Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

XXI. évf. 61. sí. 1970. március 13., péntek. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara; 80 fillér VILÄG Az alumíniumipar tíz éves programja — Módosították a kisajátításra vonatkozó rendeletet—Közösnek számító háztáji munka R Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Mi rüsztertamács csütör­tökön ülést tartott. Meg­hallgatta a KGST Végre­hajtó Bizottságának február 24-tól 27-ig Moszkvában tar­tott 45. ülésszakáról szóló tájékoztatót A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány elfogadta a külügyminiszter jelentését a február 24. és 28. között Bel­giumban tett hivatalos lá­togatásáról A beszámoló sze­rint a belga külügyminisz­terrel folytatott tárgyalások őszinte, nyílt saaeülemban foly­tak és hozzájárultak ■ két enszág együttműködésének az európai biztonság megterem­tése érdekében történő elő­mozdításához Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács módosította a ki­sajátításra vonatkozó, 1965- ben kiadott rendeletéit, első­sorba a célból, hogy elő­mozdítsa a lakás- és üdülő­telepítéssel kapcsolatos te­le kell átási rendszerről szóló kormányhatározat egyes ren­delkezéseinek zavartalan vég­rehajtását. A nehézipari miniszter elő­terjesztés alapján a kormány megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette az alumíni­umipar 1971—1985. évekre szóló központi fejlesztési programját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnöksége és az érdekelt miniszterek előter­jesztésére a kormány foglal­kozott a háztáji állattartás fejlesztését szolgáló egyes munkaügyi és társadalombiz­tosítási kérdésekkel. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok háztáji állattartá­sálnak elősegítése érdekében úgy döntött, hogy közösben végzett munkának számít a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagoknak az a tevé­kenysége, amelyet a termelő- szövetkezettel kötött megál­lapodás alapján háztáji gaz­daságukban, szarvasmarha vagy sertés tartására fordí­tanak. Ezt a munkatevé­kenységet a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgál­tatások. a gyermekgondozási segély, valamint a tagoknak a termelőszövetkezettől járó szociális juttatások és ház­táji földjük szempontjából figyelembe kell venni. A beszámítás részletes szabá­lyait a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, illetve a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter állapítja meg. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­sét a népi ellenőrzés tavalyi vizsgálatai során szerzett ta­pasztalatokról. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az országgyűlés március 4—6 közötti ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat A kormány fel­kérte az érintett minisztere­ket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs­gálják meg a javaslatok meg­valósításának lehetőségét és tájékoztassák arról az or­szággyűlés elnökét és a ja­vaslattevő képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, Külkereskedelmi kapcsolat 140 országgal Az utóbbi negyedszázad alatt a népgazdaság legdina­mikusabb ága a külkereske­delem volt Az 1938-as statisztika Ma­gyarország külkereskedelmi partnereinek sorában 88 or­szágot sorol feL Jelenleg a magyar külkereskedelmi vál­lalatoknak 140 országgal van export—import kapcsolatuk. A magyar külkereskedelem a felszabadulás után, de fő­ként a legutóbbi évtizedben nagymértékben szélesítette kapcsolatait, exportpiacának rádiuszát. A szocialista országokkal a magyar külkereskedelem forgalmának kétharmada bonyolódik, és ennek felét a magyar—szovjet árufor­galom teszi ki. Az érvényben lévő 68 állam­közi, bankközi és egyéb hi­vatalos szerződés 89 országra terjed ki. Hosszúlejáratú ke­reskedelmi szerződés 30 or­szággal teremt alapot a hosz- szútávú gazdasági együttmű­ködésre. A szocialista orszá­gokkal egyöntetűen az 1966— 1970 évekre szóló hosszúlejá­ratú megállapodások vannak érvényben és most folyik az úíabb ötéves megállapodások előkészítése. Magyarország mind erőtel­jesebben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosz­tásba. 1938-hoz viszonyítva a ma­gyar külkereskedelmi for­galom több mint tizenhá­romszorosára emelkedett. Az export útján realizálódik a nemzeti jövedelemnek több mint egyharmada. A nem­zeti jövedelem és az export arányát tekintve Európában csupán a Benelux államok előzik meg Magyarországot. Hazánk exportrészesedési mutatószáma magasabb mint Franciaországé és Olaszor­szágé, s nem alacsonyabb, mint a külkereskedelemre ugyancsak ráutalt Svájcé és Svédországé. 1920 és 1939 között éves átlagban az ösz- szes kivitel 58.5 százaléka volt mezőgazdasági termék, az export további 13.7 szá­zalékát pedig a mezőgazda- sági ipar adta; a külföldön értékesített áruknak csupán egynegyedét képezték az iparcikkek, s ennek is mind­össze felét alkották a nehéz­ipari termékek. Jelenleg a kivitelnek csak­nem 60 százaléka ipari késztermék, mintegy 20 százaléka mezőgazdasági termék, a fennmaradó 29 százalék pedig nyersanyag és félkészáru. A kivitelnek körülbelül egy- harmadát adja a gépipar. A behozatalnak 60 százaléka nyersanyag és félkésztermék, s mind mennyiségében, mind arányaiban növekszik a be­ruházási javak, gépek és ipa­ri fogyasztási cikkek import­ja. 1950-ben a behozatalnak még csupán egy százaléka volt az ipari fogyasztási cikk. 1968-ban ez az arány 6 szá­zalék volt. Jelenleg a belke­reskedelem árukínálatának csaknem 15 százalékát a kül­földről beszerzett importcik­kek adják. A két világháború közötti időszakban az ország egy la­kosára jutó külkereskedelmi forgalom körülbelül 42 dol­lár volt évente, annyi, mint a századforduló idején. Ez az összeg 1958-ban 123.7, 1967­ben 317.3 dollárt tett ki, — 1969-ben pedig már megkö­zelítette a 400 dollárt. Péter Dános hazaérkezett Hivatalos lengyelországi látogatásának befejeztével Péter János külügyminiszter és kísérete csütörtökön a kora délutáni órákban haza­utazott Varsóból. A lengyel főváros nemzet­közi repülőterén a magyar vendégek búcsúztatására megjelent Stefan Jedry- chowski külügyminiszter, Zygfryd Wolniak külügy­miniszterhelyettes és a kül­ügyminisztérium számos ve­zető munkatársa Ott volt Némety Béla hazánk varsói nagykövete és nagykövetsé­günk munkatársai. Külügyminiszterünk láto­gatásáról és tárgyalásairól közös közleményt adtak ki, amelyet Budapesten és Var­sóban csütörtökön este 7 órakor hoztak nyilvános­ságra. A magyar—lengyel kül­ügyminiszteri tárgyalások befejeztével Péter János nyilatkozatot adott az MTI és s, Népszabadság varsói állandó tudósítójának. Péter János külügyminisz­ter lengyelországi hivatalos látogatásáról csütörtökön délután visszaérkezett Buda­pestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes a külügyminiszter első helyettese és Gyenes András külügyminiszterhe- lyettes. Jelen volt •, fogad­tatásnál Bogumil Dabrowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ma: Nem a felmondással kezdjük ür Rendkívüli szülői értekezlet ☆ Jövő heti rádió és tv műsor •ír Tarka-barka Vigyék el a fiamat! Százötven szocialista brigád, kilenc szocialista műhely • • Ötezer dolgozó a felszabadulási munkaversenyben Martfűn A martfűi Tisza Cipőgyár­ban szervezetten, jól felké­szülten fogtak idei verseny- vállalásaik készítéséhez a szocialista brigádok és mű­helyek. A vállalat szakszer­vezeti bizottsága és gazda­sági vezetői jó segítséget adtak az induláshoz; az év elején összegyűjtötték mind­azokat a vállalati feladato­kat. amelyek a felszabadu­lási munkaversenyben fon­tosak. a brigádok idejében megkapták a szempontokat, s azokból határozták meg éves vállalásaikat. Bárány Mihályné munka- verseny-szervező március el­ső napján tette a vállalat vezérkarának asztalára a vállalásokat. Vaskos irat cso­mag ez, s a hozzáértő szak­embereknek is napokba tel­lett, míg gondosan tanul­mányozták. »Dolgozz hibátlanul" A legtöbb brigádvállalás­ban szerepel a „Dolgozz hi­bátlanul” mozgalom beveze­tésének igénye. A cipőgyár­ban nincs olyan munkahely, ahol ne lenne nagy szükség a munkások és műszakiak összefogására a jó minőségű lábbelik gyártása érdekében. A formatalp műhelyben — ahol nemcsak a Tisza, ha­nem az ország valamennyi cipőipari vállalata részére termelnek — a brigádválla­lások idején tizenhét szo­cialista brigád összefogásá­val az alapanyag-, forma­gyártó és talpkészítő brigá­dok együttesen vezetik be az új mozgalmat. A konfek- ciós futószalagokon mint­egy nyolcvan brigád dolgo­zik máris e mozgalom sike­réért. A Vnetnam-konferencia illése Amerikai eszkaláció Laoszban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK^ „Vizes jelentés" Az árvízvédelemben tegnap nem volt lényeges válto­zás. A Tisza és mellékfolyói tovább áradnak, s a vízügyi igazgatóság dolgozói első és másodfokú védelmi készültsé­get tartanak. A belvízzel elöntött terület 2 ezer 206 holddal csökkent, s tegnap is dolgoztak a szi” vattyúK. valamint a belvíz- védelmi munkákra beosztott igazgatósági és mezőgazdasá­gi dolgozók. 320 000 hold víz alatt Több mint 7 millió lioldnyi területünk, tehát csaknem a fel ország olyan lapos és hor- panásos vidék, amelyen meg­állhat a belvíz. A legnagyobb elöntés 1940-ben keletkezett, amikor másfél millió holdat borított el a belvíz, s ez a szomorú rekord ismétlődött meg 1942-ben is. Az utóbbi negyedszázadban az 1966. évi mintegy 600 000 lioldnyi bel­vízborítás volt a legnagyobb. Ab idei 320 000 holdnyi bel­vízborítás tehát országos mér' tékkel csak átlag körüli. A 30 év előttinél nemcsak a lényegesen kisebb vízborí­tás, hanem a védekezés mű­szaki és technikai felszerelt­sége tekintetében is jóval kedvezőbb a jelenlegi hely­zet. Az 1940. évi 146 helyett 260 nagyteljesítményű szi­vattyúteleppel rendelkeznek a vízügyi igazgatóságok, s e nagy berendezések össztelje­sítménye most éppen három­szorosa a régebbinek. A fel- szabadulás előtt hordozható szivattyújuk nem volt a bel­vízi védekezőknek — ma már 900 szivttyút szállítanak köz­vetlenül a vízzel borított-te­rületekre. Az összes szivaty- tyúval másodpercenként 817 köbméter vizet vezethetnek cl, vagyis éppen annyit, amennyi átlagosan a Tiszá­ban folyik a legbővizűbb, a szegedi szakaszon. Bíró József az NSZK-ba látogat Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter dr: Kari Schillernek, a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági miniszterének meghívására a jövő héten néhány napos lá­togatásra az NSZK-ba utazik: Újabb 900 oldal Gárdonyi kézirat Országszerte érdeklődést keltett az a bejelentés, hogy két fiatal tudós. Gyürk Ot­tó és Gilicze Gábor megfej­tette Gárdonyi Géza titkos írását. Bakó Ferencnek, a Heves megyei múzeumi szer­vezet igazgatójának tájékoz­tatása szerint a Gárdonyi Gé­za titkosírását tartalmazó jegyzeteket teljes terjedel­mükben „átültetik” latinbe­tűs szövegre és az így nyert kéziratot a nyilvánosság szá­mára is hozzáférhetővé teszik. A feladat megoldására a két fiatal tudós az egri Dozó Ist­ván Vármúzeumtól kapott megbízást. A tervek szerint a munká­val még ebben az évben el­készülnek, s ezáltal mintegy 900 oldalnyi terjedelemmel gazdagodik a Gárdonyi iro­dalom. A Tisza Cipőgyár dolgo­zói között több mint kétez­ren vaiúíak' ^lyaíiok, akik. S—7 osztályt végeztek. A brigádok évek óta sokat tesznek az általános iskola végbizonyítványa. a szak­munkás oklevél megszerzé­séért. A 241-es műhelyben a Május 1 brigád most, a fel­szabadulás jubileumi évében célul tűzte ki: minden bri­gádtag tanuláshoz kezd. meg­szerzi az általános iskolai végbizonyítványt. A gumi­gyári hengerkö műhelyben harmincöt brigádtag egyéni vállalása: gumiipari szak­munkásképző tanfolyamra jár az idén: Megszerettetik a gyárat, a munkát A Tisza Cipőgyárban az utóbbi öt évben rengeteg gondot jelentett a fluktuá­ció. A cipőgyári brigádok most vállalásaikban védnök­séget vállalnak az érkező, új munkásokért. Megtanít­ják őket a futószalagok mel­lett dolgosmi. Különösen a tüződei brigádok — lányok, asszonyok — vállalásaiban szerepel ez, hiszen a fűző­dőkben pótolni kell a gyer­meknevelési segélyben része­sülő. mintegy hétszáz mun­kásnőt. A vállalásokban jelentős helyet kapott a brigádok okos gazdálkodása is. A gu­migyári keverőben a Con- dux-malom munkásai gépei­ket szocialista megőrzésre veszik át. A drága import­anyagokkal dolgozó felső­rész-szabászok az év folya­mán 3 millió forint értékű anyagíakarékosságot vállal­tak. A vállalat mozgalmi és gazdasági vezetői a napok­ban megállapították: a szo­cialista brigádok, műhelyek vállalásai összhangban van­nak ü hatalmas könnvűipari üzem gazdaságpolitikai cél­jaival. Az értékelő megálla­pítást közölték a verseny­zőkkel. Az eredmény csak szebb. iobb. tartósabb láb­beli lehet. <s. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom