Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

1970, április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A tervező szemével Szolnoknak és környezetének fásítása Szűkkörű, de annál ered­ményesebb, gyümölcsözőbb tárgyalás zajlott le tegnap délelőtt Szolnokon a városi tanács vb elnökhelyettese, Kozák János szobájában. — Szolnok város és közvetlen környezetének fásításáról tár­gyaltak: a városi tanács vb illetékesei, a balatonfüredi erdőrendezési műszaki iroda fásítási tervező osztályának, a debreceni erdőrendezőség­nek, a szolnoki erdő felügye­lőségnek, a nagykunsági er­dőgazdaságnak és a szolnoki erdészetnek képviselői. Egy­szóval tervezők, kivitelezők és építtetők találkozója, meg­beszélése volt a tegnapi — egy méreteiben, értékében óriási feladat elvégzésére. Ezerötszáz hektár új erdő A tervezők ismertették a következő 5 évre szóló elkép­zeléseiket: Szolnokon és a közvetlen környezetében lévő községekben összesen mint­egy 1500 hektár erdősítés valósulna meg, a szórvány fásításokkal együtt. Átfogó területeken részletesen Szol­nokon a régi belterületen 424,5 —, az újonnan épülő belterületem (új lakótelepen) 352,2 —, külterületen 549,3 hold és 20,4 holdnyi fasor. Ezzel a város területének mintegy 4,5 százalékát borí­taná erdő. Üjszászon 42,8 holdat fásítanának a külterü­leten, 24,7 holdon létesítené­nek fasort. Zagyvarékason 10,4 holdon fasort, Beseny- szögön 136 holdon erdőt, 69 holdon fasort, Tiszapüspöki- ben 1 holdon fasort, Szajol- ban a régi belterületen 1,1 holdon, a külterületen 47,1 holdon erdőt, 2,8 holdon fa­sort, Rákóczifalván külterü­leten 35,8 holdon erdőt, 2,4 holdon fasort, Tószegen kül­területen 79,8 holdon erdőt, 6,2 holdon fasort, Tiszavár- konyban 32,7 holdon erdőt és 10,1 holdon fasort telepíte­nének. Mindez öt év alatt — a negyedik ötéves terv idősza­kában valósulna meg. E fá­sítás összes értéke megköze­líti a 40 millió forintot. Ezt az összeget az állam bocsátja rendelkezésre vissza nem té­rítendő hitelként. Ugyanak­kor viszont a folyók mentén — az estleges jegesár levonu­lásának biztosítására — az árterületeken mintegy 600 holdon kell erdőirtást, ritkí­tást végezni. Választővonal az erdősáv Miként álmodta meg az er­dőtervező a jövő Szolnokjá­nak és környékének zöldte­rületeit, zöldövezetét? Tisza- várkonynál például vélemé­nye szerint a folyó partján — mivel ott nagyobb területen kell fát irtani — nagyon szép fürdőt és üdülőtelepet lehet kialakítani. Tószegnél a vi­zes területeket kellene körül ültetni fával. Szolnokon az iparterületen az üzemeket egymástól és a várostól erdő­sávval célszerű elválasztani, a város belterületén a Zagy­va kétoldalún szintén erdő­sávok a Holt-Tisza mellett is ligeteket, vízen átívelő kis gyaloglódat javasolt- Üjszász, Zagyvarékas és Besenyszög térségében inkább szép fa­sorokat tervezett. Természe­tesen az utak mellett a csa­tornák partjait sem hagyta ki a tervező, sőt: a főközlekedé­si útvonalak kétoldalúra is védősávot javasol telepíteni. Már az ősszel megkezdik A jelenlévők valamennyien egyetértettek abban; már most ősszel meg kél! kezdeni a nagyobb arányú fásítást. — Lehetőség most 30 hektárra van, de elő» kell készíteni, hogy évről évre nagyobb te-, rületek kerüljenek erdősítés­re. A tervezők vállalták, hogy a kiviteli terveket jú­nius 15-re elkészítik. A ta­nács ezután megcsinálja a fásítási ütemtervet, azonnal megkezdik a magántulajdon­ban lévő területek kisajátítá­sát, a tulajdonosok kártalaní­tását. Ezután már az erdő- gazdaságon — mint kivitele­zőn — a sor. Lényeg, hogy 1975-re a terv megvalósuljon. Annál is inkább, mivel az el­képzelések között az egyik központi helyet foglalja el a leendő kisgyepi lakótelep és az új megyei kórház zöldte­rületeinek elkészítése, hogy mire a lakók odaköltöznek, s a kórház is megnyitja kapuit, már szép zöldövezet legyen azon a helyen. Programja lehet az ifjúságnak Ugyanakkor felhívták az erdőgazdaság figyelmét arra is, hogy változatosabban ül­tessen különböző fafajokat. Legyen az Alföld jellegzetes fája, a jegyenye-nyár mellett vöröstölgy,/ nyírfa, szomorú­fűz és fenyőfa, hogy télen is legyen üde zöld folt a nagy szürkeségben. A megbeszélésen részt ve­vők abban is egyetértettek, hogy elsősorban Szolnok bel­területének zöldövezeti fásí­tását kell szorgalmazni. Vé­gezetül csak annyit: a ki­sebb területen segíthetne a faültetésben a város ifjúsá­ga. Diákok, ipari tanulók, if­jú munkások. Szép, maguk­nak és a jövőnek végzendő munkájuk lehet ez. A KISZ városi bizottságán a sor, hogy a fiatalok társadalmi fásítási akcióit megszervezze ' V. V. A mellékfolyók mérsékelten apadnak Ä Tisza egyes szakaszokon árad A Tisza Szolnok feletti mellékfolyói, a Kraszna ki­vételével apadnak. A vízszint csökkenés mérsékelt. A Ti­sza Vásárosnaményig apad, onnan Tokajig árad, Tokajnál néhány cm-es ingadozással a Vízállás stagnál. Tokajtól Ti- szaugig mérsékelten apad. Tiszaug Csongrád között az alpári nyárigát által védett terület feltöltődése miatt át­menetileg jelentősebb az apadás. Szolnoknál tegnap reggel 823 centimétert mu­tatott a tiszai vízmérce. . Az árvízvédelmi készültség fo­kozataiban nem történt vál­tozás. A hosszantartó magas víz­állás miatt mindinkább je­lentkezik a fakadóvíz. Az utóbbi 24 órában több mint ezerkétszáz vízügyi dolgozó, 53 gépjármű, 15 vízijármű és 9 földmunkagép vett részt a védekezési munkában. Az utóbbi öt napon az igazgatóság területén csapa­dék nem hullott, s ez előse­gítette a belvízzel elöntött terület további csökkenését. A belvízzel borított terület az utóbbi huszonnégy órában 650 holddal csökkent. A vé­dekezési fokozatokban válto­zás nem történt. VARGA JÓZSEF: Uljanovszktól Moszkváig Oroszország ii. más volt mint Európa „Tegnap megkaptam, drá­ga anyuska, X 2-i leveledet. Úgy látszik, végül is jó szo­bát találtam magamnak: raj­tam kívül nincs más albérlő. A háziasszonynak nem nagy a családja, a szobámból az ő lakószobájukba nyíló ajtó réseit beragasztották, így a hang csak tompán szűrődik át. A szoba tiszta és vilá­gos. A bejárat rendes. Mint­hogy emelle4 a központhoz is jó közel van (a könyvtárig például mindössze 15 perc gyalog), teljesen meg vagyok elégedve...” így kezdődik az első leve­lek egyike, amit Vlagyimir Iljics Uljanov, a fiatal jo­gász friss diplomájával a zsebében, 1893 őszén Péter- várra érkezve írt. Járom a város utcáit, Lenin szelle­mét idézem. De a környezet nem mindig segít Ismerem az orosz regényekből a cári Pétervárt. De hol vannak már sáros utcák, a sötét munkáskaszárnyák, n szűk odúkban lakó, nyomorgó munkások? a modern euró­pai metropolisban a Lenin emlékét őrző múzeumok se­gítenek inkább a kort idézni. Tizenegy emlékmúzeum őrzi a róla. életéről valló tárgya­kat, több mint hetven há­zon áll emléktábla, amely jelzi, hogy ott annak idején megfordult Lenin. A kis albérleti szobából, ahonnan az idézett levél író­dott, hamarosan elköltözött — mert talált olyat, ahol havonta öt rubellel keveseb­bet keliett fizetni. A Bolsoj Kazacsij utca — ma: Iljics utca — 714. sz. házának má­sodik emeletén lakott Nehéz vaskapu vezet „ házba, amelynek lépcsőit csak hal­ványan világította meg haj­dan a pislákoló petróleum- lámpa. Az olcsó szoba, amelynek megőrizték egykori berendezését, bizony nem valami fényűző. Inkább cel­lára hasonlít a hely. amit csak a könyvek, a szellem forrósága tehetett annak ide­jén is elviselhetővé, itt írta Lenin a „Kik azok a nép- barátők, és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen“ című munkájának első két részét. A mű nemcsak a narodnyikizmussal számolt le könyörtelenül, hanem már felvetette „ proletár párt megalakításának a gondola­tát is. Ebben ír először Le­nin a munkás-paraszt, szö­vetség szükségességéről. Álljon itt egy olyan rész­let a műből, ami bizonyítja, hogy Lenin ekkor már érett fejjel gondolkodó forradal­már, aki bámulatos érzékkel rendelkezik a mindenkori helyzet elemzéséhez és tö­mör logikus megfogalmazá­sához: „Ki ne tudná, hogy a mai időkben, amikor nem­csak n szocialista, hanem bármilyen valamennyire is önálló és becsületes társa­dalmi tevékenység is politi­kai üldöztetést von maga után, egy emberre, aki va­lóban tevékenykedik. vala­mely zászló alatt, néhány tucat frázishős jut, aki e zászlókkal leplezi liberális gyávaságát, ezenkívül pedig néhány közönséges gazem­ber, aki a zavarosban ha­lászik?” A kis szoba bal sarkában dolgozóasztal áll. Mellette egy kis dívány, a szemben lévő falnál egy vaságy, mosdótál és vizeskorsó — ez p szoba teljes felszerelése. Ezek az egyszerű tárgyak a tanúi a forradalmi marxista párt elődjének, a „Harci Szö­vetség a Munkásosztály Fel­szabadítására” nevű szerve­zet létrejöttének. Ebben a lakásban találkozott öbb al­katommal forradalmár tár­saival, akikkel együtt e szer­vezetet létrehozta. A szervezet neve még na­gyon romantikusan cseng, De Lenin ebben az időben kifejtett tevékenysége, mint ahogyan egész élete, nélkü­lözött minden romantikus álmodozást. A forradalmi romantika, a tettek, a harc embere volt. Élete során gyakran idézte a Faustból Mefisztót; Fiam fakó min­den teória, s a lét aranyló fája zöld.” Lenin nem azért volt a gyakorlat embere, mert megvetette az ideoló­giát, hanem ellenkezőleg: nagyrabecsülte azt, ezért nem volt hajlandó soha en­gedni a szócséplésnek. Min­dig az ideológia diktálta cselekvés úUát járta. Elődjei, a narodnyikok, akikkel a „Kik azok a nép­barátokban” vitatkozik az orosz forradalmi mozgalom valóságában gyökereztek. Plechanovék a marxi elmé­letet ismerték jól. Lenin, amikor választ keresett a kérdésre, mit kell tenni az orosz forradalom győzelme érdekében, a valósáéra épp­úgy fiaveit, mint „ valóság megváltoztatásának tudomá­nyára. a marximusra. Azt vallotta a marxizmus Orosz­országra is érvényes, nem­csak Európára. De Oroszor­szág más volt. mint Európa, ezért a marxizmus is más­ként volt érvényes. Hogy mi ez a „másként” — Lenin ismerte fel, és fo­galmazta meg. „Csupán” ennyit tett — és ez a világ- történelem eddigi legna­gyobb fordulatához, az Ok­tóberi Forradalom győzel­méhez vezetett Addig azonban még hosszú a lenini út. Letartóztatás^ börtön, száműzetés, emigrá­ció. Genf, Párizs, London, Krakkó, Prága, Razliv — Európa megannyi szöglete, de a szeme és a forradalom rezgéshullámaira oly érzé­keny füle Oroszország felé figyel. Közben többször visszatér, mindig Pétervárra, míg el nem jön „ forrada­lom éve, 1917, amikor már a mai nevén Gorkij utcai pártszékház második emeleti sarok erkélyéről szabadon beszélhet a pétervári mun­kásokhoz. Járom az épület termeit. Itt alakult meg az első olyan központi bizottság, amelynek egyetlen tagja sem volt bör­tönben, emigrációban vagy száműzetésben. Nézegetem az egykorú fény képiéivé leieket Leninről. Arca olyankor ár ul el legtöbbet, amikor a mun­kásokhoz beszél. A forradalom legtöbb ve­zetője vérbeli szónok volt. Érzelemtől túlfűtött tömeg­gel szemben állva maguk ís az érzelmeket korbácsolták; jó akusztikájú frázisokat, szép szavakat durrogtattak. Nagy ígéretekkel hozták láz­ba a tömeget, amely ilyen­kor indulatba jött és ujjon­gott. De Lenin tudta, hogy a tömeg otthon, a vacsora- asztal. mellett már csak arra emlékezik, hogy valamiéit lelkesedett. Hogy miért, ar­ra már nem, hisz a közhe­lyekre és frázisokra nem lehet emlékezni. Ö nem szó­nokolt. Magyarázott. A pe­dagógus beszélt belőle hall­gatóihoz. Az oktató, aki sze­reti is tanítványait, ha kell ostorozza is, de mindig cél­tudatosan neveli, viszi vala­merre őket. Távol állt tőle, hogy hideg és hűvös lesyen, az indulat őt' is magával ra­gadta. de egyike volt a ke­veseknek. aki „ lesfelfokozot- tabb indulatok közepette is az emberek értelmére tu­dott hatni. Következik: IV, A Vörös Hadsereg szervezője Lenin és Lunacsarszkij a „Munka Felszabadítása” csoport emlékművének leleplezésekor, 1920-ban. * A „Könnyek tavának“ rejtélye Az ünnepi áruellátásról A naív népmesékkel rokon, apáról-fiúra szálló legenda él még a zempléni hegység völ­gyeiben megbúvó falvak la­kóinak ajkán. Gonosz várúr­ról szól a történet, aki egy vajákos boszorkány tanácsá­ra hét falu, hét legszebb szü­zét verte rabláncra kimerü­lő félben lévő aranybányájá­nak mélyén, hogy . ezzel az ördögnek szánt áldozattal újra rábukkanjon az elve­szett arany telérre. A me­se szerint a kegyetlen sor­sukon síró szüzek könnyei földalatti tóvá duzzadtak, majd nagy dördüléssel ösz- szeomlottak a tárnák, s maguk alá temették, a könny tóba fojtották a gonosz vár­urat. A füzéri öregek közül néhányan még azt is tudni vélték, hogy az a hajdani hírhedt bánya valahol Holló­háza és Kékedfürdő között egy meredek falú vízmosás mélyén nyílhatott. A legenda nyomán né­hány vállalkozó szellemű bu­dapesti barlangkutató pró­bált szerencsét az öregek ál­tal említett környéken. Hol­lóháza fölött a egyik víz­mosásban valóban rábukkan­tak egy beomlott ázájú táró félére, ami önmagában még nem nagy szenzáció. mert ezen a környéken , számos felhagyott aranykutató tár­na akad. Ám amikor az om­lást áttörték, s a mélybe ereszkedtek, érdekes lát­ványban, majd kellemetlen élményben volt részük. A táró falán, milliónyi gyémán- tosan csillogó kristály szik­rázott a lámpafényben, s a további utat, a vágatot teljes szélességében kitöltő, opálo- san tündöklő víz zárta el. Miután a tavacskát átgázol- hatónak ítélték, lehúzták ci­pőiket, ruhájukat. s amúgy ádám-kosztümben ereszked­tek a vízbe. Néhány pillanat múlva azonban fájdalmas ordítással hanyatt-homlok igyekeztek szárazra az el­szánt kutatok. A terepjárás közben szerzett kisebb kar­colásokat mint a tűz égette a tó vize. A vegyelemzés megoldotta a talányt. A föld­alatti tavacska „vize” tö­mény timsó oldatnak bizo­nyult. Tegnap a szolnoki városi tanács kereskedelmi és ipari osztályának meghívására ke­reskedelmi és szállítóipari szakemberek tartottak ta­nácskozást a május 1-i két­napos ünnepre való felké­szülésről. A tájékoztatás sze­rint az ünnep közeledtén jó élelmiszerellátásra számít­hatunk. Április 30-án mint­egy 5,5 vagon kenyér kerül a város üzleteibe. A vágó­híd tájékoztatása szerint friss sertés és marhahúsból is folyamatos lesz az ellá­tás. Emellett lesz bőven fris­sen vágott baromfi és csirke és pecsenyekacsa. A MÉK peremterületi boltjaiban pe­dig élőcsirkét is árusítanak. A már nagyon várt pri­mőr zöldségekről főleg a MÉK gondoskodik. Eddigi szállítási megállapodások sze­rint 6 ezer fej salátát, 3 ezer csomag retket, két má­zsa uborkát és ezer csomag vöröshagymát hoz forgalom­ba a vállalat saját boltjai­ban. A tanácskozás alkal­mával az üzletek nyitvatar­tási rendjét is meghatároz­ták. Eszerint április 30-án szombati nyitvatartás lesz az üzletekben. Május 1-én min­den üzlet zárva tart. Május 2-án pedig 6—10 óráig az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 1-es, 4-es és 90-es boltjai árusítanak, valamint a 34-es és 92-es tejbolt, a piactéri élő- és vágottbarom- fi bolt. valamint a 27-es hús­bolt üzemel. Hirdessen a NÉPLAT bá

Next

/
Oldalképek
Tartalom