Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
1970; március 25. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP a „Vezényel: Feiencsik János..." Az Állami Hangversenyzenekar Szolnokon Közkegyelem hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. — a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány előterjesztésére — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából törvényerejű rendeletet alkotott közkegyelem gyakorlásáról. Nagy nemzeti ünnepünkön, szocialista rendszerünk szilárdsága, az országunkban uralkodó törvényes rend és biztonság alapján a Népköztársaság Elnökj Tanácsa élt a megbocsátás alkotmányos lehetőségével. Megbüntettük és a jövőben is megbüntetjük azokat, akik állami, társadalmi és gazdasági rendünk, az állampolgárok élete, testi épsége. személyi tulajdona ellen bűncselekményeket követnek el. Szocialista társadalmunk lényegéből fakad, hogy nemcsak büntetünk, hanem meg is tudunk bocsátani azoknak, akiknél remény van arra, hogy tettüket megbánva ismét beilleszkednek a becsületes emberek társadalmába Ezeknek segítünk is e törekvésükben. Ezek az elvek jutnak ldfes- jezésre az Elnöki Tanács 1970. március 25-én életbelépő törvényerejű rendeletében. A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek esetén — egyrészt azoknak ad kegyelmet, akiket a bíróságok már jogerősen elítéltek, másrészt azoknak, akiket a rendelet hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekményük miatt még nem vontak felelősségre. Akik börtönbüntetésüket kitöltötték, azoknak a társadalomba való beilleszkedését azzal kívánjuk elősegíteni, hogy mentesülnek a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól. Az Elnöki Tanács teljesein elengedi mindazok büntetését. akiket a bíróságok jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre, illetve javító-nevelő munkára, vagy pénzíőbüntetésre ítéltek el. Felére csökken azok büntetésének időtartama, akiket a bíróságok öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek el jogerősen. A szocialista humanizmus jut kifejezésre azokban a rendelkezésekben, hogy — kiszabott büntetésük tartalmától függetlenül — kegyelemben részesülnek a köztörvényi büntettek miatt elítéltek közül a teherben lévő nők és azok az anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, továbbá az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik élet- évü’-v-t betöltött férfiak, valamint a gyógyíthatatlan, súlyos betegségben szenvedők. Kiterjed a kegyelem a szabálysértések miatt kiszabott elzárásokra, és a még be nem fizetett pénzbírságokra is. A kegyelmi rendelet folytán nem indítható, illetőleg nem folytatható büntető eljárás azokkal szemben, akik 1970. március 25. előtt olyan bűntettet követtek el, amelyet a törvény egy évnél nem súlyosabb büntetéssel sújthat, vagy amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki. Az Elnöki Tanács a kegyelmi elhatározást kiterjeszti azokra is, akiket tiltott határátlépés, vagy hazatérés megtagadása miatt ítéltek el távollétükben. Az ilyen elítéltek is részesülnek a büntetés elengedésében, illetve annak felezésében. A törvényerejű rendelet arról is intézkedik, hogy a március 25*ig elkövetett tiltott határátlépés, valamint hazatérés megtagadása miatt büntető eljárás nem indítható, illetve nem folytatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik, és ez év december 31-ig hazatérnek, feltéve. hogy más bűntettet nem követtek el. Kegyelemből mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok, akiket állam elleni bűntett miatt öt évet, szándékos köztörvényi bűntett miatt három évet meghaladó szabadság- vesztésre ítéltek, és büntetésüket 1968. január 1. előtt már kitöltötték. A gondatlanságból elkövetalálják, hogy Szitha Miklóssal beszélgetek. V Elhallgat. Talán úgy érzi, minden fontosat elmondott. Üjból a földosztásról kérdezem. Gondolkodik, az emlékeit rendezi. — A bizottságban — kezdi — egyetértés volt, de a föld- igénylőkkel néha nehezen boldogultunk. A birtokosok és a kulákok rémhíreket terjesztettek, s ez hatott a parasztok egy részére. Gyakori volt az ingadozás. Elfogadták a földet, azután visz- szaadták. Mégsem kell. 1919 őszének réme kísértett. A Dunántúlon még folyt a harc. Az ellenség csodafegyverekről suttogott. Az ingadozók sem nagyon hitték ugyan. h°gy visszajönnek a németek és helyreáll a régi rend, de még a kibontakozást sem látták világosan. Ugyanakkor attól is féltek, hogy kimaradnak a földosztásból. — így őrlődtek az évezredes földéhség, ’és az évezredes félelem között. Karcagon több volt az igénylő, mint a föld. Először elvették az egyházi földeket, a bankok földjeit, a háborús szerzemény-eket, — Ezekkel nem is volt vita. Annál több a népellenesség címén elvett földekkel. Hogy ki volt népellenes, az a parasztság igazságérzetére volt bízva. Az volt a döntő szempont, hogy korábban ki hogyan bánt munkásaival. A földigénylö bizottság meghallsatta az embereket, lehetőleg többet is, hogy elekrülje az igazságtalanságot, a személyes bosz- szút. Ez a legtöbb esetben sikerült is, a határozatot többnyire hivatalosan jóváhagyták, bár később néhány esetben történt kártalanítás. Általában 3—15 hold között ingadozott az egy csatéit bűntett miatt szabadság- vesztésre ítéltek — a büntetés tartamától függetlenül mentesítésben részesülnek, ha 1970. március 25. előtt büntetésüket már kitöltötték. Mentesülnek azok is, akikkel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangsúlyt kapott a közbiztonság és annak megszilárdítása. — Az Elnöki Tanács a közkegyelem gyakorlásánál ezt messzemenően figyelembe vette és ezért törvényerejű rendeletében kimondta, hogy a kegyelmet nem terjeszti ki a súlyos állam elleni, valamint élet elleni erőszakos, garázda jellegű bűntettek elkövetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül már elítéltek szándékos bűntett miatt szabadságvesztésre. Az Elnöki Tanács amnesztia rendelete figyelemmel a meghatározott büntetések elengedésére és a széleskörű rehabilitációra — az állampolgárok és a családok egy részét közvetlenül vagy közvetve érinti. A kegyelemben részesülők a szocialista államtól bizalmat kapnak, kormányzatunk reméli, hogy ezt így is fogják fel. Aki azonban visszaél ezzel a bizalommal, és három éven belül újabb szándékos bűntettet követ el, annál a kegyelem hatályát veszti, és a most elengedett büntetést is ki kell töltenie. Iádnak kiosztott földmennyiség. a család nagyságától és a föld minőségétől függően. A földek visszaperlésének idején még Karcagon voltam, de akkor már más területen dolgoztam. — Nagy volt az új gazdák felháborodása, — amikor megtudták, hogy a régi birtokosok vissza akarják venni a földet Hiába jött egy-egy birtokos a föld visszaadásáról szóló határozattal, az újgazdák már birtokon belül voltak, megművelték a földet ☆ Átugrunk két évtizedet Nagy idő, de az állhatatos, jól végzett munka egységbe fogja. — A mai munkakörében milyen tevékenységben találja meg a több, mint két évtized előtt elkezdett munka méltó folytatását? — Ügy érzem, ma a közösségi nevelés hatékonyságának erősítése a legfontosabb feladat. Iskolánk reszt vesz egy ilyen jellegű kísérletben, az Országos Pedagógiai Intézet irányításával. Nálunk 40 százalék a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Segítésük szintén igen fontos feladata minden pedagógusnak, elsősorban pedig a kommunista tanároknak. Ebből a munkából is kivesszük a részünket. — Ősszel matematika tagozatos osztályt indítunk. — A város több iskolájából is hozzánk jönnek majd a legjobb képességű gyerekek. — Már készül az előadótermünk, hogy meg tudjunk felelni az új és egyre nagyobb követelményeknek. B« A* _ Nagy művészeknek, nagy egyéniségeknek már a neve, puszta megjelenése is légkört teremtő. A szolnoki zenekedvelő közönség, mely — elkényeztetve a XX. század technikai vívmányaitól — szívesein nézi, hallgatja Karajan csodálatos művészi filmjeit a televízióban, nehezen hajlik középszerű zenekarok gyengécske produkcióinak meghallgatására, ezúttal megtöltötte a szolnoki Szigligeti Színházat, s feszült várakozással fogadta hazai dirigenseink legnagyobb képviselőjét. Ferencsik Jánost, valamint a kitűnő Állami Hangverseny- zenekart. A műsort nem a könnyű csemegéhez szoktatottak számára állították össze, ha Weber „Bűvös vadász” nyitányát nem is, de Beethoven Negyedik szimfóniáját és Brahms Első szimfóniáját még „el kell adni” Szolnokon. Tegyük hozzá; az eredmény mégsem volt pillanatig sem kétséges, a zenekari est művészei maradandó élménnyel ajándékozták meg a hallgatóságot. Ilyen magas színvonalú hangverseny benyomásait elemezni nem könnyű, kömy- nyebb átélni, mint leírni, boncolgatni. Ki tudja megmagyarázni. miért megnyugtatóbb a beteg számára a Professzor jelenléte, higgadtsága magabiztossága a segédorvosok tucatjainál? Azt hiszem a kérdésben benne van a felelet is. A Hangversenyzenekar művészeinek imponáló fegyelmezettsége, Ferencsik puszta megjelenése a dobogón — s már érezzük a levegőben az élmény előszelét. A legelszántabb köhögök is hangtompítót vesznek fel. s Ferencsik pálcája meglendül... Némely hangverseny nyitányánál érezzük, hogy a zenekar „bemelegítMost nem ez történik, a vezénylő pálca egycsapásra Weber romantikus, színgazdag világába varázsol bennünket, s a nyitány drámaisága. az árnyak felett diadalmasan győzedelmeskedő napfény ereje a maga egészében ragad meg. Szinte csak utólag jut eszünkbe, milyen szár- nyalóan. ma—ikkal ragadóan szólnak a vonósok, — a koncertmester ragyogó összefogásával — milyen tisztán, bársonyosan a kürtök. De nincs idő analizálni, Ferencsik meghajoL S Beethoven uralja tovább a füleket és szíveket. A közelmúltban napirendként szerepelt a karcagi városi tanács vb ülésén a zöld- ség-gyümölcsellátás. A korábbi időszalchoz viszonyítva — az érdekelt szervek erőfeszítése arán — mind mennyiségben, mind ár szempontjából kedvezőbb a helyzet. Az élelmezésnél fontos burgonyából nem lesz hiány. Az őstermelők készletén túl az ÁFÉSZ szerződéssel biztosította a folyamatos ellátást, s több mint 1500 mázsa burgonyát tárolnak. A vöröshagymát és az almát is 2—3 forinttal olcsóbban vásárolhatják meg a karcagiak az ÁFÉSZ zöldség boltjaiban, mint az ősNem tudom, ki hogy van vele. én a modernizmusok jelenkori forgatagában Beethovent tartom ma is a legmodernebbnek, legőszintébb- nek, legközelállóbbnak minden valaha élt zeneköltő és próféta közül. Az ember legegyértelműbb meghatározása szerintem az, hogy soha sem egyértelmű. Érzésvilágunk zűrzavara, a szenvedélyek, örömök, szenvedések pokoli káváik adja egyénenként más és más. De néha magunkra ismerünk egy vers kigördülő könnycseppének tükrében, vagy egy melódia. illetve összhang görcsfeloldó einyhü- letében. Beethoven, — mint mindig — most is tükröt tartolt elénk, s átéltük benne magunkat. A tételek hangulati gazdagságát Ferencsik biztos arányérzékkel formálta meg, a zenekar csodálatosan átélhetővé tudta tenni Beethoven gyengédségét és érezhetővé erejét Az est tetőpontja — ha ilyenről lehet egyáltalán szó — a Brahms mű megszólaltatása volt. Brahms Első szimfóniája szinte folytatása a beethoveni életproblematikának, de oldottabb, szeszélyesebben csapongó formában. Romantikus tempóváltozások, a bonyolultabb frazeológia és ritmika, a hang- szerelés virtuozitása nem teszi könnyűvé Brahms tolmácsolását. De a Hangversenyzenekar produkciójában a buktatók, eltűntek, a zenei átélés és stilustisztaság szépségében magukkal ragadtak mindnyájunkat, — s Ferencsik hagyta őket muzsikálni. Igen. Nem véletlenül írtam le ezt a megfogalmazást; csak a legnagyobbak képesek erre, hogy a zenekart egy bizonyos hőfokon kibontakozni hagyják, s szinte csak ujjheggyel, szempillantással vagy egy könyök-intéssel irányítsanak. Ferencsik művészetében ez épp úgy adott, mint a kellő pillanatban való erélyes ösz- szefogás: a pizzicatok félelmetes akadályánál, vagy a finálé viharzónájában. Itt abba is kell hagynom. A közönség lelkesen, szinte önfeledten ünnepli Ferencsi- ket és a minden dicséretet megérdemlő Állami Hangversenyzenekart. S a v"'ti- kus arra gondol, mit is lehet írni egy ilyen meleg hangulatú, tiszta muzsikálásról? Talán csak annyit, hogy szép volt, köszönjük. Nagy Pál termelőknél, magánkereskedőknél. Sárgarépából, gyökérből szintén kielégítő mennyiség van raktáron. A négy zöldségbolton kívül más élelmiszer üzletekben is árulnak zöldséget-gyü- mölcsöt. A központtól távol eső boltokban azonban a mennyiség és a választék sem kielégítő. Ezért lenne szükség a külső területeken zöldség-gyümölcs boltok létesítésére, s a berekfürdői üzlet korszerűsítésére. Ahol erre nincs lehetőség, bizományosok foglalkoztatásával lehetne javítani egy-egy területen a zöldség-gyümölcs- ellátást. Miniszteri rendelet a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzéséről A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzéséről. A kormány korábbi rendelete értelmében közösben végzett munkának számít a tsz-ta- goknak az a tevékenysége, amellyel — a közös gazdasággal kötött megállapodás alapján — háztáji gazdaságában szarvasmarhát vagy sertést tart A most megjelent rendelet értelmében a közgyűlés által meghatározott körben és feltételek mellett a vezetőség köti meg a tagokkal a háztáji állattartásra szóló megállapodást. Ebben a tag arra vállal kötelezettséget, hogy a hízott állatot, állatszaporulatlDt tvagy a háztáji szükségletet meghaladó tejet a tsz-nek adja el, vagy a közös gazdaság útján értékesíti. A szabályoknak megfelelően jelentkező tagokkal a vezetőség köteles megkötni a megállapodást; kivéve, ha az állat értékesítését vagy hasznosítását nyomós ok (állatbetegség, meg nem felelő tartási körülmények stb.) teszi kérdésessé. A megállapodást akkor bonthatja fel a vezetőség, ha az állat tartásával összefüggő súlyos mulasztást állapítottak meg. A megállapodás alapján a tsz havonként a tag javára írja a rendeletben meghatározott számú munkanapot. Az ilyen jogcímen jóváírt munkanapok beszámítanak a tag nyugdíjidejébe, az egyéb társadalombiztosítási szolgáltatásoknál (családi pótlék, anyasági segély) méghatározott jogszerző időbe, és ezen felül a tsz-től járó fizetéses szabadság és a szülési-betegségi segély elnyeréséhez szükséges munkateljeMEGYVENÖTÖSÖK TALÁLKOZÁS Á TÖRTÉNELEMMEL Hároméves voltam, amikor osztották a földet. Sokat hallottam, olvastam arról az időről, de mindaz úgy maradt meg bennem, mint történelmi ismereteimnek egy része. Ha a földosztás egykori cselekvő részeseivel találkozom és beszélgetek, mindig meghatódom egy kicsit, úgy érzem,' az élő történelemmel találkozom, ök nem nagyon értik ezt. A földosztás életüknek csupán egy epizódja, még akkor is, ha valamennyien tisztában vannak jelentőségével. Alacsony, filigrán ember. A szerkesztőségi szobában ülünk. Kevés szabad ideje van, mondta, inkább ő jönne el, amikor ráér; Nem szégyellem, hogy nehezen találjuk meg a közös nyelvet. Akinek nincsenek személyes élményei azokból az időkből, kérdezni is nehezebben tud. Elmondja az életét. Néhány kerek, jól megformált mondatba belefér az egész. ■ — A felszabadulás után léptem be a pártba. Akkor Karcagon éltem, a MADISZ titkára és a földosztó bizottság jegyzője voltam. Később 1949—50-ben a közigazgatás demokratizálásában vettem részt a Belügyminisztérium megbízásából. Előbb a megyei tanácsnál dolgoztam, majd az oktatásban. Tanyán tanítottam, később bekerültem a kertvárosi iskolába. Ott lettem igazgató 1960-ban. Az iskola 1965-ben elnyerte a KISZ KB vörös zászlaját. Most érzek először büszkeséget a hangjában. — A Ságvári körúti általános iskola 1967-ben épült Én lettem az igazgatója, azóta ott dolgozom. A szolnokiak jól ismerik, s, eüuyicöi iü igen sokan- killílllllllllllllll Hirdessen a NÉPLAP-ba Több zöldség- és gyümölcs Karcagon «• Üzleteket, bizományosokat a perifériákra
