Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

1970. március . 26. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP Kritika, felelősség, pártos állásfoglalás A megyei lapok főszerkesztőinek tanácskozása Szolnokon Az április 4 i díszszemlére készülnek fegyveres erőink. Képünkön: Budapesten, a Felvonulási téren gyakorlatoznak a munkásőrök. — (MTI fotó — Friedmann Endre felvétele) A Magyar Újságírók Szö­vetségének és a Szolnok me­gyei Néplap szerkesztőségé­nek rendezésében szerdán reggel a megyei lapok fő- szerkesztőinek kétnapos ta­nácskozása kezdődött Szolno­kon, a tiszaligeti KISZ tá­borban. A tanácskozást Varga Jó­zsef a Szolnok megyei Nép­lap főszerkesztője nyitotta meg, majd Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osz­tályának vezetője tartotta meg Kritika és felelősség cí­mű előadását. A pártunk kormányzó és „ellenzéki" párt egyszeire Húsz-huszonöt esztendő óta — mutatott rá Jakab Sándor — pártunk hatalmon lévő párt. Éppen ezért egyet­len percre sem veszíthetjük el a tömegeknek bizalmát. E bizalom alapja a párt politi­kája és e politikának mara­déktalan, torzítás nélküli megvalósítása; Pártunknak valójában — mint a társada­lom lelkiismeretének — na­ponta ki kell fejeznie a tö­megek gondolatait és érzel­meit. A hatalmon lévő munkás­párt egyszerre irányítja és ellenőrzi politikájának meg­valósulását. Az egypártrend- szer viszonyai között a párt­nak egyidejűleg önmaga bí­rálójának, megújítójának, azaz egyszerre kormányzó és „ellenzéki” pártnak kell len­nie. Történelmi fejlődé­sünkből eredően ez szükség­szerű feladat. Senki sem vonhatja ki magát a szocializmus eszméinek hatása alól Eszméink nemcsak hazánk­ban — hol a szocializmust építjük — de a tőkés világ­ban is terjednek, hatnak a dolgozó tömegekre. Nem vé­letlen. hogy a polgári ideoló­gusok ma már a marxizmus „pluralizálásának” jelszavá­val támadnak eszméink tisz­tasága ellen. Mi csak egyféle marxizmust ismerünk. Eszméink megva­lósítása érdekében hívjuk munkára a dolgozó tömege­ket. Tájékoztatásunk célja, hogy mindenki lássa, mely feladatok megoldásában kér­jük segítségüket. Napjaink­ban nyílt hírrendszerben élünk. Éppen ezért a tájékoz­tatásban is állandó, nemzet­közi osztályharcot vívunk. Tájékoztatásunknak ezért gyorsnak, és őszintének kell lennie, mindenkor a munkás- osztály álláspontját kell köz­vetítenie. Lapjainkban nyíl­tan kell írnunk mindenről, ami helyzetünket, előrehala­dásunkat meghatározza vagy befolyásolja. Éppen ezért szükséges, hogy az újságírók jól felké­szüljenek a szüntelenül nö­vekvő feladatok végzésére. Politikailag, szakmailag iól felkészült újságírókra van szükség! Mi legyen a megítélés alap- je egy-egy területen, ha visz- szás jelenségeket kíván szó- vátenni az újságíró? Gyak­ran vetődik fel ez a kér­dés. A mérlegelésnek és a megítélésnek alapját minden­kor az érvényes párthatáro­zatok képezzék! Azt kell vizs­gálni, meddig jutottunk ezek­nek a határozatoknak végre­hajtásában! Lenin mindig hangsúlyoz­ta; a hatalmon lévő munkás­pártnak legfőbb erénye sa­ját politikájához, vagy éppen elkövetett hibáihoz való vi­szonya. A hatalmon lévő munkáspártnak erre különös gondot kell fordítania, mert ez a párt tömegkapcsolatá­nak alapjait érintő kérdés. Amikor Kádár János elvtárs, Központi Bizottságunk első titkára legutóbb Berlinben járt, Walter Ulbricht elvtárs kifejtette; a magyar mun­káspártnak e téren szerzett tapasztalatai a testvérpártok számára is tanulságosak. A szocializmushoz sokféle úton és módon lehet eljutni A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. és IX. kongresz- szusa vizsgálta a szocializmus építésének kérdéseit, és rá­mutatott arra; sokféle úton és módon lehet eljutni a szo­cializmushoz. Gondoljunk arra. hogy hazánk lakosságá­nak ma már egyharmad ré­sze a felszabadulást követő­en született, számukra e 25 év és az azt megelőző időszak már történelem. Egyre több ben együtt dolgoznak közü­lük az idősebb nemzedék tagjaival, egy idő után pedig ők képezik majd a munka­képes nemzedék gerincét. Agitációs és propaganda munkánkban mindez ma már nem hagyható figyelmen kí­vül. De más úton jut el a szo­cializmushoz a két alapvető osztály: a munkásság és a parasztság is; Ugyanígy más úton és módon ismeri fel a szocializmus igazságait, és valósítja meg azt az értelmi­ség. Mindez rétegpolitikánk­nak ég agitációnknak sajátos feladatokat szab. Többek között ezért is nö­vekszik állandóan az újság­írással szemben a társada­lom igénye és követelmé­nye. Ma már nincs minden­hez értő újságíró, aki min­denhez valójában pedig sem­mihez sem ért. Nem n szak­lapok szintjén és ezek ter­minológiáit használva kell írni, de ha egy-egy szakterüle­ten jelentkező hibát bírál meg az újságíró, ezt olyan szakértelemmel keli végez­nie, hogy cikkével az adott területen tekintélyt vívjon ki magának! A politikai biz­tonság és a megalapozott szakismeretek ' ma már az újságírói munkában is el­engedhetetlen követelmé­nyek! A pártszerű, osztályharcos és építő bírálatra képes új­ságírók képzése és nevelése terén nagy felelősség hárul — hangsúlyozta Jakab Sán­dor — a főszerkesztőkre és a szerkesztőségi pártszerve­zetek titkáraira. A bírálat soha ne személyek, hanem a hibák ellen irányuljon! Az előadást követően töb­ben felszólaltak a tanácsko­zás résztvevői közül. Lónyai Sándor (Győr) szubjektivi­tás leküzdésének fontosságá­ról és a kritika objektivitá­sáról. Benkő Károly (Székes- fehérvár) pedig arról szólt, hogy ha a sajtó hibákat tár fel, e hibákért nem a sajtó felelős, hanem éppen a saj­tó küzd ez esetben a jelentke­ző torzulások ellen. F. Tóth Pál (Kecskemét) az újságírói utánpótlás nehézségei jól be­szélt. Varga József (Szolnok) elmondotta, hogy ha a sajtó úgy bírál, hogy az nem szub­jektív ítélet, hanem a té­nyek hű visszatükrözése. ak­kor az a féltő bírálat hang­ja. Rácz Lajos (Szeged) a sajtókritika felelősségéről, Pozsgai Zoltán (Szombat­hely) a sajtónak a helvi po­litika alakításában játszott szerepéről, Sasvári György (Dunaújváros) a kritika kor­rektségének problémáiról. Kerkai László (Zalaegerszeg) a kritika műfaji kérdéseiről fejtette ki nézeteit. Délután a megyei lapok főszerkesztői számára Zagyi János, a Ma avar Szocialisla Munkásnárt Szolnok megyei Bizottságának titkára. n me­gye politikai, tárcaénlmj és gazdasási életéről tartott tá­jékoztatót. majd a Középti­szai Vízügyi Igazgatóság a Tisza II vízléocső építésének és megva’ósulásának folya­matát ismertette valamint levetítették az en-ől szóló dokumentumfi’met is. A megyei lapok főszer­kesztőinek értekezlete ma folytatódik. Munkában a TMK-sok a Tiszamenti Vegyiművekben Uj elnök a mesőhéhi Táncsics Tsz élén A megye, s az ország jó hí­réről emlegetett közös gaz­daságai közé tartozik a Mun­ka Vöröszászló Érdemrend­del kitüntetett mezőhéki Táncsics Tsz. A közös gaz­daság jó hírnevének alapo­zásában a szövetkezet szor­galmas tagjain kfvül nagy érdemeket szerzett Csótó Ist­ván, aki hosszú időn át el­nökként irányította a gazdál­kodást. Csótó István az or­szág legismertebb tsz elnö­kei közé tartozott, s most nyugdíjba vonulásakor sze­retettel búcsúzott tőle a nagy, 12 ezer holdas szövet­kezeti birtok közössége. A tegnapi közgyűlésen Ba­gó Bálint agrármérnököt, a szövetkezet eddigi elnökhe­lyettesét választották el­nökké. „...amíg jön az orvos „Sikerült Első lettem”. »— írta meg aznap este szü­leinek az örömhírt Számos- vári Katalin, — a szolnoki egészségügyi szakiskola má­sodéves növendéke kedden elnyerte az Egészségügyi Mi­nisztérium által meghirde­tett országos veseny első he­lyezését, a „Szakma kiváló tanulója” címet: — Nem is volt nehéz ver­seny, csak nagyon izgalmas és megfeszített. Egy tételre 10 percig készülhettünk, 8 perc alatt kellett elmonda­nunk a lényeget. Minden vá­laszt pontoztak, 75 volt az el­érhető maximális pontszám: — Mennyit sikerült el­érni? — Hetvenkettőt. — Ez elméleti és gyakor­lati vonatkozásban is nagy felkészültséget árul el. — Szerencsés helyzetből indultunk. Nemrég fejeződ­tek be a félévi vizsgák, ame­lyekre sokat tanultam. Most másodszor, már csak ismé­telnem kellett néhány gye­rekgyógyászati és élelmezési, gyógyszertani — ápolástani anyagot. Állandóan figyel­tem a híreket, meg az újsá­gokat, mert a szaktárgyain­kon kívül napi politikai kér­dések is szerepeltek a ver­senyen. — Milyen gyakorlati fel­adatokat kellett megoldani? — Elősző? egy frakcionált próbareggelit készítettem elő, aztán el kellett mondanom, hogyan folytatnám amíg jön az orvos. Majd szakszerűen meg kellett ágyaznom egy csecsemőnek. Ez jóval köny- nyebben ment, mivel csecse­mő és gyermekápolónőnek készülök. Szamosvárí Kati az utolsó előtti 14. sorszámot húzta, de végig a „mezőny” élén ha­ladt. Az erkölcsi szakmai el­ismerésen túl értékes díjak­ban is részesült. ' ' — A KISZ KB aranypla­kettel és oklevéllel tüntetett ki. Nyertem egy kéthetes üdülést, amelyet választásom szerint bármelyik szocialista országban eltölthetek. Meg­kaptam az Egészségügyi Mi­nisztérium 500 forintos pénz­jutalmát. Aztán kitűnő bizonyítvány ide, kedvenc tantárgy oda, kibukik Katiból a diák örö­me; — ja, és nagyon jól jön, hogy elengedték az évvégi vizsgámat marxizmusból! H. M. Kisipari szövetkezeti és főleg munkaügyi joggyakor­lattal rendelkező / jogászt felveszünk, fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: TEMPÓ KSZ Szolnok. Telefon: 11—300.

Next

/
Oldalképek
Tartalom