Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

1970, április 17. SZOLNOK MEGYEI NEPl<*­7 Meghalt Veres Péter Életének 74. évében, rövid betegség után csBtörtökön elhunyt Veres Péter Kossuth-díjas író, országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, a Magyar írók Szövetségének választmányi tagja. A Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halottjá­nak tekinti. A temetésről később intézkednek. ☆ Játékos KRESZ Nyerte Budapest Elment a magyar falu le­gendás embere, a gyepsoriak hűséges szószólója, a mai ma­gyar irodalom élvonalbeli mestere. Életének hetvenne- gyedik évében elhunyt Ve­res Péter. Ha valaki egy távoli kon­tinensen csak az 6 sorsát, az ő műveit ismerné a magyar haza tízmillió lakosának éle­téből, gondolataiból, az tisz­tán és árnyaltan látná a XX. század honi küzdő pa­rasztságának történelmi út­ját és helyzetét. Veres Pé­ter a komor társadalmi szél­sőségek világában született. Balmazújváros hiába épült a roppant tágasságú Hor­tobágy peremére, a kétkezi ember ott is gyöt- rőn szegény volt Veres Pé­ternek is már a negyedik elemi után munkába kellett állnia. Gorkijian hányatott ifjúsága során volt kiskon- dás, gulyásbojtár, napszámos, dolgozott a vasútnál pálya­munkásként. aratónak szegő­dött a Semsey uradalomba... és fiatalom megismerte a proletáriátus igazának Marx által megfogalmazott igéit A szociáldemokrata párt bal­mazújvárosi földmunkás szer­vezetének tagjaként került közel a szocializmus elméle­téhez. Az ott megismert gon­dolatok és saját életének lá­zit» tanulságai késztették ar­ra, hogy azok sorába álljon, akik vállalták a harcot a magyar feudalizmus ellen. Már a Tanácsköztársaság idején jószívvel és minden erejével, tehetségével vállalta a forradalmi közösség szolgá­latát Tagja lett a helyi föld­osztó bizottságnak, direktó­riumnak, munkástanácsnak. A reakció ezért előbb más­féléves romániai internálás­sal, majd midőn onnan ki­szabadult és hazatért egyévi börtönnel sújtotta. Aligha volt még egy ma­gyar író a két világháború közötti Magyarországon, áld a Veres Péteréhez hasonlóan társadalom alatti helyzetben* az önművelés és önkifejezés Március 26-én érkezett a VDK . fővárosába a magyar delegációval Váci Mihály, « hirtelen megbetegedett. Azon. nal kórházba szállították, ahol megállapították, hogy váratlanul fellépett magas vérnyomás következtében agyvérzés érte. Az orvosok mindent elkövettek meggyógyílásá- sáért, biztosították számá­ra a szükséges kezelést. Há­rom nap múlva visszanyerte eszméletét, és állapotában átmeneti javulás következett be. Április 7-én azonban vérnyomása ismét felszökött és újabb agyvérzést kapott. Többé nem nyerte vissza öntudatát. Az orvosok meg­feszített munkaia. több órás küzdelme sem tudta meg­menteni Váci Mihálv életét Nyíregyházán született a költő. 1924-ben. Apia vasúti munkás volt. Tanítóképző­ben végezte tanulmányai*, s hasonló eredményeit érte volna el. Népes család el­tartásának gondjával a vál­lán. csendőröktől, bíróságok­tól zaklatott parasztember­ként is országos figyelmet keltő íróvá és közéleti em­berré emelkedett. Az Alföld parasztsága, a Számadás és a Gyepsor című könyvei szé­les körben ismertté tették Veres Péter nevét. Veszélyes ellenfelükre ismertek benne a hatalom emberei — a tol­lal és az élőszóval egyaránt pompásan bánó harcostársra a Márciusi Front vezetői. Hazánk fölszabadulása szinte népmeséi fordulatot hozott az egykori balmazúj­városi szegényparaszt életé­ben is. Az Országos Föld­birtokrendező Tanács elnöke­ként ő irányíthatta az általa annak idején oly merészen támadott nagybirtokrendszer szétzúzását. Elnöke volt a falusi szegénység egy részét magába ölelő Nemzeti Pa­rasztpártnak. tagja az or­szággyűlésnek, miniszteri posztokat töltött be, az író­szövetség elnökévé választot­ták. Az új Magyarország köz­életének egyik legtevéke­nyebb vezető személyisége volt Az állami szolgálatból visszavonulva népírói—köz­írói tevékenysége még színe­sebbé, szélesebb arányúvá lett mint amilyen negyvenes éveiben volt A Próbatétel, a Pályamunkások, az Almás­kert és főként a Balogh csa­lád története című trilógiája a szocialista magyar iroda­lom nagyhatású dokumen­tuma. Veres Péter szinte halála napjáig szívósan művelte ön­magát Elemi vitatkozó ere­je. emberi tisztessége, szé­les látóköre, még bírálóiból is tiszteletet váltott ki. Sze­mélyében tisztatollú írót ki­próbált hűségű és tehetségű közéleti férfit és gondolkodót, felejthetetlenül puritán em­bert gyászol az ország. aztán éveken át tanyai pe­dagógusként működött. Volt kollégiumvezető, megyei ta­nácsi előadó. 1950-től az ak­kori Közoktatásügyi Minisz­tériumban. majd a Tan- könyvkiadónál dolgozott — 1960-ban az Élet. és Iroda­lom munkatársa lett, 1961- től az Üj írás szerkesztőbi­zottságának tagja, később a folyóirat szerkesztője. Sza­bolcs megyében kapta 1963 óta betöltött országgyűlési képviselői megbízatását. Tollával, alkotói munkás­ságával politikus költővé, pártos közéleti alakjává vált a mai magyar irodalomnak. Első verseivel 1955-ben je­lentkezett, ugyanekkor adta közre „Ereszalja” című de­bütáló köteté* is. Az 1962- ben kapott József Attjla-díj után a szocialista magvar irodalom terén kifejtett te­vékenységéért 1965-ben tűn. tették ki Kosüuth-díjjal. Uj baromfi- feldolgozó üzemrész Töiök- szentmiklóson Víziszámyas feldolgozó üzem készült el és kezdte meg csütörtökön a termelést az Országos Baromfiipari Vállalat törökszentmiklósi gyárában. Az öt és félmillió forint beruházásból épült feldolgozó vonalat a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat rekord idő alatt építette. A létesítmény óránként 2 ezer pecsenyekacsa, vagy 1000 pecsenyeliba feldolgozására alkalmas. Elsősorban higié­niai szempontból tartalmaz újításokat. A víziszámyasok „melléktermékeit” földalatti aknákban gyűjtik és gépi úton távolítjk el. Üj megol­dást jelent a páramentes, forrázásos technológia alkal­mazása. Az idei első pecse­nyekacsákat a Karcagi Állami Gazdaság szállította. Ebben az évben 1 millió 300 ezer pecsenyekacsát és félmillió darab pecsenyehús- és hízott libát dolgoznak fel, lényegesen többet, mint ko­rábban. A lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának kezde­ményezésére tavaly hét szo­cialista ország — Szovjet­unió, Csehszlovákia. Len­gyelország, NDK. Románia, Bulgária és Magyarország — ifjúsági szövetségeinek kép­viselőiből álló nemzetközi menet indult el a Szovjet­unió megtámadásának nap­ján, június 22-én Bresztből, hogy sorra felkeresse a má­sodik világháború nagy har­cainak színhelyeit s kegyelet­tel megemlékezzen a fasiz­mus elleni harc hősedről. A múlt évben a Szovjetuniót és Lengyelországot járta be a hálastaféta, az idén Magyar- országot Csehszlovákiát és az NDK-t. A nagyszabású nemzetközi politikai akció eseménysorozata a győzelem napján, május 9 én Berlin­ben ér véget. A menet ma­gával hozza azt a történelmi nevezetességű zászlót.' amely 25 évvel ezelőtt a Reichtagon hirdette a győzelmet a fa­sizmus felett Stéberl András gyulai hentes- mester — ha még élne — na­gyon elcsodálkozna azon a vál­tozáson, ami volt üzemében egy negyedszázad alatt végbement. Míg a ma már világhírű gyu­lai kolbász első „nagyüzemi gyártója” csak néhány mázsát készített ebből a csemegéből, — addig a gyárrá fejlődött üzem az elmúlt évben is 230 vagon kolbászt szállított a világ leg­különbözőbb országaiba. Megta- láthatő a nemzeti színű címké­vel ellátott gyulai kolbász szinte valamennyi szocialista ország­ban, de ezenkívül az Egyesült Államokban, Hollandiában, Svájc­KRESZ vetélkedőre gyűl­tek össze tegnap délelőtt Tö- rökszentmiklóson az Orszá­gos Gabonafelvásárló- és Fel­dolgozó Vállalatok gépkocsi- vezetői. Nehéz válogatókon, gyakorlati kérdések útvesz­tőin, „beugratós” feladatok megoldásán át vezetett az út idáig. A verseny elérte célját, a gépkocsivezetők já­tékosan frissítették fel a közlekedéssel kapcsolatos is­mereteiket. Mint ahogy arról már la­punkban beszámoltunk, a vetélkedő ötlete a Szolnok megyei Gabonafelvásárló- és A tizennyolc versenyző elő­ször fogalommeghatározó kér­déseket rejtő borítékot ka­pott. Már itt megmutatkozott, hogy mennyire különbözik az elmélet és a gyakorlat, öreg „pilóták” — akik már több évtizede rójják az ország­utakat — csak nehezen tud­ták meghatározni például az út, vagy az autópálya fogal­mát. A következő feladat 20 nehéz kérdés írásbeli megvá­laszolása volt, majd rajzos A „Győzelem zászlaja nem­zetközi ifjúsági menet” ápri­lis 16-án reggel 9 órakor át­lépve a szovjet—magyar ha­tárt, Záhonyba érkezett. A 24 tagú ifjúsági menet veze­tője. a Szovjetunió Hőse cím­mel kétszeresen kitüntetett A. I. Rogyincev vezérezredes, a 13. gárdahadosztály volt pa­rancsnoka. A menettel érke­zett A. M. Fedotov, a Kom­somol Központi Bizottságá­nak munkatársa. Az ifjúsági menetet Záhonyban a ma­gvar delegáció fogadta, élén Görgényi Dániel nyugalma­zott vezérőrnaggyal és Párics- ka Zoltánnal, a KISZ KB osztályvezetői ével. Az ünne­pélyes fogadtatás után az ifjúsági menet elindult az or­szág belseje félé. A déli órákban érkezett Nyíregyhá­zára, ahol megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét, majd délután tovább foly­tatta útját. Szolnok megyében két na­pot — április 22 és 23-át — tölt a staféta. ban, Belgiumban, Líbiában, Li­banonban és Cipruson is. Ezek mellett természetesen jut a ha­zai fogyasztók asztalára, bár időnként kevés az „igazi” gyu­lai. Azért hangsúlyoznánk az igazi jelzőt, mert egyre több kirakatban található a megté­vesztésig hasonló, de nem Gyu­lán készült gyulai is. Ez sok gondot okoz a gyár vezetőinek, hiszen a jóhiszemű vásárlók csak megkőstolás után veszik észre, hogy amit vettek, után­zat. Természetesen ezt a hatalmas mennyiségű kolbászt nem azzal a módszerrel, technológiával ké­Feldolgozó Vállalat „Volán” brigádjánál született. A há­ziversenyek után kihívták versenyre a többi vállalatot és országos vetélkedőt hir­dettek. Három megye kivéte­lével mindegyik vállalat el­küldte képviselőjét a tegnapi erőpróbára. A zsűri elnöke: Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója, vala­mint Pelbárt Jenő, rendőr alezredes, a Belügyminiszté­rium közlekedési csoportjá­nak főnöke volt. A vetélke­dőt Tamási Eszter, a tv be­mondónője vezette. feladványon kellétt megha­tározni, melyik jármű hol élvez elsőbbséget. Az igazi győztes Következett a vetélkedők már jól ismert próbatétele, a KRESZ TOTÓ. Sok volt a te­litalálat. Közben a zsűri már előkészítette a jutalmakat, díjakat. A győztes verseny­zőnek egy értékes fényképe­A program szerint Kun- szentmártonban a delegációt köszöntésekor a helybeli fel- szabadulási emlékmű ma­kettjével ajándékozzák meg a község KISZ fiataljai. Dél­után, a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskolán katonafiatalokkal és Szolnok megyei veteránokkal találkoznak a vendégek. Vé­gignéznek egy repülési gya­korlatot, megtekintik az is­kola múzeumát, majd este kulturális programon és dísz­vacsorán vesznek részt. Más­nap. 23-án délelőtt a Lenin szobornál Lakatos Lajos, a városi KISZ-bizottság titkára búcsúztatja és emlékzászlót ad át a delegációnak, amely megkoszorúzza az emlék­művet. Szolnok megyéből az épülő kiskörei vízlépcsőhöz visz a nemzetközi menet útja. ahol jelképesen részt vesznek a munkában, s a Lenin-cente- nárium tiszteletére létesített emlékpark avatásán elültetik az első facsemetét. szííik, mint 40 évvel ezelőtt. A legkorszerűbb gépek segítik a fizikailag is nehéz munkát. Ez érthető is, mert naponta több­száz sertést dolgoznak fel. A gyárban a gyulai kolbász mel­lett — bár ez a fő profil — még 32 féle húskészítményt állí­tanak elő. Bár a gyár szinte évről évre fejlődik, a rohamosan növekvő igényeket, a közeljövőben már nem tudja kielégíteni. Ezért a IV. ötéves terv időszakára nagyszabású rekonstrukciós ter­vet dolgoztak ki további fej­lesztésére. Béla Ottó zőgépet és 1500 forintot, a második helyezettnek táska­rádiót és 1300 forintot, a harmadiknak szintén táska­rádiót és 1100 forintot. A kialakult holtversenyek miatt villámkérdésekkel kel­lett eldönteni a helyezéseket. Először az 5„ 6. helyért in­dult meg a küzdelem. Győ­zött Csányi István, Csongrád megye versenyzője, aki 5. lett. Szolnok megye színeit képviselő B. Kiss József a Baranya megyei versenyző­vel, Köves Kálmánnal „pár­bajozott”, a harmadik ne­gyedik helyért A szerencse a Baranya megyei verseny­zőnek kedvezett. Ekkor kez­dődött a legizgalmasabb dön­tő: küzdelem az első he­lyért. A két budapesti ver­senyző — Kiss István és Sá- ghi István — mérte össze tu­dását. HossEas vetélkedés után Kiss István nyerte el a fényképezőgépet és a pénz­jutalmat. Az abszolút győz­tesek azonban mégis a gya­logosok, gépkocsivezetők, egyszóval a közlekedők let­tek ... Kommunikáció, emberek, babonák Hallod? — Válaszolj! — április 25-én ezzel a címmel sugároz műsort; a Magyar Rádió 20-as stúdiója. Ko­runk egyik fontos kérdésé­vel és gondjával; a kommu­nikációval, az emberek kö­zötti közlés módjával, ennek elsajátításával, hiányával és szükségességével foglalkozik majd a Bölcs István által szerkesztett összeállítás. Irodalmi idézetekben, ri­portokban, tréfás és komoly jeleneteikben mutatják be a közlés alapvető, általános és egészen szélsőséges eseteit. Az adás munkatársai meg­szólaltatják például egy re­pülőtér irányítóinak dolgo­zóit az informálás fontossá­gáról. felidézik az italos em­ber gátlástalan közlésvágyát, bemutatják a közlés képte­lenségét is; amikor valaki elhunyt személlyel akar kapcsolatot teremteni és ve­le kíván fontos információ­kat közölni. Az érdekes és felettébb szokatlan eszközök­kel összeállított műsor rend­kívül tanulságosnak ígérke­zik. Pedagógiai szolgálat a Verseghy könyvtárban 1 Tegnap délben átadták rendeltetésének a szolnoki pedagógus klub helyiségében a Verseghy könyvtár peda­gógiai szakkönyvtárát. Makó Menyhért, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya iskolai csoportjá­nak vezetője mondott beszé­det. „Mindig öröm újat kö­szönteni. Számunkra — a művelődés, a kultúra ter­jesztői számára — különö­sen a szellemi tevékenység újabb és újabb hajlékának birtokbavétele jelent nagy ünnepet... Nyolcszáz mű: a filozófia, szociológia, logika, etika, esztétika, szociográfia, pszichológia és a pedagógiai tudományok köréből. 50 fo- lvéirat, mini-ipn szak alap­vető kézi kön we. továbbá pedagógiai frhliográfiák ké­pezik a minde-nriani munká­hoz és az elmélyült kutatás­hoz szükséges szakkönyvál- lománvt.” A megnvitó után a meg­ieicc* noriacfÁfziisnk örömmel vettél- birtokukba , munká­jukat segítő úi és iól fel­szerelt könyvtárj részleget. <KS) Elhunyt Váci Mihály Hanoiból érkezett a tragikus hír, csütörtökön elhunyt Váci Mihály, Kossuth-díjas költő, oki a magyar kultu­rális delegáció tagjaként tartózkodott Vietnamban. Négy. venhat éves volt. országgyűlési képviselő, az „Üj írág” szerkesztője. Váci Mihályt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pénteken vesznek búcsút gyász-szertartáson a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kulturális kaocso- latok bizottsága és a Hanoi-i magyar nagykövetség veze­tői és munkatársai. Intézkedés történt a költő holttes­tének hazaszállításáról * — kgy „A győzelem zászlaja a!alt“ Hét szocialista oiszág kommunista fiataljainak nemzetközi menete Breszttől—Berlinig Libanonban is szerelik a gyulai koJbászi Elméiet és gyakorlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom