Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évt. 55. sz. 1970. március 6., péntek. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Áz önállóság feltétele Folytatja munkáját az országgyűlés Szolnok megyei képviselők felszólalásai Néhány nap híján egy esztendeje, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány együttes ülésen hozott határozatot az állam- élet és a szocialista demokrácia fejlesztéséről. A határozat fontos célkitűzésként jelölte meg. hogy — a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében -r- tovább kell növelni a helyi, főleg a községi és a városi tanácsok önállóságát Az utóbbi időben — már a KB. és a kormány együttes ülése előtt is —■ több jelentős intézkedés született a tanácsok önállóságának fokozására. Jónéhány ügyben az alsóbbszintű tanácsok hatáskörébe került a döntés joga. A községi tanácsoknak adták át például ,a szabálysértési bíráskodást. A megyéktől már sok helyen a városok vették át az ingatlankezelő vállalatokat, s az építési engedélyek kiadási jogát is fokozatosan a községi tanácsokra ruházzák. A szükség^ feltételekkel rendelkező községeik már csaknem mindenütt megkapták az egyéb hatósági, ipari és kereskedelmi engedélyek kiadásának lehetőségét is. A korszerűbb gazdaságirányítási rendszer bevezetése megkövetelte a tanácsok gazdasági önállóságának növelését is. A tanácsok most már maguk készítik el és hagyják jóvá gazdálkodási és fejlesztési terveiket, amelyeknek jobb megvalósítását segíti, hogy újabban már nemcsak az adott esztendőre, hanem több évre előre megállapítják és közük, milyen összegű központi támogatásra, hozzájárulásra számíthatnak. Ezek örvendetes változások, annak helyes elvnek a mindennapi életben való fokozottabb érvényesülését jelzik, hogy az ügyeket helyben, vagyis ott intézzék, ahol előfordulnak, ahol a2 érdekelek élnek, ahol a legjobban ismerik minden apró részletét, s csupán azok az ügyek kerüljenek feljebb, magasabb szántű—járási vagy megyei — tanácshoz, amelyek nem a szó szoros értelmében véve helyi érde- kűek, vagy nemcsak az adott község, járás lakosságát érintik. Kormányvezetők, illetékes fórumok megnyilatkozásai és elvi döntései alapján tudjuk; hogy mindezek a változások — fontosságuk ellenére — csak részintézkedések, előkészítői egy nagyobb, a tanácsok egész tevékenységét átfogó rendezésnek, amely a most készülő új tanácstörvényben ölt majd végleges formát. Az új tanácsi modell tehát még alakulhat, változhat többféle módszer kínálkozhat annak megoldására, hogy a tanácsok jobban megfeleljenek a kor követelményeinek, s a gazdasági élet után az állam életben is erőteljesebben kifejezésre jusson az alapfokú egységek önállósága, demokratizmusa. A Társadalmi Szemle, s más folyóiratok hasábjain hónapok óta élénk eszmecsere folyik a rendezés lehetséges- módozatairól. Sokféle vélemény és javaslat lát napvilágot ezekben a vitaírásokban. Abban azonban közös a vitázók ál’ásfoslalá- sa, hogy a tanácsok önállóságának fokozása, társadalmi. politikai szeredének növelése nem valósítható meg a tanácsi gazdaság fejlesztése, a saját gazdasági alap erősítése, a saiát pér>zíiévi források bővítése nélkül. Azért van erre hogy alkalmas eszköz legyen a tanácsok kezében a választóik kívánságával egyező, szükségleteiknek megfelelő határozatok végrehajtásához, stabil anyagi garancia önállóságuk megvalósulásához. Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy kialakuljon, s később életképesen működjön a tanácsok helyi önkormányzata. amely a demokratizmus szélesebbkörű gyakorlására és érvényesítésére ad lehetőséget. A tanácsok alapvető gazdasági munkája jelenleg a területfejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Mind többen foglalnak azonban állást a tanácsok jövőjéről most folyó vitában amellett, hogy indokolt ezt a tevékenységet kiterjeszteni az ipari és egyéb szolgáltatásokra, s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására is, mert így lehetőség nyílna azoknak a reális feltételeknek a megteremtésére. amelyeknek alapján a tanácsok ténylegesen gazdáivá válhatnának területüknek, megvalósíthatják a helyi igények alapján kialakított célkitűzéseiket Ehhez — mondják az állam- igazgatási és a közgazdasági szakemberek — lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanácsok közgazdasági módszereikkel hatékonyan befolyásolhassák azoknak a nem tanácsi vállalatoknak a te- vékénységét is, amelyek a lakosságot közvetlenül érintő munkát végeznek Ügy tűnik, valóban megérett a helyzet a tanácsolj gazdasági tevékenységének ilyen bővítésére. Ez azonban megint csak olyan feladat amelyet megfelelő anyagi eszközök nélkül nem lehet ellátni. Honnan vegyen minderre pénzt a tanács? a vitában erre is többféle javaslat hangot kapott A szakemberek szerint például célszerű lenne átegedni a tanácsok számára a mezőgazdasági termelőszövetkezetek forgalmi adóját és valamennyi vállalat illetményadóját, s a minisztériumi vállalatok eszközlekötési járulékának, valamint a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek nyereségadójának egy része is a tanács kasszájába kerülhet ne. Másók szükségesnek vélik, hogy a tanácsok jogot kapjanak különféle helyi illetékek és díjak kivetésére is. Több vitacikk és átfogó tanulmány szerzője véli úgy, hogy most már a tsz-ekre is ki kell terjeszteni a kommunális adót, hiszen gazdaságuk erősödésével mind nagyobb mértékben használják a tanács kómmunáHs szolgáltatásait. Felvetődött olyan elképzelés is, hogy a jelenleg központi kasszába kerülő borforgalmi adó szintén helyi bevételi forrás legyen a jövőben. Az útkeresés a hatékonyabb. önállóbb tanácsi munka kialakításának gondolatai ezek Jogosságukat, szükségességüket mutatja, hogy a megyei tanácsok költségvetési kiadásainak csak 72 százalékát fedezik a saját bevételek — a hiányzó 28 százalékot állami hozzájárulás pótolja — a fejlesztési alapnak pedig mindösz- sze 22—23 százaléka származik helyi forrásból. A változás, amelyet a kibontakozó vita sokoldalúsága, s az új tanácstörvény előkészítése ígér, alaposan megemeli majd a helyi parlamentek szerepét, felelősségét, s vele együtt minden bizonnyal a közéleti munka tekintélyét is. Szathmári Gábor Tegnap este befejezték a Parlamentben az országgyűlés idei első ülésszakának legnagyobb várakozással és érdeklődéssel kísért vitáját, a kormány beszámolója feletti eszmecserét Az első napi tizenegy felszólaló után tegnap újabb 18 képviselő mondta el véleményét a kormány munkájáról, s az ország helyzetéről. A felszólalók kifejezték, hogy egyetértenek a kormány bel- és külpolitikai tevékenységéiről szóló beszámolóval, mert — amint például Ognyemovics Milán Baranya megyei képviselő megfogalmazta — a kormány munkája és intézkedései megfelelnek pártunk politikájának, kifejezik népünk nemzeti érdekeit, törekvéseit és egyúttal következetesen internacionalista magatartásunkat. Ez a következetes internacionalizmus jutott kifejezés^ re Apró Antal felszólalásá- Hnn. amelyben a kormány Elnökhelyettese elsősorban a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta, kor- /mányunk a nemzetközi lehe- I tőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kapcso’atainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni, a tu-» dományok és a termelő erők Szakszervezeti köznevelési felelősök értekezlete Tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei művelődési központban rendezte meg a Pedagógusok Szak- szervezete Szolnok megyei bizottsága a járási, városi bizottságok szakszervezeti köznevelési felelőseinek értekezletét Nuber István megyei köznevelési felelős beszámolót tartott a pályaválasztás mai helyzetéről. Elmondotta, hogy az utóbbi időben megnövekedett az iskolák szerepe a pályaválasztási tanácsadásban. a munka további javítása érdekében azonban néhány területen emelni kell az iskolák pályaválasztást előkészítő munkájával szemben támasztott követelményeket. Elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésében, pályaorientálásában van még tennivaló, de fontos feladat a fizikai munka megbecsülésének tudatosítása, valami nt az egyéni képességek, igények és a társadalmi munkamegosztás követelményei közötti összhang maximális biztosítása is. A továbbiakban részletesen elemezte az osztályfőnökök, a szaktanárok és az igazgagyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését újmódon fejlesszük tovább. Apró Antal részletesen beszélt arról, mi beír különböznek a most kialakuló együttműködési fonnák az eddigiektől, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nem zetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, valamint a szocialista és a kapitalista Világgazdaság közötti verseny mellett az a tény is, a magasabbszintű együttműködés irányába hat, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelűnk ma már a nemzeti jövedelem értékének közel negyven százalékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra termel. Az elmúlt években valamennyi KGST tagországban syél«s körű közgazdasági vitás: során elemeztek' gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vitáknak nagy szeretők feladatait a pályaválasztási munkában, valamint az iskolai pályaválasztási felelősök továbbképzésének szükségességét munkájuk szak- szerűségének fokozása érdekében. Diákparlament Szegeden Az elmúlt egy hónap alatt húsz szegedi közép- és ipa- ritanuló iskolában vitat’ák meg a fiatalok a neveléssel, az oktatással, az ifjúsági mozgalommal kapcsolatos kérdéseket. Az e tanácskozásokon megválasztott hetven küldött csütörtökön a szegedi Ifjúsági Ház nagytermében ült össze a középiskolások és szakmunkástanulók városi diákparlamentjén. A szegedi diákpariament mostani ülésen ismét több „interpelláció’’ hangzott el. Kérték, hogy a végzős középiskolásokról készítet* KISZ-jellemzéseket értékeljék a felsőok*atási intézményekben. Mondjanak azokról véleményt, hogy az esetleges h'búkat a következő évben már elkerülhessék. Fél üzemi úiság Hetvenki’ene üzemi ’an van az országban. ebből öt- ven a fővárosban, 3 többi vidéken jelenik meg, Hetenpük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak a legfontosabb tennivalók. A KGST végrehajtó bizottságában, a különböző nemzetközi munka- csoportokban és az állandó bizottságokban szeles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, a tagországok által eddig kidolgozott integrációs javaslatok összegezésére, olyan komplex távlati együttműködési program elkészítésére, amelyet a KGST-ben résztvevő kormányok, vaev mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alapvető gazdasági együttműködés} téma vizsgálatával, illetve javaslat kidolgozásával foglalkoznak a KGST-ben. A kormány elnökhelyettese azonban hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokoldalú kimunkálása nem könnyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb. egyebek között azért is, mert a KGST-ben résztvevő országok gazdasági fejlettségi szintié eltérő, nem egyformák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőkénti együttes példányszámuk meghaladja a félmilliót. A dolgozók tájékoztatásának, véleményük nyilvánításának ezt a lehetőségét mind több vállalat használja ki. Ezt bizonyítja, hogy a múlt esztendőben húsz új üzemi lap indult az országban. Az üzemi újságok színvonalának növelése, a lap- szerkesztők továbbképzése érdekében kétnaps tanácskozást rendez Pécsett a MUOSZ üzemi szakosztálya és oktatási központja az ország második legnagyobb üzemi lapja a U ezer példányban megjelenő Mecseki Bányász szerkesztőségével közösen. Üj szakmunkásvizsga szabályzat A szakmunkásképzési törvény végrehajtásaként — a munkaügyi miniszter új rendelkezésére — megjelent az új szakmunkásvizsga szabályzat. Ezzel az intézkedéssel 11 éves vizsgáztatási gyakorlatot korszerűsítettek. A rendelkezés szerint a. szakmunkás vizsgáztatás ioga az iskolát illeti és ennek megfelelően a vizsgabizottságok is csak az iskola mellett működhetnek. Űj intézkedés növeli a vizsgáztatás szakszerűségét. mert a vizsg-biz-tt- ságokat kérdező tanárokkal is kiegészítik, kérdező tanár pedig a tantárgyi köveségeink és különbségek vannak a jelenlegi belső gazdaságirányítási rendszerek között is. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak megvizsgálásánál, érdekeik helyes megértésénél. Az előkészületben lévő szocialista integrációban a szocialista termelőerők és termelési viszonyok alapvető formájaként az országok önálló népgazdaságát tekintjük* —- mondotta a kormány elnökhelyettese. Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt országoknak a kapcsolatok olyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek kere tében a gazdasági együttműködés bizonyos, arra érett funkciót integrálják, da természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irányítását. Ha gazdasági együttműködésünket tovább akarjuk fejleszteni, akkor nemcsak a külkereskedelem, hanem a termelés, a nemzetközi pénz- és hitelrendszer, valamint az árak szférájában egyidejűleg kell keresni az együttműködés űj, a jelenleginél lényegesen hatékonyabb formáit, lehetőségeit. — A KGST országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését mi két úton kívánjuk elérni: egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magában foglaló, mind hatékonyabb tervkoordináció, — másrészt az áru- és pénz viszonyok széleskörű kibontakoztatása útján — mondotta nagy érdeklődéssel fogadott) beszédében Apró Antal. Nagy Miklós Pest megyei, és Kelen Béla budapesti képviselő is nemzetközi kapcsolataink elemzésével, külpolitikánk legfontosabb kérdételményeket jól isirterő pedagógus lehet. A tantárgyi osztályzat megállapításánál javaslati és szavazati joga van, s köteles a vizsgabizottság figyelmét felhívni, ha a bizottság valamelyik tagja olyan kérdést tesz fel a jelöltnek, amely nem tartozik a tantervi anyaghoz. Az új szabályzat szerint a fiatalok többségének ezentúl item kell vizsgaremeket készítenie. kivétel néhány művészeti jellegű szakma, pl. intarzia-készítő, ötvös, porcelánfestő, üvegcsiszoló, vésnök. Félméteres hó Vasban Csütörtökre virradóra óriási hótömeg zúdult Vas megyére. Szombathelyen « vá> ros egyes részein csak 8 óra kór indult meg a villamosközlekedés. A fák 15—20 centiméteres hóréteg alatt roskadoztak. A hóesés nehézségeket okozott a közlekedésben. Nemeskoltáról ahonnan 40—- 50 centiméteres havat jelentettek — nem tudott elindulni az autóbusz. Az utak a m-fe jórészén nehezen járhatók. A közúti ígazga*ó$ág généi kora reggel megkezdték a hóeltakarítást. A vasúti forgalomban népi volt fennakadás. A libanoni helyzet * A brit sajtó a Brandt-látogatásról * A berlini tárgyalások KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2L OLDALON (Folytatás a 3■ oldalon.) — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - ]
