Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
im äprfüa Ä / SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 HÚSZ ÉV UTÁN Az ország legjobbjai között a Rákóczi Tsz Ä rákócaifalvi Rákóczi Tsz A négy alapító, aki most is dolgozik a szövetkezetben: Kovács János, Poesaí János, Szabados József, Erdei Béla elődje — Béke Tsz néven 1949. december 17-én alakult. Tizenhét jószándékú ember —• zömmel újonnan földhöz- juttatottak — felszerelés és iga nélkül 70 holdon új életet kezdett, Az alapítók közül négyen most is dolgoznak a szövetkezetben: Kovács János vezetőségi tag, nyugdíjas. Pocsai János. Erdei Béla és Szabados József. Az alapítók nagy többsége mar nyugdíjas, de sokan most is kijárnak még a földekre. így például Szőlié Mihály, Terenyei Kálmán, Oravetz Mátyás, Majzik Gergely. Mezei Imre, Kovács Gáspár, Ulvitzki József, Dósa Béla. Négy alapító már eltávozott az élők sorából: Barna Mihály, Dohkó István, Hornyák István és Szakait István. Katona Benjámin pedig elköltözött a községből. Az alapítást követő években fokozatosan nőtt a tagok száma és a tez földterülete. 1950-ben ötven tag 41,0 Isold földön. 1952-ben már száznyolc tag 688 holdon dolgozott a szövetkezetben. As. állam segítségével a közös állatállomány is kialakult. Az ellenforradalom idején. 1956-ban nagy volt a bizonytalanság. Kovács János alapitótag így emlékszik visz- sza: Behívott az akkori elnök. Azt kérdezte, mit csináljunk Jani bácsi? Maradunk! — mondtam. Es valóban maradtak. A nagy többség kitartott a közi« mellett, Jani bácsi a többiekkel együtt megvédte a szövetkezetét. A száznegyvennégy főnyi tagságból mindössze harminchármán léptek ki. Egy-két év múlva fik te ■visszajöttek. A tsz fokozatosan talpraállt, Ebben nagy érdeme volt Szakait József élBökinék — azóta eSiunyt —t áld két évig vezette a szövetkezetei. Aki bízik maradjon Nehéz évek következtek 1959—60-ban Rákóczifalván. A szövetkezet gazdaságilag is visszaesett. Hiányzott a szakmai hozzáértés. A gazdaság végüiis mérleghiányom lett. A tagoknak nagyon alacsony — 12 forint munkaegységenként — volt a Jövedelme. öt hónapig előleget sem tudtak fizetni. 1960 decemberében viharos közgyűlés zajlott le a Béke Tsz- ben. Ezen Bereczki László, a járási tanács vb elnöke ia részt vett. Hozzászólt és tanácsokat adott a háborgó embereknek. Azt vágták oda neki: „Ha olyan jól tudja, jöjjön ide elnöknek!” Egy hónap múlva, az egvesítő közgyűlésen meg is választó dák. A felfejlesztés is erre az Időszakra esik. Megnőtt a Béke Tsz létszáma és újonnan alakult a Petőfi. Nem sokáig voltak külön. 1961 januárjában Rákóczi néven egyesültek. Az új vezetőség — a korábbi akt''1 eltérően nem ígérgetett Azzal nyerte meg a2 embereket, hogy őszintén beszólt: „Hónapokig nem tudunk pénzt adni. Rendet, fegyelmet akarunk teremteni. Aki bízik, maradjon.” S az emberek megértették ezt. Az új vezetőség Csemeteültetés a faiskolában búzát kért kölcsön « héki Táncsics Tsz-től. s kiosztotta. A fegyelem helyreállt, az emberek szorgalmasan dolgoztak. A szövetkezet fokozatosan rendbe jött Két fejlődési szakasz A szövetkezet fejlődését a tsz vezetői két szakaszra bontják. 1960—63 és 1964— 69-re. Az éLső évben a méLypontról Indultak. Kifizették a mérleghiányt, számszerűen fejlesztették az állatállományt, elegendő takarmányról gondoskodtak, s a tagoknak munkaegységenként 30 forintot tudtak fizetni. A korábbi évhez viszonyítva ez igen jelentős volt. A Palotáéi Állami Gazdaságból egy jó képességű ag- ronómust, Hajdú Ferencet 1961 tavaszán meghívták a szövetkezetbe. Nemcsak a gazdasági munka, a szervezeti élet is fellendült Megerősödött a pártszervezet Az emberek gondolkodása alapvetően megváltozott. A tagok bizalma végképp visz- szatért. Az 1963. évi gazdálkodás alapján a tsz-ek országos versenyében már helyezést értek eL Elnyerték a kormány elismerő ökle vériét is. Rövidesen személyi változásokra is sor került. 1962 őszén B craczki Lászlót visz- szahívták a járási lanács vb- elnökének. A tagok nem szívesen engedték el, a kapcsolat azonban gyakorlatilag sohasem szakadt meg Bereczki élvtárs és a'szövetkezet között. Ekkor Hajdú Ferencet, elnökké, Horváth Ferencet pedig főagronó- mussá választották meg. A Rákóczi Tsz 1963-tól 69-ig a jó szövetkezetek, kategóriájában maradt. Az országos versenyben négyszer nyert helyezést. 1966-han elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzász- laját, s az országos értékelésben második helyen' végzett Az említett időszakban a megyei szervek elismerő oklevelét ötször, a járási szervekét pedig még többször is elnyerte. Az országos mező- gazdasági kiállításon több nagydíjat, illetve aranyérmet érdemelt ki kiváló gyümölcsfa-oltványaival. Ugyanezzel. az erfurti kertészeti világkiállításon, 1968-ban bronzérmet szerzett. Az ország legnagyobb gyümölcsfa iskolája Rákóczii alván működik. í 954-ben alakult öt holdon, intenzív fejlesztése 1963-tól kezdődött. s a jelenlegi területe i!>8 hold. A kezdeti 20—30 ezer oltvány helyett már 1 milliót állítanak elő évente. A tsz oltványai eljutnak a Szovjetunióba, Jugoszláviába, Ausztriába, Csehszlovákiába és az NDK-ba is. A csemetekertben átlagosan százhúszan dolgoznak főként lányok, asszonyok és idős fez-tagok. A% eredmények stabilizálódtak A Ráköcri Ts-z földterülete jelenleg 5404 hold, taglétszáma nyolcszáz fő. A dolgozó tagóké négyszázötven, a szövetkezet 1963-ig megerősödött. A második szakasz — 1964—69 — fejlődése már nem volt olyan látványos, öt „csendesebb” év volt ez. tak, s megkezdték a tudományosan is megalapozott fejlesztést. Jellemző ezekre az évekre, az emberek gondolkodásában bekövetkezett változás, a közös iránti bizalom és ragaszkodás. Á szövetkezet közös vagyona az említett időpontokban 19,5 millióról 33,7 millióra. majd tavaly 75,3 millió forintra növekedett. Az egy tagra eső jövedelem szintén az említett időpontokban 13 820 forintról 17 230 forintra, majd tavaly 35 761 forintra nőtt. Az egy napra eső jövedelem 1969- ben 114 forint volt. A szövetkezet bruttó jövedelme is gyorsan emelkedett. 1961-ben 7,5 millió forint volt. 1968-ban 24,3 millió, 1969-bén SAS millió forint. Tavaly, az előző évhez viszonyítva, 40,4 százalékos volt az. emelkedés. A szaktudáson is múlott A számadatok onmagukér: beszélnek. A fejlődéshez a szakemberek is hozzájárultak. bár közismert dolog, hogy a szaktudást nem lehet kilóval és literrel mérni. Figyelemreméltó, hogy 1961-ben egyetlen szakembere sem volt a tsz-nek. Jelenleg hét egyetemet végzett agrármérnöke, illetve állatorvosa és közgazdásza van. A különböző beosztásokban dolgozók közül tizennégyen végezlek felső-, illetve középfokú technikumot. Három szövetkezeti tag elvégezte a marxizmus—lenini zmu.s esti egyetemét, hárman most tanulnak ott. A tsz-tagok gyermekei közül öten járnak középiskolába (a tsz-be jönnek dolgozni), ^ hatan felső- és középfokú technikum levelező tagozatán tanulnak. A tagok közül negyvenein szereztek szakmunkás bizonyítványt. A párttagok és pár- tonkívüiiek közül sokan tanulnak a különböző szintű politikai tanfolyamokon. A pártszervezet és a tsz gazdasági vezetősége mégisi úgy ítéli meg, hogy nagyobb lépéssel kellepe előre mennj a politikai oktatásban, továbbképzésben Ez év elején újjáválasztották a tsz tizenöt tagú vezetőségét . A szövetkezet tagsága ekkor búcsúzott Hajdú Ferenc elnökből, a nagyra- becsült Feri bácsitól, aki nyugdíjba ment Egyidejűleg dr. Bereczki Lászlót választotta meg újból a Rákóczi Tsz elnökéül. A járási tar nácstól hívták vissza a szövetkezetbe. Anyagi és erkölcsi elismerés A termelőszövetkezet anya. gilag, erkölcsileg is megbecsüli tagjait. A végzett munka arányába« a tagok részesedése évről évre nő. Évente több mint egymillió forintot fordítanak szociális juttatásokra (táppénz, segély, az alacsony nyugdíjak és járadékok kiegészítése.) A Rákóczi Tsz tagjai közöl hatvamketten részesültek kormány, illetve miniszteri kitüntetésben. Megérdemlik, hogy név szerint is felsoroljuk őket: Almádi Emil kiváló tsz-tag, ifi. Bagi János Munkaérdemrend bronz fokozat, Berényi Balázs miniszteri oklevél, Bárándi Ferenc kiváló tsz-tag. Bodnár István miniszteri oklevél, Balogh István Felszabadulási emlékérem, Csák Imréné, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Felszabadulási emlékérem. Deák István Kiváló tsz-tag Dudás Ferenc Kiváló tsz-tag. Deák János Kiváló tsz-tag. Dósa Béla Fel- szabadulási emlékérem, Erdélyi Béla, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Felszaba. , dulási emlékérem. Füleki Mihály Kiváló tsz-tag, Füleki István Felszabadulási emlékérem, Földi István Felszabadulási emlékérem. G'itye Imre Kiváló tsz-tag, Gajdos János Kiváló tsz-tag, Gere Sándor Kiváló tsz-tag, Horhyák István Kiváló tsz-tag, Horváth I. Ferenc Kiváló tsz-tag. Hajdú Ferenc Munkaérdem- rend bronz fokozat, Hajagos íjászló Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, özv. Hornyák Istvánná Mezőgazdaság Kiváló Dolgozójav Hornyák Antal Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. Kovács János kétszeres Kiváló tsz-tag, Munkaérdemrend bronz fokozat. Felszabadul ási emlékérem. Kovács I. Lajosné Kiváló tsz-tag. Kovács Mihály Fel- szabadulási emlékérem, Le- nory István Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója. Mezei Fe- rencné Kiváló Tsz-tag, Mészáros Károly Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Menyhárt József Kiváló tsz-tag, Mezei Imre Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Felszabadulási emlékérem. Mészáros Géza Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Nagy Istvánná miniszteri oklevél, Sz. Nagy József Kiváló tsz-tag, Nagy Pál István Felszabadulási emlékérem. Ondók Lászlóvá Kiváló tsz-tag, Oravecz Mátyás Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Pocsai János Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Rozmis Mihály Kiváló tsz- tag. id. Simon György Miniszteri oklevél. Felszabadulási emlékérem. Somosköpi Béla Kiváló fez-tag, Sinká János Felszabadulási emlékérem, Szőke Mihály Felszabadulási emlékérem, Kiváló tsz-tag. Szőke Mihályné Felszabadulási emlékérem. Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, id. Szabados József Kiváló tsz-tag, Szőke József Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, ifj. Szilágyi László Kiváló tsz-tag. Szabados József Felszabadulási emlékérem, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Szabados József né Me. aőgaszdaság Kiváló Dolgozója, Székely. Gyula Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Szabó Menyhért Felszabadulási emlékérem, Turóczi József Kiváló tsz-tag, Takács Jánosné Kiváló tsz-tag, id. Tóth Pál Kiváló tsz-tag. Terenyei Kálmán Mezőgazdaság Kivaló Dolgozója, Terenyei Kálmánná Felszabadulási _ emlékérem, Ulviczki József Kiváló tsz-tag, Vhlár János Kiváló tsz-tag, Ungvári János Felszabadulási emlékérem kitüntetésiben, részesült. SS millió forinto» beruházó» A Rákóczi Tsz politikai és gazdasági téren megszilárdult. Most a gazdasági hozamokat akarja stabilizálni, a költségeket csökkenteni. Évék során kialakult a növénytermesztés helyes vetés- szerkezete, ezen. nem változtatnak, mert ennek megfelelő hagyományai vannak. A növénytermesztés mutatói magasak, ám a növénytermesztéshez viszonyítva az állattenyésztés elmaradt. A gazdaság épp ezért az. állat- tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését 'tűzte napirendre. a baromfitenyésztést gyorsabban, látványosabban lehetne fejleszteni. Ennél az ágazatnál a beruházás is előbb megtérül. Ugyanakkor a jelenlegi árpolitika is jobban ösztönöz erre. Pillanatnyilag gazdaságosabb _ is. mert azonos mennyiségű takarmányból csaknem kétszer annyi baromfihúst lehet előállítani, mint sertést. A tsz vezetősége mégis az egyéb állattenyésztési ágazatok fejlesztése mellett don' tött. Ezekbe^ nagyobb perspektívát iát. Nagy gondot fordít az állomány számsze- rű növelésére. Jelenleg 931 szarvasmarhája, ezen belül 400 tehene van a tsz-nek. 1971-ben már kialakul a 620- as létszámú tehénállomány. Most 1800 sertése van a tsz. nek, 1971-ben. 3500 tesz. Jelentősen fejlesztik a juhállományt is. Erre a célra használják az elavult, provizórikus épületeket is, A tenyésztői munka is elő. térbe került Rákóczii alván. Az állományt minőségileg is javítani akarják a szövetkezetben. Megfelélő elképzeléseik vannak az egyes fajták, típusok kicserélésére, a szarva smarha, juh és sertés- tenyészetben. Épp ezért nagy beruházásba kezdtek. összesen harmincöt millió forint értékben. Ebből még az idén húsz 'millió forint értékű valósul meg. Már épül a konszern szakosított Bertéskombinátj mely évente 3500 hízott sertés kibocsátására lesz alkalmas. A járulékos beruházásait úgy építik, hogy - telep bővíthető lesz. Az új létesítmény egy része már az idén megkezdi üzemelését. A telepre fordított 20 millió f*>- rintos beruházásból 15 milliónyi már az idén elkészül. Az idén felépül a 220 férőhelyes tehénistálló s ezzel lényegében befejeződik a szakosított tehenészeti telep építkezése. A tsz-foen több százezer Ft-os költséggel móregrafc- tárat létesítenek. Felépül a 10 katasztrális hold termésének befogadására alkalmas dohány-pajta. 1,5 millió forintos költséggel a faiskolát szolgáló épületeket emelnek. Több helyen elkészülnek a szociális épületek is. A szövetkezetben messzemenően igyekeznek gondoskodni az emberekről. Elért jövedelmüket igyekeznek stabilizálni Javítanak a szociális körülményeken, a munkafeltételeken. Szeretnék elérni, hogy a munkahelyi közérzet egyre javuljon az embereknél. Ennék érdekében épült a szaivas- marhatelep mellett „ komplett szociális épület, fürdő, öltöző. A faiskolában dolgoGépí fejés a tehenészetben zók részére úgyszintén. Azt a célt tűzték maguk elei, hogy minden ágazatban legyen szociális épület a szövetkezet vezetősége autóbuszt vásárol. Ezzei szállítják majd ki a munkahelyre, onnan haza a tsz tagjait, g kirándulások céljaira is felhasznál iák. Az állattenyésztés fejlesz, tése a nwfwsobb közgazda« sági köve fe ró én y ék szükségessé teszik a vezetés korszerűsítését is Ezért a jelenlegi üzemegység rendszer helyett áttérnek az ágazati vezetésre. Ügy vélik, hogy a korszerűsítés révén az egyéni -felelősség is - jobban érvényesül majd, (X) Az eredmények stabilizálódAx PPC—6 i*s géppel a esstorrépáí vetik A közös gazdaság fejlődését az alábbi számadatok is bizonyítják: 1961 1963 1969 húz» 12,4 q/kh 13,5 q/kh 22,2 q/fch kukorica 18,6 q/kfa 18,5 q/kh 33,4 q/kh olajlen 5,6 q/kh 6,9 q/kh 10,2 q/kh számosállat 649 ab 855 db 1132 db tej 2459 hl S335 hl 9305 hl hú® 2684 q 3100 q 4594 q
