Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

1970. március 5, SíOLNCKK SIEGTE! NÉPLAP II á y TIZEDJL^N Dimitrov nevéhez a karcagi földön Karcag aranybetűkkel írta nevét a szövetkezeti mozga­lom történetébe, ezen a tá­jon eresztett először gyöke­ret a magyar szövetkezeti mozgalom fája. A Nagykun­ság első szövetkezetei között is tanulságos története van a Dimitrov Tsz-nek. A Dimit­rov tulajdonképpen 1959 te­lén alakult meg, 10 ezer holdon, hétszáznyolcvan tag­gal gyenge minőségű kun­sági sziki földeken, a szö­vetkezet átlagos aranykoro­Történetünk szinte hason­ló az Isten őszi csillagai cí­mű film históriájához. Az ecsezugi elhagyott rossz föl­dekre harmincnyolc szegény ember társult 250 holdon. Olyan gyenge földek voltak ezek; hogy gabonát nem _ is tudtak vetni bele, kevés ár­pával próbálkoztak, de föld­jük nagy része csak rizster­melésre volt alkalmas. Az indulás érdekessége. hogy kivétel nélkül férfi tag­jai voltak az első év* ben a Dózsának. A Ta­na értéke ma sem éri el a tízet A szövetkezet első haj­tásai azonban sokkal koráb­ban. már 1949-ben kisarjad­tak a tájon. Négy tsz, a Dózsa, a Szabad Ifjúság. a Damjanich, a Köztársaság és két tszcs: az Űj Élet és a Kunság elődszövetkezetei kö­zül a Dózsa alakult meg el­sőnek. R. Kovács László, Tóth István, Horváth Lász­ló alapító tagjai keserves indulásról tudnak visszaem­lékezni. volt. ősztől kezdve a gépál­lomás dolgozott nekik. Az el­ső évben teljesen sarlóval, kézzel vágták le a rizst A termés azonban nem siKerült, év végén semmit nem kaptak a tagok. S így zárszámadást sem kellett tartaniok. Évi munkájuk fizetsége az az elő­leg volt amit évközben vet­tek fel. Történetükhöz tarto­zik, hogy az első évben egy falra szegezett papíron min­denki maga jelölte, hány na­pot vett részt a közös mun­kában, s aszerint részesedett. Ezzel sokan visszaéltek, bé­ri em osztották a kenyeret 1956-ban majd mindegyik tagszövetkezete t megtépázta az ellenforradalom, de nyom­ban újjá is alakultak a fel­oszlók is. A szövetkezetek különböző terméseredmé­nyeket tudtak produkálni. A Dózsa például 11 mázsát is termelt búzából, de takarí­tott be 30 mázsás cukorrépa termést is. A mai Dimitrov A nagy határú szövetkezet kialakulását tréfásan úgy emlegetik Karcagon, hogy egy véletlen hozta. 1958. augusztus 20-án szövetkezeti kiállítást tartottak a város­ban. s minden tsz, tszcs, kü­lön sátrat állított. Váratlan vihar kerekedett, összedön- tötte a sátrakat. S miután a Dózsa, a Damjanich, Sza­bad Ifjúság, a Köztársaság Tsz sátrai egymásra borul­tak, azt mondták, ez annak a jele, együvé kívánkoznak a szövetkezetek. Valójában természetesen arról volt szó. hogy 1959-re, amikor az egész országban elkezdődött a kollektivizálás, Karcagon a szövetkezeti mozakxmmak már olyan, ha­Tsa-ben. tizennyolc alapító tagot tartanak nyilván az el­sők közül: Bukó Lajos, Cson­tos István, Csőke József, Hopka Imre, Horváth Lász­ló, Kátai Sándor, Kiss Ár­pád, Kovács Jenőné, R. Ko­vács László. Lakatos Sándor, Papp József, id. Silye Sán­dor. Szabó Róza. B. Szabó Sándor. Tóth István, Varga Imré tagokat. lene év óta dolgozik a tsz- ben, megyeszerte a legjobb könyvelőként emlegetik, A nagy* szövetkezet adott­ságai. s az előző kis tsz-ek hagyományai arra kötelezték a vezetőket, hogy a termelés szerkezet kialakításában el­sőként a rizstermesztésre gondoljanak. A rizs ma is fő növénye a Dimitrov Tsz- nek. Átlagosan 1300 hold kö­rül termesztik s több évre visszamenően. 17 mázsás át­lagtermést takarítanak be. A rekord 1963-ban 17,6 mázsa volt. Tavaly a rizsből 14,5 millió forint bevétele volt a szövetkezetnek, miután 183 vagon termést adott el- A rizstermesztésnek olyan ag­rotechnikája alakult ki a Isten karcagi csillagai A nagy Dimitrov Tsz első évei Bolgár parlamenti delegáció látogatása a Dimitrov Ttsz- ben 1959-ben, ben még egyet varnak. 1969- ben 2,8 millió forintot köl­töttek gépparkjuk felújítá­sára. 1970-ben újabb 3,5 mil­lió forintot biztosítanak er­re. s ezzel megtörténik a szövetkezeti géppark korsze­rűsítése. A következő évek­ben természetesen újabb gé­pekkel egészítik ki. évente másfél millió forintot költe­nek rá. A Dimitrov Tsz elsők kö­zött kezdte meg meg a me­gyében számvitelének, ügy- , vitelének gépesítését. ame­lyet ebben az évben fejeznek be. A szövetkezet abban is élenjárt a megyében, hogy már 1960-ban elkezdte gaz­dálkodásának költségelemzé­sét, s azóta ezt folyamato­sain végzi.' Nagy juhtenyésztő gazdaság A rizs a jövőben is fő nö­vény marad a gazdasásban, s évente 200—250 hold rizste­lep rekonstrukcióját végzik folyamatosan. Tavaly 120 hold új rizstelepet építettek, az idén 140 hold a terv. A szövetkezetnek egyébként öt­ven fős építőbrigádja van, s ezzel a tsz minden építési gondja megoldott A brigád építi a kunlaposi 3 ezer hí­zót kibocsátó szakosított ser­téstelepet isi 20 millió forint­ból. Ebben az évben kezdik 15 millió forint költséggel a 300 tehenet kiszolgáló szako­sított szarvasmarha telep építését is, a volt Szabad If­júság Tsz központjában; A szarvasmarha és a sertéste­nyésztés Korszerűsítésén kí­vül a szövetkezet jövőjének biztosításában nagyban szá­molnak a juhállomány felfut­tatásával. Jelenlegi 3500-as anyaállományukat az elkö­vetkező években 4,5—5 ezer­re fejlesztik Évente átlago­san kétezer pecsenyebárányt exportál a tsz külföldre. A jövőben a húsértékű juhállo­mányt tenyésztik ki a meri- nói fajta hústípusú kereszte­zésével. Tavaly hatszázasat épített, jövőre újabb hatszá­zas juhhodályt épít a szövet­kezet. Az állattenyésztés évente 13,5 millió forint be­vételt biztosít, a Dimitrov' Tsz-nek. Egyébként állatte- nyésztésüK nem szétaprózott, az eddig felsorolt fajtákon1 kívül más állatfajok tenyész­tésével nem is foglalkoznak, A növénytermesztésben á rizs mellett a búza játszik jelentős szerepet, 2,5 ezer holdon termesztik évente, a tavaly 16 mázsás átlagter­mést takarítottak be, s há­rom év átlagában 13 mázsán, felül volt a gabonatermés.- S ezt a. karcagi minőségű földekre kell vetíteni, amely­nek értékéről mond valamit, hogy digózással 750, kémiai eljárással 2500 holdat kellett javítani. Évente átlagosan 350—100 hold föld altalajla- zitást végez a szövetkezet. Miután a Tisza II. csak 1980 után érinti a Dimitrov. Tsz területét, a szövetkezet száraz gazdálkodásra rendez­kedett be. Minimális kerté­szeti kultúrája van, mind­össze 75 hold a város és sa­ját tagjai ellátására. Heten az alapítók közül: Kapocsi Sándor, R, Kovács László, Tóth István, Horváth László, Tőkés János, Főző Jó­zsef és Mile Gábor náesköztársaság évfordulóján, március 21-én alakult a tsz, s esztendő végéig gyalog jár­tak ki a városból a 16 kilo­méterre eső földekre. Év vé­gén részletre kapott a tsz huszonnégy kerékpárt. Szinte mindenkinek jutott belőle. Meg is könnyítette volna a kijárást, de a parasztembe­rek egy része még biciklizni sem tudott, sokszor egymás­nak, útszéli fának meritek. A nyarat egyébként jórészük kinn töltötte a Kovács-ta­nyán, s csak vasárnaponként jöttek haza családjukhoz. Főztek maguknak, vagy szá- razkosztot ettek, s hajnalban már kinn dolgoztak a földe­ken. Nyárára elszegődtek cséplőgéphez, hogy a kenyér­nek valót megkeressék. Indulásuk abban is elüt más szövetkezetekétől, hogy egyetlen jószágjuk, egyetlen gazdasági felszerelésük sem Ma már talán mosolyog az ember azon, hogy 1951-ben a disznósréti részen tizenkét ember alkotott egy szövetke­zetei, a Köztársaság Tsz-t. Akkor alakult meg 180 hol­don e szövetkezet, s már az első évben két nőtagja volt. Földjei 18 kilométerre estek egymástól, több tagban szét­szórva. Ezért ők is úgy csi­náltak, hétfőn befogtak a fo- gatosok, s csak hét végén tér­tek haza. a munkából. Az első évben közös jószágjuk nem volt, de a második évben az Új Élet Tszcs-ből többen át­léptek hozzájuk, s így gyara­podott a szövetkezet. Tagosí- tani tudták a földeket is. A szövetkezet létszáma nagyon hullámzott, ötvenháromban a fiatalok nagy része ott hagy­ta a rosszul fizető szövetke­retet, s szinte kizárólag az öregek maradtak. Az első években még háztáji földet sem tudtak kimérni, s még 1952-ben is 3 kilogramm bú­za, másfél kiló árpa jutott egy munkaegységre. Érdekes, hogy a Damjanich Tsz-nek is ugyancsak tizen­jegyezték a nevüket, de a munkában nem látták őket. A szövetkezet első elnöke Kocsis István volt, első párt­titkára Fülöp János. Már az első évben megalakult a szö­vetkezet pártszervezete. A nagyon szegényen induló Dózsa Tsz hamarosan szépen fejlődött az állam segítségé­vel. Kaptak hat ökröt, két lovat, egy csikót, három bor­jút, s birkát az induláshoz. 1951- ben a nagy felfejlesztés idején már ezeregyszáz tagja lett a szövetkezetnek és 3700 hold földje. Ekkor került a tsz-be főagronómusnak dr. Kasza Béla, a megyei tanács mostani osztályvezetője, ki­nek szakértelme, lelkiismere­te nagyon sokat tett a szövet­- kezet megszilárdításában. 1952- ben már rendes zárszám­adást tartottak a Dózsában, s akkor 10 forint 60 fillért ért egy munkaegység, amiből a pénz mindössze egy-két fo­rint volt, a többit természet­ben kapták a tagok. két tagja volt az első eszten­dőben, ez a bengecseki ré­szen alakult meg, s elnöke az első perctől az egyesülésig Kapocs! Sándor volt, nyolc esztendeig. Középparasztok­ból, jó gazdákból tevődött össze a tsz, s már az első év­ben három aratógépük volt, lóállomány, vetőgépek egészí­tették ki a vagyont, amit a tagok adtak össze. Ez a szö­vetkezet 1956-ban már 36 fo­rintos munkaegységet fizetett, ami abban az időben nagy szó volt. A Szabad Ifjúság Tsz-t DISZ-fiatalok alapították meg tizennégyen, első elnöke is fiatal legényember volt P. Szabó István. A bátor fiata­lokat a felnőttek is szívesen követték. Az előd szövetkezetek mindegyikében kritikus esz­tendő volt 1953. A beszolgál­tatás annyira nyomta őket, hogy sok tagnak a kenyere nem lett meg. Ezért közö­sen kaptak az fmsz-től ke­nyeret, s az a munkarend alakult ki. hogy addig nem mentek ki a tagok dolgozni, míg a székház udvarán szét gyományai voltak, hogy itt a nagyüzemi méretek kialakí­tásé került napirendre. A négy tsz és a két tszcs ve­zetőiből alakult előkészítő bizottság Szilvás! Istvánt, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét hívta meg elnöknek, aki azóta is egy­folytában nagy sikerrel ve­zeti a nagy gazdaságot. Nem sokra rá került oda Mátyus Imre párttátkárnak, a szövet­kezet más irányító posztjain azonban elég gyakori volt a személyi változás. A főköny­velő személyét kivéve. hi­szen Polgár Mihály szovjet ösztöndíjas közgazdász, ki­szövetkezetben, hogy tavaly az országos tapasztalatcserét tartották náluk, az idén a megyei tapasztalatcsere meg­rendezésére készülődnek. Az idei mezőgazdasági kiállítá­son, Budapesten Donszkoj—2, Kákái—203-as és Dubovsz- ki—129-es rizsfajtákkal je­lenik meg a tsz, valamint ju­goszláv hibrid kukoricával, amelynek termesztésében 200 holdon 43,8 mázsás átlagter­mést értek el, s a szövetke­zet üzemi átlaga is 31,9 má­zsa volt májusi morzsoltban, ami karcagi földön igen meg­lepő eredmény. Az előbbi rizsfajtákból pedig 25,3, 15, és ugyancsak 15 mázsás volt az átlagtermésük. Azt mondják, a karcagi parasztembernek messziről kell kalapot emelni, hiszen Nagyon nagy dolog ez, Az általános iskolát befejezők közül sokan tovább tanultak, technikumi, felső techniku­mi képesítést szerezteK. S az emberek azóta igényesek a művelődésre. Az idén a párt által szervezett téli ok­tatásokon százhatvanhatan tanultak, a szövetkezet veze­tősége által indított szak tan­folyamokat Közel ennyien hallgatták Végig. Nem régen még 120 tanyá­ja volt a Dimitrov Tsz-nek, 55 család lakik még kinn a A sziki emberek A fejlődés utján Tíz év alatt nagyon szép fejlődést ért el a Dimitrov Tsz és sok környékbeli gaz­daságot megelőzött Bár a földterület semmit nem vál­tozott, a termelési érték az 1959-i 29,2 millió forintról 1969-ben 62 millió forintra nőtt S igyekeznek jövedel­mezően termelni. Amíg 1965-ben a szövetkezet jöve­delme 12 millió forint 1969- bem 29,8 millió forint volt amiből egyenesen következik, hogy amíg 1959-ben az egy tagra jutó évi átlagjövede­lem 13,3 ezer forint volt, tavaly 29,1 ezer forint sze­mélyi jövedelem jutott átla­gosan. Ez a jövedelemszint a megye legjobb gazdaságai tagjainak jövedelmévé) azo­nos. S nem úgy érte él a szövetkezet, hogy mindent ki­osztott Fejlesztési alapjára 1985-től 69-ig 21 millió fo­rintot biztosított A szövet­kezet biztonsági alapjában 1966-ban 2 millió forint volt, most 8,3 millió forint van. A Dimitrov Tsz gazdálko­dási szintjére jellemző, hogy 3 esztendeje egy fillér üzem­viteli hitelt nem vesz igény­be évközben, teljesen a ma­ga erejéből gazdálkodik. Sót korábban felvett hosszúle­járatú visszatérítendő, állami hitele mindössze 900 ezer forint van a szövetkezetnek, amit két év alatt kell tör­lesztenie. Ezzel szemben 1969- ben befejezték a rizster­mesztés teljes gépesítését, öt rizsbetakarító... kombájnja van a tsz-nek, ebben az év­megérdemli, hogy azon a föl­dön olyan küzdelemmel dol­gozik, Az igazsághoz tarto­zik, hogy a Dimitrov Tsz- ben is a gépek, az agrotech­nika, a tudomány, nagy se­gítségére vannak a paraszt­embernek, könnyítik mun­káját. S a karcagi ember igyekszik elsajátítani a gaz­dálkodás új tudományait. Szinte megható esetként em­legetik a nagy iskolázás esz­tendeit. 1962-től 68-ig a szö­vetkezet százkét tagja fejezte be általános iskolai tanulmá­nyait a dolgozók esti iskolá­ján. Sokan egy-két osztállyal kezdték, sőt teljesen írástu­datlanok is ekkor ismerked­tek először a tankönyvekkel. tanyákon. A tanyai tsz-tagok művelődésének segítésére a tsz 1968-ban a tilalmas!, ^1969-ben a Kunlaposi üzem­egységben épített művelődési otthont. Ott villany, tv, rá­dió van, újságok járnak, mosdó, zuhanyozó, öltöző közelíti ’ a tanyai lakosság életmódját a városi emberé­hez. A tilalmasj részen la­kó embereket a vándormozi szórakoztatja. A nagy névadó, Dimitrov emlékéhez méltóan élnek, dolgoznak a szövetkezet tag­jai. úi A kunlaposi üzemegység központja, a táj tanyai népének művelődési otthona is. Tizenketten egy tsz-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom