Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

1870. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T 7 EGY BOLDOG NAGY CSALAD Egyszer, amikor a Színház és Filmművészeti Fiskolán a dramaturgia professzora be­jegyezte a kitűnő osztályza­tot a fiatalasszony indexébe, e szavakkal nyújtotta át a bizonyítványt: „Ez a sok ki­tűnő jegy arra enged követ­keztetni: hogy maga híres ember lesz...” Most, csaknem húsz évvel az elhangzott mondat után keresem fel Varga Domokos- nét Az egykori jóslat betel­jesedett, nevét, hírét rádió­riport ismertette meg az or­szággal. — Ezt a „hírnevet” azon­ban mégsem a dramaturgiai működésem vívta ki, ha­nem a népes családom. Az emberek különösnek tartják, hogy hét gyermeket szültem. Pedig számomra ez a termé­szetes, így érzem kiegyensú­lyozottnak az életemet. — Boldog? — Nehéz kérdés. Hiszen ha belegondolok, annyi el­lentmondás rejlik az adandó válasz mögött. Nagyon bol­doggá tesz a családom. Sze­retjük egymást. Ugyanakkor elégedetlen is vagyok ma­gammal, mert úgy érzem „keveset tettem le az asz­talra”, kevés hasznos mun­kát végzek. Amikor a főisko­lára jártam — képletesen szólva egyik gyerek a hónom alatt, másik a kezemben — még úgy éreztem, a növekvő családi gondok ellenére tudok valamit alkotni, valamit ad­ni magamból, olyan produk­tumokkal jelentkezni, ami hasznos mindenki számára. Aztán fel kellett hagynom pályámmal. Elvégeztem a könyvtáros szakot s a hét­köznapi munka megcsende- eedett körülöttem. Azt hi­szem ez a csend tesz elége­detlenné. Az órájára néz, kimegy és megeteti a héthónapos Ju­cikét. Amikor befejezi a ked­ves műveletet, palacsinta tésztát kever ki, és zsírt tesz egy serpenyőbe. Ebédet ké­szít Magdinak, aki nemsoká­ra indul iskolába. El sem merem képzelni, menyi mun­kát jelent egy ilyen nagy család. — Az igazi nagy gondot a szombat—vasárnapi főzés je­lenti, hiszen akkor mindany- nyian együtt eszünk, — ma­gyarázza. — A mosásban, takarításban, ház körüli teen­dőkben azonban segítséget kapok a családtól, így nem is olyan rémes az egész. .— Ne haragudjon a kér­désért, ha elölről kezdené házasságát, ismét vállalna ennyi gyereket? — Nézze, beszéljünk őszin­tén. Sokah azt hiszik, a né­pes család valami „istencsa­pása”, szánakoznak azokon, akik hat, nyolc, tíz gyereket nevelnek. Én sok olyan há­zaspárt ismerek, ahol ké­nyelmi — vagy más okokból nincsen gyerek, és több, úgy­nevezett „nagy családdal” tartjuk a kapcsolatot- Állí­tom, hogy a gyerek szerzi az igazi boldogságot Ahol többen vannak — az anyagi nehézségek ellenére sokkal több öröm fűszerezi az éle­tet. De folytatom tovább. A népes családban a gyerekek egymást segítik, nevelik. — Egymástól lesik el a szor­galmat s jobban is tanulnak. Az én csemetéim például mindannyian kitűnő bizonyít­ványt hoznak haza. Minden napunk mozgalmas, mindig történik valami. Nem is tu­dom elképzelni az életet e nélkül a kedves „társaság” nélküL Magdi átveszi a teendőket a konyhában, pergetett tojás­levest főz, mi pedig beme­gyünk — a kisszobába a leg­ifjabb jövevényhez. Az édes­anyja ölbe veszd és azt mondja: — Húsz év van a legidő­sebb fiam és Jucika között. , András nemrég szerelt le, egyetemre jár, matematikus lesz. Péter 19 éves, most szolgál a honvédségnél, őt is felvették az egyetemre. Do­mokos 18, Gergely 16 éves. A fiúk után lányok érkeztek. Anna 15, Magdi 13 évvel ez­előtt, és ez az apróság 7 hó­napja. Tudja, arra gondol­tam, hogy a nagyok egymás után kirepülnek majd a fé­szekből, s negyven éves ko­romra itt maradok egy szem gyerek nélkül. Azt pedig már nem tudnám élviselni. Ezért vártam nagyon Jucikát. Az asszony halkan mondja, szinte gyégyelli, hogy ő olyan boldog. De kérlel, ezt ne ír­jam le, mert attól tart, vala­mi rózsaszínű szirupos port­ré születik róla. — Pedig hát az élet egy­szerűbb, hétköznapibb — fű­zi hozzá — Napközben ugyanúgy dolgozom munka­helyemen, mint más asszo­nyok. Igaz, nekem kevesebb idő jut szórakozásra, tanu­lásra, s csak nagyon kevéssé izgatnak a divat változásai. De azon sem töröm soha a fejem, hogy vajon egyenrangú-e a nő a férfivel. Ez nálunk nem téma, nem probléma, a vá­lasz magától értetődő, az élet maga adja. — Végezetül még egy kér­dést: Szeretne még gyereket? — Azt hiszem igen, de majd meglátjuk mit hoz a jövő — mondja mosolyogva. E. L. íratlan k i váltságlevél Kenderes, felső cigányte­lep. Szabálytalan girbe-gurba közök, rendszertelenül épí­tett házak, kunyhók, putrik. Kutyák csaholnak, nekiron­tanak az idegennek, de csak három lépésről mennek acsarkodni. Kivágódik az egyik kunyhó ajtaja, a ter­Valami készül A Bódi család háza. Ve" randás, cseréptetős, valóságos palota egy putri mellett. Va­lamikor a putriból indultak. A fészerben Pannónia motor- kerékpár. A belső szobában kellemes meleget áraszt a hordozható cserépkályha Ha­talmas francia ágy, fölötte giccses szentkép. A földön, falon szőnyegek. A sarok- an nagyképernyős televízió. A lakásban tisztáság. A ház ura, a szolnoki épí­tőipari vállalatnál dolgozik, több mint tíz éve. A nagy családból már csak a serdülő lány van otthon, a többiek — hat fiú — már mind családot alapítottak, külön házban laknak. Az esti tévénézésre eljött a szomszéd is. ö Kis­újszálláson a víz és csatorna­mű vállalatnál dolgozik. Vi­szonylag jólöltözött. Saját be­vallása szerint nem keres rosszul, de most mérges, mert brigádját fagyszabadságra küldték. Óvatosan érdeklődni próbáltam, éreztetnek-e ve­lük valamiféle megkülönböz­tetést? Igyekeztem még azt a szót is elkerülni, hogy ci* ,Az alsó- és felsőtelepen minden munkabíró ember dolgozik. Állami vállalatok­nál, építőiparban, a víz- és csatornamű vállalatnál, a helyi tsz-ben. Álcád közöttük olyan is, aki már tizenkét éve tsz-tag. Nyáron a nők is eljárnak idénymunkára. — Egyre kevesebb a telepen a vályogvető, összesen hárman művelik ősi szakmájukat. A magyarok átvették tőlünk ezt a jól fizető munkát, A kenderesi cigányok va­metes asszony széles ívben zúdítja ki vödréből a szenny­lét. Sorban villannak fel az ablakszemek. Legtöbb he­lyen barátságos villanyfény. Valaki táskarádiót lóbál, tánczene foszlányai úsznak bele az esti szürkületbe. gány. Majdnem kinevettek. — Soha semmiféle megkü­lönböztetést én még nem éreztem a munkahelyemen amiatt, hogy cigány vagyok, mert hát az vagyok — mondja Bódi József. Tavasszal, távol a cigány­teleptől új házat kezdenek építeni, már együtt van az anyag. A háziasszony meg­mutatja a tervrajzot, milyen lesz. Három szobás, veran- dás, fürdőszobás szép nagy családi házat terveznek, hi­valkodó piros cseréptetővel. Talán valóra válik az a vá­gyuk is, hogy közművesítik telküket. Az asszony öröm­mel újságolja: magyar szom­szédunk lesz! A cigányteleptől körülbelül 500 méternyire már készen áll néhány ház, máshol meg az építőanyag várja a jobb időt. Valamiféle cigány­arisztokrácia alkotna itt kü­lön szigetet? Kiszakadva múltjának keserű színhelyé­ről, a cigánytelepről? Igaz­ságtalanság lenne ezt állíta­ni, ha csak Bódiék sorsát néznénk. lami mást akarnak, mintami eddig volt. Azt az utat jár­ják, ami kifelé visz a cigány­gettóból. Őseik valamikor megbecsült szakemberek vol­tak, csengőöntők és fúró-ké­szítők. A kenderesi cigányte­lep mostani lakóinak egy vágya van: emberi módon élni, emberi körülmények kö­zött. Közülük sokan jól tud­ják, hogy ennek csak egyet­len járható útja van, a munka. K. Gy, Lioiilizált málna és eper A liofílizálás, a fagyasztva szárítás a legkorszerűbb tar­tósítási eljárás. Lényege, hogy a fagyasztás idején különle­ges berendezéssel elvonják az alapanyagokból a vizet. A lioiilizált élelmiszer tápérté­két, vitamin- és aroma tar­talmát kitűnően megőrzi. A száraz anyag porítva kerül forgalomba. A magyar hűtőipar vezetői az NSEK-beli Wulff céggel tárgyalásokat folytattak több- ezer dollár értékű liofilizáló berendezés megvásárlásáról. A nagyértékű berendezést a győri hűtőházban szerelik fel és előreláthatólag az idei Bakony-alji málna termés egyrészét és jelentős mennyi­ségű epret már a fagyasztva szárító berendezéssel dolgoz­zák fel. SIKLÓ ÉS KÖTÉLPÁLYA A főváros új látványossá­gának ígérkezik a budavári sikló és a jánoshegyi kötél­pálya. — A sikló helyreállításá­val a főváros kedves szín­foltját kapja vissza, amely ugyanakkor fontos eszköze lesz a vár tömegközlekedé­sének is. Naponta várhatóan körülbelül tízezer utast szál­lít. majd le és fel a sikló. A szakemberek állásfoglalása szerint a siklót modern for­mában kell helyreállítani, az állomásokat pedig úgy kell megépíteni, hogy beleillesz­kedjenek a műemléki környe­zetbe. A több mint 18 millió fo­rintos beruházást előrelát­hatólag 1973-ban fejezik be. Légvonalban több mint 1000 métert „repülnek” majd a jánoshegyi kötélpálya uta­sai. A forgalmat összegen 115 két személyes szék bo­nyolítja majd le. Az uta­sok 10—12 perc alatt érnek fel a hegyre, s utazásuk alatt egy alkalommal a földtől ki­lenc méterre „távolodnak’!. Csők három a vályogvető Próza a pódiumon Ülést tart a MTESZ A Műszáki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Szolnok megyei szervezete március 6-án dél­előtt 9 órakor kibővített vá­lasztmányi ülést tart az MSZMP Szolnok megyei bi­zottsága székhazának föld­szinti tanácstermében. Jávor Nándor elnöki meg­nyitója után Tóth János, az MSZMP Szolnok megyei bi­zottságának titkára tart elő­adást „Az MSZMP KB tu­dománypolitikai irányelvei, a tudományos egyesületek megyénk gazdaságának fej­lesztésében” címmel. Szolnok megye 1970—75. évi tervének főbb célkitűzé­seit Soós István. a megyei tanács vb elnökhelyettese is­merteti, majd Madarász Ti­bor, a MTESZ Szolnok me­gyei szervezetének titkára beszámol az 1969. évi mun­káról és az 1970. évi tervről. A számvizsgáló bizottság beszámolója, majd elnöksé­gi és választmányi tagok kooptálásá után a jelenle­vők hozzászólásaival és ha­tározathozatallal zárul az ülés. Az elmúlt év két leg­nagyobb regénysikere Kar­dos G. György és Konrád György nevéhez fűződik. Mindkét író első megjelent regényével aratta a megér­demelt sikert. Az „Avraham Bogatir hét napja” — Kardos G. György regénye — Palesztinában játszódik 1947 nyarán. Hő­se egy Harkovból Palesztiná­ba vándorolt zsidó paraszt, aki Izrael állam születésének zűrzavaros időszakában. a szenvedélyek elszabadulása közepette megkísérli, hogy saját józan erkölcsi nor­mái szerint éljen, a regény — történelmi háttérként — utal azokra a politikai viszo­nyokra is, amelyek végül az 1956-os és 1967-es .arab—iz­raeli háborúhoz vezettek. A szerző újabb regényét „Sa­sok a porban” címmel az Üj írás közli folytatások­ban. Ez a történet is Palesz­tinában játszódik. Ezúttal egy arab fiú központi alak az író elsősorban az ő sze­mével láttatja az eseménye­ket. Konrád György regénye „A látogató” szintén igen nagy sikert aratott és egy- útal élénk vitát is kavart. Hőse a társadalom „mély ré­tegeibe” ereszkedik — munkája kényszeríti erre — elesett, szerencsétlen emberek és lumpen elemek közé. Re­génye híradás társadalom perifériájára szorultakról. Az ábrázolás módszere mellett a témaválasztás újszerűsége is közrejátszott abban, hogy a regény megjelenése nyo­mán olyan élénk vita bon­takozott ki. A két prózaíró március 6- án Szolnokra látogat és fél hatkor a megyei könyvtál' olvasótermében találkozik az érdeklődőkkel. A szerzőket Réz Pál irodalomtörténész mutatja be. Fejek és k rape kok A villany kialszik, elcsen­desül a nézőtér. (Ezúttal, a nagy érdeklődésre való te­kintettel, hétfőn este Szolno­kon nem az Árkád presszó pódiumáróL hanem a me­gyei művelődési központ nagytermének színpadáról indult útjára a vers és a próza.) Kétségtelen, intimebb han­gulatot kívánt volna ez a műsor. Amikor Gordon Zsu­zsa színre lépett, még en­nek a furcsa hangulati el­lentmondásnak a feszültsé­ge érződött a négyszázfőnyi — többségében fiatalokból álló — közönség körében. Az elsőnek felhangzó vers csak fokozta ezt a zavart. Fürtös fejek, etűd két té­telben. Garai Gábor verse tört utat először. „Fürtös hajú, ringó-csípőjű fiúlc és két dimenziós, lapos-mellű, csontos térdű lányok bolyongnak utcáinkon krisztusi gesztusokkal...” Mocorgás, tétovázás han­I gulata áramlik lassan a né­zőtéren. „...a fiúk kezében olykor fölvonit az elektromos gitár.” Mintha mosollyá oldódna a feszültség. Aztán a versnek a jövő egyik variációs lehetőségét vázoló része következik: „és nekünk szemünk se rebben majd, ha látjuk, hogy ivadékaink Itözül a lányok állát növi be naponta a borosta A márciusi művelődési programban sok megemléke­zés és az évfordulókat mél­tató előadás hangzik el. Hat előadást szentelnek a Tanácsköztársaság emléké­nek, q felszabadulásról és az eltelt, 25 év történetéről pedig hét előadást rendez­nek. A Termelőszövetkezeti Akadémia keretében a Le­nin Tsz-ben a legkülönfé.-. lébb előadásokat hallgathat­ják az érdeklődők, általános közgazdaságtani témáktól egészen « termelés egy-egv szűkebb területének legfon­tosabb elméleti kérdéséi« Az egyéb ismeretteriesztfl előadások között különös ér­deklődésre tarthat számot dr. Bankó Mátyás egyetemi — sörtéiken peng o villany- borotva” Most már felcsattan a ka­cagás. itt-ott hangos horka- nás, mint óraközi hepaj-ne- vetés. Aztán egyszerre csend kö­vetkezett! Jött a második tétel. Hiszen ez nem tréfa! A London, Stockholm. Ná­poly utcáin bolyongó nőies fiúk és fiús alkatú lányok léte eleven, szemlátomásnyi tiltakozás; ellent kell állni minden háborús uszításnak! „ntép ha megrakjátok a máglyát, akkor is, úgy állunk majd ott, a rőzse- rakáson némán.' mint hím-szüzei Orleans-nak.’' Igén, így indult a műsor! Ahogyan bevallott célja volt; tükröt tartani az if­júság elé. Az irodalomnak tükrét. Milyen a mai ifjú­ság? Pontosabban; hogyan vall korunk nemzedékéről a jelenkori magvar irodalom? Simonffy András kitűnő el­beszélése, a csupasz idegen, majd Simái Mihály, Ratkó József. Váci Mihály, Soós Zoltán. Ladányi Mihály, Nyerges András egy-egy ver­se következett. Irodalom, közéleti, társa­dalmi kérdésekről folyó esz­mecsere, ankét, klubest? Mi ez valójában? Mindez együttvéve az Irodalmi Szín­pad Fejek és krapekok című műsora. Sorra vetődnek fel újabbnál-újabb kérdések; a fiatalok életében új törvé­nyeket írt az élet, „de régi az ítélet” még — figyelmeztet Baranyi Ferenc egyik verse. És ismét Soós Zpltán intő szavai: dolgozni, harcolni kell, ezt tanuld meg. ifjúság! „Az ország nem gebines bor­docensnek és Bodnar Ist­ván, a Népművelési Intézet munkatársának a vezetésel­mélettel foglalkozó előadá­sa. Mindkét rendezvényt 19- én tartják a művelődési központban 16 és 17 órakor. A művelődési központ ter­veiből még két érdekes programot említünk, a már­cius 17-i táncdalestet, amelyen a Hungária zenekar szerepel és a 22-i klubestet, amelyen veterán találkozót tartanak. Március 15—22. között az ipari tanuló iskola kiállí­tást rendez. 21-e után pedig a Tanácsköztársaságról lát­hat kiállítást a közönség. A programot a szakkörök, klubok, tanfolyamok foglal­kozásai egészítik ki. Magyar vitamingyár Indiában Jól halad annak a nagy gyógyszerüzemnek az építé­se. amelyet a kőbányai gyógyszerárugyár közremű­ködésével létesítenek Indiá­ban — ezzel a hírrel érke­zett haza a helyszínről Pil- lich Lajos, a gyár műszaki igazgatóhelyettese. Az üzem indiai—magyar közös vállalkozásként Guja­rat tartományban, Bombay- től mintegy 300 kilométer­nyire, Vapi községben épül. Az épületeket a magyar szakemberekkel egyetértés­ben indiaiak terveztek és építik, az üzem fölszerelését pedig az eredeti, szabadal­mazott magyar technológiá­hoz szükséges berendezé­sekkel magyar szakemberek készítik elő és a berendezé­sek egy részét is Magyaror­szág szállítja. A jövő év elejére elkészü­lő üzem az eredeti tervek szerint, évente 50 kilogramm B—12 vitamin előállítására lesz képes. GAZDAG PROGRAM KUNHEGYESEN > dély. és nem Orchidea-bar! Később, kifelé jövet egy szemüveges, tartózkodó öreg­úr csóválta fejét; „Nem ér­tem. mit akart az az egész műsor mondani...” Szerencsére a fiatalok. — a műsor végén újra és új­ra felcsattanó tapsból bizo­nyossá vált — értették. Gor­don Zsuzsa, Telessy Györgyi, Fodor Tamás, Dőry Virág. Madaras József kitűnő szí­nész egyénisége, Somhegyi György. Verdes Tamás, va­lamint Dénes Margit songjai jól tolmácsolták a műsor- szerkesztő Baranyi Ferenc elképzeléseit és napjaink iro­dalmának üzenetét (Legfel­jebb azt nem értették: o műsorvezető Baranyi Ferenc távolmaradásával, illetve an­nak ellenére is, —-a költő mint a műsor megkezdése­kor közölték, külföldi dele­gáció fogadásán vesz részt, s nem jöhetett Szolnokra, — hogyan sikerülhetett mégis ilyen jól ez az est? Műsor­vezető nélkül?) (CS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom