Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

1970. március 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A jogról mindenkinek Öröklés Ki ne ábrándozott volna még soha nem ismert, he- tedizigleni nagybácsiról, aki valahol messze éppen az il­letőre hagyja mesébeillő va­gyonát? Örökölni — állító­lag — igen kellemes jog. A valóság azonban nem egészen ezt támasztja alá. Hiszen az esetek nagy több­ségében olyanoktól szoktak örökölni, akiket szeret az ember... Az öröklés kétféle módját ismeri „ magyar polgári tör-, vénykönyv. Törvényes örök­lésinek nevezi azt, ha az örökhagyó végintézkedés nél­kül halt meg. s a rokonok a törvényben előírt sorrend­ben örökölnek utána. Elsők a leszármazók (gyermekek, unokák) és velük haszonél­vezetet örököl a házastárs. Ha az örökhagyónak nincs gyermeke vagy unokája, a házastárs örököl, ha az sincs, a felmenők (szülő, nagyszü­lő). Gyermek hiányában kü­lön rendelkezések határoz­zák meg a vagyon megosz- lását a felmenők és a há­zastárs között. Ha semmi­lyen törvényes örököse nincs az örökhagyónak — az ál­lam örököl. Törvényes öröklés csak akkor következik be, ha az örökhagyó nem tett végin­tézkedésit Ha viszont ma­radt fenn végintézkedés (a végrendelet, az öröklési szer­ződés és a halál esetére szóló ajándékozás gyűjtőneve) — annak rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Vég­rendelet alkotásánál a tör­vény különböző intézkedése­ket tartalmaz azokra, akik testi és szellemi erejük bir­tokában, illetve teljesen •vagy részben cselekvőkép­telen állapotban, vakon, bé­nán fejezik ki végakaratu­kat vagy írástudatlanok. A végrendelkező tehát közvég­rendeletet — közjegyzőnél vagy járásbíróságnál — illet­ve írásbeli magánvégrende- lfetet hagyhat. Ez utóbbit esaik olyan nyelven lehet tenni, ame­lyet az örökhagyó ért és az illető nyelvnél használatos betűkkel szabad csak írni. Ha a végrendelkező nem maga írja az okmányt, az 6 aláírásán kívül két tanúé is szükséges. Az iratból ki kell tűnnie a végrendeleti jellegnek, a rendelkezés he­lyének és pontos idejének is. Néha a végrendelkező csak szóban közli utolsó akara­tát. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha két tanú együttes jelenlétében a ta­núk számára érthető nyelven és élő szóban adta elő vég­akaratát Ez csak akkor fo­gadható el. ha a végrendel­kező az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna alkotni. A tanúk személyére vonatkozóan is vannak ki­kötések mind' az írásbeli, mind a szóbeli végrendelet esetében: szükséges, hogy igazolni tudják a végrendel­kező személyazonosságát, nem kiskorúak és nincsenek cselekvőképtelenség miatt gondnokság alatt. Ha az élet­veszély megszűnt és a szó­beli végrendeletet tevő sze­mély nem készített újabb, írásbeli végrendeleteit, há­rom hónap után a végren­delet érvényét veszti. A végrendelkező joga az örökösnevezés, vagyis annak a személynek 3 megjelölése, akit az örökhagyó egyetemes jogutódjának tekint. Ugyan­csak joga van a végrendelet alkotójának ahhoz, hogy tör­vényes örökösét vagy azt a személyt, aki azzá válhat, kizárja az öröklésből. Az örökségből részesíthet bár­kit. de sem végrendeletileg, sem az említett törvényes úton nem örökölhet az, aki a végrendelet alkotásakor, illetve az örökhagyó halá­lakor még nem élt. (Nem hagyhatja például vagyonát valaki a végrendelet írása­kor még kiskorú lányának maidani férjh-zmenése után születendő fiúgyermekére, de a néh-inv^apos csecsemő-i re már igen). Az öröklés a hagyományo­zó halálakor jogi kifeje­zéssel — megnyílik, vagyis az örökös átveheti öröksé>- gét. Ha az örökösök között kiskorú, ismeretlen helyen vagy külföldön lévő személy is van és ha ingatlan is maradt, hagyatéki tárgyalást kell tartani. Általában ilyen­kor ismertetik a végrende­letet is. Az örökhagyó nem foszt­hatja meg végrendeletben leszármazottját. — illetve, ha azok örökölnek, házas­társát, szülőjét — az örök­rész felétől, amit a törvény kötelesrésznek nevez. A le­származó (házastárs, szülő) követelheti a végrendeleti örököstől a kötelesrész ki­adását. amit rendszerint pénzben szoktak ilyenkor kifizetni. Más azonban a helyzet, ha az örökhagyó ki­tagadja leszármazottját, há­zastársát, vagy szülőjét. — Ilyenkor a kitagadottnak nem lehet igénye a köeles- részre sem. Kitagadni azon­ban csak meghatározott in­dokkal lehet: például akkor, ha az örökhagyó gyermeke, házastársa vagy szülője ér­demtelenné vált, súlyos bűn­tettet követett el, az örök­hagyó életére tört stb. Az öröklés — negatív is lehet, vagyis előfordul, hogy az örökösre tartozásait hagy­ja az örökhagyó. Máskor az aktívák mellett vannak pasz- szívák is az örökségben (például öröklakás. az azt terhelő OTP-kölcsönnel). Ha az örökség csak tartozások­ból áll, vissza, is lehet uta­sítani. Olyan örökség esetén, amelyben van vagyon is, az örököst csak addig az érték­határig lehet megterhelni a tartozásokkal, amennyit örö­költ. Ebinél nagyobb tartozás megfizetésére nem lehet kö­telezni. Yárkonyi Endre Mit. , főzzünk holnap \ß\ Zcllerki-érnie vés, pirított zsemlekoekával Tavaszi sertésborda Aftnás piskóta Tavaszi sertésborda: fejen­ként 2—2 bordaszeletet vé konyra .kiverünk, megsóz­zuk, és evőkanálnyi zsiradé­kon mindkét oldalán meg­pirítjuk. Ezután zsírjából kiszedjük, és melegen tart juk. A zsiradékon megpárol­juk 2—3 szál megtisztított és apró kockára vágott sárga­répát, egy tört gerezd fok­hagymával és sóval ízesítve, és ha a zöldség már puha, be­leadunk egy félkilónyi kon­zerv zöldborsót (a konzerv le­vét már a répa párolásánál felhasználhatjuk, víz helyett). Beleadunk 1—2 evőkanálnyi paradicsomlevet és az egészet alaposan összepárolva, tálra öntjük. Tetejére fektetjük a sülthús szeleteket, és az egé­szet sűrűn meghintjük apró­ra vágott zöldpetrezselyem­mel. Nemcsak sertésbordából, hanem bárányból is kitűnő ez a friss ízű pecsenye. Almás piskóta; 5 deka mar­garint habosra keverünk 5 deka cukorral, csipet sóval, 2 egész tojással, és felváltva adunk hozzá 25 deka, egy sütőporral elkevert lisztet, és negyed liter tejet. A tészta háromnegyed részét kizsíro­zott, kilisztezett tortaformába öntjük: erre egy sor, levétől lecsorgatott almakompótot terítünk, majd tetejére önt­jük a visszamaradt tésztát Az egészet lassú tűznél meg­sütjük. és a tortakarikát le­húzzuk róla. Hidegen szele­teljük feL Üzemanyag: a vércukor Az orvostudomány mind több alkalommal alkalmaz a szervezetbe épített ütemsza­bályzót (pacemakert), sőt, szé­leskörű kísérleteket végez­nek már szív protézisekkel, gépszívekkel is a súlyos szív­betegek megmentésére. Nagy gondot okoz e szerkezetek energiaellátásának megoldá­sa. A jelenlegi pacemakerek villamos telepeit bizonyos időszakonként újabb műté­tekkel kell kicserélni. Kísér“ leteznek már hosszabb élet­tartamú radioizotópos áram­forrásokkal is, de chicagói or­vosok most olyan ötletes megoldást javasolnak, amely- lyel a szerkezetek működte­téséhez szükséges energiát magából a vérből lehetne elő­állítani. Elképzeléseikben két­féle ,,telep” szerepel: az egyik teljesítménye 5—10 watt, a másiké pedig 0,1 milliwatt lenne a gépszívek, illetve az ütémszabályzók energiaellá­tására. Rendkívül egyszerű elven működnének. Elektród­jaik mesterséges folyadék­hártyába burkolt nemesfém rostok lennének. A nagyobb típus egyik oldalát vénás vér öblítené, a kisebbik elektród­ját pedig a sejtKÖzi folya­dékba ültetnék. Az üzem­anyag a1 vércukor lenne. Az egészséges emberek vérében literenként 1 gramm szőlő­cukor vain, ennek „üzem­anyagként” való hasznosítása elméletileg megoldhatónak látsziK. A vegyi reakció so­rán a vérben levő szőlőcukor­ból és oxigénből széndioxid és víz keletkezik. A szövetnedv vagy a vérszérum elektroliti- kus tulajdonságairól még nincsenek tapasztalatok. — Az elképzelések még messze vannak a gya­korlati megvalósítástól, de a kutatók remélik, hogy a „biotelep” gondolata köze­lebb visz az életmentő szerke­zetek áramellátásának meg­nyugtató megoldásához. Népszokás, vágy üzleti vállalkozás? Hívei várjuk a húsvéti locsolókat ? Közeledik a húsvét. Falun, városon egyaránt a legki­sebb legénykék is készülőd­nek, hogy a kedves népszo­kásnak megfelelően megön­tözzék a leánykákat. Vannak vidékek, ahol az a szokás, hogy a lányok ün­nep előtt elindulnak a szomszéd faluba tojásszedő körútra. Dalolva járják vé­gig az utcákat, kacérkodó, hívogató dalukkal adnak biz­tatást a ház legényeinek, hogy bizony szívesen várnák őket húsvét hétfőjén. — Az összegyűjtött tojásokból ad­digra hímes tojásokat vará­zsolnak az ügyes leány és asszonykezek. Tájanként vál­tozik az ének dallama, a lo­csolóvers „rigmusba” szedett szövege. A szokás nem min­denfelé teljesen azonos, de bármelyik vidéken járunk is húsvét hétfőjén, kedvesnek találjuk ezt a népszokást. Sajnos az utóbbi években tanuló ifjúságunknál — fa­lun, városon egyaránt — az tapasztalható, hogy valamiféle üzleti vállalko­zássá süllyedt a húsvéti lo­csolkodás. Egyes családok a húsvét­hétfőn megjelenő kisebb, na­gyobb fiúismerősöket, a kis­lányuk osztálytársait, vagy az ismeretlen legénykéket, piros tojás, cukorka, süte­mény, locsoló virág (jácint) helyett 1, 2, 5, esetleg- 10 forintokkal honorálják ked­veskedésüket. A népszokás­nak minden íze-zamata oda­vész ezzeL Kapualjakban, utcasarkon, kis csoportokba verődött fiú­kat láthatunk, amint egy­másnak ajánlgatják: kihez menjetek, mert jó pénzt kap* lok, kihez ne menjetek, mert „semmit” sem kaptok. Az ünnep utáni első tanítá­si napon sok minden kiderül, amikor a lányok is eldicse­kednek egymásnak, kinek, hány locsolója volt. Kiderül, hogy annak a kislánynak volt a legtöbb locsolója, ahol a legtöbb pénzt adták a fiúknak, mert az osztálytársakban volt annyi betyárbecsület, hogy a „zsákmányról” be­számoltak egymásnak. Így azután a sarki tapasztalatcse­re után minden osztálytárs érdemesnek tartotta, hogy felkeressék azt a „kedves” leánytársukat. A fiúknál pedig az a fő téma: „Te mennyit gyújtöttél össze?” Számolgatják, ra­kosgatják a pénzt, szeretnék egymást túllicitálni. Szerencsés esetben fellen­dül az OTP takarékbélyeg vásárlási forgalma, a tanító néninél. Bevándorolnak az összeszedett forintok bélyeg­alakban a takarékkönyvecs­kébe. Sajnos nálam is mindig akadt az osztályban egy, de esetleg több gyerek is, akik­től megtudtam, hogy: „Anyu­kám küldött locsolni, a pénzt is neki adtam oda, de nem mind, egy tízest azért eldug­tam magamnak!” Szomorú dolog ez. A kedves népszo­kás ürügyén hozzá még, az édesanyját is megtanulja be­csapni a gyerek. Azután a legtöbb gyerek rendszerint valami haszontalanságra köl­ti a pénzt. Csak úgy, valami fölösle­ges dologra, hiszen úgyis könnyen jött! Nem helyes, hogy a 6— 10 éves gyermekek 80—100 forintot „keresnek” egy-egy húsvéthétfőn, csupán azért, mert a családoknak ez igy egyszerűbb és kényelmesebb, mint megőrizve az eredeti szokást, hímes tojással, — s ha már az semmiképpen sem megy — süteménnyel, cso­koládétojással várni az ön­tözőket. A másik — még a pénz­osztogatásnál is szomorúbb tapasztalatom —, hogy likőr­rel, szeszes itallal kínálják legtöbb helyen már a 10—12 éves gyermekeket is. A fia­tal szervezet számára nagyon veszélyes és egészségtelen a legkisebb mennyiségű szesz fogyasztása is. Hát még mennyire árt az a sok össze­vissza keveredett ital, amit a locsolókörút végére meg­itatnak velük különböző he­lyeken. Unneprontó látvány a dü­löngélő, duhajkodó, rosz* szulléttől sápadtarcú fiata­lok csoportja kora dél­utánra. S A mellettük elhaladó fel­nőttek közül sokan a mai fia­talságot szidják és nem gon­dolnak arra, hogy a mai fel­nőttek adtak nekik inni — ha apránként is —, de any- nyit, hogy részegség lett a vége. Mind a két tapasztalt helytelenségért: a pénzoszto­gatásért és a fiatalok itatá­sáért is mi — felnőttek — vagyunk a felelősek! Időben írtunk róla, jó lenne, ha idén sehol sem lennének a szép népszokást megcsúfoló, s ünneprontó jelenségek. Dr. Gergely Károlyné Lengyel divatjavaslatok 1970 tavaszara: a fiatal lányok kedvence, a mellény-pantalló együttes és világos szövetből készült kiskosztüm Hogyan lottózunk ? Pénteken, amikor már ki­húzták az öt számot. olyan egyszerűnek tűnik a dolog: a mellette, vagy alatta lévő koc­kát kellett volna bejelölni és meg lett volna az áhitott öt, vagy négy találat. Szóval any- nyi az egész, hogy a megfe­lelő számokat Kell megjelöl­ni. Nézzük meg, hogyan lot­tózik az átlagember, az, aki egy-két szelvény vásárlásával józan szórako; fissal kergeti a Fortuna kegyeit. A nagy já­tékos szisztémákat dolgoz Ki, a kicsi — megálmodja a szá­mokat (a végeredmény leg­többször azonos). Közvéleménykutatásunk nem akar a KSH-val konkur- rálni, megkérdezetteKre és óriási tapasztalati anyagra tá­maszkodik. íme néhány a legáltalánosabbak közül: A leggyakrabban a család születési évszámát játsszák meg. Igen kedvelt a házas­ságkötés éve és napja is, nincs az a rossz házasság, ahol ért ki nem próbálnáK, hátha itt sikerül. A már em­lített igen gyakori megálmo­dáson kívül elterjedt a csu­kott szemmel való bökdösés, vagy a környezet tagjainak felszólítása: gyorsan mondj egy számot! Minél kisebb a gyerek, an­nál nagyobb a bizalom, mert art hallunK ki gügyögéséből, amit akarunk. Akinek kocsi­ja van és megjátssza annak számát ez még érthető, de so­kan Írják rá a naponta elát­kozott autóbusz, villamos számát lottószelvényükre. Horgolt táska és sapka Fehér kék, vagy más szín­összeállítású műszálas fonál­ból csinos táskát és sapkát horgolhatunk a tavaszi ka­báthoz, vagy kosztümhöz. Az együttes, nemcsak ked­ves kiegészítője öltözékünk­nek, de a sapkának például a szeles időkben külön is nagy hasznát vesszük. A táska kellékei: bélés­anyag, táska-keret, és körül­belül 60—80 cm-es fémlánc. A táskát a keretméretnek megfelelő szem-mennyiség­gel kezdjük. 1. sor: fehér fonálból hor­goljuk a láncszemet és min­den láncszembe 1 szoros sze­met. 2. sor: fehér. 2 láncszem­mel fordulunk, minden szo­rosszemre 1 egyráhajtásos pálcát öltünk. 3. sor: szintén fehér, egy- ráhai'tásos pálcával. 4. sor: kék és végig szoros- sízem. A 2. és 3. 4. sorokat is­mételjük hatszor. Azután fehérrel horgolunk 1 egyrá­hajtásos pálcás sort és 1 szorosszemes sort. Ha készen vagyunk. gyengén átgőzöl­jük, összevarrjuk, kibéleljük és vagy magunk varrjuk a kerethez, vagy szakember kezébe adjuk. Sapka: ■ fehér fonálból, 4 láncszemet összekapcsolunk. 14 egyráhajtásos pálcát öl­tünk bele. A következő sor­ban minden pálcára kettőt horgolunk, a harmadik sor­ban minden harmadik pál­cára kettőt. A negyedik sor­ban nem szaporítunk, az ötödik sorban minden ne­gyedik pálcából csinálunk kettőt, a hatodik sor ismét szaporítás nélküli, a hetedik sorban pedig már fogyasz­tunk: minden hetedik pálca kimarad, a nyolcadik sor­ban minden negyedik oálcát hp"víuk ki. végül kék fonál­lal minden pálcára rövid­pálca és ezzel is fejezzük be. Szegedy Bélám-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom