Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

1970. március 13;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

Munkásasszonyok

falun

Jászladé «/ban két termelőszövetkezet. az ÁFÉSZ és a ktsz képviseli a munkaTalálkoztam egy asszonynyal, aki öt’hónapja dolgozik a ktsz-ben. Első gyermekét várta, amikor egészség- ügyi okokból kénytelen volt megválni előad munkahelyétől. az állami gazdaságtól. Nem kapott gyermekgondozási segélyt a második gyermekéveti sem, hiszen nem volt munkaviszonya. Érthető örömmel fogadta hát, hogy B ktsz-ben dolgozhat. A kicsit sikerült is elhelyeznie a bölcsődében még tavaly, de öröme nem lehetett telAsszonyok munkapad mellett

rilis 4” brigád több éves

A jászladányi Vegyes Ktsz háromszáz embernek ad munkát a foglalkoztatottak csaknem fele — száznegyven •— nő.

Játékok, kémcsőállvány, bútorpánt. táskazár, orvosi műszer — ime néhány a 170 féle fém- és műanyag tömegcikk közül, amelyet a fürge ujjú jászladányi asszonyok készítenek. Végeznek asztalos munkát is. A csiszolókkal és o svalnizókkal (kémén yfázás) beszélgetek. Az asztalosműhely enyvsza- gú. poros levegőjében napi 8 órát állni nem lehet köny- nyű. Mégsem panaszkodik egy asszony sem. örülnek, hogy dolgozhatnák, Minden családban jól jön a második fizetés.

— Nagyon jó munkaerők ez asszonyok. Több türelmük van az egyhangú szériamunkához. mint a férfiaknak, hamar felfedezik az ügyes fogásokat, gyorsak és pereinek — mondja Túri István üzemvezető.

A fémipari részlegben brigádokat is szerveztek. A „Hámán Kató” brigád néhány napja alakult Az „ÁpOkos gazdák, szép eredmények, nagyszabású tervek

Szapporóban, Japán legészakibb szigetén minden évben megrendezik a hó-fesztivált. Hatalmas szobrokat emelnek, formáznak hóból. Az idei fesztivál legérdekesebb alkotása az egyiptomi Abu Simbel szoborcsoport mása volt. A 14 méter magas műhöz 12 600 tonna havat használtak fel. A fesztiválra a japán szobrászművészek 187 hószobrot készítettek. (MTI Külföldi Képszolgálat)

Milyen legyen a

í.

Á fegyvemeki ÁFÉSZ évek óta a törökszentmiklósi járás egyik legeredményesebben működő szövetkezete. Kereskedelmi tevékenysége kiterjed a környező községekre, Tiszabőre, örményesre és Szapérfalura, amelyekben tavaly összesen 64,5 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Ez jelentős — 3,1 millió forint — nyereséget eredményezett, csaknem egymillióval többet az 1968. évinél. A tagok nyereségrészesedése ebből 400 ezer forint. Az alkalmazottak és dolgozók bérfejlesztésére 84 ezer forintot fordítottak.

Növelik a forgalmat

A szép eredményeket kifejező számok hátterét vizsgálva néhány általánosan is hasznosítható tapasztalat adódik. A szövetkezet a hagyományos kereskedelmi ágazatokon kívül elsősorban újfajta szolgáltatásait fej leszti. Elektromos háztartási és hűtőgép javító szervizt nyitottak Fegyvemeken, amely már az első évben, 1969-ben több mint félmillió forintot forgalmazott. Sokan vették igénybe a szobafestő részlegük munkáját is. Az idősebb szövetkezeti tagok fog1 alkoztatására és keresetük kiegészítésére huszonnyolc asszonnyal készíttetnek különböző tésztaíéalkalmat mindössze. A születések ma sas száma ellenére „fogynak” a ladányiak

jes: a nagyobb gyerek csak az elmúlt hónapban fért be a százhúsz személyes óvodába. Csaknem egy évig kénytelen volt munkaidő előtt az egyik gyerekkel a bölcsődébe, a másikkal a nagymamához szaladni. — Egyedül! Férje ugyanis eljár dolgozni a községből, így a háztartás minden gondia az ő vállait nyomja. (Még jó, hogy helybéli „ nagymama... Sokan még ettől a lehetőségtől is elesnek.)

múltra tekint vissza: 1967- ben elnyerték a szocialista címet is. Valamennyi műhely közül ez a legcsendesebb, itt nem brummognak gépek, nem dörömbölnek kalapácsok, nem sikít „ fűrész. Reggel hattól délután kettőig tart a műszak. A „hosszú” délutánokon mégsem jöhet össze a brigád — a közös szórakozás helyett valamennyiüket a főzőkanál várja. Többségük férje mesz- szire jár dolgozni, csak ketten dicsekedhetnek azzal, hogy minden nap együtt van a család. Számukra köny- nvebb az otthoni „második műszak...”

Apa nélkül

—■ Szinte naponta érkeznek hozzánk munkát kereső asszonyok. Nehéz eldönteni, hogy kit juttassunk kereseti lehetőséghez, hiszen nincs olyan család, ahol ne kelne el az az 1100—1400 forint, amit a ktsz-beli asszonyok megkereshetnek Hiába, jelenleg száznegyven nőnél nem tudunk többet foglalléket, csigatésztát, eperlevelet. kis- és nagykockát. E melléküzemáguk tavalyi jövedelme 93 ezer forint volt.

Hitelmenfes

beruházások

A fegyvernek! ÁFÉSZ arról is ismert, hogy már négy éve semmiféle hitelt nem vesz igénybe, pedig az utóbbi hat esztendőben 8 millió forintot költött új beruházásokra, fejlesztésekre. A legjelentősebbek: a másfélmilliós költséggel épített fegy- verneki textilbolt, illetve a 800 ezer forint értékkel létesített vasüzlet, a tiszabői bolt és az örmény esi Ibolya presszó. Létrehoztak egy szállítóegvséget. itt a géppark fejlesztésére 300 ezer forintot költöttek. Közben felépült egy korszerű irodaházuk, gázcsere- és ÁFOR- telepük is.

Nagyszabású tervek

Érdemes írni terveikről is. Tiszabőn kétszázezer forintos költséggel egy új TÜZÉP-te- lep, illetve a település nagyságának és a lakosság igényeinek megfelelő ABC áruház építését kezdik meg az idén. Fegyvemeken a kereskedelmi bolthálózatot esy csemegebolttal akarják bővíteni, ugyanakkor átalakítják, korszerűsítik a helybeli cukrászdájukat is.

koztatni. Így is szűkösen vagyunk, kevés a helyiség. Az asztalos részlegünknél a zuhanyozót sem sikerült még tető alá hozni. Tavaszra talán elkészül — mondja Ga- valdik Mihály, a ktsz elnöke, aki egyike a jelenleg is itt dolgozó hat alapítótagnak. Régi jászladányi lévén nemcsak a saját portáján lévő gondok foglakoztatják:

— A községből másfélezer ember jár el dolgozni, A férfiak főleg kubikosnak szegődnek. Keresett emberek ők az országban, jól meg is fizetik őket — de mit ér ez, ha egész héten egyszer láthatják „ családot! Természetes, hogy aki teheti, elköltözik innen. Ha a feleségle sem tud helyben munkát vállalni, miért is maradjon — mondja. Mint tanácstag, azt is jól tudja, hogy egyelőre nem tudják megoldani a nők foglalkoztatását — s a férfiakét sem a faluban. Két évvel ezelőtt felcsillant a remény, a rákospalotai bőrdíszmű üzem felajánlotta, hogy fióküzemet nyit a községben, mert a ktsz-szel régi, jó kapcsolatuk volt Nem tudtak épületet adni számukra...

Így hát maradt minden a régiben: sok jászladányi

asszony egész héten a szabad szombatra hazatérő férjére gondol, miközben neveli a gyermekeit — az apa szerepét is magára vállalva.

örül, aki kap munkát. Ha munkát vállalhat Mert szűk már az óvoda, de a bölcsőde is. Érdemes lenne a helybeli gazdasági szerveknek gondolkodni azon. hogy (ha munkaalkalmak bővítésében nem is) ebben nem nyújthatnának-e több segítséget a községi tanácsnak. Megérdemelnék az aktívabb segítséget a helyüket mindkét műszakban férfiasán megálló ladányi asszonyok!

A törökszentmiklósi járási tanács segítségével és együttműködve a fegyvemeki Kossuth Tsz-szel a közeljövőben nagy vállalkozásba kezd az ÁFÉSZ, a 4-es számú főútvonal mellett 11 millió forintos beruházással egy szolgáltató bázist hoznak létre, amelyben többek között gépkocsi és elektromos gépjavító szerviz, valamint ÁFOR benzintöltő állomás is lesz.

Közös munka, közös érdek

E beruházásaik. illetve terveik végrehajtásában számítanak a tagok társadalmi összefogására és segítségére. Nem minden alap nélkül, hiszen már az örményesi presz- szó építésekor a helybeli KISZ-szervezet tagjai vállalták és végezték el a vízvezeték lefektetéséhez szükséges földmunkát. Segítettek a nyugdíjas szövetkezeti tagok is. A fegyvemeki vasbolt ugyanis egv olyan házilagos szövetkezeti építőbrigád kivitelezésében énült. amelyben nagyon sok idős tagjuk segéd-, illetve kőműves munkát v-'—ett.

Még iáé kívánkozik, hogy az ÁFÉSZ-ben hét szocialista brteád dolgozik, s tagjaik fele már Kiváló Dolgozó oklevéllel, illetve jelvénnyel rendelkezik.

H. M.

Utazom Szolnokon az 1-es buszon. Kora délután, a gyerekek most jönnek ki az iskolából. A sorompónál fel- szállnak vagy húszán. A busz zsúfolt, a gyerekek éhesek, szeretnének felfémi, hogy minél hamarabb hazaérjenek. Most oldódik bennük az iskolában töltött órák feszültsége. Mi tagadás, hangosak. Először a kalauznő szól rájuk. Félpercre elcsendesednek, azután újra kezdődik a zsivaj. Néhány felnőtt csatlakozik a kalauznőhöz. Egy férfi kivörösödött arccal kiabál, az öklét rázza. Szavai nemigen tűrik a nyomdafestéket. A gyerekek megszeppenve elhallgatnak. Még a suttogás is abbamarad. A kedélyek lssan megnyugszanak. Minden rendben van.

2.

Tanácstagi beszámolón arról van szó, garázs legyen-e az egyik üres telken, vagy játszótér. A tervek szerint a napos, jó fekvésű területre garázs épül, a játszóteret egy nagy épület mögé tennék, ahová nyáron is csak reggel hattól tízig süt a nap.

A megjelentek többségének kisgyereke van. Nem lelkesednek a tervért.

— Ha a lépcsőházban kiabálnak a gyerekek — mondja az egyik — azonnal kizavarják őket, pedig nincs hova menniük. Ha a tévé úgy bömböl, hogy megremegnek az ablatiok, az senkit sem zavar, de ha egy gyerek elkurjantja magát, rögtön felhördülnek a lakók.

3.

Mindenkinek szüksége van pihenésre. A felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt. A felnőtt munka után tévét néz, olvas, vagy valami kedvére való munkában keres kikapcsolódást. A gyerek játszik. Ehhez többnyire társakra van szüksége, ha pedig több gyerek összejön, az általában zajjal jár. A zaj viszont zavarja a felnőttek pihenését.

Nem a játszóterek hiányáról, vagy szegényes felszerelésükről akarok írni, ezt úgyis megteszik mások. Annak a türelmetlen, már-már gyerekellenes hangulatnak a kialakulása érdekel, amelyet nap-nap után tapasztalhatnak a gyerekek és a gyermekes szülők.

Sokakban talán ellenérzést kelt ez a kijelentés hiszen az állam rendszeresen hatalmas összegeket költ a gyerekek és a gyermekes szülők helyzetének megkönnyítésére. Ez azonban csak úgy válhat igazi segítséggé, ha találkozik a közvélemény türelmes támogatásával.

4.

Egy általános iskolás gyerek naponta legalább öt órát tölt az iskolában. Utána, ha bent ebédel, — s a dolgozó szülők gyermekeinek többsége bent ebédel — elfogyasztja az ebédjét, majd beül tanulószobára. Késő délután van, mire kiszabadul az iskola fegyelmezett légköréből, amelyben csak ritkán és rövid ideig van módja bizonyos kikapcsolódásra. Kétszeres erővel tör ki belőle az igény egy kis felszabadult mozgásra, játékra, de ismét csak egy sor tilalommal találja szembe magát. A lakásban nem lármázhat, a lépcsőházból. az udvarról — ha van — élőbb utóbb elküldi valamelyik csendre vágyó felnőtt. Az utcán nem csavaroghat, a parkban nem léphet a fűre, a játszótéren többnyire csak a kisebbek találnak szórakozást a hintán és a homokozóban.

— Mégis eltöltik valahogy az idejüket — mondhatná valaki.

J— Eltöltik, de nem mindegy, hogy hogyan. Nyugodtan, felszabadultan, vagy a sűrű tilalmak állandó áthágásával, örökös készenlétben, szembenállásban a felnőttekkel.

5.

Néhány évvel ezelőtt sokan megkongatták a vészharangot: Magyarország a népesség szaporodási ütemét tekintve a világ országai között az utolJászberény. Vasútállomás. Nem dohányzó váróterem.

Nagy tábla: „DOHÁNY”

(kis pavilon, cukorka, újság, cigaretta.) A nagy tábla aljában egy kis tábla: „tilos a dohányzás”. Óriási lépés n dohányzás elleni harcban! Benn meleg, de tilos a dohányzás, kinn hideg, de hurrá. itt a tavasz nemsokára Vegyek, vagy ne vegyek ’ Ha veszek, akkor rá is kellene vipá'ni. de ha nem lehet itt füstölni — füstölöggyerek?

sók közé került. A statisztika adatainak széleskörű megismertetése után megkezdődött vita — ha nem is volt mentes a túlzásoktól — alapjaiban hasznosnak bizonyult Sok olyan központi intézkedés született — elég csak a gyermekgondozási segélyre utalni — amely jó hatással volt a születések számának emelkedésére.

Miközben általánosan elfogadott elvvé vált. hogy több gyerekre van szükség, a köz- gondolkodásban alig történt változás, a gyermekkel szemben továbbra is megmaradt a türelmetlenség, a tilalomfák erdeje.

A tiszteletreméltó kivételtől eltekintve, még most is igen sok ember vallja — kimondva, vagy kimondatlanul — azt a nézetet, hogy legyen gyerek, de úgy, mintha nem lenne... Játszani, kiabálni „rosszalkodni’ menjen máshová, ahol nem „őt” zavarja. Legyen csendes, szavát se lehessen hallani, kerülje más gyerekek társaságát, igyekezzen minél kevésbé a felnőttek terhére lenni.

6.

A középkori pedagógia nem ismerte fel. hogy a gyermek személyisége más, mint a felnőtté. Ugyanolyan követelményekkel lépett fel vele szemben, mint a felnőttekkel. Mivel a gyerek ezeknek a követelményeknek nem tett eleget, gonosz kis felnőttnek tartotta, tilalmakkal vette körül, s a tilalmaknak erőszakkal szerzett érvényt.

A nagy pedagógus egyéniségek már régen felismerték ennek a nézetnek a tarthatatlanságát. kár, hogy tanításuk napjainkig sem vált igazán közkinccsé.

B. A.

tem magamban — akko* majd később is ráérek. Csak zörögne, meg csábítana. Aztán már láttam is a jövő dohányreklámjait: halálfej, két velőscsont, cigarettafüst Alatta: ..Őrült vagy? Bele- gebedsz! Megvetted már a napi méregadagodat?”

Ahogy így füstölögtem, fn--Hinnve bejött a vonat. Én rohantam, s elfelejtettem cigarettát venni.

— d —

Egy tábla margójára

•Kinőtt" óvoda