Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
1970. március S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 « IDEIGLENES JELLEGGEL bérelnénk üres vagy berendezett vasipari műhelyt Ipari célra szükséges. Központban, kőút melletti előnyben. Bérbeadó alkalmaztatása is lehetséges; Érdeklődés: TEMPÓ KSZ Szolnok, Jászkürt u. 9. Tóth Tibor SZOLNOKI SÜTŐIPARI VÁLLALAT rövidített munkahéttel sütőipari szakmunkásokat és betanított segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. Vidékiek részére MUNKÁSSZÁLLÁST biztasí- r tunk, felvétel esetén útiklötséget térítünk. Jelentkezni lehet: Szolnok, Csarnok u. 4. Munkaügyön. Felveszünk észt ergály o s, lakatos, hegesztő, festő szakmunkásokat Jő kereseti lehetőséggel. Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk, MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT 1-es száma Gépjavító Állomása Szolnok, Besenyőszög! út Szolnok megyei Biztosítási napok 1970 II. 23 - m. 8 A biztosítás néLüiözheietien! t Ismerjük megyénk m A karcagi Győrífy Isíván Nagykun Múzeum A karcagi múzeum éppen abban a helyzetben van, hogy a kinőtt, kopott, régi helyiségből átköltözhetett a különálló, reprezentatív régi kórház épületébe. A parkos, oszlopsoros, többhelyiséges új múzeum még korántsem kapta meg végső formáját. Folynak az átalakítások, a renoválással, átformálás stíl kapcsolatos — sajnos eléggé elhúzódó — tevékenység. A gyűjtemény gazdag anyaga, a végső tervezett forma, korszerű raktárhelyiségek, kiállítótermek azonban várhatóan a megye egyik legszebb múzeumává teszik a Nagykun Múzeumot. Az új, állandó kiállítás summájában saját anyagra épül. Ez teszi indokolttá, hogy a múzeum igazgatójának, dr. Bellon Tibornak elkészült forgatókönyve alapján ismertessük a készülő kiállítást. A tói és az ember kölcsönhatása „A kiállítás gondolata a táj és az ember kapcsolatának bemutatását szolgálja. Az Alföld közepén megtelepedő kunok életmódja, a táj és az ember kölcsönhatása az, amit el akarunk mondani. A táj alakítja az embert, az ember tudatosan formálja a tájat. E százados küzdelmeknek a sora az itt élő emberek munkálkodásának a tükre.” A témát hét körben járható teremben mutatja be a terv. A bemutatott anyag — mint már mondottuk — nagyobb részében a Nagykun Múzeum tulajdona és gyűjtése. Ezt ki' egészíti a megyei múzeumoktól kölcsönkért régészeti és néprajzi nagykun anyag, vac lamint a táj flóráját és faunáját reprezentáló, Természettudományi Múzeumtól kölcsönzött együttes. Az első teremben kerül bemutatásra a táj természet- földrajza viszonyait, annak változásait reprezentáló anyag, az árvízmentesítés előtti és utáni arculat. A vitrinekben helyt kapnak azok a dokumentumok, amelyek a gátépítésre, a lakosság árvizek elleni küzdelmére vonatkoznak. Ezek után megismerkedünk a Nagykunság XV— XVI. századi képével. Régészeti leleteken keresztül érzékelteti a rendezés, a betelepedett kunok beilleszkedését. Láthatunk egy kun férfi és női viseletét, lakóházaikat, használati eszközeiket. A kiállítás részletesen "ismerteti a jászkun redemptio történetét, előzményeit és következményeit A redemp- tusok és irredemptusok évszázados küzdelmét. A második terem a rét- hasznosítássai ismertet meg, reprezentatív formában emelve ki a különböző halászati módozatokat, eszközöket. — Ugyanitt találunk utalásokat a kapcsolódó nád-, és gyé- kényfelhasználásról is. Külön foglalkozik a kiállítás a nádvágás módszereivel, majd a szénavágás eszközeit, a rétgazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységet mutatja be. Elet a tágas pusztákon A harmadik terem fő témája a szilajállattartás. — Idézzük a forgatókönyv idevonatkozó magyarázó szövegét: „A Nagykunság az Alföld egyik legjelentősebb állattenyésztő körzete volt A dúsfüvű rétekről gazdag rendeket kaszáltak. A tágas pusztákon nagyszámú jószág élt A kun ember TŐKE- FÖLD-nek nevezte e redemp- tiókor befizetett összeg arányában neki juttatott földet, s TŐKEMARHÁ-nak a nagy- jószágú állományt. — Mindkettő a megélhetésének, gyarapodásának az alapja volt. Az állattartásnak két formája ismeretes; külterjes vagy szilaj, és belterjes, kezes vagy istállózó állattartás.” Kontyoskunyhó a lőrémben Ezt a két formát, illetve az ezek közti átmeneteket illusztrálja a harmadik, negyedik terem. A kihajtás, le- relés, a bilyogozás eszközeit láthatjuk. A rendezés különös figyelmet fordít a szépen díszített botok, fokosok, kam' pók, karikások stb. gazdag motívumkincsének kiemelésére is. Szemléletes módon kerül közönség elé a pásztor- viselet; őrzőeszközök, furu* lyák, beretvatartók, kürtök, csengők, kolompok stb. A tenyésztett állatok bemutatáSzolnok megyei Gabonafelvásárló Központi műhelye felvesz 8 esztergályost, 4 lakatost. 6 kőműves segédmunkást. Heti 44 órás munkaidő Külszolgálatos munkakör Bér megegyezés szerint Jelentkezési cím: Török- szentmiklós, Bethlen u. 45—49. Hosszú államigazgatási gyakorlattal rendelkező jogász termelőszövetkezeti jog- tanácsosi munkakörbe állást változtatna. Ajánlatokat az anyagiak megjelölésével a . szolnoki Magyar Hirdetőbe: ..Tiszafüredi Tsz-ek előnyben” jeligére kérek; A HATVANI CUKORGYÁR felvételre keres autószerelő autóvillamossági szerelő adagoióbeáliító szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Munkaidő: II. 1—VII. 31-ig 40 órás munkahét (szabad szombatok). VIII. 1—I 31-ig 48 órás munkahét. Jelentkezés: Hatvani Cukorgyár munkaügyi osztályán. sakor megkülönböztetett helyet kap a magyar szürke marha, a szimentáli marha, A kiállítás egyik érdekes tárgya lesz a felépített kontyoskunyhó, amelyben a pásztorok élelmüket, gúnyájukat tartották, rossz idő esetén maguk is ide húzódtak. A negyedik teremben a kezestartás bemutatásával a kiállítás a tejfeldolgozással, igázással és a tanyagazdasággal foglalkozik. A kezes állattartás érzékeltetése mellett felépítésre kerül egy „pita- ról” — vagyis a jellegzetes nagykunsági tanyai épület, jelezve, hogy a tanya a földművelés, az állattartás üzem- helye volt. Az ötödik helyiség, ajnely a Földművelés címet viseli, a szemtermelő monokultúrás mezőgazdaság anyagát mutatja be. Egyik oldalon a szemtermelés folyamatára, másik oldalon a szemnyerés és raktározás módozataira találunk utalást. A hatodik terem jobb és hal oldalán az egyéb szántóföldi növénykultúrák anyaga, és a kertművelés eszközanyaga tárul fél, majd a terem teljes szélességében padlásteret képzelt el a forgatókönyv írója, ahová a múzeum igm szép, de a kiállítás egyéb területére nem illő tárgyait szándékozik elhelyezni. Különböző formájú cserépedények, bölcsők, vases-közök, mezőgazdasági eszközök, konyhaeszközök, lisztesbödömök, vaslábak, kantaszekér, fa sótartók stb. kerülnek majd itt bemuta- tatásra. A használatból már kikopott vagy csak igjen ritkán igénybevett eszközöket eredetileg is a padláson tartják, így tulajdonképp eredeti „tároló helyén”, a padlástérben kerül bemutatásra a kiállításon is. Ebben a teremben még folytatódik az előzőben megkezdett bútor-rész, majd a kapitalizálódó mező- gazdaság, az alakuló nagyüzemi gazdaság bemutatására kerül sor. A Kunság mai arculata Elérkeztünk a fejlődés jelenlegi állapotáig, az utolsó falakon hatalmas fotókon a Nagykunság mai arculata bontakozik ki. Különböző ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi létesítmények képeit láthatjuk. A kiállítás kiemeli, hogy az országban elsőként a Nagykunság városaiban alakultak meg termelőszövetkezeti csoportok. Ezek történetét, dokumentumait, fotóit látjuk az utolsó falakon. A hetedik teremben kerül kiállításra a múzeum történetét bemutató, és az alapító Győrffy István életét, munkásságát méltató anyag. Reméljük, az igazán értékes kiállítás minél előbb közönség elé kerül. Egri Mária Az olajkutatók nélkülözhetetlen szerszáma a görgős fúró. Ezt a nagy keménységű acélból készülő és ipari gyémánttal vértezett szerszámot hosszú ideig külföldről szerezték be. Nagykanizsán, a dunántúli kőolajipari gépgyárban sikerrel jártak a görgősfúró gyártási kísérletek és az üzem ma már nemcsak a magyar olajbányászat igényeit elégíti ki, hanem exportál is, töb- bdk között Jugoszláviába és Csehszlovákiába is. Most minden eddiginél nagyobb szállítmány gyártásáról tárgyalnak az NDK képviselőivel: az NDK 30 000 000 forint értékben kíván vásárolni kanizsai görgős fúrókat. ☆ Üj, olcsó fehérjedús takarmányt állítottak dó a keszthelyi agrártudományi főiskola szakemberei. Az alapanyag a baromfiólak hulladéka. Fertőtlenítés és tákar- mányzsírral keverés után kiválóan alkalmas szarvasmarhák és juhok etetésére. A hulladékból mázsánként 100 forintos költséggel állítják elő a granulált takarmányt, amely 50—60 százalékban tartalmaz fehérjét. A sikeres kísérletek után 36 termelő- szövetkezet és állami gazdaság rendezkedett be az új takarmány előállítására. A számítások szerint a meglevő baromfiólak alma — feldolgozással — 40 000 szarvas- marha táplálására elegendő. •Sr Vasárnap délelőtt 20 tagú magyar ifjúsági építőbrigád utazott Uljanovszkba, hogy többezer szovjet komszomo- listával és más országok fiataljaival közösen résztve- gyen a Ler.i n-emlékhely építésében. A magyar fiatalok két hónapot töltenek a Le- nin-emlékhely építkezésein. * A csesztregi erdőben fa- kitermelés közben id. Nagy István 77 éves csesztregi lakos véletlenül a lábába vágta fejszéjét és olyan súlyosan megsérült, hogy orvoshoz szállítás közben elvérzett és meghalt Sf A Hajdúság idegenforgalma vasárnap élénk volt. Debrecent román és csehszlovák turisták keresték fel autóbuszokon. Hajdúszoboszlóra pedig megérkeztek az első vasárnapi fürdőjáratok, a Hortobágyot belföldi turisták száz tagú csoportja látogatta meg. Délutáni programjukban a pásztormúzeum megtekintése szerepelt, majd a mátai lótenyésztési farmra mentek, ahol salakos gyakorlópályán lovagoltak. DEXIOIV — SALGÓ Perforált szerkezeti elemeket árusító üzletünket megnyitottuk Budapest VII., Landler Jenő u. 26. szám alatt. Telefon: 428—073. Nyitva: hétköznap 8.30-tól 16.30 óráig, szombaton 8.30-tól 13.30 óráig. A perforált szerkezeti elemek sokoldalúan és gazdaságosán felhasználhatók garázsok, hétvégi házak építéséhez, raktári állványok, anyagmozgató berendezések, munkapadok sokféle variációban történő összeállításához. Kérjen katalógust, vegye igénybe ingyenes szaktanácsadásunkat! Közületeket is kiszolgálunk. fővárosi vas- és edénybolt vállalat \