Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
4 SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1970. március 6. Wesselényi Miklós: VI. Fordul a történelem Amíg odahaza, illetve a Vörös Hadsereg által még fel nem szabadított területeken, így Budapesten is a Szálasi rémuralom tragikus eseményei játszódtak le, addig a Horthy által kiküldött fegyverszüneti delegáció tagjai, s az időközben elmenekült katonák és politikusok azon fáradoztak, hogy el- lenkormányt szervezzenek, amely a már felszabadított területeken átveheti a politikai élet irányítását és a polgári közigazgatást. Az autó defektet kapott Szovjet részről is felszólították a Moszkvában tartózkodó magyar politikusokat és katonákat, hogy a már régóta kint élő emigránsok bevonásával alakítsanak ideiglenes kormányt, amely visszatérhet majd az országba és ott átveheti az irányítást. Az emigránsoktól függetlenül a Szálasi előtti hatalmat (persze nem a magyar népet) a Horthy-féle háromtagú fegyverszüneti delegáció képviselte. Ehhez csatlakozott az első magyar hadsereg parancsnoka Dál- noki Miklós Béla. Ö október 16-án ment át a szovjet csapatokhoz és csakhamar meg is érkezett Moszkvába, valamint október végén Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök, aki kalandos körülmények között szökött át az arcvonalon. És végül nem kevésbé kalandos körülmények között november második felében megérkezett Moszkvába Sdmonffy- Tóth Ernő vezérkari őrnagy is, akinek a Felszabadulási Front memorandumát és megbízottját kellett volna magával hoznia. Simonffy- Tóth ugyanis repülőgépen szökött meg Szálasiék elől, de sem a memorandum, sem a Front küldöttje nem érte el őt, mert a megbízottat szállító autó defektet kapott, a repülőgépnek pedig a megállapított időpontban indulnia kellett, mert különben felfedezték volna szökését. Simonffy-Tóth tehát, mivel meghatalmazással nem rendelkezett, így nem is tudott megfelelő módon bekapcsolódni a tárgyalásokba, de részletes naplót vezetett, s így elsősorban az ő naplójából tudjuk, hogy ezekben az izgalmas napokban mi történt a moszkvai magyarok táborában. Ez volt a kisebbik baj Kormánylista természetesen sok készült. De ez volt a kisebbik baj, mert azzal mindenki tisztában, volt, hogy hazatérve a kormány- listát nyilván módosítani kell. Abban is mindenki egyetértett, hogy háborús időkben a legjobb lesz katonát választani miniszterelnöknek. De itt aztán már nagy harc alakult ki, mégpedig a rangidősség kérdése körüL. Dálnoki Miklós Béla azon az állásponton volt, hogy mint a magyar honvédség legrégebben kinevezett vezérezredese ő „ rangidős, a miniszterelnöki tisztség tehát őt illeti meg. Vörös Jánosnak az volt a felfogása. hogy mint a vezérkar főnöke, a katonai szabályzatok értelmében rendfokozatától függetlenül megelőzi a rangban még idősebb katonákat is. Végül pedig Faraghó Gábor azon az állásponton volt, hogy a jelenlevő katonák közül csak neki egyedül van írásbeli felhatalmazása a volt kormányzótól. tehát vele szemben a rangidősség kérdése fel sem merülhet. Simonffy- Tóth szerint a rangidősség körüli vita okozta mindazokat az ellentéteket, amelyek azokban a feljegyzésekben is megnyilvánultak, amelyeket a magyarok időnként eljuttattak a szovjet kormányhoz. Dalnoki Miklós és Faraghó álltak legközelebb egymáshoz. Viszont Vörös Jánosnak igen jó kapcsolatokat sikerült kiépítenie nemcsak szovjet katonai körökkel, de elsősorban az emigránsokból alakult moszkvai magyar bizottsággal. November 25-én éjjel folyt az utolsó viharos tanácskozás Szentiványi Domonkos szobájában, amelyen Faraghó Szeniványi, Évfordulók találkozása A felkelő nap országában, — ugyanúgy mint hazánkban, jövőre ünnepük az első bélyeg kiadásának centenáriumát. Április 20—30 között a Bélyeggyűjtők Nemzetközi Szövetsége (FIP) védnöksége alatt a jubileum alkalmából különleges kiállítási rendeznek Philatokyo 71 néven, amely a budapesti világkiállítással együtt a következő év nagy filatéliai eseménye lesz. A tokiói rendezvény nem osztja meg a tilatelisták figyelmét, mert a Budapest 71 szeptemberben kerül sorra. — Hazánkban elsősorban magyai' bélyegkülönlegességek, de külföldi gyűjtemények is, — míg Tokióban kizárólag japán bélyegek mutathatók be. Jubileumot tartanak szomszédaink is, ötvenéves lesz az osztrák bélyeggyűjtők szövetsége. Kbből az alkalomból Juventus 71 elnevezéssel nagyszabású ifjúsági kiállításra készülnek, de a budapesti kiállítás gazdag ifjúsági anyagával nem akarnak versenyre kelni, ezért a fiatalok bécsi bemutatóját valószínűleg elhalasztják 1972-re. A gyűjtőkért Dánia új bélyegnyomtatógépet vásárolt. A masina kipróbálására a Grundtvig templom rajzával. értékjelzés és országnév feltüntetése nélkül bélyeget állítottak elő. A hivatalosan készített próbanyomat teljes mennyiségét a dán posta az ottani bélyeggyűjtő szövetségnek adta. A filatelista szervezet a különlegességet — elég magas árat szabva — darabonként 3 dollár ősz- szegért eladja és a befolyó pénzből Áa rhu sban bélyegotthont rendeznek be. Újdonságok Lesotho, a Basutoföld néven ismert angol gyarmatból önállóvá lett délafrikai állam, olyan témát vitt bélyegre, amivel eddig nem találkoztunk. A történelem előtti kor óriás állatainak lábnyomát ábrázolják öt értékű sorozaton. háttérben a hatalmas szörnyetegek rekonstruált képe látható. A bélyegen történő megjelenítés a lábnyom leletek fontosságára utal, ezekből a tudósok az őshüllőkre vonatkozó fontos ismereteket olvasnak ki. A bélyegek segítségével évezredeket repülünk át, mert egy új államról (?) számolhatunk be. amely a legmodernebb repülőgép óriásokkal jelentkezett. Abd- al-Kurt szép kivitelű három bélyegen TU 141, Concorde és Boeing gépeket mutat be. Az ismertetésekből eddig nem sikerült megállapítani, hogy mi adott alapot az Aden térségében fekvő területnek, hogy egyszerre bélyegeket adjon ki. A világűr kutatására felbocsátott rakéták közül egyesiek (automatikus űrállomások) a Hold megkerülése után térnek vissza, mindig jobb és tisztább felvételeket közölve égitestünkről és holdjáról. A Szovjetunió most 1 rubel névértékű blokkon és 10 kopekes bélyegen mutatja be a legújabb fényképfelvételeket, amelyeket a Földről és a Holdról készítettek az űr száguldó járművel. Románia kolostorok freskóit mutatja be 6 bélyegen. A sorozat a karácsonyi, bélyegek gyűjtőinek szerez örömet, mert a háromkirályok történetéit is megjeleníti. Teleki és Vörös János vettek részt. Miklós Béla tüntetőén távol tartotta magát. A tanácskozáson két fő kérdésről volt szó. A miniszterelnök személyéinek problémája és a legfelsőbb katonai vezetés kérdése. Egyik pontban sem tudtak kielégítő módon megegyezni. December 5-én a vezérkar főnökének helyettesénél Kuznyecovnái, újabb megbeszélés volt. Ezen a magyarok részéről Faraghó, Miklós Béla, Teleki, Szentiványi és Vörös János vett részt. Kuznyecov a jelenlevő két férfit bemutatta a magyaroknak. „Bemutatom az uraknak — mondta — Gerő Ernő urat, aki most jött a Tiszántúlról, és bizonyára értékes segítséggel szolgál majd a felmerülő problémák megoldásában”. Jelen volt még Grigorjev követségi titkár is, aki tökéletesen beszélt magyarul. Ettől az időponttól kezdve a tárgyalások meggyorsultak. Miután kimerítően informálták a moszkvai magyarokat a hazai helyzetről, megindultak az érdembeli megbeszélések. Végül ' is megállapodak abban, hogy a kormány elnöke: Miidós Béla. Faraghó közellátási. Teleki kultusz, Erdei Ferenc beiügy, Gyöngy össy János külügy, Nagy Imre földművelésügyi, Valentiny Ágoston igazságügy, Vásáry István pénzügyminiszter lesz. Csak a fontosabb tárcákat töltötték be, hiszen a kormányt odahaza majd ki kel] egészíteni ha az egész ország felszabadul. Csomagolás és búcsú A jól végzett munka után nem sokáig pihenhettek, mert éjjel félháromra a külügyi népbiztos kérette magához valamennyiüket. Itt ugyanazok voltak jelen, mint a délutáni tárgyaláson és ' lényegében ugyanaz ismétlődött meg, csak ünnepélyesebb formában. Amikor a kormány és a nemzet- gyűlés székhelyének megállapítására került sor, Miklós Béla Szegedet, Faraghó viszont Debrecent javasolta. Rövid vita után Debrecen mellett döntöttek. Gerő Ernő ezután ismertette a politikai „menetrendet”. Bizottság alakul a választások előkészítésére, amelyéket már a felszabadult területeken nyomban megtartanak. Összeül a nemzetgyűlés, megválasztja a kormányt és a kormány deklarációt tesz. Ezután a külügyi népbiztos feltette a kérdést; van-e az uraknak még valamilyen megjegyzésük? Hosszas csend után Teleki Géza megszólalt: „Milyen lesz a megalakuló kormány viszonya Horthy Miklós kormányzóhoz?” — A külügyi népbiztos nyomban válaszolt: „Szovjet-Oroszország négy évig háborúban volt Horthy-Magyarországgal. tehát mi Horthy-Magyaror- szágról többé nem akarunk hallani”. Ezután csomagolás és búcsúzkodás következett. December 7-én. délután a szovjet hatóságok által rendelkezésre bocsátott különvonat a kormány tagjaival és kíséretükkel elindult Magyarország felé a felszabadult Debrecenbe. (Folytatjuk.) Autogramok a tornác falán Babits Mihályt, a 20. század magyar irodalmának nagy alakját szoros szálak fűzték Esztergomhoz. 1924- ben kis házacskát vásárolt az Előhegyen és élete utolsó 18 nyarát töltötte itt. Esztergomi lakását igazi, maga választotta otthonaként emlegette, ahol megnyugvást, csendes alkotási lehetőséget talált. Számos müve — köztük az Előhegy világát bemutató Verses napló, a Búcsú a nyári laktól, a Szorongató és a félelmes szépségű Jónás könyve — született itt. 1961-ben, a költő halálának 20. évfordulóján emlékmúzeummá alakították a házat. A szobákat a Balassa Múzeumban őrzött eredeti bútorokkal rendezték be. Kiállították Babits számos használati tárgyát, például írógépét. A vitrineket még a költő által gyújtott dísztárgyakkal. régiségekkel, köztük több őskori lelettel töltötték meg. A falakon a róla készült festmények, családját ábrázoló fényképek láthatók. Művei első kiadásait is kiállították. Az évről évre ide zarándokolt irodalombarátokat nemcsak az vonzza, hogy itt ólt Babits, hanem az, hogy a 20. század első felében 18 éven át volt ez a találkozó- helye a magyar irodalom nagyjainak. A Babits-ház biztosított Esztergomnak előkelő helyet a magyar Parnasszuson. De megfordult itt a szellemi, a képzőművészeti élet számos kiválósága is. Ennek emlékét nemcsak írói sorok őrzik, hanem erről vallanak a Babits-villa falai is. A tornác fehérre meszelt falát nevezte ki a költő vendégkönyvnek. A kék festéket és az ecsetet mindig kéznél tartotta. Látogatóit pedig megkérte. írják nevüket a falra. A több mint háromszáz autogramból álló gyűjteményben a nevek nagy része még ma is olvasható. Közülük néhány is ízelítőt ad az egykori szellemi központ rangjáról. Vendégeskedett a házban és több alkotását írta itt Móricz Zsigmond, Illyés Gyula; A régi barátok közül többször megfordult a villában Csinszka, Ady özvegye, akkor mint Márffy Ödön festőművész felesége. Tóth Árpád, Elek Artúr, Révai József, Kosztolányi Dezsőék, Karinthy Frigyesék, Schöpf- lin Aladárék. Őrzi a föl Gyergyai Albert, Benedek Marcell, Szerb Antal, Radnóti Miklós, Tersányszky Józsi Jenő, Hatvány Lajos, Heltai Jenő, Kárpáti Aurél, Szép Ernő, Tamási Áron, Németh László és mások kézjegyét. A képzőművészek közül Beck ö. Fülöp, Ber- náth Aurél, Ferenczy Béni, Márffy Ödön és mások aláírása olvasható a tornác falára pingált autogram gyűjteményben. Esztergomi tovább ápolja Babits emlékét Halála 25. évfordulóján avatták fel a Babits Múzeumba vezető Babits utca torkolatánál a költő bronz domborművét. Rövidesen pedig a város új kulturális központját: a moderh szabadpolcos könyvtárat nevezik el a város felejthetetlen nyári lakójáról. »a ss M Megvételre ajánlunk 2 éves Warsawa 203 típusú személygépkocsit, valamint 1 db GAZ 69 típusú személygépkocsit. Cím: Mezőtúri Állami Gazdaság Mezőtúr, telefon: 83. A Balaton jege a számok tükrében Alii találgatással akarja megmondani, hogy vajon mennyi jég borítja a befagyott Balaton felületét, alaposan meglepődik, ha pontosan kiszámítja azt. Kitűnik ugyanis, hogy még a legmerészebb becslés is túlságosan alacsonynak bizonyul. A számolásnál abból indulhatunk ki, hogy egy köbméter jég tömege közelítően 900 kp, a Balaton felszíne pedig 600 négyzetkilométer, azaz 600 millió négyzetméter. Tél elején, amikor a tavat még csak vékony — mondjuk 2 mm-es — jéghártya borítja, már ennek tömege is megközelíti az egymillió tonnát. Ebből egyszerű szorzással megkapjuk a vastagabb rétegek tömegét, a 20 cm-es jégpáncélé például százszor több, tehát százmillió tonna a tó egész felületére vonatkoztatva A hatalmas jégtömeg elolvadásához több hétre van szükség. Egy tonna jég vízzé válásához 30 000 kilokalória használódik el, 100 millió tonnás jégtömeg pedig 8 billió kilokalória hőenergiát emészt fel. A partszegélyen azért lassúbb mindig a felmelegedés, mert az olvadáshoz elhasználódó hőmennyiség egy részét onnan „szippantja el” a jég. Napfogyatkozás megfigyelése repülőgépről A csillagászok számára a napkorona kutatásának optimális lehetősége, a teljes napfogyatkozás idején nyílik meg. A legközelebbi teljes napfogyatkozás 1970. március 7-én lesz. A teljes napfogyatkozás megfigyelése technikai szempontból nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Az Amerikai Egyesült Államok 1970-ben elsőízben használ fel szuperszonikus repülőgépet, a teljes napfogyatkozás megfigyelésére. E célból egy megfelelően átalakított felderítő gépet fognak felhasználni az említett napon a napfogyatkozás megfigyelésére. A tervek szerint a gép 20 000 méter magasságban repül majd' és 2100 km/óra sebességgel követi a csillagászati eseményt. A felhoréteg és az atmoszféra sűrű rétege tehát kiesik a magaslégköri megfigyelésnél. Még egy előnye a földi megfigyeléssel szemben: a földi megfigyelő az eseményt csak 3 percen keresztül tudja érzékelni, az említett szuperszonikus gép fedélzetéről pedig 90 percen keresztül követhető a napfogyatkozás. A bolygók keletkezése és a sűrűség problémája A naprendszer kialakulásával kapcsolatos modem elméletek égyike azt állítja, hogy a bolygók egy, a Napot körülvevő hatalmas gázfelhő helyi összesűrűsödéseiből, kondenzációiból alakultak ki. Ebben az elméletben azonban igen súlyos nehézséget okoz az a körülmény, hogy a bolygók sűrűsége meglehetősen eltérő egymástól. Ha csak azokat a bolygókat vesszük számításba, amelyek a Naphoz legközelebb vannak (Merkur, Vénusz, Föld, a Föld Holdja és a Mars), akkor azt tapasztaljuk, hogy ezeknek az égitesteknek átlagos sűrűsége 3,34-től (Hold) egészen 5,51-ig (Föld) változik. Ezek a sűrűségben eltérések — W. H. McCrea, a sussexi egyetem tanára szerint — a szóban lévő égitestele kéfmai összetételének különbözőségére vezethetők vissza. Nehéz ezek után — mondja McCrea — elképzel-' ni, hogyan is alakulhattak ki ezek az olyannyira eltérő felépítési bolygók egyazon ősi anyagból. A „kondenzációs hipotézis” azonban megmenthető akkor, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi bolygók nem azonosak az eredeti kondenzációkkal. Hogyan lehetséges ez? A közelmúltban R. A. Lytt- leton, a cambridgei egyetem tudósa felvetette, vajon a Hold, a Mars és a Föld valamikor nem voltak-e egyazon 1 anyagtömeg („ősbolygó”) részei? Ugyanígy feltételezhető, , hogy a Merkur és a Vénusz is egy másik ősbolygó testét alkották, együtt. A gyors for1 gás következtében ezek az ősbolygók fokozatosan mind lapultabbakká lettek, majd súlyzó alakot vettek fel. A Merkur—Vénusz párban a súlyzónak két gömbje volt, a Föld—Hold;—Mars hármasban azonban három: a két szélén a Föld és a Mars, kettőjük között, nagyjából középen a Hold. Még később a gömbök elszakadtak egymástól. A Mars mintegy kipenderült a Föld—Hold rendszerből, a Holdat azonban a Föld gravitációja nem engedte „elszökni”. Lyttleton elmélete alapján McCrea számításokat végzett a két feltételezett ősbolygó sűrűségét illetően. Az eredmények szerint a Föld—Hold —Mars rendszert magában foglaló ősbolygó sűrűsége 5,27 gramm/köbcentiméter volt, a Vénusz—Merkur rendszert tartalmazó ősbolygóé pedig 5,25. Az egyezés így kitűnőnek mondható. A két ősbolygó ezek szerint ugyanannak az ősi gáztömegnek két kondenzációját alkotta. A Hold és a Mars McCrea szerint az ősbolygónak azon részéből származott, amelyben a ki* sebb sűrűségű anyagok halmozódtak fel, míg a Föld a nagyobb sűrűségű anyagból formálódott ki. A modern kísérletek is igazolták: éter nem létezik! A newtoni mechanikában szerepel az abszolút tér fogalma, amelyet a Newton utáni fizikusok az úgynevezett éter fogalmával helyettesítettek. Az éter — a feltevések szerint — egy mindenen áthatoló anyagféle lenne , a „fényhullámok hordozója”, mint ahogy a víz a vízhullámok hordozója, a levegő pedig a hanghullámoké. Ha éter léteznék, a benne haladó fény terjedési sebessége, amennyiben a fényforrás mozog az éterhez képes, nem lenne minden irányban azonos. 1887-ben Michelson és Morley híressé és a fizika történetében alapvetően fontossá vált kísérletet hajtott végre az éter kimutatása érdekében. A kísérlet azonban — akkoriban ez nagyon meglepő volt — negatív eredménnyel zárult, amennyiben nem sikerült kimutatni az éter létezését. Ez a kísértét vezette ezután Einsteint 1905-ben a speciális relativitás elmélet kiépítéséhez. Az elmélet kimondotta: a fény terjedési sebessége minden irányban azonos, abszolút tér, vagy éter nem létezik. Tény azonban, hogy számos más próbálkozás is történt a Michelson—Morley féle kísérlet negatív eredményének megmagyarázására. Legutóbb J. Shamer és R. Fox, a haifai Technológiai Intézet kutatói lézerberendezés igénybevételével, s az elképzelhető legnagyobb pontossággal megismételte a Michelson—Morley-féle kísérletet. Az eredmények szerint a Föld sebessége egy abszolút nyugalomban levő közeghez — az éterben —viszonyítva legfeljebb 6.64 kilométer lenne másodpercenként. A Föld azonban kereken 30 kilométer/másodperc sebességgel kering a Nap körül, a Nappal együtt részt vesz a Tejútrendszer középpontja körüli keringésben, s maga a Tejútrendszer is nagy sebességgel mozog a többi csillagvároshoz, galaktikákhoz képest. Ha létezne éter. akkor az ahhoz viszonyított sebességnek legalább akkorának kellene lennie, mint a Föld összes mozgásának összesített sebessége.
