Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 2. 25 év SZOMSZÉDUNK: Pest megye 4 ffff 25 esztendőnk Beszélgetés dr. Ádám Mihállyal, a Pest megyei tanács vb titkárával Egy megye, amelynek nincs székhelye. „Mert a székhe­lyünk tulajdonképpen és el­sősorban az ország főváro­sa!” — modta szűkebb pát­riájukról Hetesi Ferenc Pál, a Pest megyei Hírlap rovat­vezetője. És sorolta, milyen sok gondot okoz ez, de egy­ben azt is elmondta: mikép­pen akarnak a megye váro­sai, községei méltók lenni a főváros környezetéhez. Ho­gyan akarják természeti adottságaikat, gazdálkodási lehetőségeiket mindjobban kihasználni. Hazánknak c megyéje is 25 esztendővel ezelőtt még ipa­rilag elmaradott terület volt, s gazdag természeti kincsei is kihasználatlanul hevertek. A világot alapjaiban megvál­toztató eseménynek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a Pest megyei emberek életé­ben is kibontakozzék, bekö­vetkezzék a szebb, biztosabb jövő. Az akkori jövőből je­len lett, s jelenük alapján tervezhetik a még gazda­gabb, kulturáltabb jövendő­jüket. E két oldalas Pest me­gyéről szóló összeállításunk Dinnyés József Nagykatan már hetvenegyedik életévét tapossa. Fél évszázada is el­múlt, hogy részt vesz a mun­kásmozgalomban és 1922 óta tagja a pártnak. Az ő mun­kássága, tevékenysége Nagy- kátán — és nemcsak a köz­ségben. hanem a járásban is — elválaszthatatlan a felsza­badulástól lehet mondani: a neve eggyé forrt a munKás- hatalommal. — Engem az albertinsai Didek János vitt bele a szer­vezkedésbe. A Tanácsköztár­saság idején, 6 volt nálunk, a rákosi fűtőhíázban, a direktó­rium elnöke, — így kezdj Dinnyés József visszaidézni a múltat. Szinte gyerek, kamasz volt 1915-ben. amikor Tápiósüly- ről Pestre Kezdett járni doí- gozni. Mint mozdonyfűtő és szerelő, 21 évet húzott le a vasútnál egyfolytában. A kommün hónapjai — amikor a fűtőházban a fiatalok veze­tője volt — el kötél ezeték egész életére. Nagykátára há­zasodott és 1924-ben egyik szervezőjé volt a szociálde­mokrata párt helyi és jásási szervezetének. Emlékezetéből csapódnak elő a nevek, senkit nem fe­lejtett el, az élőket ma is számontartja. — A földmunkás szakcso­portot vezette itt Érdi Károly, őt választottuk meg párttit­kárnak. Tizenhatan voltunk már párttagok Pesten, mind proletáremberek, nem volt közöttünk úrféle. — A harmincas években nagyon bíztunk a német munkásosztályban, a szociál­demokraták és a kommunis­ták együttes erejében. Kese­rű csalódás volt; az egység nem jött létre, és a hitleris­ták megszerezték a hatalmat. Azután a francia munká­soknak, a népfrontnak druk­koltak és a spanyol köztársa­ságiaknak. Közben pedig megnőttek otthon is a gondok: három gyermek, két fiú és egy kis­lány felneveléséről kellett gondoskodnia. Ingázás napon­ta a fővárosba. Amikor Diny- nyés József a vasúttól lesze­relt elvtáx-sai segítették új munkához a Fasor- szanató­riumban. A Szovjetunió elle­ni háború kezdetén, mint ..megbízhatatlan” baloldali — csendőri felügyelet alá ke­rült 1944. márciusában, a német megszállás után. lefog­ták őt is. — öt napja voltam a köz­ségi fogdában, amikor dr. Szepsey Mihály járási tiszti­orvos elé kerültem. Becsüle­tes ember volt, megmondta: segíteni akar, de csak egyfé­leképpen kerülhetem el a még rosszabbat, úgy, ha behí. — melyet a Pest megyei Hír­lap munkatársai írtak — csupán néhány szemvillanás vat ide, a 101/13-as zsidó munkaszolgálatos zászlóalj­hoz. a kerethez. — Szóval keretlegénynek? — Igen. De én tudtam, hogy itt is mi a feladatom, én in­ternacionalista voltam és az antiszemitizmust én elitéltem. No — és az is igaz, 1922-ben a nővérem zsidó emberhez ment feleségül, Klafter Sán­dor mészároshoz, ma is itt él­nek Tápiósülyben. A háború és a fasiszta ter­ror utolsó hónapjai megele­venednek, amikor elmondja^ hogyan szökött meg a Felvi­dékről egy csoport munka­szolgálatost vezetve, vigyáz­va az életükre, a hegyaljai erdőkön, falvakon át. Nagyon várták a szovjeteket. — Putnokon értük meg a felszabadulást. Én január el­sején déli 12 órakor itthon voltam és aznap én már tag­ja lettem a kommunista pártnak. — Miért nem a szociálde- moKrata pártba ment? — Megmondom. Én itt Ka­tán együtt dolgoztam a kom­munista elvtársakkal és én ismertem személyesen a szo­ciáldemokrata vezetőket. Nos, én tapasztaltam, hogy az SZDP nem volt egységes, a vezetők közül ki erre, ki arra húzott. Elmond egy érdekes talál­kozást:. 45 januárjában egy t gyűlésre ment a pártba. Ami­kor belépett a terembe, már beszélt a Pestről jött előadó. Meglátta őt. lelépett az emel­vényről és átölelte, megcsó­kolta. Azután azt mondta: „Erre az emberre vigyázza­tok elvtársak, megérdemli a kenyeret”. * Weisz „Henzi” volt egyik azok közül, alakét megmentett.. Negyvenhatéves, fiatal, tetterős ember volt a felsza­baduláskor és az első évek­ben csak a szocialista átala- . kulás. a harc és az építőmun­ka jelentette számára az éle­tet. Azonnal tagja lett a közsé­gi képvislőtestületnek és egyik megalapítója a földmű­vesszövetkezetnek. Azóta is .tagja az igazgatóságnak, egy évtizedig pedig elnöke is volt, s még most is, szinte naponta üzen a fogyasztási szövetkezet vezetője: „Jöjjön be hozzám Józsi bácsi, adjon tanácsot, beszéljük meg a dolgokat”. Tíz évig vezétte még a föld- múvesszövetkezetet és azóta a bíróság munkáiában is részt vesz: népi ülnök. Ma már nyugdíjat kap. 1600 fo­rintot havonta, és három éve kitüntették a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel. Hetvenegy éves, jó az egészsége is. mindent lát és mindennél törődik. Jövőre hazánk egyik legszebb terü­letéről, kedves szomszédaink­ról. tartják feleségével, aki „soha nem hozta föl, ha kihányták a szalmazsákokból a szal­mát” — az aranylakodalmu­kat. És még meg szeretné ér­ni, amikor Nagykátából város lesz. így búcsúzik; — Alikor születtem és él-- tem. amikor bennünket mun­kásembereket nem becsültek. Ma a dolgozóknak van sza­vuk és hitelük. És az a jó, hogy előbb-utóbb minden és mindenki a helyére kerül. Örülök, hogy ezért dolgoz­hattam. Hetesi Ferenc Pál Két „arany agancs" Vadtrófeák a mérlegen A vadászati idény i^tán minden esztendőben összeül a 3 tagú megyei trófeabíráló bizottság. Mint a bizottság elnöke, Balázs István elmon­dotta, február közepéig vala­mennyi Pest megyei vadász- társaság beküldte a trófeá­kat Nem volt könnyű 270 őz és 75 szarvasagancs, vala­mint 19 vadkanagyar felett ítélkezni. Akkor sem, ha ez precízen kidolgozott nemzet­közi pontozási rendszer alap­ján történt. A súly, a hossz­méret aa ágak száma nem minden — figyelembe kellett venni 3 színt, a gyöngyözést, terpesztést Az eredmény: 3 aranyér­mes, 4 bronzérmes őztrófea és egy ezüst, s három bronz­érmes szarvasagancs. Ez nem sok, de nem is kevés. Hiszen a trófeák zöme a Börzsöny­ből került ki, ahol köztudot­tan, könnyebbek az agan­csok, mint az ország más vi­dékein. Most 1—1.5 kilogram­mal meghaladják a régi átla­got, tehát javul a vadállo­mány. A legszebb — 164 pontos — őztrófea Nagykőrös vidéké­ről, a másik, 160 pontos pe­dig Abonyból került a zsűri elé. Ezt a két „aranyagan­csot” javasolják az évente szokásos országos kiállítás­ra is. Általános tanulság: a va­dásztársaságok mértéktartóan a minőségi javítás érdekében vadásznak. A jelek szerint jövőre még több éremre ér­demes vaddal számolhatunk. (paládi) Pest megye 25 éves fejlő­déséről interjút kértünk dr. Ádám Mihálytól, a megyei tanács vb titkárától. Ádám elvtárs 20 éve dolgozik a tanácsnál, részese az eddigi eredményeknek. — Hogyan szabadult fel a megye? — A Vörös Hadsereg első egységei 1944. november 2-án érték el a megyehatárt. El­sőként Jászkarajenő. majd Nagykőrös és Kőcser szaba­dult fel. A hadműveletek két hónapig tartottak. Az utolsó fasiszta csapatok december 19-én hagyták el a megyét Visegrádnál. A háború sú­lyos károkat okozott nálunk is. a települések kétharma­dát kifosztották, 35 község­ben felrobbantották a vasúti síneket, 120 vasúti és köz­úti átjárót használhatatlanná tettek, Rombadőlt 2500 lakó­ház. A felszabadulás után nálunk is a kommunista párt állt az újjáépítés élére, meg­teremtette a gazdasági és tár­sadalmi változások alapját — Milyen változások tör­téntek az iparban és a me­zőgazdaságban ? — A felszabadulás idején a mezőgazdaság uralta a termelést, agrárterület volt a megye. Alapvető változást az államosítás hozott. Ek­kor jöttek létre az első nagy­üzemele, mint a gödöllői Ganz Árammérőgyár. Kor­szerűsítették a régieket, pél­dául a Csepel Autógyárat és a Diósdi Csapágygyárat Megkezdődött a 'textilipar fejlesztése is. Az első ötéves terv elejére elértük, hogy 21 minisztériumi és 27 helyi­ipari vállalat működött a megyében. Az ugrásszerű ipari fejlődés a 60-as évek­ben következett be. Ekkor épült az Egyesült Izzó vád tv-képcső és alkatrészgyára, a Dunai' Cement és Mészxnű, majd a harmadik ötéves terv során a Dumamenti Hőerő­mű, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat. A múlt évben készült el ä gödi 400 kilowattos transzformátorállomás, mely a Szovjetunióból kapott ára­mot továbbítja az országnak. A fejlődés eredményé: ipari megye lettünk. Az ország * cementtermelő kapacitásá­nak kétharmadát, á villamos­energia egyharmadát, s a nyersolajfeldolgozás felét Pest megye adja. — Milyen társadalmi vál­tozásokkal járt ez a gyors fejlődés? — Rendkívül nagy hatás­sal volt az emberek életére: ezrével jöttek az iparba dol­gozni. Míg 1949-ben az össz­lakosságnak még csak 25 százaléka dolgozott az ipar­ban, 1959-ben már 40, reg­ben, pedig már több mint 50 százaléka. A megye lakossá­ga a fővárosi és a Pest kör­nyéki üzemek vonzó hatá­sára évente ötezerrel növek­szik. Rendkívül nagy az in­gázók száma: napról napra 170 ezer ember utazik a» fő­városba dolgozni, a dinami­kus fejlődésből következnek nagy gondjaink is. A megye párt- és állami vezetése na­pirendre tűzte a kommuná­lis, ellátási, szolgáltatási, is­kolázási problémák megol­dását, a gyors fejlesztést. A legutóbbi népszámlálás sze­rint 890 ezren 1 altnak a me­gyében, ennyi emberről kell gondoskodni. — Hogyan fejlődött a me­zőgazdaság? — A földreform sotón 584 ezer katasztrális holdat osz­tottak fel 65 ezer földműves­között. 1948-ban megalakul­tak az első közös gazdasá­gok, 1953-ban már 14 ezer holdon, 200 tsz-ben, 125 tszcs-ben 20 ezer tag dol­gozott Érdemes megemlíte­ni, hogy az ellenforradalom idején sem oszlottak fel ezek a gazdaságok. 1959 tavaszán újjászerveztük a gazdaságo­kat. Azóta 500 szarvasmarha istállót építettek és százezer sertésférőhelyet 1960—65 kö­zött 13 ezer hold gyümölcsöst és szőlőt telepítettek. 11-ről 40 ezer holdra nőtt az öntö­zött terület 1960-ban még csak 105 kilogramm műtrá­gya jutott egy holdra, ma pedig 360. Nagyarányú volt a gépesítés is. Ennek tudha­tó be. hogy a termésátlagok egyre jobbak. Az évi kenyér­gabona termelés 10 év alatt 11-ről 15 ezer vagonra nőtt Az ország szőlőtermésének 14 százalékát Pest megye ad­ja. Tavaly 267 ezer sertést adtak át gazdaságaink fel­dolgozásra. Lényegesen ja­vult a tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók életszín­vonala és kulturáltsága. — Mivel büszkélkedhet még a megye? Mely terüle­teken értek el kiugró ered­ményeket? — Elsőként az oktatást említem. 1945 előtt ,107 ezer analfabéta volt a megyében, ma alig pár száz a számuk és ezek is idős emberek. Az 50-es évek elején 1800 tan­termünk volt, most 2500 — de ez sam elég. Gyors ütem­ben kívánjuk továbbfejlesz­teni az iskolahálózatot. 1950- ben 2600 pedagógus tanított a megyében, számuk most megközelíti az ötezret. Kü­lön szót érdeméinek a kö­zépiskolák. 1945-ben csupán öt középiskolafhűkSdöft a megyében, ma pedig 33* Húsz év alatt a középiskolás diákok szám- 3500-ról 9000- renőtt. És 42 községünkben működnek gyógypedagógiai osztályok. — Ezzel talán el is ér­keztünk az egészségügyhöz. —• A fejlődés itt is szem­mel látható. A felszabadulás előtt 5—6 községre jutott egy körorvos, ma egy-egy községben négy-öt orvos dol­gozik. A két régi szakorvosi rendelővel szemben jelenleg tizenöt van. Ez év tavaszán két hatalmas kórház kezdi meg működését: Cegléden és Vácon. Ezek mintegy hat­száz beteget tudnak egyszer­re fogadni. , — Mit lehetne még a szá­mokon túl elmondani az elmúlt 25 év eredményeiről? — A számok talán min­dennél jobban érzékeltetik a fejlődést, amelyről bárki meggyőződhet a valóságban is. Ha valaki ellátogat a Du­nakanyarba, láthatja, meny­nyi új nyaraló épül — árul­kodva arról, hogy az élet- színvonal e—re nő, ma már sokan áldozhatnak a pihe-, nésre és szórakozásra. Az idén kerül sor a ráckevei Duna-ág melletti terület par­cellázására: 10 ezer hétvégi házat lehet ott felépíteni. Ügy gondolom, a nyaralók számának növekedése Is jel­zi a 25 év eredménveit. Az alapvető gazdasási és társa­dalmi változóikon tűi ér­deme® egy pillantást arra is vetni, hogy a munkások és parasztok — a 25 évvel ez­előtti állapotokhoz kép—J jólétben, nyugalomban, bé­kében élnek. Nem volt hiá­bavaló a mindennapi szorgos munka. Paládi József Az ország legfiatalabb városa Százhalombattán, a kis Duna menti délszláv község határában 1958-ban kezdtek munkához az építők, hogy két modern gyáróriás alapozását elkezdjék. Ma már mind a kettő: a Duna menti Hőerőmű és a Dunai Kőolajfino- mító hozzájárul hazánk ipari termelésének növeléséhez. Az erőmű jelenleg 600 megawatt áramot ad a népgazda­ságnak, elsősorban a fővárosi üzemeknek, de már szerelik második ütemét, amely újabb 800 kilowatt áramot bizto­sít majd, s ezzel a Dunai Hőerőmű Közép-Európa nagytel­jesítményű erőművei közé emelkedik. Építésénél, szere­lésénél eddig egyedülálló műszaki megoldásokat alkalmaz­tak a kazánok félszabadtéri elhelyezésével. Nem messze az erőműtől emelkednek és termelnek az olajfinomító bonyolult, modern berendezései. Ez az iizem a másik ikertestvére, ugyanis a finomítóból visz- sza maradó pakurával fűtik az erőmű kazánjait. Ide a Szovjetunióból érkezik a Barátság olajvezetéken a nyers­anyag nagyobb része. Százhalombatta hazánk felszabadulásának negyedszá­zados jubileuma alkalmából április 1-ével Pest megye és az ország legfiatalabb városává lépett elő. De nem­csak a város fiatal, hanem lakói is, az itt dolgozók át­lagéletkora nem haladja meg a 30 évet. Mérlegen egy gazdag élet A dolgozók értéke i

Next

/
Oldalképek
Tartalom