Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. április 2. 25 év SZOMSZÉDUNK: Pest megye 4 ffff 25 esztendőnk Beszélgetés dr. Ádám Mihállyal, a Pest megyei tanács vb titkárával Egy megye, amelynek nincs székhelye. „Mert a székhelyünk tulajdonképpen és elsősorban az ország fővárosa!” — modta szűkebb pátriájukról Hetesi Ferenc Pál, a Pest megyei Hírlap rovatvezetője. És sorolta, milyen sok gondot okoz ez, de egyben azt is elmondta: miképpen akarnak a megye városai, községei méltók lenni a főváros környezetéhez. Hogyan akarják természeti adottságaikat, gazdálkodási lehetőségeiket mindjobban kihasználni. Hazánknak c megyéje is 25 esztendővel ezelőtt még iparilag elmaradott terület volt, s gazdag természeti kincsei is kihasználatlanul hevertek. A világot alapjaiban megváltoztató eseménynek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a Pest megyei emberek életében is kibontakozzék, bekövetkezzék a szebb, biztosabb jövő. Az akkori jövőből jelen lett, s jelenük alapján tervezhetik a még gazdagabb, kulturáltabb jövendőjüket. E két oldalas Pest megyéről szóló összeállításunk Dinnyés József Nagykatan már hetvenegyedik életévét tapossa. Fél évszázada is elmúlt, hogy részt vesz a munkásmozgalomban és 1922 óta tagja a pártnak. Az ő munkássága, tevékenysége Nagy- kátán — és nemcsak a községben. hanem a járásban is — elválaszthatatlan a felszabadulástól lehet mondani: a neve eggyé forrt a munKás- hatalommal. — Engem az albertinsai Didek János vitt bele a szervezkedésbe. A Tanácsköztársaság idején, 6 volt nálunk, a rákosi fűtőhíázban, a direktórium elnöke, — így kezdj Dinnyés József visszaidézni a múltat. Szinte gyerek, kamasz volt 1915-ben. amikor Tápiósüly- ről Pestre Kezdett járni doí- gozni. Mint mozdonyfűtő és szerelő, 21 évet húzott le a vasútnál egyfolytában. A kommün hónapjai — amikor a fűtőházban a fiatalok vezetője volt — el kötél ezeték egész életére. Nagykátára házasodott és 1924-ben egyik szervezőjé volt a szociáldemokrata párt helyi és jásási szervezetének. Emlékezetéből csapódnak elő a nevek, senkit nem felejtett el, az élőket ma is számontartja. — A földmunkás szakcsoportot vezette itt Érdi Károly, őt választottuk meg párttitkárnak. Tizenhatan voltunk már párttagok Pesten, mind proletáremberek, nem volt közöttünk úrféle. — A harmincas években nagyon bíztunk a német munkásosztályban, a szociáldemokraták és a kommunisták együttes erejében. Keserű csalódás volt; az egység nem jött létre, és a hitleristák megszerezték a hatalmat. Azután a francia munkásoknak, a népfrontnak drukkoltak és a spanyol köztársaságiaknak. Közben pedig megnőttek otthon is a gondok: három gyermek, két fiú és egy kislány felneveléséről kellett gondoskodnia. Ingázás naponta a fővárosba. Amikor Diny- nyés József a vasúttól leszerelt elvtáx-sai segítették új munkához a Fasor- szanatóriumban. A Szovjetunió elleni háború kezdetén, mint ..megbízhatatlan” baloldali — csendőri felügyelet alá került 1944. márciusában, a német megszállás után. lefogták őt is. — öt napja voltam a községi fogdában, amikor dr. Szepsey Mihály járási tisztiorvos elé kerültem. Becsületes ember volt, megmondta: segíteni akar, de csak egyféleképpen kerülhetem el a még rosszabbat, úgy, ha behí. — melyet a Pest megyei Hírlap munkatársai írtak — csupán néhány szemvillanás vat ide, a 101/13-as zsidó munkaszolgálatos zászlóaljhoz. a kerethez. — Szóval keretlegénynek? — Igen. De én tudtam, hogy itt is mi a feladatom, én internacionalista voltam és az antiszemitizmust én elitéltem. No — és az is igaz, 1922-ben a nővérem zsidó emberhez ment feleségül, Klafter Sándor mészároshoz, ma is itt élnek Tápiósülyben. A háború és a fasiszta terror utolsó hónapjai megelevenednek, amikor elmondja^ hogyan szökött meg a Felvidékről egy csoport munkaszolgálatost vezetve, vigyázva az életükre, a hegyaljai erdőkön, falvakon át. Nagyon várták a szovjeteket. — Putnokon értük meg a felszabadulást. Én január elsején déli 12 órakor itthon voltam és aznap én már tagja lettem a kommunista pártnak. — Miért nem a szociálde- moKrata pártba ment? — Megmondom. Én itt Katán együtt dolgoztam a kommunista elvtársakkal és én ismertem személyesen a szociáldemokrata vezetőket. Nos, én tapasztaltam, hogy az SZDP nem volt egységes, a vezetők közül ki erre, ki arra húzott. Elmond egy érdekes találkozást:. 45 januárjában egy t gyűlésre ment a pártba. Amikor belépett a terembe, már beszélt a Pestről jött előadó. Meglátta őt. lelépett az emelvényről és átölelte, megcsókolta. Azután azt mondta: „Erre az emberre vigyázzatok elvtársak, megérdemli a kenyeret”. * Weisz „Henzi” volt egyik azok közül, alakét megmentett.. Negyvenhatéves, fiatal, tetterős ember volt a felszabaduláskor és az első években csak a szocialista átala- . kulás. a harc és az építőmunka jelentette számára az életet. Azonnal tagja lett a községi képvislőtestületnek és egyik megalapítója a földművesszövetkezetnek. Azóta is .tagja az igazgatóságnak, egy évtizedig pedig elnöke is volt, s még most is, szinte naponta üzen a fogyasztási szövetkezet vezetője: „Jöjjön be hozzám Józsi bácsi, adjon tanácsot, beszéljük meg a dolgokat”. Tíz évig vezétte még a föld- múvesszövetkezetet és azóta a bíróság munkáiában is részt vesz: népi ülnök. Ma már nyugdíjat kap. 1600 forintot havonta, és három éve kitüntették a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. Hetvenegy éves, jó az egészsége is. mindent lát és mindennél törődik. Jövőre hazánk egyik legszebb területéről, kedves szomszédainkról. tartják feleségével, aki „soha nem hozta föl, ha kihányták a szalmazsákokból a szalmát” — az aranylakodalmukat. És még meg szeretné érni, amikor Nagykátából város lesz. így búcsúzik; — Alikor születtem és él-- tem. amikor bennünket munkásembereket nem becsültek. Ma a dolgozóknak van szavuk és hitelük. És az a jó, hogy előbb-utóbb minden és mindenki a helyére kerül. Örülök, hogy ezért dolgozhattam. Hetesi Ferenc Pál Két „arany agancs" Vadtrófeák a mérlegen A vadászati idény i^tán minden esztendőben összeül a 3 tagú megyei trófeabíráló bizottság. Mint a bizottság elnöke, Balázs István elmondotta, február közepéig valamennyi Pest megyei vadász- társaság beküldte a trófeákat Nem volt könnyű 270 őz és 75 szarvasagancs, valamint 19 vadkanagyar felett ítélkezni. Akkor sem, ha ez precízen kidolgozott nemzetközi pontozási rendszer alapján történt. A súly, a hosszméret aa ágak száma nem minden — figyelembe kellett venni 3 színt, a gyöngyözést, terpesztést Az eredmény: 3 aranyérmes, 4 bronzérmes őztrófea és egy ezüst, s három bronzérmes szarvasagancs. Ez nem sok, de nem is kevés. Hiszen a trófeák zöme a Börzsönyből került ki, ahol köztudottan, könnyebbek az agancsok, mint az ország más vidékein. Most 1—1.5 kilogrammal meghaladják a régi átlagot, tehát javul a vadállomány. A legszebb — 164 pontos — őztrófea Nagykőrös vidékéről, a másik, 160 pontos pedig Abonyból került a zsűri elé. Ezt a két „aranyagancsot” javasolják az évente szokásos országos kiállításra is. Általános tanulság: a vadásztársaságok mértéktartóan a minőségi javítás érdekében vadásznak. A jelek szerint jövőre még több éremre érdemes vaddal számolhatunk. (paládi) Pest megye 25 éves fejlődéséről interjút kértünk dr. Ádám Mihálytól, a megyei tanács vb titkárától. Ádám elvtárs 20 éve dolgozik a tanácsnál, részese az eddigi eredményeknek. — Hogyan szabadult fel a megye? — A Vörös Hadsereg első egységei 1944. november 2-án érték el a megyehatárt. Elsőként Jászkarajenő. majd Nagykőrös és Kőcser szabadult fel. A hadműveletek két hónapig tartottak. Az utolsó fasiszta csapatok december 19-én hagyták el a megyét Visegrádnál. A háború súlyos károkat okozott nálunk is. a települések kétharmadát kifosztották, 35 községben felrobbantották a vasúti síneket, 120 vasúti és közúti átjárót használhatatlanná tettek, Rombadőlt 2500 lakóház. A felszabadulás után nálunk is a kommunista párt állt az újjáépítés élére, megteremtette a gazdasági és társadalmi változások alapját — Milyen változások történtek az iparban és a mezőgazdaságban ? — A felszabadulás idején a mezőgazdaság uralta a termelést, agrárterület volt a megye. Alapvető változást az államosítás hozott. Ekkor jöttek létre az első nagyüzemele, mint a gödöllői Ganz Árammérőgyár. Korszerűsítették a régieket, például a Csepel Autógyárat és a Diósdi Csapágygyárat Megkezdődött a 'textilipar fejlesztése is. Az első ötéves terv elejére elértük, hogy 21 minisztériumi és 27 helyiipari vállalat működött a megyében. Az ugrásszerű ipari fejlődés a 60-as években következett be. Ekkor épült az Egyesült Izzó vád tv-képcső és alkatrészgyára, a Dunai' Cement és Mészxnű, majd a harmadik ötéves terv során a Dumamenti Hőerőmű, a Dunai Kőolajipari Vállalat. A múlt évben készült el ä gödi 400 kilowattos transzformátorállomás, mely a Szovjetunióból kapott áramot továbbítja az országnak. A fejlődés eredményé: ipari megye lettünk. Az ország * cementtermelő kapacitásának kétharmadát, á villamosenergia egyharmadát, s a nyersolajfeldolgozás felét Pest megye adja. — Milyen társadalmi változásokkal járt ez a gyors fejlődés? — Rendkívül nagy hatással volt az emberek életére: ezrével jöttek az iparba dolgozni. Míg 1949-ben az összlakosságnak még csak 25 százaléka dolgozott az iparban, 1959-ben már 40, regben, pedig már több mint 50 százaléka. A megye lakossága a fővárosi és a Pest környéki üzemek vonzó hatására évente ötezerrel növekszik. Rendkívül nagy az ingázók száma: napról napra 170 ezer ember utazik a» fővárosba dolgozni, a dinamikus fejlődésből következnek nagy gondjaink is. A megye párt- és állami vezetése napirendre tűzte a kommunális, ellátási, szolgáltatási, iskolázási problémák megoldását, a gyors fejlesztést. A legutóbbi népszámlálás szerint 890 ezren 1 altnak a megyében, ennyi emberről kell gondoskodni. — Hogyan fejlődött a mezőgazdaság? — A földreform sotón 584 ezer katasztrális holdat osztottak fel 65 ezer földművesközött. 1948-ban megalakultak az első közös gazdaságok, 1953-ban már 14 ezer holdon, 200 tsz-ben, 125 tszcs-ben 20 ezer tag dolgozott Érdemes megemlíteni, hogy az ellenforradalom idején sem oszlottak fel ezek a gazdaságok. 1959 tavaszán újjászerveztük a gazdaságokat. Azóta 500 szarvasmarha istállót építettek és százezer sertésférőhelyet 1960—65 között 13 ezer hold gyümölcsöst és szőlőt telepítettek. 11-ről 40 ezer holdra nőtt az öntözött terület 1960-ban még csak 105 kilogramm műtrágya jutott egy holdra, ma pedig 360. Nagyarányú volt a gépesítés is. Ennek tudható be. hogy a termésátlagok egyre jobbak. Az évi kenyérgabona termelés 10 év alatt 11-ről 15 ezer vagonra nőtt Az ország szőlőtermésének 14 százalékát Pest megye adja. Tavaly 267 ezer sertést adtak át gazdaságaink feldolgozásra. Lényegesen javult a tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók életszínvonala és kulturáltsága. — Mivel büszkélkedhet még a megye? Mely területeken értek el kiugró eredményeket? — Elsőként az oktatást említem. 1945 előtt ,107 ezer analfabéta volt a megyében, ma alig pár száz a számuk és ezek is idős emberek. Az 50-es évek elején 1800 tantermünk volt, most 2500 — de ez sam elég. Gyors ütemben kívánjuk továbbfejleszteni az iskolahálózatot. 1950- ben 2600 pedagógus tanított a megyében, számuk most megközelíti az ötezret. Külön szót érdeméinek a középiskolák. 1945-ben csupán öt középiskolafhűkSdöft a megyében, ma pedig 33* Húsz év alatt a középiskolás diákok szám- 3500-ról 9000- renőtt. És 42 községünkben működnek gyógypedagógiai osztályok. — Ezzel talán el is érkeztünk az egészségügyhöz. —• A fejlődés itt is szemmel látható. A felszabadulás előtt 5—6 községre jutott egy körorvos, ma egy-egy községben négy-öt orvos dolgozik. A két régi szakorvosi rendelővel szemben jelenleg tizenöt van. Ez év tavaszán két hatalmas kórház kezdi meg működését: Cegléden és Vácon. Ezek mintegy hatszáz beteget tudnak egyszerre fogadni. , — Mit lehetne még a számokon túl elmondani az elmúlt 25 év eredményeiről? — A számok talán mindennél jobban érzékeltetik a fejlődést, amelyről bárki meggyőződhet a valóságban is. Ha valaki ellátogat a Dunakanyarba, láthatja, menynyi új nyaraló épül — árulkodva arról, hogy az élet- színvonal e—re nő, ma már sokan áldozhatnak a pihe-, nésre és szórakozásra. Az idén kerül sor a ráckevei Duna-ág melletti terület parcellázására: 10 ezer hétvégi házat lehet ott felépíteni. Ügy gondolom, a nyaralók számának növekedése Is jelzi a 25 év eredménveit. Az alapvető gazdasási és társadalmi változóikon tűi érdeme® egy pillantást arra is vetni, hogy a munkások és parasztok — a 25 évvel ezelőtti állapotokhoz kép—J jólétben, nyugalomban, békében élnek. Nem volt hiábavaló a mindennapi szorgos munka. Paládi József Az ország legfiatalabb városa Százhalombattán, a kis Duna menti délszláv község határában 1958-ban kezdtek munkához az építők, hogy két modern gyáróriás alapozását elkezdjék. Ma már mind a kettő: a Duna menti Hőerőmű és a Dunai Kőolajfino- mító hozzájárul hazánk ipari termelésének növeléséhez. Az erőmű jelenleg 600 megawatt áramot ad a népgazdaságnak, elsősorban a fővárosi üzemeknek, de már szerelik második ütemét, amely újabb 800 kilowatt áramot biztosít majd, s ezzel a Dunai Hőerőmű Közép-Európa nagyteljesítményű erőművei közé emelkedik. Építésénél, szerelésénél eddig egyedülálló műszaki megoldásokat alkalmaztak a kazánok félszabadtéri elhelyezésével. Nem messze az erőműtől emelkednek és termelnek az olajfinomító bonyolult, modern berendezései. Ez az iizem a másik ikertestvére, ugyanis a finomítóból visz- sza maradó pakurával fűtik az erőmű kazánjait. Ide a Szovjetunióból érkezik a Barátság olajvezetéken a nyersanyag nagyobb része. Százhalombatta hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma alkalmából április 1-ével Pest megye és az ország legfiatalabb városává lépett elő. De nemcsak a város fiatal, hanem lakói is, az itt dolgozók átlagéletkora nem haladja meg a 30 évet. Mérlegen egy gazdag élet A dolgozók értéke i
