Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

1970. március 2Ö. SZOLNOK MEGTE! NBPLAP 9 Két évtized után A kitüntetett túrke vei Vörös Csillag Tsz Iskolás gyerekek tanuljak, a felnőttek még jól emlékez­nek rá, milyen múlhatatlan dicsőséget tudhat magáénak a magyar szövetkezeti moz­galomban Túrkeve. Hazánk e városának határában tet­ték ki .elsőnek a táblát: szö­vetkezeti város. Az ország első szövetkezeti városául 951- ben. Hosszú időn át a példa­adó is volt. Népes küldött­ségek járták, államférfiak, közéleti vezetők, tudósítók a világ minden részéről, egyéni parasztok a Dunántúltól a Nyírségig jöttek megnézni, hogy élnek az ország első szövetkezeti városának lakói. Aztán egy évtizedes vívódás után az egész ország a túr- kevei utat követte. S már nem kellett messzire utazni példáért, s Túrkeve egykori nagy híre megfakult kissé. A ma emberének, s min­den ezután következő idők emberének is mindig érdekes lesz azonban mire vitte, ho­va tart az első szocialista város? S annak ia első ter­melőszövetkezete, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel, a legmagasabb kollektív el­ismeréssel' kitüntetett Vörös Csillag Tsz. A Lippe tanyai tizenegy A nagymúltú szövetkezeti városban a Vörös Csillag Tsz-é az érdém, hogy tagjai elsőnek választották a közös gazdálkodás addig ismeretlen módját. Ez 1948 októberében történt, a • pontos dátumra már nincsenek is emlékek. A még élő alapítók emlékezete v pedig nem nyúlik már odáig. Az bizonyos, hogy a ma is meglévő Nagy Sándor tanya közelében a Lippe féle föl­dön száztizenhárom holdon tizenegy ember vágott az új útnak. A mai ötvenes istálló és a sárga baromfitelep te­rülete volt ez. A tizenegy alapító — id. Borics István, Gress János, K. Tóth István, Ducza Lajosné, id. Molnár János, Hajós István, Tóth Mihály, Vad Lajos, Gönczi Sándor, A. Nagy Antal — úgy döntött, Gönczi Sándort választja elnöknek. A szö­vetkezet akkori gazdasági felszerelése egy kettős lófo­gat, néhány eke, fogas és ekekapa volt mindössze. Ez egyben azt is megmutatja, hogy a tsz mind a tizeriegy alapító tagja agrárprolltár, új földhözjuttátött ’ sorából került ki. A szövetkezetnek 1949-ben már hatvanöt tagja és 470 hold területe volt. Csatla­koztak hozzá a rizstermelő társulások, az úgynevezet vad csoportok is. Ilyen rizstermelő táblás csoporttal Vad And­rásnak a megyei pártbizott­ság mostani osztályvezetőjé­nek elnökletével működő tszcs-vel egyesült először a szövetkezet. Majd a Dani ta­nyával szembeni Csorbái la­poson gazdálkodó Lenin Tsz, Barta Mihály, s a Szabó Ist­ván elnökletével működő Kossuth Tszcs is a Vörös Csillaghoz társult. Legvégül 1960-ban a Dózsa Népe Tsz egyesült a Vörös Csillaggal, amelynek elnöke a Vörös Csillag Tsz mai elnöke Szur- csik István volt. Így 1960- ban ki is alakult a végleges üzemhatár, amely egész pon­tosan 11 643 hold. A Vörös Csillag Tsz szik­földön gazdálkodó szövetke­zet. Birtokának egyharmada a túrkeddi, a kábái, a pásztói, a templomzugi, a kórézugi határrészek — kimondottan kietlen kunsági szikföldek. Jó termőföldje a Nagy ta­nyai részen és Szeles háton van a szövetkezetnek. E nagy határ magában foglalja az egykori Lityi Debreceni ura­dalom, a Nagy Sándor, a Kiss ügyvéd, a Zselonka csendőrtiszt, a Hadadi Dani féle birtokokat, a volt kis, középparaszti és újgazda föl­deket. Mint a szatócsboltban 1951-ben a Vörös Csillag Tsz volt az ország legna­gyobb termelőszövetkezete, tagjainak száma akkor az ezret közelítette. — Akkor azonban még csak méretei­ben volt nagyüzem. A búza termésátlaga 1952-ben pél­dául 8.7 mázsa volt holdan­ként, a tavaszi árpa 7.8, a kukorica 4.6, s a cukorrépa 47 mázsás holdankénti át­lagtermést adott. A felfutta­tott hatalmas területet kézi erővel, a szövetkezeti tagok nem tudták rendesen megmű­velni, nem voltak képesek idejében betakarítani, s így a hozamok kirívóan alacso­tig is kinn maradtak, míg a munkát be nem fejezték. — Napi tíz—tizenkét órát töl­i Íven nagyságú szarvasmar­hatelep sehol nem volt ak­kor még az oszágban. A sző- . vetkezeti táblákat ma is meg­lévő erdősávok — összesen mintegy 80 hold területen — övezték, s 1953-tól már ara­tógépek és kombájnok dol­goztak a szövetkezetben. Az akkori időkben mindenki es­küdött a silóbeton-gödör rendszerre, s ez is Túrkevén volt található. Vásárnaponként vonatok­kal, autóbuszokkal jöttek a parasztküldöttségek az or­szág minden részéről nagy­üzemet látni Túrkevéré. Volt olyan, szombat, vasárnap, hogy párosával álltait a ponyvás teherautók a - szö­vetkezeti székház udvarán. Lovas Lajos bejáratos volt az ország vezetőihez, s bár­mit kért. mindent megka­pott a tsz. Ami abban az időben újnak számított a magyar mezőgazdaságban, azt mind a Vörös Csillag Tsz-ben próbálták, kísérle­tezték ki. Sok minden nem vált be, de mind pénzbe ke­rült. Ez az időszak nem egy túrkevei ' emlékezetében úgy éh hogv akkoriban. Vés- kával tolták pénzt a Vörös Csillagba. Valójában arról volt szó, hogy a Vörös Csil­lagnak mutatni kellett va­lamit. Azt is, hogy a szö­vetkezetben jobban élnek. Csakhogy ennek nem voltak még meg a feltételei. Ám. miután rossz visszhangja lett volna annak, ha egy tsz-tag azt válaszolja történetesen a Dunántúlról idelátogató egyéni parasztnak, hogy már két éve nem vágott hí­zót, azt is adni kellett lS49-ben például zárszám­adáskor hízót osztottak a szövetkezetben. Gyűlt, gyűlt a hitel. Az ötvenes évek túrkevei hírességei közé tartoztak a női traktorosok is. A Vörös Csillag Tsz-ben híres trakto­ros lány volt Bíró Mária, Csík Teca, Török Lidi, pety- tyes kendőben, kék overáll- ban vezették a kormos trak­torokat. Sőt, az ország első női főagronómusa Szilágyi Sándomé is a Vörös Csillag Tsz-ben, dolgozott 1950-től két esztendeig. A tagok úgy emlegetik, kardos menyecs­ke volt, a férfiak is hallgat­tak szavára. 1951-ben együtt vette át a Parlamentben a Kossuth-díj kitüntetést Lo­vas Lajos elnökkel. A két Kossuth-díjon kívül az a megtiszteltetés is érte ha­marosan a Vörös Csillag Tsz-t, hogy az országban el­sők között, Szolnok megyé­ben elsőnek 1954-ben el­nyerte a Munka Vörös Zász­ló érdemrend kitüntetést. Ebben az időben az or­szág. a párt vezetői is sű­rűn megfordultak a szövet­kezetben. Járt náluk Gerő Ernő. Marosán Györgv, Czi- r.ege Lajos, Erdei Ferenc, Losonczi Pál, Bebrits La­jos és dr. Münnich Ferenc. A már elhunyt utóbbi két vezető túrkevei látogatásá­nak megvan a maga kedves, külön, története. Bebrits Lajos, mint közle­kedésügyi miniszter teljes egészében vasúton tette meg 1953-ban az utat Budapest­től a Vörös Csillag Tsz ha­táráig. Kisújszállás hatá­rában Lovas Lajos elnökkel ültek fel a kisvasúira, ame­lyet akkor kapott a szövet­kezet. A túrkevei Vörös Oríllng Tsz vasútjanak el­ágazásai voltak a Nagy ta­nyán, a Dani tanyán, a magtárnál. Ezenkívül repü­lővasút is tartozott hozzá, amel]ret bármikor odatele­píthettek, ahol éppen szük­ség volt rá. A Vörös Csillag Tsz külön vasútja a tsz-ta- gok ki- és hazaszállítására és termény szállításra éöült. Sokáig nagvon korszerűnek bizonyult, 1967-ben azonban felszámolták, miután a szö­vetkezet gépesítése előreha­ladt, s más gyorsabb, köny-. nyebben. mozgó járművek vették át a szolgálatot Országos, nagy lakodalom Dr. Münnich Ferenc, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány egykori elnöke, 1958 decemberében: a lures kilences szövetkezeti lakodalom tiszteletbeli nász­nagya volt Gönczi Lajos, akkori elnök és Nagy Sán­dor párttitkár társaságában adó közös gazdasága volt s ezért a terméshozamokban is mutatnia kellett valamit. A termésátlagok nőttek, azt azonban senki nem vizsgál­ta. milyen áron. A gazda­ságtalan termelés. a meg­alapozatlan jövedelemosz- tés megbosszulta magét A Az 1970-ben felépülő szakosított sertéstelep nyak voltak. A szövetkezet akkori termelésére a nagy­üzemi méret ellenére az el­aprózottság volt a jellemző. Hiszen még 1954-ben is bú­zát, őszi árpát, tavaszi árpát, zabot, kukoricát, rizst, gya­potot, mustárt, cirkot, szu- dáni füvet, koriandert, bük­könyt, borsót, szegletes led- neket, babot, lencsét, lucer­nát, vörösherét, somkórót, biborherét, kendert, lent, olajlent, napraforgót, rici­nust, dinnyét, paprikát pa­radicsomot, tököt, sárgaré­pát, padlizsánt, petrezsely­met, uborkát, káposztát, sa­látát, karalábét, vöröshagy­mát, fokhagymát, burgonyát, olaszperj ét, juhesenkeszt ter­melt a szövetkezet. A felsorolás is elképesztő. Arról nem is szólva, hogy a megfelelő gépek hiányoztak. Ebben az időben a szövetke­zet elsősorban a nyolcvan pár lófogatra támaszkodott, amelyet a Nagy Sándor ta­nyában vontak össze egy helyre. Az akkori helyzetbe beleélve magunkat, a regge­lente kivonuló temérdek ló valóban nagyüzemi látványt keltett. Valójában akkor még a tsz-tagok gyalog jártak ki a 12 kilométerre lévő Dani tanyára, s aratáskor egy hé­töttek akkor a munkában a tsz-lagok, s nagy megköny- nyebbülést jelentett, amikor 1952-ben Lovas Lajos, a szö­vetkezet akkori elnöke egy­szerre hetven kerékpárt ho­zatott a tsz tagjainak. Lovas Lajos Idején Lovas Lajos, a nemrég el­hunyt szövetkezeti vezető a magyar szövetkezeti mozga­lom, neves, kiemelkedő alak­ja volt. Túrkevei ötéves — 1949—1954 — elnöklete ide­jén fürdött országos hírnév­fényben a Vörös Csillag Tsz. Utólag nézve már könnyeb­ben megítélhetjük, miről is volt szó. Méreteinél fogva a túrkevei Vörös Csillag Tsz reprezentálta cikkor a magyar szövetkezeteket. Igaz, hogy ma 270—300 holdas a tábla­nagyság a Vörös Csillagban, az akkori 90—100 holddal szemben, de akkor az egész or­szágra jellemző néhány hol­das parcellák ellenében ez nagyon nagy dolgot jelen­tett. E szövetkezetben egy helyen, a Nagy tanyában 400 szarvasmarhát tartottak, — s Csider Imre, a nagyhírű túr­kevei vőfély hívta meg dr. Münnich Ferencet. Az em­lékezetes nagy lakodalmon Bocskai Imre Szabó Julian­nával, Gyenge Imre Szabó Erzsébettel, Koós Béla Szi- lágvi Heginával. Balogh Zsigmond Garaguj Margit­tal. Borics István Farkas Eszterrel, Kerekes Imre Far­kas Rózával, Takács József Szőke Zsuzsannával, Pusz­tai Károly Balogh Eszterrel és Kovács György Takács Emíliával kötött házasságot. Közülük Pusztai Károly, •Gyenge Imre. Koós Béla és Bocskai Imre tagja még a szövetkezetnek. Hamarosan ismét országos visszhangot kiváltó esemény következett a Vörös Csillag­ban. 1961-ben akkor még kí­sérletképpen Túrkevén vet­ték át elsőinek a gépállomás traktorait, munkagépeit a s^öv—tk“re^;ek. az egész mezőgazdaságban be­bizonyosodott. hogy' ez a helyes, a járható út. Körülbelül erre az időre esik azonban a nagy buk­fenc kezdete is. A Vörös Csillag Tsz az ország példa­Vörös Csillag Tsz tagjainak akkori jövedelme magasabb volt a megyei átlagnál, ter­melési eredményeik vi­szont alatta. Látszott, hogy ez nem vezet ióra. Abban, az időben is felszólaltak már szövetkezeti tagok ez ellen. Azonban az a szólás járta, a fa tetejét kell megcéloz­nunk, s akkir biztos eltalál­juk a derekát. Egyik évről a másikra vegetált a szö­vetkezet abban az időben kelt szárnyra: aki időt nyer, életet nyer. Az időt azonban nem lehetett 1964-nél to­vább húzni. Akkorra majd 32 millió forint adóssága lett a szövetkezetnek. Minden baj kiütközött A tagjövedelem 1963-ban már 17 ezer 200 forint volt sze­mélyenkénti átlagban, s ak­kor egyszerre 12 ezer 900 fo­rintra zuhant vissza 1964-re. Csak így tudták elkerülni a mérleghiányt. A szövetkezeti vezetők egy része elment a tsz-ből, s százharminc tsz- tag is kilépett a közös gaz­Négyen az alapítók közül: Borics István, Hajós István, K. Tóth István és Gress János Ekkor került a szövetke­zet élére a 1113 is elnökként dolgozó Szurcsik István, lengyel ösztöndíjas agrár­mérnök és Tóth Sándor íő- agronómus. Az új szövetke­zeti vezetők, a kommunis­tákra, s a legszorgalmasabb szövetkezeti tagokra tá­maszkodva hozzákezdtek a Vörös Csillag Tsz megszilár­dításához. A szövetkezetnek három pártszervezete, két- százkilenc párttagja van, s 1962 óta pártbizottság irá­nyítja a kammunisiták mun­káját. Velük egyetértésben, a korábbi illúziók feladásá­val először is egyszerűsítet­ték a termelésszerkezetet, s rátértek arra, hogy csak azt termeljék, ami náluk gazda­ságos. Sokat jelentett, hogy a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya e tsz-ben fel­oldotta az akkor még min­denhol kötelező tervelőírá­sokat, s hozzáj árult: a szövet­kezet maga válassza ki, mit akar termelni. Az első évek kibontakozá­sában sokat segített hogy az állam elengedte a szövet­kezet hitelállományának azt a részét, amire nem volt fedezet Jó esztendő is kö­vetkezett, s így történhetett meg, hogy már 1965-ben 3 ezer forinttal magasabb sze­mélyi jövedelmet tudott osz­tani a szövetkezet. S ezt már nem fedezietnélküli hitelből, hanem a termelés bővülésé­ből. Azt vallják a szövetke­zet vezetői; a legtöbbet az­zal nyertek, hogy igyekeztek szót érteni az emberekkel, s megvalósult a szövet­kezeti demokrácia. A Vörös Csillag Tsz-ben azóta is hagyomány, mint mondják, ettől nem is akarnak eltér­ni, hogy ami a tsz-ben tör­ténik, arról a szövetkezet minden tagja tudjon, ismer­je, véleményét elmondhassa. A tagok joga, hogy bíráló szóval is illessék a vezetők munkáját, s az is gyakor­lat, hogy a munka során a szakvezetők kemény fegyel­met tartanak. Brigádgyűlé­seken,, kisgyűléseken vitat­ják meg a szövetkezet sor­sára nagyobb dolgokat. Az utóbbi időben egyre több nagyjelentőségű köz­ügyről döntöttek együtteséül a Vörös Csillag Tsz tagjai. Ismét felfelé Miután az épületek és a gé­pek elhasználódtak, 1968-tol hozzákezdtek ezek korszerű­sítéséhez. A géppark felújí­tására egyelőre évi 2 millió forintot tudnak költeni, s ezzel az ütemmel előrelát­hatóan 1973-ig fejezik be a géppark korszerűsítését. E tervükbe illően 8 millió fo­rintból korszerű gépműhelyt építenek a Nagy tanyán, amelynek járulékos épületei — üzemanyagtároló. kocsi mosó — már épül. A szö­vetkezet vállalkozása a sza­kosított szarvasmarhatelep építése a Nagy Sándor féle tanyán, amelyet 18 millió fo­rintból teljes egészében sa­ját erőből teremtenek elő. A 426 férőhelyes szakosított telepen teljesen gépesítenek mindent. Ezt a TÖVÁLXral építtetik, amelyet a három túrkevei tsz együttesen tart fenn. Ennek építése ebben az évben indul. Míg a szakosított sertéste­lep. a volt Dózsa Népe fial­tató helyén ebben az évben el is készül. A 24 millió fő- rintos beruházásba 1968-ban kezdett a szövetkezet szin­tén teljesen saját erőből, s ez 5 ezer hízót bocsát majd ki évente. Az utóbbi évek­ben évente átlagosan 5—6 millió forintot költ fejlesz­tésre a szövetkezet. Megszi­lárdulását mutatja. hogy 1970-re 9 millió forintra szaporodott a biztonsági tar­talék. míg 1965-ben 980 ezer forintja volt csak. Négy év óta a szövetkezet semmiféle címen, hitelt nem vett fel. s a visszatérítendő hitele csu­pán 919 ezer forint jelenleg. Miután a szövetkezetnek majd másfélezer hold lege­lője van, a következő lépés, ahogy anyagi erejükből te­lik, a juhtenyésztés korsze­rűsítése lesz. Ebbe beletar­tozik a gépi fejes, a gépi nyírás, a juhok nagyüzemi fürösztésének megvalósítása is. A tsz-nek 1600 anyajuha van. de ezt a számot nö­velni akarják. A Vörös Csil­lag Tsz most már évente 70 millió forint termelési érté­ket állít elő. s amíg 1965- ben a termelésre fordított minden 1000 forint után csak 1013 forint volt a ho­zamérték, 1969-ben már 1411 forint. Bizakodó tagjai azt mond­ják, a közepes földrengést már kibírná a tsz. Tréfás megfogalmazás ez persze, de jól mutatja a szövetkezet megerősödését, hogy egyre inkább megtalálják számí­tásukat a fiatalok. A tsz-ben negyven év körüli a dolgozó tagok átlagéletkora, s ez a megyében is nagvon jó ered­ménynek számít. A szövet­kezet nem szűkmarkú a fia­talokkal szemben, az MHSZ alapszervezeten, a nőbizott­ságon kívül jól dolgozó KISZ szervezet működik a közös­ben. Igényeik kielégítésére ifjúsági klubot rendezett be 69-ben 60 ezer forintból a tsz. a szövetkezet több mint száz tagja járt mér a Szov­jetunióban a fez költségén. Évente átlagosan tíz—tizen­két legjobban dolgozó taz- tagjukat jutalmazzák ezzel. Egyre több jut a kulturális kiadásokra, a munka után tanulók támogatására. Az egymásután megvaló­suló nagy beruházások mel­lett szépen emelkedik a kö-’ zösből származó jövedelem. A mostani zárszámadáson már 28 ezer 470 forint volt az évi átlag, ami 104 forin­tos napi keresetnek felel meg. A megerősödés útját járja a túrkevei Vörös Csil­lag. Ismét elfoglalja helyét, nemcsak a megye . legna­gyobb. hanem a szépen fej­lődő közös gazdaságai so­rában is. bei ­4 I ( A tanulópénz után kus időszak volt ez. A Vö­rös Csillag Tsz-ben min­dent újra kellett kezdeni. daságból. Az emberek el­vesztették bizalmukat a szö­vetkezet iráni. Nehéz, kriti-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom