Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Eskü a vörös lobogóra Munkásőrök bensőséges névadó és zászlóavató ünnepsége T örökszentmiklóson — Díszegység vigyázz! Fo­gadás jobbról! Tisztelegj! Pillanat az egész. Mintha zsinóron rántották volna meg a sokszáz vörös csilla­gos, acélkék sávoly sapkát. Hány ezer szempár követi Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, s kísé­retében Posta Mihály megyei parancsnok feszes lépteit? Azt mondják a város legna­gyobb tere Törökszentmikló- sob a Kossuth Lajos tér. Na­gyon kicsinek bizonyult ezen a vasárnap délelóttön. Négy és fél—ötezer néző szorong körben a felsorakozott mun­kásőr alakulat körül. A Kilián György mun­kásőr zászlóalj működési kör­zetébe tartozik Kisújszállás, Törökszentmiklós város, s a nagy törökszentmiklósi já­rás. Még a távoli Kunhegyesé­ről is jöttek feleségek, csa­ládtagok, hozzátartozók, a munkásőrök munkatársai, hogy tanúi lehessenek elvtár­saik, barátaik ünnepi foga­dalomtételének. A dísztri­bünön a járás, a városok párt-, mozgalmi, állami ve­zetői, s a vendégek. Köztük Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb el­nöke, Oláh János, a Haza­fias Népfront megyei titkára. Se msei Imre, •, járási párt­bizottság első titkára, az ün­nepség levezető elnöke kö­szöntötte őket. A veteráno­kat, a fiatalokat, a szövetke­zeti, üzemi dolgozókat, a társfegyveres testületek — a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola, a 7587-es hon­védségi alakulat, a BM kar­hatalmi egységek parancsno­kait. Külön is szeretettel egy szovjet alezredest, Nyikolaj Jefimovics Tyimofejevet, aki annak idején részt vett Szol­nok megye felszabadításában. Sok-sok felemelő, szép ese­ménye van egy ilyen ünnep­ségnek. Máris Pos+t Mihály megyei parancsnok lép Papp Árpád elé. — Parancsnok elvtárs, ké­rek engedélyt díszparancsá- nak felolvasására. A díszparancs arra inti a munkásőröket: legyenek mél­tók nagy névadójuk, Kilián György emlékéhez. Olyan ki­tartóak a munkában, fárad­hatatlanok a kiképzésben, szolgálatban. Az ünnepi be­szédben is szó esik erről. Papp Árpád, az MSZMP KB tagja tartja. Tisztelettel em- kékezik meg arról, hogy: — Ezen a helyen, ahol most esküt tesznek munkásöreink a nemzetközi forradalmi munkásosztály vörös zászla­jára, s megfogadják, hogy szocialista hazánlcat építik és védik, már tettek esküt törölcszentmiklósiak. A nagy elődökre gondol a szónok, arra a négyszáz tö­rökszentmiklósi honvédra, akik 1848. július 21-én Kos­suth hívó szavára álltak a szabadság zászlaja alá. S annak a másik .forradalmi lázban égő tavasznak kato­náira, akik ezrével jöfek a környékről a Tanácsköztársa­ság védelmére. S gondol és szól a mártí­rokról. akiket a dicső 133 nap után ezen a környéken a véreskezű Héjjas Ivánok, Prónayak gyilkoltak. Kisúj­szállásról negyvenegy férfit és tizennégy asszonyt internál­tak. Véres tort ült az ellen- forradalom, de jött a har­madik reményteli tavasz. S ekkor is tanúságot tettek a törökszentmik'ósiak a nép 'é iránti szeretetükről. — 1945 Xeb, uá.jában, itt Törökszentmiklóson hetven­négyen jelentkeztek az új demokratikus hadseregbe, közöttük tizennégy nő. A törökszentmiklósi gépgyár munkásai már 1944. október 26-tól hadi termeléssel já­rultak hozzá « győzelemhez. A gépgyárban alakult meg 1944 őszén, a város első kom­munista pártalapszervezete, s ugyancsak a gépgyárban ala­kult meg a város első fegy­veres munkásőr alegysége is, az 1956-as ellenforradalmat követő időszakban. Papp Árpád felemelte hangját. — És most a gépgyár mun­kásai adományozzák a? egy­ségnek a csapatzászlót. a forradalom diadalmas vörös lobogóját, amelyet vé­delmezni, oltalmazni éle­tünk árán is készek vagy uk. A város munkás fell-gvára ez. Negyvenötben méi kilenc- venhét munkást foglalkozta­tott csak, most nyolcszázli- zenhetet. A dísztribün előtt ott van már a vörös selyem csapat- zászló. a gépgyár három munkása hozta el. Var^a Sándor igazga'ó, országgyű­lési képviselő áll a mikrofon elé. — Jelképezze ez a zászló azt is, hogy a munkások, a gyárak, szántóföldek d?lg~'- zöi is felsorakoznak jelké­pesen a csapatzászló mögé. Zúg, zúg a hajrá. Kovács Sándor zászlóalj parancsnok féltérdre ereszkedik, megcsó­kolja a forradalmi vörös lo­bogót. Háromszor meglenge­ti a díszegység előtt Aztán (Folytatás a 3. oldalon.) 5,9 milliárd forint részesedés és 2.7 milliárd forint béremelés a múlt évi munkáért Faluvégi Lajos pénzügy­miniszterhelyettes hétfőn is­mertette az újságírókkal a vállalati gazdálkodás múlt évi eredményeit és a pénz­ügyi ellenőrzés tapasztala­tait Elmondotta: A vállalatok és a szövet­kezetek jövedelme az álla­mi támogatások leszámí­tása után is körülbelül 14 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. Az állami költségvetés szám­lájára mintegy 15 milliárd forinttal többet fizettek be. Dinamikusan nőtt a villa­mosgépek és készülékek gyártása, a vegyipar, az alu­míniumipar termelése: ja­vult a termelés társadalmi hasznossága, a nyereségnek a lekötött álló és forgóesz­közökhöz viszonyított ará­nya tovább javult: Minden 100 forint lekötött eszköz után 10.3 forint volt az átla­gos nyereség az előző évi 10 forinttal szemben. A népgazdaság különböző ágaiban azonban erősen el­tért a nyereség alakulása. Az álló- és forgóeszköz ér­tékéhez viszonyított nyere­ség egy év alatt a külkeres­kedelemben csaknem kétsze­resére, a belkereskedelem­ben és az állami mezőgazda­ságban mintegy 20 százalék­kal nőtt. Az iparon belül az építőanyagiparban, a vegy­iparban, a könnyűiparban és a kohászatban csökkent, a bányászatban, a villamos­energia iparban, a gépipar­ban és az élelmiszeriparban pedig nőtt az eszközarányos nyereség. A vállalatok 1969-ben 70 milliárd forint nyereséget értek el, 9 százalékkal na­gyobbat, mint az előző év­ben. A 70 milliárd forint nye­reségből 25.3 milliárd forin­tot tarthattak vissza a vál- _ lalatok, ebből 5.9 milliárd forintot a részesedési, 17 mil- Iiárdot a fejlesztési és 2.4 milliárd forintot a tartalék- alapra. A részesedési alap azonban valójában ennél na­gyobb, — mert a vállalatok alapjuk terhére a múlt év folyamán 2.7 milliárd forin­tot már felhasználtak bér­emelésre. A béremelések és a része­sedési alap együttes ösz- szege 8.6 milliárd forint, 1.6 milliárddal nagyobb, mint az előző évben. A növekedés valamennyi ágazatban számottevő: a legnagyobb az élelmiszer- iparban, a belkereskedelem­ben és az állami gazdasá­gokban, a tavalyinál kisebb viszont az építőanyagiparban és az erdőgazdaságban. A részesedés differenciál­tabb, mint az előző évben. A népgazdaság termelő ága­zataiban tavaly 21—38 napi­bérnek megfelelő részesedést osztottak ki, az idén e hatá­rok 14—37 napra bővültek. 1968-ban a vállalati alapok szempontjából veszteséges vállalat nem volt. A nagyobb követelmények, a reálisabb feltételek miatt 1969-ben már ilyen szempontból is előke­rültek a gazdálkodás negatív vonásai. 1969-ben összesen 36 vál­lalat és szövetkezet volt veszteséges. Közülük 18 ipari, 9 építő­ipari, 6 mezőgazdasági és 3 kereskedelmi vállalat. Ezek­nél veszteségrendezési, sza­nálási eljárásra kerül sor, s intézkedéseket dolgoznak ki e vállalatok pénzügyeinek rendezésére, a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. P Péter János Berlinben Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi-, nisztere hétfőn délben Otto Winzemek, az NDK külügy­miniszterének meghívására hivatalos látogatásra az NDK-ba érkezett. A Berlin- Schönefeld-i központi repü­lőtéren, amelyet a Magyar Népköztársaság és az NDK állami lobogóival, valamint a munkásmozgalom vörös zászlaival díszítettek fel, a a magyar államférfit Otto Winzer külügyminiszter, to­vábbá Oskar Fischer külügy­miniszterhelyettes, dr. Her­bert Pluschke, az NDK ma­gyarországi nagykövete és Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság berlini nagykö­vete fogadták. Az MTI berlini tudósítójá­nak jelentése szerint a Né­met Demokratikus Köztár­saság és a Magyar Népköz- társaság külügyminiszterei tegnap kezdték meg hivata­los tárgyalásaikat. Ezt meg­előzően Péter János megko­szorúzta — a szocialisták íriedrichsfeldei emlékművét. Ma: Partizánok találkozója Szolnokon ■fr „A munkásoké a jövő.. ☆ Kilencvenkilenc brigád versenye ☆ A tudomány világából ☆ Versmondó falusi fiatalok Nixon—Brandt találkozó * Meghiúsult államcsíny Brazzaville-Kongóban KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON f HÍREK­TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ] Román küldöttség hazánkban Ion Moldován mezőgazda­sági és erdészeti miniszter- helyettes vezetésével hétfőn román mezőgazdasági kül­döttség érkezett hazánkba. A küldöttséget a Nyugati pá­lyaudvaron dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági- és élel­mezésügyi miniszterhelyettes fogadta. A látogatás célja a két minisztérium 1970. évi együttműködési munkatervé­nek megtárgyalása. Üj bemutató-terem Hétfőn megnyitották az AUTOKER új bemutató-ter­mét a fővárosi XIII. kerület Gogol utca 13. szám alatt. A bemutató-termet a román autó-tractor cég járműkiállí­tásával avatták fel. A román gépjárművek szé­les választékának magyaror­szági megismertetését célzó kiállítás március 24-től—28* ig tekinthető meg. Országos döntők Hétfőn Szegeden, Makón és Székesfehérvárott meg­kezdődtek a „Szakma kiváló tanulója” verseny országos döntői. Szegeden 71 víz- és gázvezeték, valamint köz­ponti fűtésszerelő, Makón 31 mezőgazdasági gépszerelő, Székesfehérvárott pedig 180 ács, állványozó és festő-má- zoló ipari tanuló állt rajt­hoz. Székesfehérvárott a versennyel egyidejűleg nyi­tották meg a szakmunkás- tanuló napok rendezvény- sorozatát, mélynek kereté­ben a szakmunkásképzés két évtizedes feljődését be­mutató kiállítás is nyílik a városban. A többi szakmák döntői a következő napokban kezdődnek meg. Kedden pél­dául a rádió- és televízió szerelők, valamint az elektro- 6s elektronikus műszerészek, továbbá a karosszéria laka­tosok vetélkedőjére kerül sor ugyancsak Székesfehérvárott. Nagyszabású felújítás Nagyszabású felújítás kez­dődött a szombathelyi 17-es számú Autóközlekedési Vál­lalatnál. Az évente több mint kétmillió tonna árut és 15 millió utast szállító közleke­dési vállalat csaknem telje­sen kicseréli a gépparkját. Az e célra rendelkezésre ál­ló beruházási keretből 100 új, korszerű teherautót, 60 autóbuszt és 10 taxit vásárol az idén, 1971 végére jármű­veinek többsége két évesnél „fiatalabb” lesz. A járási székhelyeken komplex AKÖV telepeket építenek, korszerű forgalmi és javító bázissal. Szombathelyen bővítik az Ady téri MÄVAXJT pályaud­vart, SzcntgoUhárdon, Sárvá­ron és Cclldömölkön újat építenek. A körzeti vasútál­lomásokon új szociális léte­sítményeket adnak át rendel­tetésének. Az 1700 főt fog­lalkoztató vállalat szombat- helyi központi telepén 10 millió forintos költséggel megkezdték egy új tanmű­hely építését. 240 autójavífó és szerelő tanulót képeznek ift s ezek nagy többségét sa­ját telepeiken alkalmazzák. Kiállítás A Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Baráti egy­ségben címmel hétfőn ki­állítás nyílt meg az NDK bu­dapesti kulturális központjá­ban. A tablókon elhelyezeti fényképek, dokumentumok, könyvek és újságcikkek so­kasága — jól illusztrálja a két ország közötti kapcsola­tok több mint két évtizedes fejlődését, az intenzív együtt­működést az élet minden te­rületén. A tárlatot Heinz Welkert, a kultúrközpont igazgatója nyitotta meg. A kiállítás anyagát a későbbiek során számos vidéki város­ban, kultúrházakban is be­mutatják. Magyar—vietnami akadémiai együttműködés Hétfőn az Akadémia tu­dósklubjában Láng István, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettese és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete aláírta a Magyar Tudományos Akadémia és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Ál­lami Tudományos és Műsza­ki Bizottsága közötti tudomá­nyos együttműködési egyez­mény ötéves meghosszabbítá­sáról szoló megallapodastv valamint az együttműködés 1970—71. évi munkatervét. A munkaterv kiterjeszti a két ország kutatóinak kölcsönös cseréjét és vietnami aspirán­sok magyarországi tanulmá­nyain kívül lehetővé teszi, hogy fiatal vietnami kuta­tók gyakornokként működ­hessenek az Akadémia ku­tató intézeteiben. „Zárszámadás” az üdülőkben Hétfőn tartotta múlt évi munkáját értékelő „zárszám­adását” a 145 Hajdú-Bihar megyei közös gazdaság ösz- szefogásával hat évvel ez­előtt megépült debreceni tér melőszövetkezeti üdülő, e2 volt az ország első ilyen in­tézménye. Mint a hétfői zárszámadáson rámutattak, működésének hat esztendeje alatt csaknem 20 ezer ven­déget fogadott, többségében az alapító gazdaságokból. Ünnepi műszak Nyolc, millió tégla és cse­rép készítését vállalták ter­ven felül a Lenin centená­rium cs hazánk felszabadulá- sanak negyedszázados jubi­leumára a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Válla"- laí dolgozói. A vállalás tel jesítése érdekében 3.5 száza­lékkal növelik a termelé­kenységet, a tervezett nye­reséget pedig 3 millió forint­tal akarják megtetézni. Az egész évben tartó verseny fontos eseményeként április 4. előtt felszabadulási ün­nepi műszakokat tartanak a gyárakban a szocialista bri­gádok kezdeményezésére. Az ünnepi műszak eredménye* ként a számítások szerint már április 4-ig egymillió téglát szallitanak el terven felül a Békés megyei gyá­rakból. Bányászati emlékek „Emlékek a mecseki bá­nyászat történetéből” cím­mel kiállítás nyílt hétfőn Pé­csett. a mecseki szénbányák meszesi székházában. A vál­lalatnál két éve kezdték meg á bányavidék múltjára vo­natkozó írásos és tárgyi em­lékek felkutatását és gyűjté­sét. amelybe bekapcsolódtak idős munkások, nyugdíjas mérnökök is. Viszonylag rö­vid idő alatt olyan értékes anyag gyűlt össze, amely nyilvános bemutatásra is al­kalmassá vált és most —- a 'elszabadulás negyedszázados iubileuma tiszteletére — el­ső ízben rendeztek kiállítást a mecseki bányászat emlé­keiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom