Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 Fitfő# XXI. évf. 90. sz. 1970. április 18., szombat A tanácsok tevékenységéről, a választási rendszer tovább­fejlesztéséről, a lakásépítés és fenntartás áj rendjéről és a kongresszusi mnnkaversenyről Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1970. április 16-i együttes üléséről r Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1970. április 16-án, Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és Minisztertanács tagjain kívül resztvettek: a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, államtitkárok, e Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, az OKISZ elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. Az ülés résztvevői kegyelettel emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Hevesi Gyula elvtársról, a Központi Bizottság tagjáról, aki több mint öt évtizeden át küzdött a. kommunizmus eszméiért. A napirendi pontok tárgyalása előtt Kádár János elvtárs tájékoztatást adott * hazánk felszabadulása 2a. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekről. Az ülés megállapította, hogy a hazánk felszabadulásának negyedszázados jubile­uma tiszteletére országszerte szervezett megemlékezések, az április 4-i központi ün­nepségek méltóképpen kifejezték népünk történelmi sorsfordulójának jelentőségét. Tovább erősítették népünkben a szocialista közgondolkodást, a hazafiságot és a pro­letár nemzetköziséget. A felszabadulási ünnepségek fényét emelte, hogy a Szovjetunió, a testvéri szo­cialista országok küldöttségei, a felszabadítási harcok résztvevői népünkkel együtt ün­nepeltek. Ebben kifejezésre jutott, hogy pártjaink és népeink közösen küzdenek a szocializmus eszméinek megvalósításáért és korunk legfőbb kérdéseinek megoldd, káért. ' A Központi Bizottság elismerését ég köszönetét fejezi ki a pártszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a szakszervezeteknek, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, minden társadalmi szervezetnek, a munkásőrségnek, a honvédségnek, a fegyveres tes^ Ihleteknek, a közlekedés és a hírközlés dolgozóinak, mindazoknak, akik lelkes, fáradt­ságot nem ismerő munkájukkal hozzá járultak hazánk felszabadulásának méltó meg­ünnepléséhez. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bi­zottság jelentését a tanácsok tevékenységéről, valamint munkájuk fejlesztésének irányelveit; — megvitatta és elfogadta Borbándi János elvtárs­inak - KB osztályvezetőjének előterjesztése alapján a Politikai Bizottság javaslóit át a választási rendszer to­vábbfejlesztésére; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak. n KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizott­ság javaslatát „ lakásépítés növelésére, a lakáselosztás és fenntartás rendjének fejlesztésére, Ifi A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se megállapította: A tanácsok megalakulásuk óta eredményesen dolgoz­nak, államszervezetünk elis­mert ég tekintélyes részévé váltak. Hozzá járultak a nép­hatalom kiépítéséhez, hazánk gazdasági, társadalmi és kul­turális felemelkedéséhez. Je­lentős eredményeket értek el község- és városfejlesztésben. Szervezik a lakosság anyagi, szociális ellátásának, műve­lődési és szolgáltatási igé­nyeinek kielégítését. A szocialista építés soron- következő feladatai a taná­csok munkájának fejleszté­sét igénylik. A további munkában ab­ból kell kiindulni, hogy fej­lődjön a tanácsok államigaz­gatási tevékenysége, erősöd­jön népképviseleti jellege és önkormányzati vonása. Ennek érdekében bővíteni kell a tanácsok hatósági és igazgatási jogkörét és nö­velni kell önálló gazdasági tevékenységét. Az állam- igazgatási és a hatósági munka vonatkozásában fo­kozni kell a központi szervek irányítói, ellenőrző munká­jának hatékonyságát, ugyan, akkor mindazokat - felada­tokat, amelyek helyileg cél­szerűen oldhatók meg, a ta­nácsok hatáskörébe kell utalni. A tanácsok gazdálkodási önállóságának növelésével biztosítani kell, hogy job­ban kiaknázzák a helyi erő­forrásokat, többet nyújtsa­nak a népgazdaságnak és a lakosságnak is. Az ülés egyetértett azzal( hogy a tanácsrendszer fej­lesztésének elvi kérdéseit a Központi Bizottság megvita­tás és jóváhagyás céljából a párt X. kongresszusa elé ter­jeszti. edddi ginéi is nagyobb mér­tékben lehetővé kell tenni több jelölt állítását. Több jelölt esetében biztosítani kell, hogy azonos esélyekkel indulhassanak a választáso­kon. Az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok tagjainak választása, a jövőben is köz­vetlenül történjék. A fővá­rosi és a megyei tanácsok tagjait eddig közvetlenül választották. Az ülés java­solja, hogy a jövőben a fő­város és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok vá­lasszák. 0 Ul A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése választási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcso­latban megállapította: Jelenlegi választási rend­szerünk alapelvei megfelel­nek társadalmi-politikai vi­szonyainknak. Az általános, egyenlő és közvetlen válasz­tás elve, a szavazás titkos­sága és az egyéni választó- kerületi rendszer, valamint a választások népfront-jel­lege jól szolgálja szocialista céljainkat. Néhány vonatkozásban in­dokolt választási rendsze­rünk továbbfejlesztése. Az ülés egyetértett azzal, hogy javaslatot kell kidolgozni és benyújtani az országgyűlés­nek a választójogi törvény módosítására. Az orsr/áegyűlésá és ta­nácstagi választásoknál az i A Központi Bizottság és a Minisztertanács a lakáskér­désben történt állásfoglalá­sánál figyelembe vette az állami szervek javaslatait, a Szakszervezetek Országos Tanácsának véleményét, va­lamint a megyei párt- és tanácsszervekkel folytatott széleskörű konzultáció ta­pasztalatait és megállapí­totta: A negyedik ötéves terv során az eddiginél nagyobb arányú lakásépítést kell meg­valósítani; tovább keli fej­leszteni a lakosság részvételi formáit a lakásépítésben; a lakbéreket a tényleges fenn­tartási költségek alapján és differenciáltan kell megálla­pítani, úgy, hogy a komfort nélküli lakások bére ne emelkedjék. Annak érdekéiben, hogy a lakbéremelésben érintettek­nél az életszínvonal ne csök­kenjen, a lakbéremeléssel egyidőben és azzal azonos összegű állami térítést kell adni, amely a jövedelmek növekedésével arányban, né­hány év alatt szűnik meg. Az új elveken alapuló lak­bérrendszert 1971. július 1- től kell életbeléptéink A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé_ se úgy döntött, hogy „ la­kásépítés, elosztás és fenn­tartás kérdéseit rendező' ál­lásfoglalást, a részletes ál­lami intézkedéseket május hónapban nyilvánosságra kell horni, A vezető testületek ren­delkezésére áiló országos adatok azt bizonyítják, hogy az 1970-es népgazdasági ter­vünk első i negyedévének tel­jesítése megfelelő volt. To­vábbra is arra kell töreked­nünk, hogy idei tervünket, amely a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje, min­den vonatkozásban megváló, süsük. Ebben a munkában a gazdasági élet irányítói támaszkodhatnak az öntuda­tos dolgozók helytállására. Ezt bizonyítják a felszaba­dulási munkaverseny elis­merésre méltó) szép eredmé­nyei. A Központi Bizottságot az elmúlt napokban különböző üzemek részéről megkeres­ték és közölték: a felszaba­dulási munkaversenyt » Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa tiszteletére .kongresszusi munkaver­seny1’’-ként tovább folytatják. A Központi Bizottság a dolgozók kezdeményezését üdvözli. Felhívja a párt-, ál­lami, szakszervezeti és KISZ szervezeteket, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek kongresszusi szocialista mun­kaversenyéhez adjanak meg minden támogatást. A Köz­ponti Bizottság a kongresz- szusi munkaversenyben leg­kiemelkedőbb eredményeket elért vállalatoknak, az év eredményeinek értékelése alapján, 1971. május 1-én hat kongresszusi zászlót és ti­zenhat oklevelet adományoz. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a X. pártkongresszus (tiszteletére tett felajánlások teljesítése népünk javát, az ország fej­lődését szolgálja. Uta: Uljanovszktől Moszkváig Világgazdasági Hírek ☆ Vadvirágok ☆ A Tisza-tenger hullámain Visszatért az Apollo 13 Pénteken magyar Idő sze­rint 13 óra 53 perckor mű­ködésbe helyezték az Apol­lo—13 holdkompjáinak irá­nyitó hajtóműveit, hogy az űrhajónak a Föld légkörébe való behatolása előtt végre- jtsák az utolsó pályamó­dosítást A hajtóművek 21 másod­percig működtek. A manőver után a hous­toni űrközpont szóvivője ki­jelentette: „minden rend­ben”. Ugyanakkor az asztro­nautákkal közölték: „pon­tosan beletaláltatok a célba”. A NASA szóvivője kije­lentette. hogy az űrhajó víz-, villany-áram- és oxigénkész­letei a pályamódosítás után is kielégi tőek voltak. 14 óra 16 perckor (magyar idő) az Apollo—13 űrkabinját le­választották a kiszolgáló egy­ségtől. Három perccel ko­rábban. az Apollo—13 64 542 kilométer távolságra volt a Földtől. Sebessége, amely ebben a pillanatban 12 419 kilométert ért el óránként, a Föld gravitációs vonzása folytán szüntelenül növe­kedett Az asztronauták a szét­választás után megállapít­hatták, hogy a kiszolgáló egy­ség egyik része hiányzik. lö­vell ugyanis kijelentette: «a kiszolgáló modul egyik ol­dala teljesein hiányzik. Jobb­oldalt eltűnj egy egész bur­kolatrész”. Haise hozzáfűzte: „a hajtó­mű-rekeszben leírhatatlan összevisszaság van. Azt hi­szem. a robbanás következ­tében tört minden ízzé- porrá.” Swigert, a parancsnoki ka­bin pilótája 16.23 órakor be* kapcsolta a parancsnoki ka­bint a főáramkörbe. Houston az eredménnyel elégedett volt. Aa Apollo—13 magyar idő szerint 16-13 órakor 42 723 kilométerre volt a Földtől, sebessége 14 046 kilomé- ter/óra. Az Apollo—13-ról 17.44 órákor — 9 perccel előbb, mint Houstonban tervezték — leválasztották az élet­(Folytatás a 2. oldalon.) A cipőiparban a könnyű, tartós műanyagoké a jövő Véget ért a háromnapos gumi- és műanyagipari szimpózium Martfűn a Tisza Cipőgyár a hazai cipőipar jóformán kizáróla­gos talp-előállítója) A Szolnok megyei műszaki hetek keretében a Bőripari Tudományos Egyesület mart­fűi csoportja és a Tisza Ci­pőgyár április 15—17 között gumi- és műanyagipari szim­póziumot rendezett Martfűn) a Tisza Cipőgyárban. A három napos tanácsko­zásra nemcsak hazai kutatók, szakemberek, hanem Euró­pa számos országából ér­keztek vendégek. Az ipar ismerői a legnagyobb érdeklődéssel a poliuretán fröccsöntéses technológia is­mertetését várták, amely mind a kül-, mind a bel­földi szakirodalomban sok vita tárgya volt a közelmúlt­ban. Április 15-én harminc ne­ves külföldi kutató — bol­gár, kelet- és nyugatnémet, csehszlovák, angol és holland —, valamint a Könnyűipari Minisztérium és a hazai ku­tató intézet szakemberei ér­keztek meg Martfűre. A ta­nácskozást Kiss Lajos, a Ti­sza Cipőgyár vezérigazgatója nyitotta meg, majd Maczó László, a gyár főmérnöke tar­tott előadást a gyár műtalp- gyártásának helyzetéről és fejlesztési elképzeléseiről. Az előadásból kitűnt, hogy jog­gal rendezték ezt a szimpó­ziumot Martfűn, hiszen Bécs és Safeguard * Kambodzsa és az USA * Sisco és Symines külpolitikai i ulíújításaink a 2. oldalon s az utóbbi években e gyár­ban a bőrtalpú cipők rész­aránya még az 1 százalékot sem érte el. A gyárban 1957- ben ’kezdődött a nagyarányú műanyagtalp-gyártús és 1965 óta egyenletesen és dinami­kusan emelkedik. 1975-ig a Tisza Cipőgyár mintegy 100 százalékban elégíti ki majd a hazai cipőipar gumi- és mű- ányagtalp igényeit­A szimpóziumon W. H. Richardson angol kutató a különböző fajtájú pvc feldol­gozó gépek gyártásközi ta­pasztalatairól adott beszámo­lót. Dr. Hans Wirtz az NSZK- bóí a poliuretán fröccsöntés legújabb technológiáját is­mertette. Különösen e témá­ban bontakozott ki nagy vita a szimpózium második nap­ján, s a vitázók végül is el­ismerték, hogy a jövő feltétlenül a höny­nyebb, tartósabb poliuretán fröccsöntéses technológiáét Pénteken a tudományos előadásokat dr. Lóránt Iván, a Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet vezetője fog­lalta össze. Á Tisza Cipőgyár vezetői a mintegy százhúsz résztvevőt ezután gyárlátoga­tásra hívták meg. Bemutat­ták a felsőrész-szabászatot, a ;umigyári konfekciós műhe­lyeket, a gumigyári keverő­műhelyt és a Tisza Cipőgyár legújabb büszkeségét, a né­hány hónappal ezelőtt üzem­be helyezett új formatalp- műhelyt- Működés közben láthattak a szakemberek a három évvel ezlőtt vásárolt nyugat német DESMA cég formatalp fröccsöntő beren­dezését. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom