Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint XXI. évi. 89. sz. 1910. március 22., vasárnap MEGYEI TANÁCS LAPJA Ünnepi taggyűlések A költő egykoron úgy énekelt! népéről, mint amely n ép nem leli „honját a ha­zában”. De „bús koldusok Magyarországáról” szólott ké­sőbb még Ady Endre is. — József Attila pedig az „ezer­nyi fajta népbetegség szapora csecsemőhalál” hazájáról, nyomoráról festett kén°t. Huszonöt eszemdővel ez­előtt — ma már nyugtázta a történelem — a szovjet hadsereg ncpfelszabadító, an­tifasiszta harcainak nyomán új magyar honfoglalás kez­dődött- Nemcsak egy' öt esz­tendeig tartó világégés ért végeit, hanem egy negyedszá­zados fasiszta uralom s egy „ezredevi szenvedés” is. Eljött a régi rend vége! — mint azt hajdani munkás­induló jövőt előre vetítve hirdette: az úri Magyar- ország veresége a magyar nephatalom győzelmének kezdetét jelenthette. Ezekben a napokban ünnepi taggyű­lések zajlanak a pártalap- ezervezetekbon. erre a meg­tett útra. huszonöt esztendő tanulságaira, élményeire em­lékezünk. Hazánk felszabadu­lásának huszonötödik évfor­dulójának jubileumi évében különleges h^lvet foglalnak el ezek a taggyűlések ünnep- sógfeink sorában. A Magyar Szocialista Mun­káspárt minden alapszerve- zetében a most következő napokban történelmünk nagy sorsfordulójára emlékeznek, legnagyobb nemzeti ünne­pünkre. Szólallak megemlé­kezések majd arról, hogy a Szövietunié-ak köszönhetjük ' szabadságunkat. Hiszen a szovjet államinak a fasizmus felett aratott győzelme és hazánknak, népünknek nyúj­tott testvéri segítsége terem­tette meg számunkra a szo­cialista fejlődés feltételeit. Ma már huszonöt esztendő eredményei bizonyítják: tud­tunk élni a szabadsággal, a nagy történelmi lehetőséggel. Büszkék vagyunk nóphatal- munkra, a magyar munkás- osztály, a parasztság és az egész dolgozó nép történelmi sikereire. Szocialista iparunk­ra, nagyüzemi mezőgazdasá­gunkra, fejlődő szocialista de­mokráciánkra, a művelődési forradalom nagyszerű ered­ményeire. Köszöntik az ünnepi tag­gyűlések a pártnak azokat a tagjait is, akik az ellenforra­dalmi korszak idején a nép érdekeiért bátran vállalták a harcot, s akik 1945-ben el­sők között léptek be a lega­litás viszonyai között új har­cokra vállalkozó pártunk so­raiba. Köszöntik a taggyűlé­sekéin azokat, akik egyszerű, hétköznapi hősei voltak az élet megindításának az or­szág újjáépítésének, a szocia­lista alkotó, új hazát építő munkának. De köszöntik a haladó gondolkodású párton- kíviilieket is, akik összefogva a kommunistákkal, a párt aktivistáival az elmúlt hu­szonöt esztendő alatt kima­gasló tevékenységet folytat­tak az élet különböző terü­letein. A pártalapszervezetek vá­lasztott vezetősége és tagsága mindenütt hetek óta már együtt, közös munkával Icé- szült a most soron következő taggyűlésekre. a gyűlések ünnepélyessé tételére; Meg­hívták a párttagságon kívül a pártonkívüliek közül azo­kat is, akikkel a tagság együtt kívánja — eddig is közösein végzett munkájának ünnepét — megülni. Ilyen hangulatban és . keretek, kö­zött kerülnek majd átadás­ra a Jubileumi emlékérmek. Negyedszázad hősi harcát ismeri el a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Ma­gyar Népköztársaság ElnjJzi Tanácsa, amikor a taggyűlé­seken a kitüntetett pártta­goknak- és pártonkivülieknek átnyújtják az emlékérmet. Látszólag a múlt harcai­nak emlékeit idézik a tag­gyűlések. a jubileumi emlé­kezések. Valójában azonban seregszemle is ez mindenütt, azzá válik; erőgyűjtés, szám­vetés új feladatok megoldása előtt Az Ünnepi taggyűlések a felkészülést is jelentik egy­ben. Felkészülést, újabb ne­gyedszázad szorgalmas, fá­radságos küzdelmeire. Tör­ténelmi feladatok és hivatás teljesítésére. <CS) A magyar olajipar jövőjét az Alföld biztosítja tlcse Vilmos vezérigazgató sajtótájékoztatója Március 20-án újságírók, rádió és tv-riporlerek utaz­tak a Zala megyei Bázakerettye községbe, hogy részt- vegyenek az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt állal rendezett sajtófogadáson. A jelenlevőknek az olajipar szakemberei bemutatták-a Budafa—2-es olajkutat, melyet 1937 áprilisában kezdtek fúrni és 1801 méteres mélység­ben 1937 szeptemberében fejeztek be. Hazánkban ez volt az első kút, mely olajat termelt. A sajtótájékoztatót Bőse Vilmos, az OKGT vezérigazgatója tartotta. Ismertette a . magyar olajipar fejlődését a felszabadulástól napjainkig, az olajipar jelenlegi helyzetét, továbbá az olajipar fejlő­désének távlati terveit. A felszabadulás előtt ha­zánk energiaellátásában a szénhidrogének aránya nem érte el az 5 százalékot. 1970- ben már meghaladja az. 50 százalékot, 1930-baai pedig 05,5 százalék lesz. Még ér­dekesebb adatokat kapunk, ha az egy főre eső kőolajter­mék felhasználást vizsgáljuk. 1938-ban 20 kg volt, 1969-ben pedig elérte az 500 kg-ot. El­mondhatjuk, hogy valameny- nyi kőolajtermékünk az el­múlt 25 év során olyan válto­zásokon ment keresztül, hogy gyakorlatilag minden termék újnak tekinthető. A kőolajfel. dolgozó iparunk a világszín­vonal megközelítését tűzte ki célul és a termékek jelentős részénél ezt el is érte. Az 1960-as evek elejéig a kőolajtermelés lényegileg egyet jelentett a zalai kő­olajtermeléssel. Az utóbbi evekben az arányok eltolód­tak az Alföld javára. 1 ^70-ben az ország kőolajtcr- melesonek kétharmadát — 1,3 millió tonnát — a földgázter­melésnek teljes mennyiségét — 3,4 milliárd köbmétert — az Alföld adja. Dunántúlon rátértek a másodlagos mód­szerek — széndioxid és víz- visszanyomás — alkalmazásá­ra, hogy az elsődleges terme­lési módszerekkel ki nem termelhető kőolajból minél többet felszínre tudjanak hozni. Az alföldi olajiparban, nagyobb ütemben folyik a kutatás új kőolaj és földgáz­mezők után. Emellett a fúró­berendezések egy része a már megtalált mezők tovább bőví­tésén és gazdaságos terme­lés beállításán dolgozik. Felmerül a kérdés, hogy az alföldi kutatás kiváló ered­ményei nyomán elérhető-e, hogy a jövőben az ország nem szorul olaj behozatalra’ A válasz egyértelmű: az im­portolaj behozatalát az alföl­di perspektívák csökkenthe­tik, de az ország növekvő szükségleteit a jövőben sem tudjuk hazai termelésből biz­tosítani Ennek egyik oka a kőolajtermékek felhasználá­sának rohamos növekedése, a másik oka. hogy a kutatás eredményessége a földgáz- készletek növekedésének irá­nyába tolódik el. Az elmúlt 25 évben olaj­iparunk hatalmas fejlődé­sen ment keresztül. Felsze­reltségünk, szakember ellá­tottságunk nemzetközi szin­ten is elismert. Ennek egyik legkézzelfogha­tóbb bizonyítéka, hogy az iraki olajtársaságok a ma­gyar olajiparral kötöttek • szerződést, melynek értelmé­ben 1 a jövőben ■ magyar be­rendezések és szakemberek vesznek részt az iraki olaj­kutatásban. E szerződésnek hasznossága két oldalról is érint bennüket: — szakembereink további nemzetközi rutinra és tekintélyre tesznek szert. — külföldön végzett mun­kánkért feldolgozásra váró kőolajat kapunk, mely komoly devizameg­takarítást jelent nép­gazdaságunknak. A kőolajiparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájáru­lása 1957-ben 2,4 százalék veit. 1969-ben pedig már 3,4 százalék. Az egy lőre eső ter­melési érték 1955-ben 122100 Ft, tavaly pedig 351 528 Ft volt, a tervek sze­rint 1975-ben meghaladja a félmillió forintot. A kutatásra fordított min­den egyes forint 11 forint értékű kitermelhető szén- hidrogénkészlctct tárt fel. Az elért eredmények mel­lett szólni kell az olajipar nehézségeiről, hibáiról is. Is­meretes. hogy az utóbbi években néHány nagyon sú­lyos baleset fordult elő. Nem egy közülük emberéleteket követelt. A kőolaj és föld­gáz veszélyes anyagok. A föld mélyében hatalmas nyo­mások és hőmérsékletek uralkodnak. Ennek tudatában az olajipar szakemberei — — tanulva az elmúlt évek súlyos baleseteiből — meg­felelő biztonsági előíráso­kat dolgoztak ki. amiket már a tervezéseknél figye­lembe kell venni. A szigorú intézkedések re­ményt adnak arra. hogy a jövőben ne fordulhassanak elő emberéleteket és súlyos anyagi károkat okozó balese­tek. Hosszú volt az út a Buda­fa—2-es fúrás megkezdésétől a Hód—1-es hatezer méteres mélyfúrásig, melyet napja­inkban mélyítenek, de meg­érte. Olajbányászaink a ju­bileumi évben olyan ered­ményekre törekednek, mellyel ismét bizonyítani kívánják: a magyar olajipar fokozottab­ban kíván hozzájárulni a népgazdaságunk fejlesztésé­hez. Vass Gyula Egy hét a világpolitikában KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A Z. OLDALON Április 3-ra összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulója al­kalmából az országgyűlést 1970. április hó 3-án délután 15’ órára ünnepi ülésre ösz- szehívta. Ma: Néprajz a modern társadalomban Muzsikáról röviden . * Hírességek apró történetei ☆ Jász-Kun Kakas ☆ Szovjet—francia űrkutatási együttműködés ☆ A jubileumi év új mozgalma ☆ A lesipuskások és társaik ☆ 25 év legjobb sportolói * Kígyóvadász — munkaközben * A 130 éves teherpályaudvar ☆ Obsitosok fegyverletétele hírek - tudósítások - hírek - tudósítások - hírek - tudósítások hírek - TUDÓSÍTÁSOK Etage kazánok a családi házakhoz Az oroszlányi szénbányák­nál megkezdték a családi há­zak központi fűtésére alkal­mas etage kazánok gyártá­sát. A pályázatra érkezett tervekből olyan típust alakí­tottak ki, amely a Komárom megyei bányavidékek jómi­nőségű barna szenével kifo­gástalanul működik. Az oroszlányi „Vértes—20” nevű folytonégö kazán egy­két szintes, 2—3 szobás csa­ládi ház fűtésére alkalmas, de jól használható a keltető állomásokon, istállókban is. A kazán óránként 20 000 ka­lória hőt. és percenként 10 ezer liter, 40 fokos melegvi­zet ad. Hőfoka automatiku­san szabályozható. Kétféle ki­vitelben készítik: az egysze­rűbb a pincébe, a szemre is tetszetős külsejű a szobában helyezhető el. A kazánok gyártására kü­lön üzemet rendez be az oroszlányi szénbányák. Az idén 1500 kazánt adnak át, áövótB pedig 4000 gyártására készülnek fel. Termékeikre 2 éves garanciát vállalnak, és ellátják a szervizszolgála­tot is. Budapesti sétán a francia miniszter André Bettencourt francia terv- és telepítésügyi minisz­ter szombat délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Elkísérte Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter, ott volt Raymond Gastambidc, a Francia Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. A francia miniszter és kísérete többek között megte­kintette a budai várnegyed műemlékeit, cs az újjáépülő budavári palota első átadott épületszárnyában berende­zett budapesti történeti mú­zeumot. A palota újjáépítésé­ről, az ásatásokról, a műem­lékek feltárásáról és védel­méről Horler Miklós, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség tervezési osztályának ve­zetője tájékoztatta a magas rangú vendegeket. Csupaszem televízió A székesfehérvári Videoton televízió gyárában a fejlesz­tési laboratórium tervei sze­rint szerelik a Sellbond kép­csöves televíziókat. Ezeknél a készülékeknél a képcsőnek nincs kerete, a képcső há­rom-négy miliméterre ki­emelkedik a készülékből, és így csupaszem hatást Kelt. Ezeknek a sarkosított kép­csöveknek a képfelülete há­rom collal nagyobb, mint a legelső nagy képernyőjű te- levízióKé. A képcsövek rob­banásbiztosak, s ezért nincs előtétjük, a jelenleg szalago­kon szereit Intersztár. Inter- favorit és Minivizor készülé­kekbe mind Sellbond kép­csöveket építenek be. Mini szegfűk Hazánk legnagyobb szegfű telepén, a szentesi Termál Tsz-ben egy nálunk kevéssé ismert, erdekes fajtát is ne­velnek az üvegházakban. A Hollaftdiából hozatott újdon­ság neve Miniatűr. Virágai kinyílott állapotban 4—5 cen­timéter átmérőjűek, vagyis kisebbek a hagyonyányosnál. Az elterjedt fajtáktól azon­ban főként abban különböznek hogy minden száron két, vagy legtöbbször három virág is fejlődik. Ezért csokros szeg­fűnek is nevezhető. A virá­gok egyszerre nyílnak. A mi­ni szegfűt fehér, rózsaszín és úgynevezett cirmos válto­zatban termesztik a tsz-ben, egyelőre csak kisebb terüle­ten, piackutatás céljából. Szovjet szerzők operettestje a tv-ben A Magyar Televízió „Szállj, szállj napkeletről hozzánk” cimmel összeállítást készített a Magyarországon eddig leg­nagyobb sikert elért népszerű szovjet operett-melódiákból. A* Operaház és az Operett­színház legrangosabb művé­szei mellett a könnyűzene néhány reprezentánsa is fel­lépett a nagysikerű nyilvá­nos felvételen, amelyet az Erkel Színházban rendeztek meg. A műsort a televízió né­zői április 3-án. 20 óra 20 per­ces kezdettel láthatják, Megkezdődött a tavaszi vetés A mezőgazdaságban több mint négy millió hold vár ta­vaszi vetésre. A Dunántúl dé­li részein: a baranyai és a so­mogyi vidékeken, valamint az alföldi területeken a nagyüzemek sokfelé hozzálát­tak a munkához. Országosan azonban a munka még nem kezdődött el. a talaj ugyanis általában túlságosan nedves, a gépekkel nem tudnak rá- - menni és ezért még néhány napot várni kell az indulás­sal. Idén a szokásosnál két-há- rom héttel később lett al­kalmas a talaj a mag befoga­dására. A szakemberek' ezért arra számítanak, hogy a me­zőgazdasági munkák nemcsak a következő vetési-periódus­ban, hanem később is össze­torlódnak. Ebben a helyzet­ben különösen fontos, hogy nagyon gondosan programoz­zák a munkát és így vala­melyest pótolják a késői ki­tavaszodás okozta lemaradást. A főiskolások Weiner emlékversenye A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Weiner emlék­versenyt hirdet a kiváló ma­gyar zeneszerző, a Zenemű­vészeti Főiskola nagynevű tanárának emlékére. A ver­senyre vonósnégyesek, hege­dű—zongora szonáta párok nevezhetnek be. A fiatal mű­vészek találkozóját első al­kalommal Weiner Leó halálá­nak 10 éves évfordulóján ez év őszén rendezik meg, a ter­vek szerint október 25 és de­cember elseje között. A ver­senyre a főiskola magyar ál­lampolgárságú jelenlegi, vagy oklevéllel, illetőleg végbizo­nyítvánnyal rendelkező vég­zett hallgatói jelentkezhet­nek, akik a verseny évében — vonósnégyesek esetében a 32, a hegedű—zongora szoná­ta pároknál pedig a 30 éves korhatárt még nem töltik be. A jelentkezés további felté­teleiről és a díjakról a Ze­neművészeti Főiskola igazga­tói hivatala ad részletes fel­világosítási.

Next

/
Oldalképek
Tartalom