Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. március 29. KÜLPOLITIKA Áz öregedés oka — a nehéz víz? Dr. J. Chojnowski lódzi professzor állítása szerint az öregedés fiziológiai tünetei­nek közvetlen oka a hidrogén nehéz izotópjainak: a deuté­riumnak és a radioaktív tri- ciumnak lerakódása a sejtek­ben és a szövetekben. Choj- nowski professzor szerint az izotópok a közönséges ivó­vízzel és az étellel kerülnek be a szervezetbe: A természetben előforduló közönséges víz is tartalmaz nehéz vizet, de elenyésző mennyiségben. Mint ismere­tes, a nehéz víz az oxigén és a nehéz hidrpgénizotópok vegyüiéséből keletkezik. A hidrogénizotópok sejtek­ben való felhalmozódására nagy mértékben Kihatnak a .sejt anyagcsere-folyamatai és a sejtnedv elektrolízise. A deutérium és a tricium le­rakódása leginkább az ideg­sejteket és idegszöveteket ve­szélyezteti, mivel a bioelek­tromos potenciál itt viszony­lag nagy, s ezek a sejtek hosszúéletűek, nem osztód­nak — mondja Chojnowski professzor. A lódzi professzor szerint megvan a reális lehetősége annak hogy a felgyülemlett deutérium és triciumfelesle- get a sejtekből és szövetekből eltávolítsuk, s ezzel lelassít­suk az öregedés fiziológiai folyamatát Az eszményi ál­lapot az lenne, ha bioszférán­kat meg tudnánk szabadítani a hidrogén nehéz izotópjaitól, márpedig ez a' tudomány és technika fejlődése jóvoltából megvalósulhat. Lengyel­országi HÍREK A KUTATÓ MUNKÁK ÖSSZPONTOSÍTÁSA Az 1969. évet a lengyel tu­dományban a reformok és az átszervezések jellemezték. A kutatómunkák belterjesebbé válását többek között a"*főis­kolák újjászervezése is elő­mozdította. A kisebb tan­székek helyébe nagyobb in­tézetek léptek. A Lengyel Tudományos Akadémia ugyanezen okból felülvizsgálta a tudományos kutatóintézetek hálózatát. 82 ilyen intézet helyett ma már csak 57 működik. A lengyel akadémia az 1971—1975 idő­szakra 19 témát javasolt a központi .kutatási tervbe. — Ezek 9 kiemelt kutatási irányt érintenek. A folyó öt­éves terv annak idején ja­vasolt 52 témájához képest ez a kutatómunkák erős összpontosítását jelenti. A távlati fejlesztési tanulmá­nyok nagy jelentősége miatt a Lengyel Tudományos Aka­démia bizottságot alakított a „Lengyelország 2000-ben" terveinek kutatására és a prognózis elkészítésére. — A bizottságban számos tudo­mányágat képviselő 40 tu­dás kapott helyet. AUTOMATIZÁLT szénbanya A „Jan” kísérleti bánya első munkaéve 1969 volt Ebben a bányában az em­ber közreműködése nélkül termelik ki a szenet. Az izo­tóp-tapintókkal ellátott fu­tószalag önműködően követi a szénkombájnt a 160 méter hosszú szénfal mentén, igya szén berakása és szállítása is automatikusan történik. A „Jan” bánya 69 mérnöke közül 12-nek két főiskolai diplomája van. A 160 főnyi bányász 80 százaléka műsza­ki főiskolát végzett. Lengyelországban 1969. de­cember 4-én üzembe helyez­ték a másik ilyen típusú „Zofiówka’- nevű bányát. HOGYAN ÉPÍTKEZNEK VARSÓBAN? Varsóban az újabban épí­tett házak 51 százaléka 11 emeletes, 16 százaléka en­nél magasabb épület, 3 szá­zaléka 6—30 emeletes, 30 százaléka pedig öt emeletes. A lakások körülbelül 40 százaléka nagyblokkos, 32 százaléka nagypaneles, 17 százaléka vázas, és 11 száza­léka monolitikus módszerrel készült. A szovjet kibernetika a hetvenes években Beszélgetés Viktor Gluskov akadémikussal Viktor Gluskov a legis­mertebb szovjet kiberne­tikusok egyike. 1964-ben Lenin-díjjal tüntették ki és ekkor lett a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. Kijevben dolgozik, a helyi kibernetikai in­tézet vezetője. Gluskov 46 éves. Kutatásai 1956- ban kerültek előtérbe, amikor a Szovjetunióban széles skálán megindul­tak a kibernetikai kutatá­sok. Viktor Gluskov akadémi­kussal. az ukrán tudományos akadémia kibernetikai inté­zetének vezetőjével beszélge­tünk az elektronikus számí­tógépek felhasználásának távlatairól A hordozható magnetofon alig észrevehető­en sustorog. Viktor Gluskov futólag megjegyzi, hogy még néhány évvel ezelőtt, amikor egy újságíró először látogat­ta meg intézetét, a regisztrá­ló készülék legalább tízszer ekkora volt. A dimenziók csökkenése olyan irányzat — mondja —. amely a számító­gépeket is érintette. KÉRDÉS: Tehát a mé­retek csökkenése a a komputerek fejlődé­sének további irányza­ta? VÁLASZ: Már a hetvenes évek elejére tervbevettük a szovjet gyártmányú számító­gépek teljes átalakítását. A számítógépek első és máso­dik generációját felváltják a harmadik „nemzedék” kom­puterei, amelyeket nagy ; lo­gikai lehetőségekkel rendel­kező integrál sémákra szerel- neK. Tehát előttünk áll a fel­adat, hogy gyökeresen új el­veket dolgozzunk ki az elek­tronikus számítógépek gyár­tására, amelyeknek felhasz­nálási perspeKtívája nagysze­rűnek Ígérkezik. Az integrál sémákra szerelt jelenlegi elektronikus számí­tó gépek a számítás gyorsa­ságát tekintve valódi „bajno- koK”; másodpercenként kb. 10 millió műveletet végeznek el. A közel jövő nagy integ­rál sémákra- állított kompu­terei hatalmas befogadóké­pességű elektronikus memó­riával fognak rendelxezni. Egyes tulajdonságaik már ebben az évtizedben lehető­vé teszik, hogy a számítások gyorsasága kb. a harmincszo­rosára emelkedjék. A hetve­nes évek legnagyobb elektro­nikus számítógépei másod- péfcenként majdnem egy mii­pOOOOOOOOOCKyyy^OOOQOOOQOQOOOQQOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOQOOOOQOOO1 A csehszlovák gazdaság problémái és távlatai írta s V. A. Kaje, a közgazdasági tudományok kandidátusa Azok az események, ame­lyeket Csehszlovákia az utóbbi két év alatt átélt, erős befolyást gyakoroltak nép­gazdaságának fejlődésére. A gazdasági helyzet viszont; ki­hatott á politikai életre. A hatvanas évek elejétől kezd­ve fokozódó és idejében ki nem küszöbölt gazdasági ne­hézségek kétségtelenül talajt teremtettek a jobboldali meg­alkuvó, majd később a nyíl­tan an ti szocialista és ellen- forradalmi erők számára. Az 1968 tavaszától kezdő­dően Csehszlovákiában kia­lakult helyzetet az jellemez­te, hogy a kommunista párt és a heléi szerveinek veze­tő szerepe veszélyesen meg­gyengült irányításában. Egy­idejűleg megbomlott a tár­sadalmi termelés' központi irányításának mechanizmu­sa. Először a népgazdaság háromlépcsős állami irányí­tási rendszerének miniszté­rium-egyesülés—vállalat, középső léneszeme gyengült meg lényegesen, mivel 1968 tavasizán bejelentették az egyesülések feloszlatását. A föderativ államrendszer élet­beléptetésével 1969 január­jától Csehszlovákiában meg­szűnnek az iparban az ága­zati minisztériumok is. He­lyettük mindkét köztársaság­ban — Csehországban és Szlovákiában — új iparügyi minisztériumot hoznak létre, a termelésirányításra vonat­kozó rendkívül meghatáro­zatlan jogokkal. Terv nélkül A népgazdasági tervnek— ‘a szocialista országokban az állami gazdaságirányítás fő eszközének — szerepe jel­képessé vált. Az olyan gaz­dasági szabályozók rendszere, mint az állami költségvetés­be eszközlendő befizetési nor­matívák és az árak, amelyek- . rek a feltevés szerint sza­bályoztok kellett volna a vállalatok * tevékenységét, szemmelláthatóan hatástalan­nak bizonyultak. 1969-re egy­általán nem állítottak össze'1 állami népgazdasági tervet Ezt a kormány úgynevezett „gazdasági , direktívája” he­lyettesítette. Elnevezésével ellentétben a direktívának csupán tájékoztató jellege volt. és konkrétan mindössze a vállalatoknak az államkölt­ségvetésbe eszközlendő befi­zetési normatíváit határozta meg. A vállalati tervekben sze­replő gazdasági direktívák ‘ ellenére 1969-ben visszaestek az ipari termelés növekedé­sének és mind a belföldi, mind az exportszállítások terjedelmének mutatói. A di­rektívák a munka termelé­kenység lassú és a bérala­pok gyors növelését; a beru­házások — különösen az új nagy építkezések számottevő növelését; a lakóházépítés ütemének csökkentését irá­nyozták elő. Mindez azzal fenyegetett. hogy nagy aránytalanság keletkezik a lakosság vásárlóképessége és a kielégítésre szolgáló forrá­sok, a beruházási piacon a kereslet és kínálat, valamint a behozatal és a kivitel kö­zött Ezt a helyzetképet szem­léltetik annak az ankétnak az anyagai, amelyeket 1969 márciusában az iparvállala­tok több mint 90 százaléká­liárd művelet elvégzésére lesznek képesek. KÉRDÉS: Milyen lehe­tőségek nyílnak meg ezzel a tudomány és a termelés előtt? VÁLASZ: Egyetlen nagy gép, még akkor is ha távol van az információt betápláló készülékektől, a különböző városokban elhelyezett szá­mos üzem és tudományos in­tézet problémáit oldhatja meg. A szakértők a televízióé­hoz hasonló képernyőn szem­lélhetik munkájuk eredmé­nyét: a rajzokat, a matemati­kai alaptétel demonstrációját. A Komputer „munkájának” eredményeit értékelve a mér­nök utasításokat adhat a terv végső módosításaira, „beszélhet” a komputerrel, beavatkozhat a probléma megoldásának folyamatába. Míg ma a programozó mun­kaideje gyakran kihasználat­lan az elektronikus szárhitó- gép működése közben, addig az elkövetkező tíz évben az ember és a gép megtanul in­tenzívebben dolgozni, össze­tettebb feladatoKat megolda­ni és a tudományos kutatáso­kat gyorsabban végrehajtani. A kijevi kibernetikusoknak néhány számítógépen — pl. a „Mir—2” komputeren — már sikerült részben megoldaniuk ezt az álmot. Ma az esetek nagy többsé­gében az elektronikus számí­tógépeket egyenként használ­ják. A jövőben, amikor ösz- szetettebb, például az egész ország gazdasági vezetését érintő feladatokat kell majd megoldani, szükségessé válik, hogy a számítógépeket egye­sítsék, egy elektronikus „blokkra” szereljék. A kom­puterek felhasználásának ez az új módja megkívánja _ az információcserét a számító­gépek között is. Ez a folyamat automatizálható és lehetővé teszi az egykor megoldhatat­lannak vélt problémák meg­oldását. Ilyen egymáshoz kapcsolt gépek segítségévek többmillió kötetes könyvtár­ban nem csak a szükséges könyv, hanem a meghatáro­zott oidal is megtalálható. KÉRDÉS: Tervbe vet­ték az ország különböző vidékein működő egy­ségek egyetlen számí­tórendszerben való egyesítését? VÁLASZ: Igen, a jövőben az elektronikus számítógé­peket bekapcsolják a távköz.- lés hálózatába. Ez lényegesen nak bevonásával kaptak. A véleménykutatás tanúsága szerint a jelenlegi 5 éves terv utolsó két évének gazdasági tervezésében csupán- a válla­latok 3 százaléka indult ki központi információk alap­ján és mindössze 17 százalé­kuk az ágazati egyesülések információi alapján. A vál­lalatok fennmaradó 80 szá­zaléka saját elképzelései szerint hala-T. G”stáv Husák a Csehszlovák Kommunista Párt 1969 augusztusában meg­tartott országos aktívaérte­kezletén elmondotta: a re­form befejezésének ürügyén 1968-ban és 1969-ben nálunk lényegében felszámolták a központosított gazdaságirá­nyítást. és általában az ösz- tönösség vált a gazdasági élet döntő befolyásoló ténye­zőjévé. A népgazdasági terv, a központosított tervezés és szervezés nem véletlenül ju­tott ilyen 'sorsra. Annak a következménye volt ez, hogy az 1968. januári plénum után a „piaci gazdaság” kcmcep­revi'ri^nijí-tn híV'M kerekedtek felül. Program­juk nyíltan szembeátiítótta a piacot a népgazdasági terv­vel, a vállalatot pedig — a társadalommal és az állam­mal. a revizionis+ák kon­cepciójukat többek között a vállalatokról szóló törvény segítségével igyekeztek való­ra váltani, amelynek előké­szítése 1969 tavaszán érte el tetőpontját. módosítja majd az összeköt­tetések jellegéről kialakult jelenlegi fogalmakat Az ilyen rendszer az információknak nemcsak a továbbítását, ha­nem elraktározását és feldol­gozását is lehetővé teszi. A valóságban nem mindig kifizetődő, hogy minden vál­lalatnak legyen elektronikus számítógépe. Ezek a gépek ki­használatlanul maradnak pl. az éjszakai órákban vagy egy technológiai folyamat módo­sítása közben. Egyszerűbb és kevésbé költséges bizonyos időre „előjegyezni”, hogy úgy mondjam bérbe venni egy másik helyen, sőt néha másik városban lévő számítógépe­ket. Ez esetben emelkedik a gép kihasználásának együtt­hatója. termelőképessége. Ra­cionálisabban használják ki számítási képességét. Miköz­ben a gép ellenőrzi „saját” vállalatának termelését, ugyanakkor automatikusan megoldhat más műszaki-tu­dományos feladatokat. Való­ban univerzális számítógé­pekről lenne szó. KÉRDÉS: Mi újat hoz­nak a számítógépek a mindennapi életbe? VÁLASZ: Nem hiszem, hogy az elektronikus gépe­ket már a következő évti­zedben felhasználhatnák a hétköznapi éjeiben. Ennek ellenére megvetjük tömeges alkalmazásuk alapjait. Ügy vélem, hogy a nyolcvanas, ki­lencvenes években kialakul­nak a komputerek tájékoz­tató szolgálatai a politika és Kultúra területén. Mindenek­előtt bizonyos fajta kibeme- tikuk újságokra gondolok, amelyek otthon olvashatók. Elég lesz megnyomni egy gombot a sajtószerv nevével és az ernyőn megjelenik az óhajtott kép. vagy oldal. Jelentékenyen megnő az elektronikus számítógépek használata az oktatás terüle­tén. Lehetővé válik a szimul­tán oktatás. A tudósok fel­adata egy olyan rendszer megteremtése, amely megold­ja a kétoldali információcse­rét sok ezer tanító és sok millió hallgató között. Eszmei szinten a probléma megoldá­sa így jelentkezne: egész földgömbünK egyetlen tante­rem lenne, amelyben elektro­nikus készülék segítségével bárki összeköttetést létesít­hetne a föld gömb bármelyik pontjával. Pillanatnyilag ez sajnos csak fantázia, de tech­nikailag egyáltalán nem le­hetetlen. Nem arról volt szó, hogy bővítsék a dolgozók részvé­telét a termelés irányításá­ban (ezt valamennyi szocia­lista ország gazdasági re­formjai előirányozzák), ha­nem arról, hogy áz állami, össznépi vállalatokat teljes­séggel autonom gazdasági — gyakorlatilag csoporttulaj­dont képező — egységgé alakítsák át. Minden válla­latnál tervbe vették, hogy elsősorban a dolgozókból ..kollektív vállalkozói szerv­ként” működő tan.ácsot ala­kítanak. A tanács hivatott volt a vállalat minden te­vékenységi ágának, köztük a vezetők felvételének és el­bocsátásénak — irányításá­ra. Ennek a törvénytervezet­nek volt egy jellemző pont­ja. amely a vállalati taná­csot nemcsak a termelés eredményei, de részben a vagyon feletti rendelkezéssel is felruházva, nem zárta ki a magánszemélyeknek törté­nő eladás jogát sem. A kí­sérlet örve alatt több száz vállalati tanácsot alakítottak, köztük a köztársaság olyan óriás-vállalatainál, mint a Skoda—Plzen és a Szlov- nafzt. Sok tanács önhatalmú­lag jött létre. A Jobboldal kísérletei Az új vállalati törvénynek abban az anarcho-szindika - lista változatában, amelyért a jobboldal harcolt, ez volt Látogatóban a poronini Lenin múzeumban A poronini Lenirrmúzeiri mot évente több mint 200 000 látogató keresi fel, Lengyel- országból és külföldről egy­aránt. Mielőtt elbúcsúznak, beírják nevüket a .múzeum emlékkönyvébe, amelynek most, a múzeum fennállásé" nak huszonkettedik évében már tízegynéhány vaskos kötete van. A Lenin-centená- rium évében, 1970-ben a Po­ronini múzeumot különösen sok lengyel keresi fel. Ta­valy szeptemberben a mú­zeumban érdekes jubileumi kiállítás nyílt, amely Lenin Tátra-vidéki tartózkodására és a lengyel forradalmárok-, kai való kapcsolataira vo­natkozó gazdag anyagot mu­tatta be. Poroninban járva bekopogtunk » Len in-mú­zeum igazgatójához, rrigr. Henryk Pietrzykhez és meg­kértük, mondjon néhány szót erről a kiállításról és a múzeum munkájáról. — Már a kiállítás megnyi­tását követő két hónapban százezer látogató fordult meg a múzeumban. Látoga­tóink száma egyébként egy­re nő, túlsúlyban vannak köztük a fiatalok. Sok kül­földi kirándulócsoport is fel­keresi a múzeumot, legna­gyobbrészt a SzovjetunióbóL A Lenin-centenárium al­kalmából kiadtunk egy tájé­koztató brosúrát is, „Lenin Krakkó vidékén” címmel. Fémből készült, alkalmi Le- nin-érméket is veretünk, egyik oldalán a múzeum lát­ható, a másikon a Lenin-em- lékmű. Az érem tervét az egyik poronini népművész készítette. A poronini múzeum szoros kapcsolatokat tart fenn más országok Lenin-múzeumaivaL Igen elevenek a kapcsolata­ink a moszkvai Lenin-mú- zeummal, amelytől sok érté­kes anyagot kaptunk, s kö­zeli kapcsolatban állunk a leningrádi, prágai, pozsonyi és lipcsei testvérmúzeumok­kal is. Ezrekre megy azok­nak a leveleknek száma, amelyeket gyerekektől, diá­koktól kapunk a Szovjetunió legkülönbözőbb zugaiból. — Leggyakrabban információ­kat, fényképeket kémek tő­lünk. Magától értetődik persze, hogy a legszorosabb kap­csolatokat a lengyel fiatalok­kal tartjuk fenn; Az „Iskra —70” cserkész-riadókészült­ség meghirdetése után szó- szerint egész levél-lavina árasztott el bennünket. a rendeltetése, hogy jogilag megfogalmazza a szocialista állam és « kommunista párt kirekesztését a népgazdaság vezetéséből. Mindezek a kí­sérletek gyakorlatilag azt je­lentették, hogy a gazdasági reform ürügyén szétrombol­ják a társadalom 20 év alatt létrehozott szocialista szer­vezetét és a demokratikus centralizmus elvein alapuló gazdaságirányítási rendszert, A „piaci gazdaság” jelszavá­val az antiszocialista, jobb­oldali opportunista irányza­tok nyíltan megvetették lá­bukat a köztársaságban. E mellett az előző pártvezető­ség, amint ezt „ Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi plé­numán Vaclav Hula megje­gyezte, nem lépett fel és nem harcolt elég komolyan ezek­kel az ártalmas és veszélyes tendenciákkal szemben. Ilyen körülmények között már 1968 első felében meg­sokasodtak a csehszlovák gazdaságban az ösztönös fej­lődés ismérvei. amelyek 1969 első hónapjaiban is jól megfigyelhetők. Rendkívüli módon erősödött a feszült­ség a belső fogyasztói pia­con. Az építőanyagok és be­rendezések kereslete meg­nőtt és még jobban elszakadt a valóságos lehetőségektől. Mindez erősítette az infláci­ós tendenciákat. 1968-ban a lakosság jöve- de.mének soha nem látott és semmivel sem indokolj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom