Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

1970. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Wesselényi Miklós: Fordul v. a történelem... A Horthy-féle szánalmas kiugrási kísérlet sikertelen­ségének egy haszna volt: végleg tisztázta a frontokat! Az egyik oldalon állt Szálasi nyilas söpredékével és a ve­le együttműködő náci béren­cekkel. szemben velük pe­dig minden tisztességes ma­gyar, aki hazája mielőbbi fel­szabadítását óhajtotta. A Vörös Hadsereg közben egyre szo­rosabbra vonta a gyűrűt Bu­dapest körül és az ország­ból egyre nagyobb területe­ket szabadított fel. Ilyen körülmények között a belső demokratikus erőknek csak az lehetett a feladata, hogy egymással együttműködve igyekezzenek megkönnyíteni a szovjet haderő harcát és elősegítsék, hogy az ország fővárosa minél kevesebb ál­dozat és szenvedés árán sza­baduljon fel. Nem a Vörös Hadseregen és a magyar el­lenállókon múlott, hogy ez nem sikerült. | Memorandum a nemzethez A magyar kommunista párt és a Magyar Front ok­tóber 15-e után memo­randumban fordult a nem­zethez, amelyben feltárta a helyzetet és felhívta a fi­gyelmet az összehangolt ak­ció szükségességére. Ugyan­akkor a. partizántevékenység erőteljes lendületet kapott. A különböző partizán egysé­gek, mint Úszta Gyu­la csoportja Kárpát­alján, Fábri József cso­portja Szlovákiában. Szőnyi Márton csoportja Ózd kör­nyékén, Nógrádi Sándor cso­portja Salgótarján mellett hatásosan segítették a ne­héz harcokban előnyomulő Szovjet Hadsereg egységeit. Budapest felszabadítása szempontjából azonban a leg­fontosabb az volt. hogy a különböző ellenállási mozgal­mak Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével közös frontba tömörültek és megalakítot­ták a Magyar Nemzeti Fel­kelés Felszabadító Bizott­ságát. Ezzel elvben lehetővé vált az ország demokratikus és nómetellenes katonai erői­nek egységes fellépése és szembefordítása a németek­kel. a bizottságban helyt ka­pott néhány Horthysta el­lenállási góc is, mert ezek főleg a hadseregen belül je­lentős erőt képviseltek. Meg is szervezték a front katonai vezérkarát, mely Kiss János altábornagy. Nagy Jenő ve­zérkari ezredes. Tarcsay Vil­mos vezérkari százados és más tisztek vezetésével ala­kult meg. Ez a vezérkar ki­dolgozta Budapest felszaba­dításának tervét és meg is kezdte a rendelkezésre álló katonai erők. partizáncsopor­tok és munkásmilíciák meg­szervezését. Az elképzelés az volt, hogy a főváros vala­mely főútvonalán fegyvere­sen kierőszakolják az áttö­rést a szovjet csapatokig — melyek akkor már Budapest határában álltak — folyo­sót nyitnak egészen a Du­náig, a városban hátba tá­madják a németeket, nyila­sokat és megakadályozzák a város lerombolását. Fegyverről a kézben Bajcsy-Zsilinszky Endre március 19-én fegyverrel kezében fogadta a Gestapo embereit és a velük folyta­tott tűzharcban meg is sebe­sült A németek a Pestvidéki Törvényszék Fő utcai épüle­tében tartották fogva. A La­katos kormány hosszas tár­gyalásainak eredményeként a németek Bajcsy-Zsilinszkyt és még néhány más politikai foglyot október 10-én kiad­tak a magyar hatóságoknak. Nyilvánvaló, hogy ezzel az volt a szándékuk, hogy a magyar hatóságok részéről kiprovokálják a foglyok sza- badonbocsátását. Zsilinszkyék azonban saját kérésükre ma­gyar védőőrizetben marad­tak a Maglódi úti gyűjtőfog­házban. Innen engedték őket szabadon október 15-én reg­gel. Néhány óra múlva el­hangzott a Horthy proklamá­ció és este már megkezdő­dött Szálasi rémuralma. Baj­csy-Zsilinszky teljes erejével vetette magát az ellenállási mozgalomba, mely csak egy célt ismert; az ország fel­szabadítását. A katonai ve­zérkar által kidolgozott és Budapest felszabadítására vo­natkozó tervek jók és ke- resztülvihetők voltak. de megvalósításuk nagy körül­tekintést, óvatosságot és ti­toktartást igényelt. Nem két­séges, hogy e tekintetben a szervezkedők részéről súlyos hibák történtek, így a Fei- szabadítási Front és Bajcsy- Zsilinszky munkáia lényegé­ben árulás következtében bu­kott el. I A mozgalom árulója 1 1 1 .............III I ■ Lt M a már tudjuk, hogy az egész mozgalom árulója egy Stolle nevű ember, aki a Szálasi-féle Nemzeti Számon- kérő Széknek, névszerint Orandy alezredesnek és Ra- dó csendőrszázadosnak dol­gozott Még ma is tisztázat­lan körülmények között si­került magát becsempésznie az Ellenállási Mozgalomba, ahol természetesen ő volt a leghangosabb és ő sürgetett legjobban minden akciót. Minden fontos I ülésen jelen volt, mindenről tudott, pon­tosan ismerte a mozgalom résztvevőinek névsorát és természetesen mindenről be­számolt megbízóinak. Bajcsy- Zsilinszky búvóhelyéit is ő árulta el a Nemzeti Számon- kérő Széknek. Stolle szere­pére csak Bajcsy-Zsilinszky Endre perének sopronkőhidai tárgyalásán derült fény. ami­kor is a látszat kedvéért tartott Stollet tanú­ként hallgatták ki Zsilinsz­ky Endre perében. Szerepe ekkor a napnál világosabban kiderült. Zsdlinszkyt kiszabadulása után nyomban felkereste Til- dy, aki Szakasits-csal együtt informálta öt közös kor­mányzói kihallgatásuk ered­ményéről és a Magyar Front addig végzett munkájáról. Ezután barátai segítségével állandóan cserélte tartózko­dási helyét, a végén a Fü- vés^kertben. mint szegedi menekült élt Bíró Zsigmond álnéven. A Felszabadulási Front utolsó ülését, melyen Bajcsy-Zsilinszky elnökölt, november 19-én tartotta Tar­csay Vilmos Andrássy úti la­kásán. A kommunista pártot Haraszti Sándor és Horváth Márton képviselték. Elhatá­rozták, hogy egy háromtagú küldöttséget indítanak Moszkvába, amelyet Szent- györgyi Albert egyetemi ta­nár vezet. A bizottság ma­gával vinné a szovjet kor­mányhoz és Malinovszkij marsallhoz a Magyarország felszabadítását közvetlenül irányító hadsereg csoportpa­rancsnokához a Front elnö­kének levelét. Bajcsy-Zsi- linszky felolvasta a levelet melyet jóváhagytak és hoz­záláttak annak lefordításá­hoz. A katonai vezető be­számolt az ismertetett terv előkészületeiről. Az ülésen részt vett Stolle is. így a megvalósítására már nem ke­rülhetett sor. (Folytatjuk.) Száz falu — száz könyvtár A megyében négy község köp támogatást az Országos Népművelési Tanácstól Az Országos Népművelési Tanács 1969. augusztus 20-án javasolta, hogy a felszabadu­lás 25. évfordulójáról új klubkönyvtárak építésével emlékezzünk meg. Mint is­meretes, a ldubkönyvtár a hagyományos könyvtárnál gazdagabb népművelési te­vékenységet folytat Kisebb községekben a kultúrház funkcióját látja el. Az Or­szágos Népművelési Tanács a mozgalomban részt vevő falvak közül száznak anyagi támogatást is nyújt, összesen 12 millió forint értékben. A javaslat nyomán ennél az összegnél jóval nagyobb helyi erőforrások mozdultak meg. hiszen körülbelül 250 község vál­lalkozott klubkönyvtár épí­tésére. A felajánlott ösz- szeg 150 millió forint. Az Országos Népművelési Tanácsban résztvevő szervek mellett a megyei szervek is jelentős támogatást Ígértek azoknak a községeknek, amelyeknek szükségük van klubkönyvtárra, de központi támogatásukra nincs pénz, helyi erőforrásból pedig nem tudják fedezni az építés és a berendezés teljes költségeit. A' mozgalomban részt vevő falvak jelenlegi kulturális helyzete különböző. Az Or­szágos Népművelési Tanács a rendelkezésx-e álló 12 millió forintból felerészben azok­nak nyújt támogatást, ame­lyekben eddig semmiféle művelődési intézmény nem működött. Szolnok megyéből is több község jelentette be Kérel­mét a központi támogatásra. Kiss Jenő, az Országos Nép­művelési Tanács titkára tá­jékoztatta lapunkat, hogy saját erőforrásaik kiegé­szítésére a 12 millió fo­rintból négy Szolnok me­gyei község kap támoga­tást: Tiszabő, Szajol, Fegy­vernek — Szapárfalu és Tiszafüred — Kócs. Az összeg elosztása ter­mészetesen nem azonos mér­tékben történik. A központi segítség mértékét sok helyi sajátosság figyelembevételé­vel fogják megállapítani. A megyék és az érintett közsé­gek rövidesen értesülnek a számukra kiutalt összég nagyságáról is. A „Száz falu —, száz könyvtár” mozgalom első szakasza az összegek kiutalá­sával lezárul, és megkezdő­dik a második, a nehezebb szakasz. Hozzá kell látni a klubkönyvtárak felépítésé­hez, hogy minél előtt a köz- művelődés szolgálatába áll­hassanak, elősegíthessék, hogy a kis községek lakói is egyre jobban bekapcsolód­hassanak a szocialista kul­túra áramába. B. A. Szolnok megyei mezőgazdasági tervezők sikere Országos pályadijat nyertek A MÉM Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Főosztá­lya és az állami gazdaságok országos központja tavaly pályázatot hirdetett az ipar­szerű, tömbösített állatte­nyésztési telepek tervezésé­re. A tervpályázaton egy zárt kötött tartásé 600 férőhelyes tehenészeti telep szerepelt a Taktaközi Állami Gazdaság részére, továbbá egy kötet­len tartású ezer férőhelyes tehenészeti telep a Szombat- helyi Állami Gazdaság ré­szére. A Szolnok megyei Állami Gazdaságok megyei főosztá­lya és a MEZŐBER Szolnok megyei kirendeltsége tizen­három tagú tervező kollektí­vát alakított. Ebben részt- vett Pólyák István, a Közép­tiszai Állami Gazdaság igaz­gatója is. A komplex terve­zőcsoportban állattenyész­tők, üzemszervező technoló­gusok, építészmérnökök, ál­latorvosok, gépésztechnológu­sok kapcsolódtak be. A zárt kötött-tartású tehenészeti te­lep tervezéséért Pólyák Ist­vánt, a kötetlen tartású tehe­nészeti telep tervezéséért dr. Bozsik Tibort, az állami gaz­daságok megyei főosztályve­zetőjét tették felelőssé. A tervpályázat ügyintéző titká­ra Czakő József volt. A pá­lyázatot 1969. november 15- én kellett beküldeni A pályázatra negyvenegy pályamű érkezett be. Ezeket ezév január, illetve február végén értékelték. A Szolnok megyei pályázók nagy sike­reket értek el. Mindkét pá­lyaművel a harmadik helye­zést nyerték el. A zárt, kö­tött-tartású tehenészeti tele­pek tervezésénél az első, má­sodik díjat nem adták ki. A Szolnok megyei kollektíva 80 ezer forintos harmadik díjat nyerte el. Az értékelő bizott­ság elismerte, hogy országo­san ez a pályamű volt a leg­jobb. Az épületben egy tömbben helyezhetők el az állatok. Előregyártott vasbe- tonszerkezeti elemekből épít­hető fel az épülettömb. En­nek technológiája a legkor­szerűbb. Többek között 2x16- os halszálkás fejőterem van a tömbben. A tej kezelése, elszállítása, földalatti veze­téken történik. A takarmá­nyozás, az alom beszállítás, a trágya kitakarítása telje­sen automatizált. Az épület szellőzése gépesítve van. A magasfokú gépesítés lehető­vé tette, hogy ötven tehenet egy ember gondozhat. Iparszerű állattartás A kötetlen tartású ezer férőhelyes tömbösített tehe­nészeti telepen szintén ipar-1 szerű az állattartás; A jószá­gokat egy tömbben' helyezik el. A bírálóbizottság megál­lapította, hogy a telep kiala­kítása, a létesítmények elhe­lyezése. belső elrendezése új­szerű. Egyaránt alkalmas al- mozásos, vagy anélküli üze­meltetésre. A tartási techno­lógiája, az állategészségügyi megoldása igen jó ési gazda­ságos. A fejés NDK gyártmányú 40 férőhelyes Karuszel rend­szerű berendezéssel történik. A tej zárt csővezetéken tá­vozik a tejházba. A trágya mozgatásos csatornán távo­zik el. A bizottság úgy ér­tékelte, hogy az utóbbi kü­lönösen szellemes megoldású U-vasból épített gumirács padlóg csatornában. Ez a pályamű harmadik helyezést ért el, nagyvenezer forinttal díjazták. Ezeket a napokban adták át a tervező kollektíva részére a MÉM- ben. A Szolnok megyei tervező kollektíva mindkét pálya­munkájával megelőzte a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem, az AGROKER és a Ti- pustervező Iroda pályamun­káit. A tervező kollektíva teg­nap délután ünnepelte a si­kereket, közös ebéden vett részt a Középtiszai Állami Gazdaságban. .jEbben az épületben alakult meg 1945. március 1-én a fasizmus elleni harcra szervezett demokratikus magyar hadsereg 1. hadosz­tályának parancsnoksága. A hadosztály 1945. április 28-án indult el a hadműveleti területre, hogy felszabadult népünk parancsát teljesítve, a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadseregének oldalán küzdjön hazánk szabadságáért” — hirdeti Jászberényben, a Sza­badság tér 1. számú ház falán elhelyezett márványtábla. f Uj hadsereg született... A hadtörténészek a szer­vező munka egy-egy fázisát így .jellemzik: 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Kimondta a fasizmus elleni harc szüksé­gességét. Február első napjai­ban az Ideiglenes Nemzeti Kormány határozatot hozott a demokratikus magyar had­sereg felállításáról. A sereg keretében négy hadosztály szervezésére került sor; Jász­berényben az 1., Szegeden az 5., Debrecenben a 6. és Mis­kolcon, illetőleg Hajmáské­_ Berényben lettem a h adosztály, pontosabban azon belül a 3. gyalogezred I. zászlóaljának katonája. Parancsnokunk Budapest ost­romában vett részt. Hány éves voltam akkor? Huszon­kettő. A toborzás a városhá­zán folyt, a MADISZ helyi szervezetének elnökeként az elsők közt jelentkeztem. A volt méntelep épületében folyt a felszerelés. Sokféle és sok irányból érkező ember volt itt együtt. Az egyik al­— Eljöttem ide — mondja ahonnan egykor indultunk. Zászlóaljunk géppuskás szá­zadának parancsnoka voltam. Erdélyben, még 1944 nyarán újólag megsebesültem. Nem akartam többé a németek ol­dalán harcolni. Nagyváradon a honvédkórházban eldöntöt­tem magamban. A gödöllői hadifogolytáborban hallottam hírét, hogy Pálffy György és néhány társa új magyar se­reget szervez. Körében volt egy-két régi ismerősöm, ők szóltak, nem jönék-e kö­zéjük? Így jelentkeztem a fasizmus elleni küzdelemre. Hogy segítsek, amennyire tő­lem telik; mielőbb legyen vége ennek a átkos háború­nak! B erény be jöttünk, a ren a 7. hadosztály alakult. A parancsnokokat 1945. február 9-én nevezték ki; az 1. hadosztályé Szalai Tibor ezredes lett. A törzsparancs­nokság március 1-én érkezett a városba és munkához lá­tott. Február 14-től a budai önkéntes ezred személyi állo­mányát fokozatosan Jászbe­rénybe vonták vissza, ez az ezred és néhány, a Szovjet­unióban kiképzett és már ne­héz harcokban kovácsolódott partizánegység lett a hadosz­tálynak az alapja. egység-parancsnok például még régi vitézségi címét vi­selte, de Pesten már együtt harcolt a szovjet hadsereg alakulataival. A nevelőtisztek fáradhatatlan munkát végez­tek, hogy egységes, demokra­tikus szellemű, a politikai ve­zetőtestületek ellenőrzése alatt szerveződő sereget öt­vözzenek. Az 1. hadosztály egyik alakulata volt a bu­dapesti, VI. kerületi kommu­nista zászlóalj. Csapatzászlót is Pestről kaptunk. szervezéssel párhuazmosan folyt a felvilágosító, politikai munka. A volt hadifoglyok között sok volt a beteg; vér­has, tífusz. Testileg, szellemi­leg rövid időn belül harc­képes alakulatot kellett szer­vezni. Aki nem látta, s nincs sze­mélyes emléke róla, el sem • tudja képzelni, milyen mun­kát kívánt a szervezés. Március 15-én még itthon voltunk, végre április 28-án éjszaka 1 óra 27 perckor el­indulhatott az első, 29-én. 30- án. május 3-án, 5-én pedig utána, sorban a következő vasúti szerelvény. Mi május 4-én érkeztünk a hadművele­ti területre. Részt vettünk Ausztriában háborús bűnösök felkutatásában, azután Pest­re kerültem, karhatalmi .har­ci feladatokat láttunk el, majd Tűrje, Vasvár térségé­ben vasútvonalat biztosítot­tunk. Pillió Dezső így idézi 1945 tavaszának emlékét: —. Középiskolás diákként kerültem a táborba* nem voltam még tizennyolc esztendős. Egy Kossut-sza- kállas zászlós tartott tobor- zó beszédet. Arról szólt, hogy még mi is bekapcsolódhatunk — a * világ népeinek oldalán — a fasizmus elleni küzde­lembe. Sokan jelentkeztek fiatalok. Én igyekeztem ta­gadni, hogy még alig vagyok tizennyolc esztendős. Kiska- tona lettem, Berényben ké­peztek ki bennünket. Ausztriá­ban Wienerneustadtnál hagy­tuk el a szerelvényt, aztán a 3. gyalogezred II. zászló- aljával hatvan—hetven kilo­métert meneteltem. Május első hetében érkeztünk a hadműveletek színhelyére. Amikor állásainkat elfoglal­tuk, akkor érkezett a híre, a németek ezekben az órákban feltétel nélkül letették a fegy­vert. Néhány egységünk el­szigetelten védekező SS ala­kulatok harcképtelenné téte­lében még megütközött az ellenséggel... ☆ És még valami, amire a korai tavasz harcosai közül mindhárman emlékeznek! Mi volt a legnagyobb és mind­máig maradandó élményük 1945 márciusában, áprilisá­ban itt. Jászberényben? Egy­behangzóan idézik emlékét; a lakosság milyen szeretettel támogatta az új magyar se­reget. — Ekkor éreztük, mit je­lent a nép hadseregének ka­tonájaként készülni a front­ra. indulásra... — mondják. És csendesen, elgondolkoz­va szívják a cigarettát. Császtvai István Neményi Pál is felkereste a régi tereket, utcákat Petri András, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke így emlékezik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom