek arról is, hogy ná­lunk milyen alacsony az életszínvonal, milyen rosszak a fizetések, gyenge az ellá­tás. hogy a „szabad világ­ban” milyen jómódban élnek az emberek. Nehezen éltünk, ez igaz! De gondoljuk csak el: néhány év múlt el a há­ború óta, s az első években csali mérhetetlen, sok lemon­dással, önfeláldozással tud­tuk rombadöntött hazánkat újjáépíteni. 8s természetesen azt is ecsetelték ilyen alkal­makkor, hogy a« Egyesült Államok, mennyivel korsze­rűbb és jobban felszerelt hadsereggel rendelkezik, mint a Szovjetunió, általá­ban mennyivel modernebbek a NATO fegyverei a mienk, nél, mekkora élélmiszertar- talék yam háború esetére ké­szenlétben ott és itt. Akad­tak emberek akiket megté­vesztett ez a hazug beszéd, de voltak, akik meggyőző­désből. „ szocialista rendszer iránt érzett gyűlöletükből álltak az ellenséges hírszer­zés szolgálatába. Akikről be­szélek, azok az utóbbiak közé tartóztak. sítorffta a fiatalokat Sőt, megszervezte, hogy az ifjú­ság őrizze » falu papját, mert azt a „kommunisták ki akarják nyírni”, a rendőr­ség ezek után Csabait őri­zetbe vette, majd izgatásért internálták. Kistarcsára ke­rült Csabai a táborban rövide­sen megismerkedett egy fér­fivel. áld sokat beszélgetett vele, a már előbb említet­tekről; háború less. stb. Tény, hogy még ott a tábor­ban beszervezte hírszerző te­vékenységre Csabait aid szabadulása után 1951-ben hazatérve, azonnal létrehozta az utasításnak megfelelően rezidenturáját. Húsz sze­mélyt sikerült rábírnia kém­tevékenységre, közt.— egy Fazekas nevű műszaki raj­zolót Ám épp úgy megnyert tisztviselőnőt mint ec*- rend. őrtisztet is. Még abban az évben * tá­borbeli ismerős egy éjszaka meglátogatta Csabait. El­mondta: megszökött és a lehető legrövidebb idő alatt Bécsbe kell mennie, csak ott van biztonságban. Csabai akkor, az egyik beszervezett — a rendőrtiszt — Csehszlo­vákiában lakó édesanyjához küldte külföldi megbízóju­kat aki onnét valóban sike­resen átszökött Ausztriába. Ettől az időtől kezdve Csabai és Fazekas vezetésével a Szolnokra (a rendőrtiszt la­kásába) telepi bet t rezidentu- ra tagjai rendszeresen küld­tek kém jelentéseket és kap­tak utasításokat BéesbóL Peladataifc között katonai, gazdasági adatok szolgálta­tása szerepelt. Rejtekhely a tűkor mögött Egy alkalommal egy férfi kereste föl az ailamvedelmi hatóságot és bejelentette: egyes személyek a katonai alakulatok csapatmozgásakor felírják a járműveik rend­számait Ezen a kis szálon indultak él » nyomozók s göngyölítették fel a szocia­lista rendhez hű állampol­gárok segítségével az egész kéanhálásatot Kiderült, hogy nyugati megbízójukkal való megállapodásuk szerint az Ausztriába közlekedő nem­zetközi gyorsvonat egv meg­jelölt kocsijában, a toalett­ben lévő tükör mögött volt az a hely, ahová a ki küldendő anyagot dugták. És ugyan­csak „ tükör mögé téve küld­ték „hűséget: kiszolgálóik­nak” .„ honoráriumot a n vá­gata megbízók: nylon haris­nyát, sálat, karórát Fazekas» a Nyugati pályaudvaron ér­tük tetten, amikor egy ka­tonai repülőtér térképét tette a tükör mögé. Csabait a la­kásán fogtuk el — aki re­mélve» hogy enyhítő körül­mény lesz számára — a re- síiden túra működésére vo­natkozó minden adatot ira­tot átadott az államvédelmi hatóságoknak. Természetesen büntetésüket nem kerülhet­ték el; Csabait és Fazekast halálra ítélte a bíróság, az ítéletet emlékezetem szerint 1952-ben végrehajtották. A többiek különböző időtarta­mú börtönbüntetést kaptak. (Folytatjuk} Targa Viktória ;:sy>ry­Jászárokszálláson Is új üzemrészt hoz létre a jászberényi Hűtőgépgyár. A gyár­egységben légkondicionáló berendezéseket gyártanak majd 1913-tól. Mintegy kétezer embernek biztosítva ezzel új munkalehetőséget Az új üzemcsarnok építéséhez a napokba® fogtak hozzá Egyelőre a földgyaluk készítik az alapozást» összegyűjtötték híres emberek mondásait a tokaji borról Pap Miklós tokaji tanár 15 esztendeje gyűjti Tokaj- hegyalja aranyszínű borát dicsérő írásos emlékeket. Másfél évtized alatt híres emberek több mint három­száz — tokaji bort dicsőítő — mondását és versét je­gyezte /pl. A legrégibb mon­dás 1599-ből, Bacatius Já­nos kassai főbírótól szárma­zik és így hangzik: „Mii panaszkodtok magyarok ha­raggal a földről... Hisz oly fölséges adományokkal aján­dékozták meg, mint a ti ízletes borotok...” Szir- may Antal történetíró tré­fáshangú versben emlékezik: „Áldott tokaji bor, de jó vagy, s valál. hogy csak sza­godtól is elszalad a halál, mert. sok beteg mihelyt té­ged kezdett inni, meggyó­gyult noha már kiakarták vinni...” Voltaire arról ál­modozott költeményében, hogy „Tokaj türldöklő bo­rostyán nedűje, megtáltosit- ja az agyrostokat, s gyúlnak tüzeben szellemes szavak, oly csillogók, mint habzó gyöngye e bornak”. XIV. Be­nedek pápa pedig amikor a Mária Teréziától kapott to­kaji aszút megkóstolta, így kiáltott fel: »Áldott legyen a föld, amely téged termett, áldott legyen az asszony, aki téged küldött és áldott le­gyek én, aki teged iszlak*. Heine német költő a lengye­leket irigyelte, amikor ar­ról írt: „Á lengyelek olyan nagy urak és olyan jó ízlé­sük van. hogy naponta isz­nak tokajit”. Pap Miklós tanár a gyűj­tött anyagot most könyv- alakban is feldolgozza. 40 négyzetméte­ren 150 millió év KÉPERNYŐJE ELŐTT Végállomás, kiszállni! Kissé talán bizarmak tű­nik, hogy egy könnyű fajsú­lyú vígjátékot egy klasszikus regénnyel hozok kapcsolat­ba, de ebben úgy tűnik Tabi László komédiáját nézve, hogy egy fordított Baradlai- né esetet látok. Ahol özvegy Hajtócsiné, a 9 szobás Mú­zeum körúti lakás nagy as z- szonya igyekszik fiait és há- zanépét kordába tartani, még pontosabban arra kényszerí­teni őket hogy egy letűnt vi­lág, az arisztokrácia szelle­mében éljenek és cseleked­jenek még akkor is, amikor a tények, a realitás már rég mást parancsol. Pedig a fő­úri asztalon már csak krump­li a főfogás, s mint megtud­juk, egy negyed kiló kolbász is többet ér, mint az egykori tábornoki nadrág. A 800 éves Hajtócsi család fáját is ala­posan megtépázta a történe­lem legújabb vihara, s csak hónapok ‘ kérdése, hogy gyö­kerestől fordítsa kj a föld­ből. Anakronisztikus maga­tartás az, ahogyan az özvegy fenn akarja tartani magát, illetve magukat. S ez az el­lentmondás valóban jó for­rása lehet a komikumnak, a nevetségessé válásnak. Egy magát történelmi osztálynak nevező osztály bukásának; valóban komikus ábrázolása kerekedhetett volna az ötlet­ből. Hogy még sem lett be­lőle csak felszínes, komoly­talan játék, abban elsősor­ban az író a lúdas. Megelé­gedett a komikumkeltés ol­csóbb eszközeivel, a jelle­mekből fakadó nevetségesség helyett beérte komikus hely­zetek teremtésével és a kö­zönségesebb és harsányabb hatáskeltés megoldásaival. — Még a játék közben elhang­zott csattanók is csak kat­tantak. S ami talán a leg­feltűnőbb volt, hogy az író mennyire nem fordított gon­dot figuráinak megrajzolá­sára. A mindenáron való ne- vettetés érdekében feláldoz­ta az elmélyültebb jellem­rajzot. Kár, mert így ai ko­média szinte elvesztette tón* sadalmi súlyát — s csak ne­vetséges alakok bohókás já­tékát kaptuk. Hogy lehet másképpen is ábrázolni ezt a talaját vesz­tett világot, a leszerepelt tör­ténelmi osztályt — láthattuk a Nyitott könyv Illyésről szóló műsorában. Illyés iró­niája úgy érvényesült a gróf alakjának megformálásában» hogy a vitapartnerként elfo­gadott gróf megtartotta em­beri mivoltát, s mi mégis éreztük álláspontja, osztály­magatartása nevetséges vol­tát. Egyébként nemcsak az Ebéd a kastélyban című mű­vének ismertetése, de aklasa- szdkus remekmű, a Puszták népének bemutatása is a te­levízió odaadó munkáját di­cséri. Milyen kifejezőek. vol­tak az egyes alakok, s mi­lyen jól sikerült néhány kül­ső képpel szánté a képer­nyőre varázsolni a puszta hangulatát. — A dunántúli pusztáét, ahol Illyés Gyula gyermekkorát töltötte; — A Nyitott könyv eddigi legjobb produkciója volt, s Illyés Gyula megjelenése és rész­vétele a beszélgetésben: iga­zi élmény. Szavaiból ugyan­azt a felelősséget érezhettük — felelősséget népéért, nem­zetéért, az irodalomért —» mint az ismertetett művek részleteiből. A jól eltalált alaphangú ég részleteiben is kimunkált Nyitott könyv­adás egy régen írott mű újrafelfedezésének gyönyörű­ségével ajándékozta meg a nézőt Ezért inkább illett volna vasárnapi főműsomaki mintsem a gyengécske tévé­játék, Tabi László komé­diája. Fárasztó urtat kell a geoló­gusnak. megtennie, ha a Ge­recse, a Vértes, a Budai hegység vagy a Bakony vi­dékét felépítő különböző kő­zetfajtákat meg akarja is­merni. Az ezer—ezerhárom­száz méter mélységbe alá­merült kőzeteket pedig csak mélyfúrásokkal lehat elemi. Tatán viszont; mindez együtt megtalálható. Egy alig negyven négyzetméternyi te­rületen. mintegy 40 méter vastagságban együtt látható hazánk földtani középkorá­nak szinte egész „fundamen­tuma”. A Kálvária-domb egykori kőbányájának fala Európában egyedülálló mó­don nyújt betekintést föl­dünk kialakulásába. Valóságos földtani múze­um ez. A 100—150 millió éves kőzetrétegek nyitott- könyvlapokként tükrözik a legdöntőbb korszakokat. Ilyen kis területen, ilyen vékony kifejlődésben sehol sem. ta­lálható együtt a triász, a ju­ra és a kréta korszak. A tíz­millió évek egymást felvál­tó tengereinek története mellett arról az időszakról is vallamak a kőzetek, ami­kor megjelent az ember ezen a tájon. Csiszolt kőeszközeit forrásmészkőbe ágyazott fi­nom homokréteg őrizte meg az utókor számára. A rendkívül változatos, gazdag ősi világ emlékét őr­ző Kálvária-dombot, a geoló­gusoknak ezt a paradicso­mát 1958-ban nyilvánította védetté az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal. Tatá­nak ez az újabb nevezetes­sége, Európa egyik legérté­kesebb geológiai emléke, rö­videsen a nagyközönség szá­mára is hozzáférhetővé vá­lik. A Földtani Intézet szakem­berei óvják meg a ritka tu­dományos értékű területet a pusztulástól, és kulturált környezetet teremtenek körü­lötte. Bemutatják maid a helyszínen annak a gazdag leletanyagnak egyrészét is, amit munkájuk során gyűj­töttek össze. Az alsó rétegek kevesebb, a felső jura kor­szak azonban hallatlanul sok •Jánosét* Bajteaeto» Bog aras-szollő a tiszakiirti ÁFÉSZ ellátási körzetéhez tartozó külterület. 1969-ig a Tiszakürttől 6 kilométerre eső települést úgy tartották számon, mint ellátatlan te­rület. Ez a meghatározás megfelelt a valóságnak. A bogaras-szöllői lakosok va­lóban mostoha körülmények között élteit. A településen egyetlen élelmiszer bolt volt. Sáros, rossz út nehezítette a közlekedést, nem volt vil­lany. Az elmúlt év ezután nagy változást hozott Bogaras- szöllő számára. A tiszakürti községi tanács gondozása, a különböző társadalmi szer­vek és a település lakóinak összefogása járhatóvá tette oz oda vezető utat, az év vé­gén pedig Bogaras-szöllőn is kigyulladt a villany. A tiszakürti ÁFÉSZ, tette frissebbé ezt az újabb elképzelésű Hallót. Itt kell megemlíteni, hogy a zenei betétszámként szereplő szol­noki Pop-együttes — először vidéki beat-zenekair a mű­sorban — nem a legszeren­csésebb körülmények között tudott bemutatkozni. A képi gazdagság — mert abban je­leskedett a Halló — tartalmi gazdagodással is kell hogy párosulják, különben elveszt­heti a fiatalokra, a nézőkre gyakorolt hatását. lásd a sok kérdést. A kül­politikai táj kozta tásnak to­vábbra is talán legnépsze­rűbb formája ez az óriás mé­retű kérdezz—felelek, illetve felelünk. Érdekes kérdések­re érdekes válaszok — ez a siker titka. V. Sí. amelynek sokáig gondot oko­zott a település áruellátása, 28 ezer forinttal járult hozzá a külső villanyhálózat építé­séhez és ahhoz, hogy a ve­gyes élelmiszerboltba is be­vezessék az áramot. A villany bevezetése lehe­tővé tette, hogy az élelmi­szerbolt tevékenysége villa­mossági cikkek árusításával bővüljön. Ez az intézkedés hasznos­nak bizonyult. Alig pár hó­nap alatt 16 televíziót. 14 mosógépet, 3 porszívót, 3 centrifugát és sok rádiót vá­sároltak a boltból. (Többen hűtőszekrényt is szerettek volna vásárolni.) A villany bevezetése tette azt is lehetővé, hogy az évek óta szünetelő darálót — ami va­lamikor motormeghajtással működött — újból üzembe helyezzék. «=« s» •» , Kigyulladt a villany Bogaras-szőllőn Izgatásért internálás címként ezt a címet 5s vi­selhette volna az ifjúsági műsor legutóbbi adása. A stúdió zárt világát a gyár­telep szabadabb levegőjével váltotta fel, számítva a ba­jók adta környezet dekora- tívitására is. Be kell vallat nunk, Pauló Lajos riport- filmje, amelyet évekkel ez­előtt készített, izgalmasabb volt, mint az eléggé elegyes* hallósított hajógyári műsor. Az érdekes beállítások, a helyszín adta lehetőségek mesterkélt felhasználása nem A Halló a Hajógyárba» Röviden Ismét kitűnő filmet lát­hattunk az Éjszakai előadás­ban. A vajdasági cigányók életéről szóló filmdráma a műfaj legjobb alkotásai kö­zé számít. A Fórumra nem kell hív­ni a nézőket — mennek ma­guktól is szép számmal —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom