Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
t 1970. március 2L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Szolnoki Állami Gazdaság; tiszavárkonyi kertészetéből az első salátaszálli- tás április elejére várható. Képünkön: Palántáiják a salátát. Vílusz Vazul jubileuma Párttagságának kelte: 1910 Egy rolöhuzoval kezdődött. Egy közönséges, hosszúnyelű, vaskampó jú rolóhúzóval, — amit estéről estére, reggelről reggelre elővett a kisinas és bezárta, vagy kinyitotta vele a boltot. Történt pedig, hogy ez az alkalmatosság elromlott. A tizenkét esztendős inasgyereknek etsefelé megparancsolta a mester1 „eriggy gyorsan, csináltasd meg, aztán szedd a lábad visszafelé. Hétre itt legyél, a zárásig még van munkád...” Rohant a gyerek, csak úgy porzott talpa alatt az út. S nem tudta, hogy míg ö oda van, a boltban nagy dolgok történnek. A segédek döntöttek: rMa megkezdjük a harcot a 7 órai zárásért. Elég volt a tárgyalásokból, a beszédből, tettekre van most szükség!” Amikor a gyerek visszafelé jött, a segédek már az ntcán várták. — Na öcskös, húzd csak te a rolót, zárunk! — De még csak hét órai a mester majd... — pislogott ijedten a gyerek. — Sose törődj vele. Harcot kezdünk, mert embertelenség hajnaltól késő éjszakáig dolgoztatni a szegényt. Gyere húzogasd csak a rolókat; végig a városon... És a gyerek ment végig a zombori főutcán az egyre növekvő tömeggel és zárórát „csinált” minden boltban. — Először a hecc kedvéért, aztán lelkesedésből, a a rendőrkapitánynak már dacosan vágta oda: „...embertelenség hajnaltól késő éjszakáig dolgoztatni a szegényt...” Vazult, a kis tanoncot, aki hagy igyekezettel tanulta a cipőfelsőrészkészitő mester-' «éget, ezután már maguk köze tartozónak tekintették a segédek. Együtt sztrájkolt a gyerek a többiekkel a magasabb munkabérért, és éjszakánként röpcédulákat ragasztott. Amikor a szociáldemokrata párt általános sztrájkot hirdetett, már öntudatos munkásként harcolt az idősebbekkel. Az 1909-es év jeles esztendő volt életében: betöltötte 17. életévét, megkapta a segédlevelét és tagja lett a szociáldemokrata pártnak. Később Pestre került dolgozni, majd Szolnokon kapott munkát. Hogyan? Az öregek még emlékeznek ra Szolnokon, hol volt a Baross utcán a Horváth és Fehér bórösüzlet és felsó- részkészítő műhely. Horváth úr Pesten a munkaközvetítőben segédet keresett. Megtetszett neki a jó bizonyítvánnyal rendelkező, szerény fiatalember: „Ezt a fiút viszem magammal...” — mondta. Így került Vílusz Vazul — a szerb származású munkás — ide, a Tisza-partjára, — Szolnokra. Szakszervezeti, illetve párttevékeny'égét itt is folytatta: bizalmi lett, a helyi befizető pénztárosa. — Pártmunkáján keresztül ismerkedett meg Monus Illéssel, Landler Jenővel. Már 1916-ot mutatott a naptár. Sorozóbizottság elé került a legény. „Alkalmatlan” — mondták ki rá, és ő visszament a dikicshez. Rohamosan követték egymást az események: a szociáldemokrata párt kongresz- szusa után ő lett Szolnokon a párt titkára. A baloldalhoz tartozott, mindig együtt dolgozott a kommunistákkal. Jött 1918, az őszirózsás forradalom; 1919. március 21- ének éjszakája, amikor a Vílusz Vazul portréja (Szlovák György rajza) többi elvtársával együtt nem tudott aludni, a várost, az állomást járta mi hír érkezik BudapestrőL És 191^! Hatalomra jutásuk első napjaiban éhezték a munkások. Vilusz Vazul félretette a szerszámot, más feladat várt rá: élelmet juttatni az éhező Szolnoknak. Szászberekén báró Kohner birtokán százhúsz asszonynyal, diákkal együtt dolgozott: borsót szedtek s naponta küldtek szállítmányt a megyeszékhelyre. A paradicsompalántákat gondozták — amikor véget ért a szegények tavasza, s az ő életében is kilátástalan tél következett. Már a műhelyben dolgozott újra, amikor egyik napon egy rendőrtiszt és két csendőr ment érte. A megyeházára vitték. Ott aztán megtanulta mit jelent a tenyeres, .meg az, ha a letartóztatottat a világító Udvarba kísérik! Még aznap délután egy parasztkocsin másodma- gával Abonyba vitték. A Vigyázó kastélyba! Napokon át vallatták: „Hol vannak 4 fegyverek?” Az első, este, amikor félholtra verték, hiába kérdezgettek társai is: — „Mondd a neved!” Csak eny- nj-it tudott nyögni: „Vizet..".” Túlélte! És tanúja volt sok elvtársa kínszenvedésének. És mindennap Ú1 sze- -'é hozott az ő számára is: 1920- ban a Britanniások kefébe került; azután a kelenföldi laktanyában — Schefftsik György vallatta. Szerencséjére külföldi állampolgárnak nyilvánították és Horvátor szagba toloncolták, a szülőhazába. Később mégis visz- szatért Szolnokra: s bár hetenként kétszer a rendőrségen jelentkeznie kellett, a Vörös Segélyben dolgozott. Amikor a második világháború frontja Szolnok felé közeledett: akkor sem hagy. ta el a várost. A szabaddá vált megyeszékhelyen a polgárőrség parancsnokának — egyik helyettese lett. Mit jelentett akkor egy földig rombolt városban megteremteni egy kicsinyke közbiztonságot is, csak az a néhány ezer ember tudja, akik akkor itt éltek. És ennek a maroknyi embercsoportnak — köztük . Vilusz Vazulnak — volt ereje ahhoz, hogy megmentse a vasúti- hidat a romboló jégzajlástól; hogy megfékezzék a fosztogatókat, hogy újra életre keltsenek egy halott várost. Nem egészen egy év után Vilusz Vazult már a Nemzeti Bizottságban találjuk — dolgozott a népbíróság tagjaként. És ma, 78 éves fejjel sem pihen: Budapesten él, Csepelen az öreg párttagok bizottságának tagja és 12 éve a hatalmas üzemben a párttagok felvitelével foglalkozik. Egyébként nyugdíjas, délutánonként sétálgat feleségével, esténként a televí-" ziót nézik és ki tudja hányszor és hányszor idézik fel elszállt éveiket. Kis piros párttagsági könyv, olyan mint a többi kommunistáé. Mégis fokozottabb tisztelettel vehetjük kézbe, mert az egy harcos, gazdag élet dokumentuma. Tanúsítja, hogy Vilusz Vazul párttagságának kelte 1910. Varga Viktória T üdományos ünnepi szimpozion A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából március 20-án, péntéken egész napos tudományos, ünnepi szimpozion megrendezésére került sor. Az ünnepi tanácskozáson megjelent Zagyi János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának titkára, Kohánka András a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, valamint Mihók Sándor, a Pártélet szerkesztőségének rovatvezetője is. Az oktatási igazgatóság nevében Gál Gyula, az igazgatóság helyettes vezetője nyitotta meg a tudományos szimpoziont. Rámutatott arra, hogy amikor a szovjet hadsereg szétzúzta a régi magyar állam- gépezetet. kedvező feltételeket teremtett nemzeti és társadalmi fejlődésünk számára is ezzel. Éles osztályküzdelmek és viszonylag békés építő munkának esztendei következtek. Eredményeinket ha áttekintjük, szemünk elé tárul; történelmi méretekkel mérve is maradandót alkotott a nép harcával és munkájával. Szolnok megyében az aktív keresőknek még ma is 43 százaléka a mezőgazdaságban foglalkoztatott, ez 12 százalékkal több mint az országos átlag. Ez is indokolja, hogy a tudományos szimpozion most elemezze annak a politikának útját, melyet parasztságunk a munkásosztály pártjának vezetésével járt végig. Ezt követően került sor dr. Un gór Tibornak, a tör- ténettudománvok kandidátusának, az oktatási igazgatóság vezetőjének „A párt agrárpolitikája érvényesülésének néhány kérdése Szolnok megyében” című vitaindító referátuma megtartására. Marx, Engels, Lenin tanítása a parasztkérdésről Vázolta dr{ Ungor .Tibor Marx Károly, Engels Frigyes és, V. I. Lenin tanításait. A tudományos szocializmus megjelenése óta — mutatott rá — új megvilágításba került a parasztkérdés. A marxizmus klasszikusai választ adtak arra; milyen a parasztság viszonya a munkásosztályhoz és és a proletariátus harcához. A parasztság nem vezető ereje a forradalomnak, de a munkásosztály természetes szövetségese. Lenin is abból indult ki, hogy a parasztság dolgozó tömegei vonzódnak a munkásosztályhoz. de mint terméktulajdonos a burzsoázia vonzáskörében is él. A parasztság teljes felszabadulásának biztosítékát azonban csak a munkásosztály harcában, e harc sikereiben ismerheti fel. Ezért a parasztság — saját tapasztalatai alapján — ismeri fel és fogadja el a proletariátus vezető szerepét s válik annak tudatos szövetségesévé. Hazánkban is — a kommunista Párt politikájának eredményeként — ezt az utat járta végig a parasztság. A demokratikus átalakulás időszakában az egész parasztsággal volt szövetségben a munkásosztály, a szocialista építés során pedig mind mélyrehatóbb változások kezdődték és mentek végbe az egész paraszti társadalomiban A Jászság és a ltunság népének harca a földéit, a kényéiért és a szabadságéit A magyar agrárfejlődésen belül a Jászság és a Kunság parasztságának fejlődése az általános vonásokon kivül egészen sajátos jegyekkel is rendelkezik — muitatott rá dr. Ungor Tibor. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a parasztság hosszú történelmi időn át harcot vívott azért, hogy a job- bágyterhektől mentesüljön. Megvásárolták, megváltották a földet s azt a megváltáshoz való hozzájárulás arányában osztották föl egymás között Így nem jöttek létre feudális nagybirtokok, ezzel azonban nem szűntek meg a feudális viszonyok, amelyek szükségszerűen tovább hatottak. A lakosság 71 százaléka foglalkozott mezőgazdasági termeléssel De míg országosan 100 önálló mezőgazda- sági termelőre 90 agrárproletár jutott, addig ebben a megyében 100 önállóra 128,5 földitelm agrárproletár. —- Nagy tömegek állottak tehát föld- és munka nélkül. Mivel ebben a megyében az ipar az országosnál lényegesen lassabban fejlődött, az ipari termelés sem tudta felszívni az agrárproletariátus tömegeit. Nem volt képes kenyeret biztosítani számukra. Így a tőkés fejlődés is feudális elemekkel volt terhes. Nem véletlen, hogy éppen ezért ebben a megyében különösen erős volt a parasztság földéhsége. A politikai küzdelmekben az agrárproletariátus nagy tömegei aktivizálódtak. A felszabadulást követő nanokban már paraszti küldöttségek indultak a Kunságból Debrecenbe, s radikális földosztást követeltek. Ezek a kunsági küldöttségek. e delegációk erélyes felléoése és követeléseik nagyban segítették azt A munkásoké a jövő Ma; munkás- és katonakórusok hangversenye rrll Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából országos munkás-, katonakórus találkozót rendeznek ma 18 órai kezdettel Szolnokon, a MÁV Járműjavító Vállalat művelődési házában. A vendéglátó Szolnoki MÁV Millennium kóruson és a szolnoki Kilián Repülő Tiszti Műszaki Főiskola, valamint az egészségügyi szakiskola egyesített kórusán kívül fellép a váci Füredi Mihály munkáskórus, a jászberényi munkáskórus, a karcagi Déryné művelődési ház munkáskórusa, a nagymarosi művelődési ház munkáskórusa és a tiszaföldvári ÁFÉSZ kórusa. A műsoron főleg forradalmi kórusművek szerepelnek. .Ölömmel indulunk a Tisza- parMára..." Tavaly decemberben Vácott rendé ték meg a ka+ona- és munkáskórusok első találkozóját A vendéglátó Füredi Mihály kóruson kívül Pest és Szolnok megyei, valamint. fővárosi együttesek adtak műsort. A fellépést megelőző napokban több próbát tartott a váci Füredi Mihály murv káskórus. — örömmel indulunk a Tisza partjára — mondta a próba szüneteben Kismartoni Ferenc karnagy. — A szolnoki MÁV Millennium kórus nagy sikert aratott Vácott Buday Péter vezénylésével. Szeretnénk viszonozni váci vendégszereplésüket. Megtudtuk, hogy a szolnoki kórustalálkozón a váciak régi forradalmi dalokat, — 1919-es katonadalokat és egy csokor Füredi-nótát szere- pe’telnek műsorukban. Még egy kórus érkezik Szolnokra a Dunakanyaritól: a rádióból ismert nagymarosi együttes, Pest megye legrégebbi mun''ásd~Hrdáia. Papp Rezső a harcot, amit a Magyar Kommunista Párt és, 9 Nemzeti Parasztpárt vívott a radikális földtörvény előkészítése érdekében. Sajátos helyzet alakult ki tehát az egykori Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, különösképpen a Kunságban. Mivel a történelem során nem jöttek létre feudális nagybirtokok, ezért a kiosztandó föld viszonylag kevesebb volt. mint az ország más vidékein. Ugyanakkor itt volt az országban talán a legerősebb a földéhség: Nagy paraszti tömegek aktivizálódtak a társadalmi küzdelemben. A megyében 259 716 kh földterület került kiosztásra 32 573 jogosult között. Sokak jogos kérelmét is el kellett utasítani. Így, mivel sok volt a megyében ? föld- telen proletár, s kevés volt a kiosztható föld, annak ellenére. hogy a parasztgazdaságok 42 százaléka közép- paraszti birtokká vált. a földosztás, mint ez rövidesen ■ megmutatkozott, nem hozhatott a parasztságnak végérvényes megoldást A törpebirtokoknak például csak egynegyed része tudott olyan kiegészítést kapni, hogy életkénes kisgazdasággá válhasson Ezért 3 parasztság tovább kereste a fejlődés, „ társadalmi változások útját. Már 1945-ben több társulás jött létre a Kunságban, amikor pedig a 14/1948-as rendelet lehetőséget adott az I. és II. típusú szövetkezetek létrehozására. a parasztság köréből sokan azonnal éltek is e lehetőségekkel. Később is a megyében, mindvégig gyorsabb volt az előrehaladás a szövetkezeti mozgalom útján, mint az országban sok más vidéken. A mezogazdasag további feilődésénelj útja«*« parasztság számára a szövetkezeti gazdálkodásban mutatkozott meg. A lenini szövetkezeti elveket kellett tehát érvényre juttatni, le kellett küzdeni a revizionizmus majd pedig a fegyveres ellenforradalomnak a támadását, s a parasztság sikerrel védte meg ismét vívmányait Nemcsak a kiosztott földet de tíz évvel később — 1956-ban — a megye szövetkezeteit is harcban, nyílt osztályösszecsapásban védte. A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikáiénak eredményeként pedig általánossá vált a szövetkezeti mozgalom a megyében, s amely utat egykoron Karcag, Mezőtúr, Túrkeve és Kisújszállás nyitott« meg, azon most már az egész oa- rasztság indult el a boldogabb. emberi élet felé. A Maffvar Szocialista Mun- kásnárt köve1 keretesen valósította és valósirta meg a jövőben is Marx, Engels. Lenin tanításait. E politika alanián szilárdítottuk meg szövekezeteinket. s biztosan haladunk tovább a fejlődésnek útján. A referátum elhangzását követően, délután a tudományos tanácskozás szekcióülésekkel folytatódott. Ennek során korreferátumok hangzottak el — többiek között — ■) szövetkezőt í Zoláidon feitődeséfieV. vállalatszerű 'gazdálkodás felté- leleírioV alakításáról, a Zsz-ek kisegítő üzemáoainak helyzetéről, az 1947-es orszáa- g VÜ1 ési k én visolőválasz tások egykori politikai hatásáról, a párt vezetősz.erehe érvényesülésének erősödéséről. „ falusi Osztálvsz.erkezet változásairól, a mezőgazdasági értelmiség szerepéről és feladatairól. valamint a vallá- , sós világnézet elleni küzdelem eredményeiről. A három szekcióban folvó vitát a tanszékek vezetői zárták le és összegezték a tanáesknzás eredményeit. A tudományos tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget.
