Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Negyed évszázad a számok tükrében 13 féle címen 27 milliárd forint társadalmi juttatás egy év alatt Az é változásokat Őszinte hangú párbeszéd a tsz szövetségben a termelőszövetkezeti verseny mozgalmakról A társadalombiztosítás gra- fiKonja az elmúlt 25 évben meredeken ívelt felfelé. Az 1938. évi hivatalos adatok szerint annak idején a társa­dalombiztosítás a lakosság 31 százalékára, 2,8 millió em­berre terjedt ki. . Az arány 1950-ben érte el az 50 száza­lékot. majd 1955-ben a 50, 1960-ban a 85 Százalékot, je­lenleg pedig a lakosság 97 százaléka, kereken 10 millió ember részesül társadalom- biztosítási juttatásokban. Az első jelentős állami nyugdíj tétel eket 1950-ben számolták el. mégpedig 927 millió forintot, amely 1969- ben már 11,2 milliárd forint­ra nőtt. Az első egységes nyugdíjrendszer 1952. január 1-én lépett életbe, majd 1954 október 1-én és 1959. január 1-én újabb törvényerejű ren­deletek jelenlek meg, ame­lyek tovább korszerűsítették a nyugdíjrendszert, bővítét- ték a nyugdíjasok körét, a ledolgozott idővel arányosan emelve a nyugdijösszegeket­1958. január 1-től a nyug­dijakat a termelőszövetke­zeti tagokra is általánosan kiterjesztették; eleinte egységesen 315 forin­tot, 1967. janua’- 1-től pedig a jövedelem aranyában a A rádió és a televízió országgyűlési tudósításai Az országgyűlés márciusi ülésszakáról a Kossuth Rá­dió a Déli krónikában tudó' sításokkal, az Esti króniká­ban hangképekkel számol be. A televízió naponta 19 óra 25 perces kezdettel közöl be­számolót az ülésszak esemé­nyeiről, 1200 millió tégla a lakosság építkezéseihez A Tégla- és Cserépipari ( Egyesülés 180 gyára az idén a népgazdasági tervben elő­irányzottnál gyorsabb ütem­ben növeli termelését. A ta­valyinál mintegy 250 millió­val több téglát gyártanak, hogy elegendő falazóanyag­gal lássák el a családi- és tár­sasházépítkezéseket. Így már nemcsak országos átlagban, hanem a tavaly még időn­ként hiányosan ellátott kör­zetekben is lényegében meg­szűnik a téglahiány: vég­eredményben 1200 millió tégla áll majd rendelkezésre a lakosság építkezéseihez. Ebben az évben kezdi meg a termelést a törökbálinti, a fehérgyarmati, a székesfehér­vári és a balatonszentgyörgyi téglagyár korszerű alagútke- mencéje, befejezik a rekonst­lítő összegeket kapnak. 1952- ben 562 000 munkából kiöre­gedett ember kapott az or­szágban rendszeres nyugellá­tást, számuk azóta állandó­an nőtt, s 1970. január 1-én már 1 380 000 embernek küldte ki havi járandósá­gát a nyugdíjfolyósító igaz­gatóság. A lakosság különböző ré­tegei 13 féle címen részesül­nek társadalombiztosítási juttatásokban. Ezekre 1969- ben összesen 27 milliárd fo­rintot fizettek ki, szemben az 1950. évi 2.1, az 1960. évi 11,5 és az 1968-ban kifizetett 24,3 milliárd forinttal. A 27 mil- liárdból a legnagyobb tétel a 11,2 milliárd forint nyug­díj. Orvosi, Kórházi költsé­gekre 5280, gyógyszerre 2230 millió forintot költött - ta­valy az állam. Egy év alatt 3120 millió forint táppénzt, 600 millió forint terhességi és gyermekágyi segélyt fo­lyósították. Hazánkban 1967-ben ve­zették be a világon egye­dülálló gyermekgondozási segélyt, amely igen nép­szerűvé vált. Az érintetteK 70 százaléka él a lehetőséggel, a kifizetett összeg ugrásszerűen nő. A bevezetés el-ő esztendejében 64 millió, 1968:ban 450 mil­lió, tavaly pedig 870 millió rukciót a csillaghegyi, a ba- konyszentlászlói, a kisbéri és a keresztespusztai gyárakban A modernizált üzemekben a korábbinál jóval több üre­ges téglát állítanak elő. Ez­zel a hagyományosnál erő­sebb. nagyobb és jobban hő­szigetelő termékkel a lakos­ság is jobban jár, mert gyor­sabb az építkezés, a szállítá­si költség pedig kevesebb. Növelik a tetőanyagok gyár­tását is, hogy az idén a múlt évi 155 helyett 160 millió te­tőcserepet szállítsanak a la­kosság építkezéseihez. Sajtótájékoztató a román nagykövetségen 1945. március 6-án alakult meg Romániában az első de­mokratikus kormány. A kö­zelgő évforduló alkalmából kedden Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete saj­tótájékoztatón ismertette azt a küzdelmet, amelyet a ro­mán munkásosztály és más haladó erők vivtak a kom­munista párt vezetésével az űj társadalmi rend megte­remtéséért, az első demokra­tikus kormány létrehozásá­ért. 60 centis hó a Blikkben Az idei tél legzordabb nap­jaival köszöntött be a már­forint gyermekgondozási se­gélyt fizettek ki. A családi pótlék általános bevezetése ugyancsak az új Magyarország vívmánya. A felszabadulás előtt — 1912­től 1939-ig — csupán a köz- szolgálati alkalmazottak ré- szesüIteK e juttatásban, 1939 után is csupán a 20-nál több embert foglalkoztató üzemek dolgozói kaptak családi pót­lékot. A munkaviszonyban álló és biztosításra kötelezett dolgozók nagy többségére 1953-ban terjesztették Ki e juttatást. 1966-tól pedig a mezőgazdaságban is lénye­gében valamennyi érintett dolgozónak jár a családi pót­lék. Évente jelentős összegeket fizetnek ki gyógyászati segédeszközökre, gyógyfür­dőre, csecsemőkelengyére, és egyéb társadalombizto­sítási szolgáltatásokra is. 1970-ben tovább emelkedik a társadalombiztosítás költ­ségvetése. Március 1-től — mint ismeretes — felemelték az 1600 forintnál alacsonyabb nyugdijakat és járadékokat, ami több mint egymillió em­bert érint, s egész évre át­számítva 900 millió forinttal növeli a kifizetétt nyugdíjak összegét. cius a Bükkben. Az utóbbi napokban lehullott mintegy 20 centis hó körülbelül 60 centiméteresre vastagította a vidék hóbundáját, A meg­megújuló szélviharok nyomán Nagymező és Jávorkút kör­nyékén méteres hófúvások keletkeztek. Kedden már nemcsak a fát szállító gép­kocsik, de még a fadöntő brigádok sem tudtak kimen­ni a vágásterületre. A mun­kát be kellett szüntetni. — Hosszú évek óta most for* dúlt elő először, hogy a ke­mény téli hidegekhez szo­kott „erdei emberek” sem tudtak dolgosad. Harmadszor kapott Vasdiplomát az erdőmérnökök 103 éves nesztora Bensőséges ünnepség zaj­lott le kedden a szigetközi Ásványráró községben. A Sop­roni Erdészeti és Faipari Egyetem képviselői felkeres­ték a 103 éves Schleifer Ber­talan erdömérnököt, hogy harmadszor is átnyújtsák ne­ki a Vasdiplomát. Az erdőmérnökök nesztora 1867 ben Szomolnokon (Sze- pes megyében) született és 1894 május 12-én kvpo'.t dip­lomát a Selmecbányái bányá­szati és erdészeti akadé­mián, Pályafutását Bo'znia- Hercegovina erdőségeiben kezdte, majd grog Erdődy Sándor urada'mában teljesí­tett hosszabb ideig szolgála­Szövetikezeti vezetőkkel találkoztunk ;i minap. Azt kérdeztük tőlük, mit tud­nak, hol tart a tavalyi orszá­gos gazdálkodási verseny ér­tékelése. Legyintettek: né­hány szövetkezet versenye az, s csakis azokat érdekelheti, akik eleve eséllyel indulnak. Miután nemelőször találkoz­tunk ilyen véleménnyel, megkerestük a szolnoki tsz- szövetség titkárhelyettesét Komjáti Aladárt és munka­társát Kovács Bélát, tájékoz­tassák olvasóinkat mennyire valós, mennyire élő a szö­vetkezeti versenymozgalom. KOMJÁTI ALADÁR: Nem azért, mert az a szokás, hogy előbb mindig jót mondunk, s aztán a rosszat, hanem a Néplap olvasótáborának pon­tos tájékoztatására hadd ad­junk előbb egy áttekintő ké­pét a szövetkezeti verse­nyekről. Szövetkezetünknek 63 tagszövetkezete Van, Kö­zülük 1969-ben 31 vett részt a gazdálkodási versenyben. Ez szövetkezetek közötti or­szágos verseny, úgy is mond­hatnám szövetkezeten kívü­li versenyforma. A szövet­kezeteken belül újabb ver­senyek léteznek. Üzemegy­ségek. brigádok közötti, vagy párosversenyekről van szó, de a legnagyobb sikert je­lentő versenyforma a szo­cialista brigádmozgalom. Táj területünkön 169 szocia­lista brigád kiétezernégyszáz tagja próbálta teljesíteni a követelményeket tavaly. Ez mór szinte tömegmozgalom, nagyon fejlődő, nagyon élő versenyforma. MUNKATÁRSUNK: Időz­zünk el talán egy kissé a gazdálkodási versenynél. Mi­vel magyarázzák, hogy tag­lót. 1921-ben vonult nyuga­lomba és telepedett le család­jával Ásványrárón. Az ünnepségen a Vasdiplo­mával egyidejűleg a minisz­térium nevében — az „Erdé­szet Kiváló Dolgozója” ok­levelet és a vele járó 3 ezer forintot adták át az ünnepelt- nek. Az európai szocialista országok felsőoktatási szakembereinek tanácskozása Kedden a Budapesti Mű­szaki Egyetemen megkezdő­dött az európai szocialista országok felsőoktatási szak­embereinek tanácskozása, amelyen Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és hazánk küldöttségei vesz­nek részt. A delegációnkat dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora üd­vözölte, majd a magyar de­legáció nevében Kanczler Gyula, a Művelődésügyi Mi­nisztérium felsőoktatási fő­osztályának helyettes vezető­ié köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy Illtu Pál művelő­dósügyi miniszter még 1968- bán, a Várnában tartott mi­niszteri konferencián indítvá­nyozta, hogy közös munkával dolgozzák ki „a felsőoktatás struktúrája a tudományos­technikai forradalom feltéte­lei között” című témát, ame­lyet a felsőoktatási miniszte­szövetkezetek felét érdekli csak? KOVÁCS BÉLA: Tulaj­donképpen már ez is - előre­lépés. hiszen 68-ban még csak 28 tsz nevezett be. Eh­hez bizonyosan közü van an­nak a véleménynek, amelyet valóban több szövetkezetben hangoztatnak, hogy ez a ver­seny csak a jő adottságú szövetkezetek versengése. De még ezzel sem mondtunk meg tulajdonkeppen min­dent. Való igaz, a jó adott­ságú szövetkezetek között is azoknak kedvez a verseny, amelyekben a legnagyobb a fejlődés. MUNKATÁRSUNK: Kap­hatnánk erre részletesebb magyarázatot? KOMJÁTI ALADÁR; A következőről van szó. A szövetkezetek eredményeit pontozással értékelik a tsz- szövetségi versenybizottsá­gok. Megszabták, mennyi pontot kaphat egy tsz nö­vénytermesztési. állattenyész­tési. kertészeti, gyümölcs- és szőlőtermesztési eredményei után. Ez az alaptevékenység pontozása. Jó hozamok, ala­csony költségek után magas pontszámokat adhatnak a versenybizottságok. S az alappontszámok 30 százalé­kát kaphatják, ha az utolsó három esztendőben nagy a fejlődés. Csakhogy ebben van buktató Mert teszem azt a tiszaföldvári Lenirt Tsz- ben már három évvel ez­előtt is magasszintű volt a termelés, sokkal feljebb tor­nászni nehezebb, s így a magas szintről induló szö­vetkezetek hátrányban van­nak. Magyarán szólva meg­történhetik, hogy a legjobb rek 1971-ben sorra kerülő konferenciáján tárgyalnák meg. Jegy nem lesz, utazás bérlettel vagy 1 forint bedobásával Megszületett a döntés: nem lesz jegy az új földalattin, a bérletesek utazási igazolvá­nyuk felmutatásával, a bér- lettel nem rendelkezők 1 fo­rint — tehát villamosjegy-ár — bedobásával utazhatnak. Mint ismeretes, a menetrend­szerű forgalom április 3-án indul meg. Az addig hátralé­vő szűk egy hónap az utolsó simítások jegyében telik el: próbajáratokkal vizsgáztatják a pályabiztosító berendezése­ket, gyakorol a kezelősze­mélyzet, „nyitják” az alul­járókhoz csatlakozó lejáró folyosókat. Tizenöt kutatóközpont Nagyszabású kutatómunka kezdődött a halgazdálkodás fejlesztésére; a MÉM megbí­zásából a Haltenyésztési Kí­sérleti Állomás további 14 mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kutató központ közre­működésével öt éves prog­ram alapján dolgozik a hai- hús-termelés fejlesztésén, A program fő célja, hogy a pia­ci igényeknek legmefelelőbb halfájtákat szaporítsák el a természetes és a mesterséges vizekben és hogy a halte- nyésztés gazdaságosabb le­gyen. szövetkezet nem bizonyos, hogy országos első lesz. MUNKATÁRSUNK: Az országos verseny legjobbjai­nak Kiváló Termelőszövet­kezeti Gazdaság kitüntetése is jár. Mégis furcsa, hogy a példánál maradva a földvá­ri tsz esetleg nem kapja meg, de nálánál gyengébbek megkaphatják. KOVÁCS BÉLA: Hadd mondjuk el, a verseny egyik célja az is, hogy a fejlődő gazdaságokat ösztönözze, s kizárja, hogy mindig' azonos nevek szerepeljenek az el­sők között. MUNKATÁRSUNK; Ak­kor viszont úgy lenne igaz­ságos, ha azonos adottságú szövetkezetek, azonos cso­portban versenyeznének. KOMJÁTI ALADÁR: Az én véleményem is az, hogy bár teljesen tökéletes ver­senyforma talán sosem lesz. igazságosabb lenne az olyan kategorizálás: gyenge adott­ságú szövetkezeteik, jó adott­ságú szövetkezetek csoport­ja. homokon, sziken, hegyvi­déken gazdálkodó szövetke­zetek csoportja. Pillanatnyi­lag a-z van: 3 ezer holdon aluli és 3 ezer holdon felü­li tsz-eik, és speciális szövet- kezeek csoportja. Szövetsé­günk elnöke" Bóöi Imre^áSr elnökhelyettese Hovodzák Is van is országos fórumokon több ízben szóvótettók már ezt, MUNKATÁRSUNK: Azt is sérelmezik a szövetkeze­tek. hogy bár állatnunk ösz­tönzi, történetesen az élelmi­szer feldolgozó tevékenysé­get, „ verseny elbírálásánál az ilyen jellegű eredmények nem számítanak be. KOVÁCS BÉLA: Ez a mi szövetkezeteinket is sújtja, hiszen a jászalsószentgyör- gyi Petőfi Tsz például sok­kal több pontot kaphatna, ha melléküzemági tevékeny­ségeit is pontozhatnánk. MUNKATÁRSUNK: Ak­kor miért nem változtatja meg a versenyfeltételeket a TOT? KOMJÁTI ALADÁR: Mi a TOT nevében nem nyilat­kozhatunk. de gondoljuk, hogy miután az élet felve­tette -, versenyfonna kor­szerűsítését. sor kerül rá Jövőre összeül a termelő­szövetkezetek II. kongresz- szusa, s bár én nem isme­rem még o napirendet, le­het, hogy éppen ott kerül sor a verseny megújítására. MUNKATÁRSUNK: Az élet változásokat sürget, s azt. hogy olyan versenyfor­ma alakuljon ki. amely min­den szövekezetet érdekelhet, amelyben történetesen a ti­szazugi szövetkezetek is ér­dekeltek lesznek. — borzák — Ma: A Szerkesztőség postájából Nincs örököse. . . ☆ Fordul a történelem Autó—motor-ír Egy boldog nagy család többi Kategóriákat megköze­McGovern az USA laoszi agressziójáról Kambodzsa tiltakozik - Mi leszBécsben ? KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 21 OLDALON j HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HtREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK -j

Next

/
Oldalképek
Tartalom