Szolnok Megyei Néplap, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

I 1970. április 16. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 \ Csők nem 145 000 általános iskolás jelentkezett továbbtanulásra Elkészült az 1969—70-es tan­évben végző általános iskolá­sok továbbtanulásra jelentke­zéséről az első, még nem végleges statisztika. A felmé­résből kitűnik, hogy az álta­lános iskolák 1G6 527 VIII-os diákja közül 144 970, kíván to­vábbtanulni. Gimnáziumba 25 774-en, szakközépiskolába 38 887-en kérték felvételüket, 75 827 fiatal szakmunkásta­nulónak, 4482 pedig egyéb helyre jelenkezett. A tavalyi adatokkal ösz- szehasonlítva megállapítható, hogy a középiskolákba jelent­kezők száma 0,3 Százalékkal csökkent, a szakmunkástanu­ló iskolákba pályázók aránya viszont 43,4 százalékról 45,5 százalékra emelkedett. A gimnáziumokba kevesebben kérték felvételüket, mint ahány hely rendelkezésre áll. Ezzel szemben a szakkö­zépiskolákba (első helyen) 22,7 százalékkal többen je­lentkeztek, mint ahány tanu­lót felvehetnek. A fjzikai dolgozók VIII-os gyermekei közül 84,4 száza­lék. a nem fizikai foglalkozá­súak gyermekeinek soraiból pedig 97,1 százalék kíván to­vábbtanulni. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a városi gyerekek na­gyobb hányada középiskolá­ban, a falusi gyerekek csak­nem 50 százaléka szakmun­kástanuló iskolában szándék­szik tanulmányait folytatni. A középiskolákba jelentke­zetteknek 31,6 százaléka — 20 450 fiatal — kér kollégiu­mi (diákotthoni) elhelyezést; döntő többségben olyanok, akik falusi iskolákban végzik a VIII-. általánost. TOMI születésnap A család már öttagú — Az első év nehézségei — A jó Tominak jobb propaganda kellene A Tiszamenti Vegyiművek mosószer gyárában a Tomi- család legfiatalabbját — a Bio-Tomit — tölti kék-piros dobozokba az olasz automata csomagoló. Ezt az előáztatót is hamar megken. élték a háziasszonyok, bár jelenleg a TOMI Automat a legkereset­tebb az öttagű családból. Nem akármilyen család ez — három tagja, a Prima, Super, Extra tavaly egycsapásra meghódította a szigorú mér­céjéről ismert Kiváló Aruk Fórumát, s a három gyárt­mány azóta is dobozán hor­dozza — joggal — a legjobb terméknek kijáró háromszög- jelzést. A KERMI nemrég kezdte meg a két fiatal csa­ládtag, a Bio- és Automat viszgálatát is. A gyáriak bi­zakodóak, az Automat sikeré­re akár jósolni is mernének. Azt hinné az ember, ahol ilyen jó az áru minősége, nincs gond. különösen értékesítési probléma hiszen régi igazgság: a jó bornak nem kell cégér! Le­het, megdőlnek régi igazsá­gok? Vagy türelmetlenség csupán? Szakértő vélemények széiint a jövő feltétlenül a TOMI mosóporoké. Alap­anyaguk kiváló, s nem is ol­csó import — ez magyarázza részben a fogyasztói árat is. A háziasszony azt mondja: a TOMI drága, drágább mint a többi, sokéves mosószer. Ér­veit persze akitor is el kell fogadni, ha tudjuk: a fo­gyasztói árra meglehetősen nagy befolyást gyakorol a régi forgalmi-adórendszer. A jelenleg is érvényben lévő ugyanis a folyékony mosó­szert részesíti teljes előny­ben — s leginkább a mosóport drágítja! S ha ehhez azt is hozzá­vetjük: a forgalmiadó nem- csajt a fogyasztói árra hátrá­nyos — hanem megköti a műszáki fejlődést, a gyárt­mányfejlesztést is — nos, vi­lágos, hogy igazítani kellene a sokéves rendszeren. A for­galmiadó, a fogyasztói ár részben indokolja, hogy a mosószer gyár Kapacitás ki­használása még nem megfele- • lő. A türelmetlenség, a nagy munkakedv ezért gyakran „becézi” a gondot. „Termel- getünk — milyen jó lenne állandóan, nagy megrendelé­seket kielégíteni!” S hogy teljesep ismerjük a helyzetet, a mosószer propa­gandájáról is beszélni kelL Igen, lehet, éppen a ml ko­runk az, amelyben megdől­nek évszázados igazságok! A jó Tominak jobb propaganda keileno 1 Tanulóideje volt a most el­telt év a szolnoki mosószer- gyártásnak. Máris érzik, hogy az árupropaganda, a reklám nem olyan hatékony, színes, változatos, amilyennek sze­retnék.' Megszokott, sablonos, nem figyelemfelkeltő és vál­tozatos a néhány márka is­mertető reklám, megörege­dett a TOMI-kat propagáló filmecske, s talán jöhetne né­hány új, ötletes falragasz is. Ennek érdekében most ala­kítják Isi az áruforgalmazó és értékesítő vállalati szerveket a vegyiműveknél. Az árufor­galmi főosztály keretén belül Külön propaganda és értéke­sítő csoport, aktív piackutatás kel életre. A kereskedelempo­litika fejlesztését, változtatá­sát az is sürgeti, hogy érdeklődik a külföld a TOMI család iránt. Keres­kedelmi tárgyalások kezdőd­tek Romániával, Lengyelor­szággal, Bulgáriával és a Szovjetunióval is. Ajánlatot kért néhány arab ország: re­mélhetőleg rövidesen Külföldi piacon is bemutatkozik a szolnoki mosószer. A szolnoki mosószer, amely születésének első évforduló­ját április 23-án ünnepli a korszerű gyár százhúsz dol­gozója. Egy éve kezdődött a mosópor gyártás a Tiszamen­ti Vegyiművek modern, leg­korszerűbb gyárában. A szü­letésnapon már a család ha­todik tagjának Kísérleti gyár­tása kezdődik, A távolabbi tervek szerint a termékfej­lesztésben külföldi, nagyhatá­sú, enzimes mosópor licenc­vásárlása is bekövetkezik. A születésnap előtti gyárlá­togatás hatása alól nehezen szabadul a krónikás. Jóillatú, levegős, szép új, gyára ez Szolnoknak. Megvalósulásá­nak, termeléskezd estének ide­je a harmadik ötéves terv. Fiatal műszál« és munkás­gárdája kiváló termékei új hírt, rangot hoznak az Al­föld iparának, Szolnoknak. * sj VARGA JÓZSkF: Uljcmovszktól Moszkváig l Gyümölcsöző gondolatai ma is élnek „Lenin halála után néhány évvel Jakov Arkadje- vics Jakovlev, aki évekig Vlagyimir lljics közvet­len közelében dolgozott, el gondolkozott ezen a kér­désen: miért van az, hogy az ember amikor olvassa és újraolvassa Lenint, s látszólag régen ismert szavakat lát, mindig végtelenül sok újat fedez fel? Hiszen nagy része annak, amit írt, vagy mondott Vlagyimir lljics, olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek régen a történe­leméi, és a ma számára elvesztették egykori jelentősé­güket. S mégis, Lenin minden szava teljes értékű éle­tet él, minden gondolata friss és új, mai, mintha ép­pen most mondta volna ki, mintha a ma kérdéseire vá­laszolna.” Drabkina Téli napforduló című. izgalmasan érdekes memoárjában olvastam e sorokat, s magam is e kérdés­sel indultam Lenin életének fontos állomásait végigjárni — hogy közelebb jussak a titok megfejtéséhez, a ma is élő lenini gondolatok megértéséhez. * — Az emberek lettek má­sok. őket figyelje meg, mert csak úgy tudja megérteni azt a nagy változást, ami itt végbement. Gyáróriásokat, vízierőműveket, atomreaktort másutt is tudnak építeni. De a Szovjetunióban felépült erőművek és űrrakéták, gyá­rak és' tudományos intézetek azért mások, többek a nyu­gati világ büszkeségeinél, mert mögöttük egy nép fel­nőtté válása van... Gazda Jenőt hallgatom moszkvai lakásán. A vete­rán forradalmárt. pártunk egyik alapító tagját, a 19-es, híres Latinka század egykori parancsnokát, aki azon a borzalmasan hideg januári éjszakán Vlagyimir lljics ko­porsója mellett állt — Mi kommunisták nagy- hitű embereit vagyunk. Fia­tal korunkban méginkáb b ilyenek voltunk. De közülünk csak Lenin hitte egyedül, csak ó látta előre azt, ami ma van. Együtt olvassuk Gazda Je­nővel Drabkina új köny­véből: „Ezerkilencszázhu­szonegyben írták kollektív levelükben a Volga-menti parasztok; mezeinken egyet­len növény termett, az éh­ség... Hosszú lenne annak a felsorolása, mit ettek a Vol­ga vidékén: kalász, szalma. laboda, tüske, makk. gyöke­rek, fűrészpor, agyag, mész, elporladt csontok. Mindezt megőrölték, vagy mozsárban törték össze, s vízzel meg a „kötésnek” hozzáadott csi­petnyi rozsliszttel tésztát csináltak belőle, abból pedig „baj-ételt” sütöttek, keserű lepényeket, hol feketét, mint a föld, hol zöldet, mint a fű...” — És Lenin? — idéz egy másik, korabeli írást Gazda Jenő — Jöjjön el tíz év múlva, mondta H. G. Wells- nek, a forradalommal szim­patizáló, de erősen szkepti­kus angol regényírónak. Újra elővettem Wellset íme a részlet, amire Gazda Jenő utal: „Mikor találkoz­tam Leninnel, már beteg volt. Gyakran félbe kellett szakítania munkáját, 1922- ben az orvosok eltiltották a munkától. Beszélgettünk Oroszország villamosításáról ami akkor még csak Lenin agyában megszületett álom volt... szkeptikusan viszo­nyultam a villamosítás gon­dolatához. Jöjjön el tíz év múlva, válaszolta Lenin lcét- kedéseimre...” Él elment Wells újra. 1934- ben tett látogatása után fo­galmazódott meg benne az alábbi Lenin kép: „...rendít­hetett en alkotó lelkesedést oltott az orosz népbe, hogy megoldja elölte tornyosuló problémáit. Ez a lelkesedés a mai napig él benne... Bár az általa vezetett kommunista párt tapasztalatlan volt, még­is sikerült megteremtenie a kísérlete sikeréhez szüksé­ges feltételeket, elegendő fe­gyelmezett kádert biztosított a gyorsan létrehozott, odaadó államigazgatás részére... Gyü­mölcsöző gondolatai hatnak azután is, hogy létrehozójuk megszűnt alkotni. Hatásúk éppoly erős, mint annak előtte.” A lenini gondolatok hatása ma... Bpsizélgetünk erről is Gazda Jenővel. Faggatom, vallatom az öreg forradal­márt aki annak idején a trockisták elleni harcban Kun Béla oldalán a leniniz- mus hű védelmezője volt A nagy moszkvai gyár pártbi­zottsága, amelynek ő volt a titkára, egyik szilárd bázisa volt a frakciósok ellem harc­nak. — Ma? Nem lehet olyan egyszerűen elmondani, ho­gyan hat a leninizmus min­dennapi életünkre. Tulaj­donképpen számunkra Lenii nem halt meg. Él. Hisz na­ponta beszélgetünk vele. Nél­küle ma sem látnánk előre gondjainkat, problémáinkat sokkal nehezebben oldanánk meg — mondja Gazda Jenő Lenin valóban él. Hatása felmérhetetlen a Szovjetunió a szocialista országok életé ben. De nem vonhatja tó magát hatása alól a földke­rekség egyetlen pontján egyetlen ország, vagy társa­dalmi, politikai mozgalom sem. Egyetlen példa; a legtöb­bet. a leggyakrabban fordí­tott szerzők sorában a vilá­gon első helyen Lenin álL Csak a Szovjetunióban több mint tízezer kiadásban, száz nyelvre lefordítva jelentették meg Lenin műveit, összesen mintegy 350 millió példány­ban. Hogy az öt kontinensen, az egész földkerekségen hány példányban jelentek meg ed­dig, vagy vannak éppen nyomdában Lenin művei — azt nem is lehet felmérni. Moszkvában a központi Le­nin múzeumban egy hatal­mas teremben láttam ennek egy töredékét. Szédítő a lát­vány. Lenin müveinek el­terjedtsége a világon messze megelőzi ma már a Bibliát. Gazda elvtárs mosolyogva jegyai meg: — Csodálkozik ezen? Le­nin az emberek földi életé­nek megjavításáról írt. A földi javak gyarapításáról és igazságos elosztásáról, az em­bereknek a földi élei során elérhető boldogságáról. A Biblia meg az égiekről. S az ma már messze van. Egyéb­ként a Biblia tanításai is messzefénylöen szépek, de azok vakítanak. Lenin gon­dolatai pedig látásra nyitják az emberek szemeit. A Bib­lia szereplői túlvilági istenek és szentek. Lenin pedig csak ember. Egy közölünk, a sok millió közül. Érthető hát, hogy nagyobb a hatása az emberiségre, mint a bibliai tanításoknak. Milyen volt ez az ember? Esst kerestem életútjának emlékhelyein járva Ulja- novszktól Moszkváig. Az em­bert kerestem, a kommunis­ták első és örök példaképét. Következik; 11. Ahol egy fiatalember lázadozni kezdett. Kiállítás Lenin műveiből Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság hétfőn megtartott ülésén értékelte az árvíz és belvizvedelmi helyzetet. Megállapították, hogy a Tisza mellékfolyóin az idén 43 árhul­láin vonult le, a Tiszán most tetőzik a harmadik. — (MTI fotó — Kácsor László fel­A jövő héten kézbesítik az új nyugdíjakról szóló határozatot A nyugdíjak felemelésével kapcsolatos kprmányhatáro- zat végrehajtása során a SZOT nyugdíjfolyósítási igaz­gatósága az új nyugellátási összegek megállapításáról ha­tározatot Küld az érintett nyugdíjasoknak. (A felemelt összegű nyugdíjakat már már­ciusban folyósították.) A határozatokat a posta- hivatalok a jövő héten, ápri­lis 21. és 23. között kapják meg. A Fostavezérigazgatóság utasította az illetékes posta- hivatalokat, hogy a határoza­tokat a hivatalhoz való beér- Kezéstől számított két napon belül valamennyi nyugdíjas­nak kézbesítsék. Néhány nap alatt 1 140 000 ilyen határoza­tot továbbít a posta. A hatá­rozatban megállapított' ősz- szeggel kapcsolatban a kézbe­sítéstől számított 15 napon feelül lehet felszólalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom