Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
iiiliiiiiiniiiinititiiliiiiniiiinniiiiniiiiiniiiitiiiiniiiiiiiiTtiiiniiiiiitniiiBiiimuHniiiininuHniininiirtiniiiininTiiinrnmiliiiiimuniiniüinnnHininniuiiiinmiinniiiiiiinniiiir 1 970. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 n LATO CERUZA" Három angol mérnök rendkívül elmés, íőleg a vak emberek által igen sokoldalúan használható „látó ceruzát” szerkesztett. A ceruza formájú alumínium tubusban egy kis elemmel táplált impulzusadó foglal helyet, mely a közegsűrűség változásait különböző hangmagasságú bú- gássál jelzi. Ennek segítségével a vak ember megtudhatja, hogy milyen magasságig van töltve a palack, a pohár vagy az edény, megállapíthatja az orvosságos üvegben levő gyógyszer mennyiségét, leforrázás veszélye nélkül töltheti meg a csészéjét, stb. A kis készülék állítólag arra is alkalmas, hogy különbséget tegyen az érett és a zöld gyümölcs között. A „látó ceruza” olyan változatban is készül, amely különböző hangmagasságokkal a hőmérsékleti értékekről ad tájékoztatást, s egyben — a beépített iránytű segítségével — az égtájak megállapítására, illetve jelzésére is alkalmas. A „látó ceruza” egy másik, azonos méretű „testvére” a fényhatások ingadozását jelzi, például azt, ha egy autó közeledik a sötétben a vak ember felé. Kinyitják-e az Aranylakatot? Versenyfutás az idővel A szolnoki Tiszaliget bejáratánál 9 millió forintos költséggel épül az Aranyiakat vendéglő. A vendéglátóipari vállalat április 4-ére szeretné megnyitni az üzletet, melynek két éttermében 400 vendég foglalhat majd helyet. A teraszon pedig hatszázan fogyaszthatnak. A másodosztályú étteremben hal és vad ételkülönlegessé- géket fogyaszthatnak majd a vendégek. Mit szól a megnyitás tervezett időpontjához az építőipari vállalat, hiszen az építés munkálatai még javában folynak? Steiner Lajos főépítésvezetőhöz fordultunk kérdésünkkel. — A szerződés szerint augusztusra kellett volna átadnunk az épületet. Tudtuk azonban, hogy a vendéglátóipari vállalat már április 4-én üzemeltetni szeretné az új üzletét, ezért meggyorsítottuk a munkát. Dolgozóink jelenleg teljes erővel munkálkodnak és ha társvállalkozóink is szívügyüknek tekintik a határidő előtti átadást, április 4-ón meg lehet nyitni az Aranylakatot. A vendéglátóipari vállalat felkészült-e az április 4-i megnyitásra? Ezt kérdeztük Katona Endrétől a vállalat igazgató-helyettesétől. — A vendéglő berendezése már megvan és a személyzetet is biztosítottuk. Nekünk nyitás előtt két nap elegendő ahhoz, hogy felkészüljünk a vendégek fogadására. Bízunk benne, hogy április 4-én kinyit az Aranyiakat. Töroék és óriások Az ősembert többnyire valami robosztus, nagy testű, hatalmas izomkolosszusnak képzeljük. Talán csak az embertan kutatói tudják, mekkora tévedés ez. Egy magyar antropológus most megjelent munkájában találunk erre vonatkozólag igen érdekes adatokat. — Amint ott olvassuk, a fennmaradt csontleletek hiteles tanúsága szerint férfi őseink termete 155 és 160 centiméter között, sőt egy tekintélyes francia tudós szerint csak 154—155 centiméter körül volt. Azóta egyre magasabbak lettek elődeink, s jelenleg az egész emberiség átlagát tekintve a férfiak termete 165, a nőké 154 centiméter. Teljes egyenlőség azonban természetesen ezen a területen sincs. Még egy-egy világrészen belül is igen nagy eltérések adódnak. Az európai férfiak között például a lappok átlagosan csak 155,8, a skótok viszont 174,8 centiméter, Ázsiában az an- damánok csupán 148,6, az őszetek 169 centiméter magasak. A legnagyobb szélsőségek az öt világrész közül Afrikában akadnak. Ott találhatók meg „ világrekorderek is mindkét irányban, felfelé és lefelé egyaránt. A világ legalacsonyabb népe ugyanis a pigmeusok törzse, akik között a férfiak átlagos termete nem haladja meg a 142,1 centimétert, viszont a sara négerek között még az átlag is eléri a 181,7 centimétert. De még ezek a „világcsúcstartók” sem törpék, illetve óriások. Mert az embertan tudománya igazi törpének csak az egy méternél is alacsonyabbakat ismeri el, az „óriás” jelzővel viszont csupán a két méteren felüli férfiakat és a 187 centiméternél magasabb nőket hajlandó megajándékozni. Merre tart ? A kérdést egy olasz újságíró tette fel a Vie Nouve egyik számában, amelyben a „Sexmesse ’69”-ről, a pornográfia — Koppenhágában megrendezett nagy nemzetközi seregszemléjéről írt. Tavaly nyáron Dániában a világon el:ször „zöld utat” engedtek a pornográfiának. A dán fővárosban hetek alatt kétszáz porno üzlet nyílt. Az év végén pedig megrendezték a koppenhágai „K. B. Hallen” sportcsarnokban a „Sexmesse W’-et, ötvennégy dán, svéd, angol, némeft kiállító cég részvételével. A szexualitás áruba bocsátása nem a kapitalizmus „találmánya”. A prostitúciónak többezer éves muíltja van. A „Sexmesse” ’69-nek azonban közvetlenül nincs! sok köze a prostitúcióhoz. Feloldottak minden korlátozást Űj ipar született, a pornográf képek, filmek és egyéb tárgyak előállítására. A szó legszorosabb értelmében ugyan ez az ipar sem új, de korlátlan működését eddig minden országban többé-ke- vésbé szigorúan betartott törvények akadályozták, ezért nem válhatott a modern értelembe vett nagyiparrá. Dániában az elmúlt évben feloldottak minden korlátozást. Valószínű, hogy a dán példát rövidesen, máshol is követik, elsősorban a skandináv országokban, ahol eddig is meglehetősen liberálisan kezelték ezt a kérdést. Milyen áruval szolgál a „Sexmesse ’69”? Az olasz újságíró többek között így számol be a kínálatról: — A „Climax Originál”, a legjelentősebb dán cég pavilonjában időnként, hetero-, homoszekszuális és. exhibicionista jeleneteket, ábrázoló képeket vetítenek., A pavilon két zöldruhás kalauza mosolyogva nyújtja a „Climax Original” folyóiratait és filmjeit népszerűsítő brosúrát. „A mi filmjeinknek” — írják a katalógusban — „nincs szükségük sok ajánlásra. Színvonalúik, mint a. Color Climax Corporation valamennyi cikkéé, a lehető legmagasabb...” Következik a filmek rövid ismertetése: „Ez a kitűnő 30 métenes színes film, — amely 8 milliméteres vetítővel is vetíthető, egy fiatal házaspárról szól, amelyhez látogatóba érkezik a feleség bájos barátnője. A házastársak, ■ elhatározzák, hogy megerőszakolják...” Ára 220 dán korona. Szexualitás és erőszak A prostitúció többnyire egészséges emberi ösztönök kiélésének egyik módja, még akkor is, ha az általánosan elfogadott erkölcsi normákkal ellenkezik. A pornográfiában azonban összemosódik a határ a természetes emberi kíváncsiság és a nemi aberráció között. A normális felnőtt emberben, amint ezt Gabriele Invemizi, a riport szerzője is kifejti a „Sexmesse ’69” alig kelt más hatást, mint egy látogatás valamely képtár reneszánsz festményeket bemutató kiállításán. A pornográfia iparának termékeit azonban elsősorban nem ilyen közönségnek szánják. Ezt bizonyítja többek között, hogy az „igényesebb” cégek árui összekapcsolják a szexualitást az erőszakkal. Így fejtenek ki igazán, romboló hatást, elsősorban az ifjúság körében, amelyet a kíváncsiság kielégítésének leple alatt veszedelmes ideológiával fertőznek meg, a brutalitás ideológiájával. Ezen a romboló hatáson lényegében az sem változtat, hogy néhány cég az „elkötelezettség” ürügyén próbálja becsempészni a pornográfiát. Az egyik stockholmi kiadó egymás mellett mutatja be a vietnami háború borzalmairól készült képeket és a pornográf fotókat, ezzel a nagybetűs, provokatív; kérdéssel „Erkölcs?” A további szövegből azonban rögtön kitűnik a megtévesztő, manipulációs szándékyA cég ugyanis a népírtó háború borzalmait ábrázol/6 képekkel nem a vietnami vérengzés ellen tiltakozik., „Ha ilyen képek terjesztését megengedik — mondja,, a szöveg — miért tiltják,;a pornográf fotókat?” Gyanús «/elkötelezettség" Ez a fajta „elkötelezettség” főbb mint gyanús, hiszen éppen a bestialitás ellen mozgósító propagandát próbálja meg leszerelni azzal, hogy egy szintre süllyeszti a közönséges pornográfiával. A manipuláció lélektani alapja a társadalom és az egyén rossz közérzete, szorongása. A manipuláció szabadság helyett a szabadság illúzióját adja. A polgári társadalom egy számszerűen kicsiny, fanatikusan vallásos réteg kivételével Dániában a szabadság diadalaként ünnepli a pornográfia „felszabadítását”. Pedig ennek a szabadságnak nagy ára van. Nem véletlen, hogy aki a világon először engedélyezte a pornográfiát, Knüd Thet- rup, a 68 éves dán miniszter, politikailag a jobb-közép konzervatív táborához tartozik. A szociáldemokrácia Dániában rájött, hogy nyugodtan eltűrheti a pornográfiát, sőt még többet eltűrhet: a rossz közérzet kirakattörő, — rendőrt inzultáló dühben történő kirobbanását is. Ezért a türelemért türelmet követel cserébe. Például akkor, amikor az amerikai flotta matrózai parádéznak Koppenhága utcáin... B. A. ŐRJÁRAT AZ ÉGEN A tv új filmsorozata A. VLASIN: A racionalizátor Már két hónapja megtartottuk a Iakásszentelőt. Igen. igen — a külön lakás nagy öröm, az meg, hogy az átköltözéssel kapcsolatban felmerült a közlekedés problémája, engem nem nagyon izgat. Közlekedés, ez aztán nem életbevágó kérdés. Kellemetlen, természetesen és kissé idegesítő a munkából való elkésés perspektívája, de, ismétlem, nem létkérdés az egész. Az első időben kissé nehéz volt. Az autóbuszra nem fértél fel, tehát taxit kellett keríteni. És mindez, természetesen, drága dolog. Igen, nehéz volt, de valami miatt nem veszítettem el a reményt, hogy a helyzet megjavul. Hogy hogyan fog megjavulni, azt nem tudtam elképzelni. Csupán volt egy ilyen megérzésem. És, képzeljék csak, beteljesedett. Egy reggel, félnyolckor, mint rendesen kimentem az utcára, és nézelődni kezdtem, nem tűnik-c fel az autóbusz. Állok öt percet, tízet és hirtelen az autóbusz... Egy kis autó- buszocska — úgy húszfős... Befutott a megállóba és megállt. Látom ám, hogy odafutnak az emberek. Odafutottam én is, felléptem a buszba. — A kocsi a tejkombináthoz megy, — közli a sofőr. Ez nekem éppen útba esik, de a tejkombináttól a munkahelyem van még vagy két-három megállónyira... De még mindig jobb mindjárt a tejkombinátnál lenni, mint itt várakozni. Leültem hát. Az emberek meg csak furakodtak felfelé és a sofőr mindnyájukat udvariasan megnyugtatta: — A tejkombinátig... Néhányan elégedetlen kiáltást hallattak. megfordultak és elmentek, de a többség elfoglalta a helyeket. Mikor a busz megtelt, elindultunk. Eltelt vagy öt perc és már a tejkombinátnál voltunk. A sofőr megállította a kocsit és a leszállóktól bekaszíro- zott egy-egy ötöst. Én meg csak ültem... Vagy elgondolkoztam, de az is lehet, hogy elfelejtettem leszállni. Mikor mindenki leszállt, a sofőr megkérdezte: — Hát maga? — Én, — mondom — magával megyek. — De én a Vlagyimir utcán megyek... — Nekem is arra van dolgom. — Na, rendben van, — mondja — gyerünk. De nem indul. Itt is emberek futnak a kocsihoz és megkérdik: — Hova megy a busz? A sofőr válaszol: — Az Állami Bankig. Ez ugyan nem esik utamba, munkahelyemig van még vagy kilométer... A sofőr megvárta, míg megtelik a busz, aztán tovább indultunk. S mint ahogy mondta is, az Állami Bank mellett megállította a kocsit, kiszállította az utasokat és bekaszírozta az ötösöket. Én meg csak ültem. Mikor mindenki kiszállt, a sofőr megkérdezte: — Hát maga, spéciéi hova megy? — Én, — mondom — a központba. — Akkor a Tverszkáján hajtok... — Nekem aztán mindegy, hol megy. — Na, akkor indulunk. De csak nem indul. Itt is emberek rohannak a kocsihoz és megkérdik: — Hpva megy a busz? A Sofőr válaszol: — A központba. A busz hamarosan megtelt és útnak indultunk. Én szálltam ki a buszból utolsónak, s mikor leszurkoltam az ötöst, ba- rátian megkérdeztem: — Mondja, kérem, miért nem vitte el az utasokat egészen a központig? Nyíltszívűén így válaszolt: — Méghogy én... Öt kopejkáért csak nem fogom őket végig hurcolni a városon? A sofőrnek természetesen igaza volt... Három ötös több, mint egy. De nem az a lényeg. A lényeg az, hogy ez az utazás valahogy közelebb hozott bennünket egymáshoz. S mikor másnap reggel ismét felléptem a buszra, a sofőr így szólt: de a két — A tejkombinátig... szül rámkacsintott. — És ravaMolnár Sándor fordítása BuiiiiniiiiiiariuHf IIItIIIII!llllllllllliilUlliIlllIII|||||||Llli|iili||UlliliilJlJllIli||UUIIlllllllllililKIiIHIlllU|lllli|]ilil|Ullllll|lilll|ll|Hlll|(t|]llll|]l|ll|]i|ll|Hlli||iflltllHRItlll||(||||Il||||jl|lllH|||||!||j|U||||||||||il|||||I||j|ilÍto Négyrészes filmsorozat közvetítését kezdi meg a televízió vasárnap este. A népes szereplőgárdát felvonultató sorozat a tv eddigi legjelentősebb vállalkozásai közé sorolható: a szuperszonikus harcigépek pilótáiról szól. — de először arról a küzdelmes útról, amíg a film főhőseive8 elviharzik fejünk felett a későbbi nagy „tét” az MX típusú csodálatos fémmadár. Az iskolapadból az MX kabinjáig, — ez is lehetne a filmsorozat címe. A cselekmény hőseit először érettségiző diákokként látjuk, kecsesen száll a könnyű sportgép, pajkosan siklanak a túrázó kajakok, látszólag gondtalan a nyár. de már ott vibrál P ..merre induljak” nagy kérdése, a diákcsínyekbe egyre több. a jövőt (érintő gond looózik be. Az egykori diáktársak, sportrepülők közül néhányan a repülőtiszti nályát választják élethivatásul. ................ A film eddig bizony elég lapos, szokvánv történetecs- ke, a szereplők lehetősége is nagyon korlátozott: vállalni mindig könnyebb, mint teliesíteni. A kiképzéskor jelentkező követelmények okozzák az első jelentősebb konfliktusokat. Az esvkori diáktársak sora megritkul. A film egyik főhőse, Dávid növendék, is nehéz - helvzetbe kerül, úgv érzi nem tud eleget tenni vállalásának, sosem lesz belőle szuperszonikus pilóta. Okte+óía segíti át a krízisen. Meggyőző és igaz emher- áh*-ázr>rpst admlr az alkotók, író- Molnár Géze foreató- könw: Deme Gábor, operatőr; Píró Miklós, rendező: Mihályfi Tmre — Dávid és Létay. n két főhős életútjának bemutatásakor. A két kiváló szupgrszőnikns pilóta gyermekkori ellentéte tovább éleződik, az elütő karakterű bét ember magatartásformáé ja egyre inkább határozottan körvonalazódik. Tapintatlanság lenne a leendő nézőkkel szemben, ha a történés további eseményeiről egy mondatot is elárulnánk. De arról szólnunk kell. hogy a film'ép- pen a konfliktusok mélyülésével válik igazán izgalmassá. a harmadik és negyedik részben helyenként a lélektani dráma motivációit érezzük, mindezt „ kalandfilm jegyeivel együtt. Az ábrázolás eszközei egyszerűek. minden látványosságtól mentesek, a parádés légifelvételek sem a néző el- kápráztatását szolgálják, hanem a realista emberábrázolást. Az esemény'ek középpontjában Huszti Péter és Balá- zsovits Lajos játéka színészi remeklés,.. mindkettő hiteles figurát formál. A négy részes filmsorozat különben több vonatkozásban is „szolnoki” film. — már csak azért is, mert a szereplők között látjuk a Szigligeti Színház volt tagjait: Gyöngy össy Katalint; Kertész Pétert, SomogyvárJ Rudolfot és Tyll Attilát is. — ti — A Szolnok 1. sz. Posta- hivatal postai kézbesítőket vesz fel. megegyezés szerinti bérrel, egyenruha és kerékpár ellátással. Jelenetkezés az emeleti főnöki irodában
