Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

1970. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megyei küldöttgyűlésre készül a százötvenezer tagot számláló fogyasztási szövetkezeti mozgalom A fogyasztási szövetkezeteit az elmúlt hónapokban készí­tették el, illetve módosították alapszabályaikat Az új alap­szabályok a szövetkezeti mozgalom fejlődésének új szakaszát nyitották meg. Az új fejlődési szakasz az elért eredményekre épüL Tartal­mazza azokat a lehetősége­ket, melyek az új gazdaság- irányítási rendszerből adód­nak. Az önálló vállalati jel­legű gazdálkodás a szövetke­zetek vezetőségének és tagsá­gának munkáján keresztül valósul meg. Az új szövetke­zetpolitikai elvek biztosítják a szövetkezeti vonások ér­vényesülését. Szocialista álla­munk támogatja a szövetke. zésben lévő erők kibontako­zását. Hazánkban a szövetkezeti mozgalom régi hagyományra tekint vissza. A felszabadulás előtt is működtek különböző (hangya, hitel, tej stb.) szö­vetkezetek. Ezek a szövetke­zetek nem tudtak a dolgozók érdekeit védő intézményekké erősödni. De megmutatkozott az egyszerű dolgozók, szövet­kezeti tagok akarata, törek­vése egymás segítésében, tá­mogatásában. Az uralkodó osztály azonban megakadá­lyozta, hogy a szövetkezeti célkitűzések a dolgozó embe­rek érdekeinek szolgálatában megerősödj enek. hiteligényét és segítik azok boldogulását. A takarékszö­vetkezetek 1969-ben 64 935 000 forint kölcsönt folyósítottak a tagok részére. Néhány évvel ezelőtt fejlő­désnek induló lakásszövetke­zeti mozgalom jogos bizako­dással várja és igényli az ál­talános fogyasztási és taka­rékszövetkezetek segítségét. Tavaly 18 laKásszövetkezet 1144 lakástulajdonos megbí­zásából kérte felvételét a fo­gyasztási szövetkezetek me­gyei szövetségébe. Várják a segítséget, hogy érvényesíte­ni tudják a szövetkezeti elve­ket és a kölcsönös segítség alapján erős szervezeti egy­séggé növekedhessenek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján: é p í t ő i p a R Az építőipari termálé* alakuló» .....k rrmrs [•»•■•§ j• *• '"Ti inni nini inni íüniS linti g iiii.TI | .......t nnife Tini]! nini ■ ••ni .......I Iliiig m.J [miig |nn. g E 3E 3 3 3 A harmadik »téves terv első háiom évében 135000 lakós épült. mm raw»:« 1969-ben 62000 lakás épül* A házgyári lakások arányának növekedése ez összes felépít«» leké* szómához viszonyítva Huszonöt éve kezdődött Az idén ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulóját. A Szovjetunió dicső­séges Vörös Hadserege hozta meg számunkra is a felszaba­dulást, amely kezdetét jelen­tette a demokratikus alapo­kon nyugvó szövetkezeti mozgalom fejlődésének. A felszabadulásunkkal egyidős a fogyasztási szövetkezeti mozgalom, munkáját a kom­munista párt és a parasztság­gal szövetséges munkásosz­tály támogatta. Több mint két évtized után tisztelettel emlékezünk az alapító tagokra, azokra az új földhöz juttatottakra, akik a párt segítő közreműködésével szervezték az elhagyott me­zőgazdasági javak hasznosí­tását, a mezőgazdasági ter­melés beindítását. A földosz­tó bizottságok tagjai az új földhöz juttatottakkal együtt kezdték meg az áruellátás szervezését, a termékek fel­vásárlását. Az 1945 szeptemberében megyénkben elsőként megala­kuló karcagi földművesszö­vetkezet után, viszonylag rö­vid idő alatt — többségében az új földhöz juttatottak kez­deményezésére — minden községben megalakították a földművesszövetkezeteket. A földművesszövetkezeteken be­lül 1949 végéig már mintegy százhúsz mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti csoport mű­ködött. A földművesszövetke­zetek segítették a mezőgazda- sági termelést, szervezték a vetőmagellátást, a gépi szán­tást és a termelési szerződé­sek kötését. Több ezren vet­tek részt a szövetkezetek irá­nyításában és még nagyobb azoknak a száma, akik már ebben az időben megismerték a szövetkezésben rejlő erőt, lehetőségeket és megbarát­koztak a szövetkezés gondo­latával; A szövetkezeti mozgalom demokratizálása 1948 júliusában pártunk el­ső szövetkezeti konferenciájá­nak határozata biztosította a szövetkezeti mozgalom de­mokratizálódásának további erősödésének feltételeit. Meg­határozta a fejlődés irányát és az ehhez nyújtandó se­gítségadás formáit. A párt politikájának végrehajtása le­hetővé tette a szövetkezeti mozgalom jelenlegi eredmé­nyeinek elérését. Több mint tíz esztendeje, hogy kialakult — a fogyasztási szövetkezeti formához tartozó — takarék­szövetkezeti mozgalom. Nép­szerűsége bizonyítja, hogy ezek a szövetkezetek a falu közös életének elválasztha­tatlan részei. Csak néhány esztendeje, hogy sorainkban üdvözölhetjük a lakásszövet­kezeteket, amelyek tevékeny­sége jelentősen hozzájárul a lakáshelyzet javításához, la­káskultúránk fejlődéséhez. A fogyasztási szövetkezetek márciusban megtartásra ke­rülő küldöttgyűlésén együtt üdvözölhetjük az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, a takarék- és lakásszövetkezetek küldötte­it A két napos tanácskozás igen jó alkalom lesz arra, hogy számbavegyék a szövet­kezetek eredményeit és meg­határozzuk a következő idő­szak legfontosabb feladatait A megye szövetkezeteinek tagsága és dolgozói örömmel fogadták az MSZMP Közpon­ti Bizottságának 1969 novem­beri értékelését, népgazdasá­gunk helyzetéről, szocialista társadalmunk fejlődéséről. Magunkénak érezzük az ered­ményeket és vállaljuk a fel­adatokat, a célkitűzések meg­valósításából» A kiskereskedelmi forgalom 54 százalékát... Megyénk szövetkezetei je­lentős részt vállalnak a kis­kereskedelmi forgalomból. Az ossz kereskedelmi forgalom 54 százalékát bonyolítják le; Ezemégyszász kiskereskedel­mi és vendéglátóipari egység, köztük igen sok korszerű áruház, szaküzlet, vendéglő, eszpresszó forgalma évenként 2,3 milliárd forint. Mintegy hatezer vagon zöldséget, gyü­mölcsöt, illetve egyéb mező- gazdasági terméket forgal­maznak a MÉK szövetkezeti .vállalattal együtt. Számottevő a szövetkezetek ipari-szolgáltatási tevékeny­sége. Szikvíz. hűsítő italok, cukrászati termékek stb elő­állításával is hozzájárulnák a lakosság igényeinek kielé­gítéséhez. Ismeretes!, hogy a háztáji gazdaságok termelese jelentő­sen hozzájárul a lakosság el­látásához. A fogyasztási szö­vetkezetek támogatják a ház­táji gazdaságokat alapanya­gok, takarmány biztosításá­val, termelési előlegek fo­lyósításával, valamint a meg­termelt áruk értékesítésével; A takarékszövetkezetek köl­csönnel segítik a háztáji gaz­daságok termelését. A szö­vetkezetek keretein belül 114 különböző, egyszerűbb társu­lás működik és mintegy 9900 mázsa terméket állítanak elő. Szép példája volt a szövet­kezetek kölcsönös segítség el­vének, amikor a földműves­szövetkezetek támogatták a takarékszövetkezetek szerve­zését, fejlesztését. Napjaink­ban az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a a takarékszövetkezetekkel együttesen nyújtanak segítsé­get a lakásszövetkezeti moz­galom fejlesztéséhez. A takarékszövetkezeteknek a megyében 32 961 tagja van és a tagok megbízásából 130 millió forint betétet őriznek. A betét egy részének felhasz­nálásával elégítik ki a tagok Ipari röntgenezés a Vás­ás Faipari Ktsz-nél A lakosság nagyra becsüli Megyénk lakossága nagyra becsüli a fogyasztási szövet­kezetek kulturális és ismeret- terjesztő tevékenységét. Szak­emberek, tudósok közreműkö­désével szervezik — a tagság igényeinek messzemenő fi­gyelembevételével — az is­meretterjesztő előadásokat. E feladat végrehajtásában együttműködnek a tömegszer­vezetekkel és testvérszövet­kezetekkel. A szövetkezeti kulturális tevékenység része az adott terület kulturális munkájá­nak. A 18 k ült úrcsoport, ame­lyek keretében 600 szövetke­zeti tag tevékenykedik, hoz­zájárul pártunk kultúrpoliti­kájának megvalósításához. A napokban összeülő fogyasz­tási szövetkezetek Szolnok megyei küldöttgyűlése több, mint 150 ezer szövetkezeti tag megbízásából munkálko­dik. A küldöttgyűlés határozatá­nak végrehajtása elő fogja segíteni a szövetségbe tömö­rült szövetkezetek gyorsabb ütemű fejlődését, mellyel hozzájárulnak a tagság és a lakosság igényeinek jobb, magasabb színvonalon törté­nő kielégítéséhez, szocializ­must építő társadalmunk erő­sítéséhez Varga Illés a MÉSZÖV elnöke A szolnoki Vas- és Faioari Ktsz 1967-ben kezdte meg az AKO—25 jelzésű, olajtü- zeléses gőzkazánok gyártását. Az akkori 10 kazánnal szem­ben az ez évi tervezett gyár­tásuk már 80. A nagyobb teljesítményű ÁKO—50 tí­pusra már külföldi érdeklő­dő is van. Az ebből gyártott tízből hatot Egyiptom részére exportálnak, sőt a jövő évre már vietnami rendelésre is van kilátásuk. A termelés ilyen felfutása már a koope­rációs problémák teljes kiik* tatását kívánta meg. Önállósodik a ktsz A ktsz vezetősége elhatá­rozta, hogy beszünteti a kooperációt és rátér az ön­álló kazángyártásra. Ma már ők végzik a lemezhengerlést és a hegesztési varratok röntgenezósét is. Több száz­ezer forintot költöttek labo­ratóriumi és egyéb helységek létesítésére, de az idei 28 mil­lió forintos termelési értékü­ket már nem veszélyeztet­hették. Ha a Landler Jenő úton el­készül a 8 millió forintos be­ruházás első üteme, a vas­ipari rész ki fog települni oda és csak a faipari részleg marad az Ostor utcában. A beruházás egy része bank­hitelből épül, ezért jövőre a beruházási munkát megsza­kítják a hiteltörlesztés miatt, s csak 1973-ban folytatják. A most épülő 72 méteres csarnokot még befejezik az első ütemben; Szabad kapacitás az ipar röntgennél A kazángyártásnak nagyon szigorú technológiai előírásai vannak, mert egy esetleges kazánrobbanás súlyos sze­rencsétlenséget idézhet elő. A hegesztési varratokat is gon­dosan kell röntgenezni, hogy a szabad szemmel nem lát­ható hajszálrepedéseket is idejében észrevegyék. Ezért hozta létre a ktsz az ipari röntgenlaboratóriumát, ahol két fő szaktechnikus végzi az ellenőrzést A hagyományos ipari rönt- genezéshez 80 ezer forintos „Ziliput” berendezést vásá­roltak, s most már nemcsak varratok, hanem kovácsolt vagy edzett munkadarabok repedésvizsgálatára is tudnak vállalkozni. A ktsz szívesen fogad röntgenezési bérmun­kát más vállalattól is, mert a gyártott heti két kazán röntgenezése a laboratóriumi kapacitásnak csak 3o száza­lékát meríti ki. A szabad ka­pacitásra elsősorban olyan munkarendeléseket várnak, amelyek helyben elvégezhe­tők. A rendelők között már is ott szerepel a gépjavító vállalat és a kőolajipari vál­lalatok. Lenke doktor néni \ ♦ Portré a megye első női körállatorvosáról Érdekességekre számítot­tam. Dr. Zilahi Jánosné, dr. Hazai Lenke Szolnok megye első női körzeti állatorvosa. S nemcsak első, egyedüli is. Kívüle egy női állatorvos dolgozik még a megyében, Szolnokon, laboratóriumban. Nem nőies pálya. Talán sose lesz az. Lenke doktor néni is ezt mondja. — A férjem nélkül nem mertem volna vállalni. Még egyetemi hallgatók voltak férjével, mikor ha­zalátogattak Jászfényszarura. Zilahi Jánosnak nagyon megtetszett a falu. — Ha apa nyugdíjba megy — mondta — ezt a helyet megpályázzuk. S ha az öcséd nem akar idejönni> Doktor Hazai Béla 23 évig volt községi állatorvos Jász- fényszarun. Fia a karcagi Dimitrov Tsz-t választotta, így maradt „örökségül” Fényszaru a lányára- A ro­konságban is sok az állator­vos. — Akkor hát a családi ha­gyomány vezette a pályavá­lasztásban? — kérdezem. — Nem így volt. Orvos akartam én lenni. Hiába próbálkoztám az orvosegye­temmel. Itthon, apa mellett sokat dolgoztam a szakmá­ban, segítettem neki. Ügy voltam vele, intézményben, hivatalban, laboratóriumban, majd eldolgozgatok állator­vosként. Majd higiénikus le­szek. Ülünk az előszobában. Sű­rűn az óráját nézi, kopá- csoló Zoltán fia el ne kés­sen az iskolából, a nagyob­bik fiú Hatvanban tanul Kedves, légies teremtés, s ugyan megizzadok. mire köntörfalazás után kinyeker- gem: — Mi történik egy nehéz ellésnél? — Ha nagyon komplikált az eset, hívom a férjemet. Ha ő sincs itthon, a szent- Oyörgyi vagy az ágói kolle­gát kérem meg. Csináltam már császármetszést a fér­jem segítségével egy tehé­nen, Sikerült, ügy évig még fejték utana, aztán leadták vágóba. Most nagy érték az állat, mindenki ragaszkodik hozzá. Tudomásom szerint még nem csináltam műhi­bát. Olyan van, hogy későn szólnak, s már nem lehet a beteg állaton segíteni. — S ha a férje sincs itt­hon? — Nem ritkaság. A nagy száj- és körömfájás idején három hétig is távol volt, egyedül maradtam. Az ő kör­zetében, a Béke Tsz-ben — a Lehel Tsz az enyém — kólikás volt egy nagydarab ló. Ott fetrengett az istálló­ban mikor kimentem. Négy férfi nézte. Kértem őket, se­gítsenek. Nevettek: nem bo­londok agyonrugatni magu­kat. Nem lehetett tétovázni, egyedül oltottam be. Rendbe is jött. Ennek az esetnek aztán híre szaladt a faluban. Mondom a kisasszonynak, e férfias tett aligha ártott tekintélyének. Elgondolkodik. — A tekintélyt nem a lát­ványos esetek alapozzák. Magam is csodálkoztam, en­gem kezdettől befogadott a falu- Nem tudok róla, hogy valakit bosszantana, nő az állatorvos. Gondolom, apának köszönhetem. Vele sokat jár­tam oltani, megismertek a falu lakói. Női mivoltom egy esetben váltott ki ellenke­zést. mikor a József Attila utcaiak tanácstagnak vá­lasztottak. A jelölőgyűlésen szólalt fel egy bácsi, miért kell mindenhová nőket kül­deni? Szép nagy házat építettek a faluban. Mikor az alapo­kat felhúzták, mondogatták a fényszaruialc — Jó jel. Végleg megte­lepszik a Lenke doktor néni. Két körzetre osztották » községet. A Lenke doktor nénié 300 porta. Csak szarvasmarhából 7—800 van. A jellegzetes tájbetegségeket már apjától megismerte. Az első időben apja is sokat se­gített. Jól is jött a felké­szültség a nagy járvány idején. — Reggel már itt várt a lovaskocsi, délig jártuk a határ ereik részét. Délben yiár másik kocsi jött értem, tgy ment ez akkor hetekig. Egy este aztán kifakadtam nagy fáradtságomban: mi­ért nem inkább római pápa lettem, s nem községi állat­orvos. Ma már derül rajta. Meg­jegyzem: — Római pápa nem igen volt nő ezideig. — Állatorvos se sok. Ügy tudom, csak a felszabadulás óta iratkoztak be nők az ál­latorvoskarra. S nem bizo­nyos, hogy nem én vagyok az országban is az első kör­zeti állatorvos. De ez még nem bizonyíték semmire. Ha a férjem nem lenne kol­lega... Vadásztrófeák díszítik a lakást. Nézem. Érti — No. nem. Csak a fér­jem vadászgat. Ebben nem követem. Én szenvedélyes könyvbúvár vagyok. Ha már a foglalkozásom nem is. a szórakozásom azért nőies. — börzék _

Next

/
Oldalképek
Tartalom