Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

t 1970. március 2L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Szolnoki Állami Gazdaság; tiszavárkonyi kertészetéből az első salátaszálli- tás április elejére várható. Képünkön: Palántáiják a salátát. Vílusz Vazul jubileuma Párttagságának kelte: 1910 Egy rolöhuzoval kezdődött. Egy közönséges, hosszúnyelű, vaskampó jú rolóhúzóval, — amit estéről estére, reggelről reggelre elővett a kisinas és bezárta, vagy kinyitotta vele a boltot. Történt pedig, hogy ez az alkalmatosság elromlott. A tizenkét esztendős inas­gyereknek etsefelé megpa­rancsolta a mester1 „eriggy gyorsan, csináltasd meg, az­tán szedd a lábad visszafelé. Hétre itt legyél, a zárásig még van munkád...” Rohant a gyerek, csak úgy porzott talpa alatt az út. S nem tud­ta, hogy míg ö oda van, a boltban nagy dolgok történ­nek. A segédek döntöttek: rMa megkezdjük a harcot a 7 órai zárásért. Elég volt a tárgyalásokból, a beszédből, tettekre van most szükség!” Amikor a gyerek vissza­felé jött, a segédek már az ntcán várták. — Na öcskös, húzd csak te a rolót, zárunk! — De még csak hét órai a mester majd... — pislogott ijedten a gyerek. — Sose törődj vele. Harcot kezdünk, mert embertelen­ség hajnaltól késő éjszakáig dolgoztatni a szegényt. Gye­re húzogasd csak a rolókat; végig a városon... És a gyerek ment végig a zombori főutcán az egyre nö­vekvő tömeggel és zárórát „csinált” minden boltban. — Először a hecc kedvéért, az­tán lelkesedésből, a a rend­őrkapitánynak már dacosan vágta oda: „...embertelenség hajnaltól késő éjszakáig dol­goztatni a szegényt...” Vazult, a kis tanoncot, aki hagy igyekezettel tanulta a cipőfelsőrészkészitő mester-' «éget, ezután már maguk köze tartozónak tekintették a segédek. Együtt sztrájkolt a gyerek a többiekkel a ma­gasabb munkabérért, és éj­szakánként röpcédulákat ra­gasztott. Amikor a szociálde­mokrata párt általános sztráj­kot hirdetett, már öntudatos munkásként harcolt az idő­sebbekkel. Az 1909-es év jeles eszten­dő volt életében: betöltötte 17. életévét, megkapta a se­gédlevelét és tagja lett a szo­ciáldemokrata pártnak. Ké­sőbb Pestre került dolgozni, majd Szolnokon kapott mun­kát. Hogyan? Az öregek még emlékez­nek ra Szolnokon, hol volt a Baross utcán a Horváth és Fehér bórösüzlet és felsó- részkészítő műhely. Horváth úr Pesten a munkaközvetí­tőben segédet keresett. Meg­tetszett neki a jó bizonyít­vánnyal rendelkező, szerény fiatalember: „Ezt a fiút vi­szem magammal...” — mond­ta. Így került Vílusz Vazul — a szerb származású munkás — ide, a Tisza-partjára, — Szolnokra. Szakszervezeti, il­letve párttevékeny'égét itt is folytatta: bizalmi lett, a helyi befizető pénztárosa. — Pártmunkáján keresztül is­merkedett meg Monus Illés­sel, Landler Jenővel. Már 1916-ot mutatott a naptár. Sorozóbizottság elé került a legény. „Alkalmat­lan” — mondták ki rá, és ő visszament a dikicshez. Rohamosan követték egy­mást az események: a szo­ciáldemokrata párt kongresz- szusa után ő lett Szolnokon a párt titkára. A baloldalhoz tartozott, mindig együtt dol­gozott a kommunistákkal. Jött 1918, az őszirózsás for­radalom; 1919. március 21- ének éjszakája, amikor a Vílusz Vazul portréja (Szlovák György rajza) többi elvtársával együtt nem tudott aludni, a várost, az állomást járta mi hír érke­zik BudapestrőL És 191^! Hatalomra jutá­suk első napjaiban éhezték a munkások. Vilusz Vazul félretette a szerszámot, más feladat várt rá: élelmet jut­tatni az éhező Szolnoknak. Szászberekén báró Kohner birtokán százhúsz asszony­nyal, diákkal együtt dolgo­zott: borsót szedtek s napon­ta küldtek szállítmányt a megyeszékhelyre. A paradi­csompalántákat gondozták — amikor véget ért a szegények tavasza, s az ő életében is kilátástalan tél következett. Már a műhelyben dolgo­zott újra, amikor egyik na­pon egy rendőrtiszt és két csendőr ment érte. A megye­házára vitték. Ott aztán meg­tanulta mit jelent a tenye­res, .meg az, ha a letartózta­tottat a világító Udvarba kí­sérik! Még aznap délután egy parasztkocsin másodma- gával Abonyba vitték. A Vigyázó kastélyba! Napokon át vallatták: „Hol vannak 4 fegyverek?” Az első, este, amikor félholtra verték, hiá­ba kérdezgettek társai is: — „Mondd a neved!” Csak eny- nj-it tudott nyögni: „Vizet..".” Túlélte! És tanúja volt sok elvtársa kínszenvedésének. És mindennap Ú1 sze- -'é hozott az ő számára is: 1920- ban a Britanniások kefébe került; azután a kelenföldi laktanyában — Schefftsik György vallatta. Szerencsé­jére külföldi állampolgárnak nyilvánították és Horvátor szagba toloncolták, a szülő­hazába. Később mégis visz- szatért Szolnokra: s bár he­tenként kétszer a rendőrsé­gen jelentkeznie kellett, a Vörös Segélyben dolgozott. Amikor a második világ­háború frontja Szolnok felé közeledett: akkor sem hagy. ta el a várost. A szabaddá vált megyeszékhelyen a pol­gárőrség parancsnokának — egyik helyettese lett. Mit jelentett akkor egy földig rombolt városban megterem­teni egy kicsinyke közbiz­tonságot is, csak az a néhány ezer ember tudja, akik ak­kor itt éltek. És ennek a maroknyi embercsoportnak — köztük . Vilusz Vazulnak — volt ereje ahhoz, hogy megmentse a vasúti- hidat a romboló jégzajlástól; hogy megfékezzék a fosztogatókat, hogy újra életre keltsenek egy halott várost. Nem egészen egy év után Vilusz Vazult már a Nem­zeti Bizottságban találjuk — dolgozott a népbíróság tagja­ként. És ma, 78 éves fejjel sem pihen: Budapesten él, Csepelen az öreg párttagok bizottságának tagja és 12 éve a hatalmas üzemben a párt­tagok felvitelével foglalko­zik. Egyébként nyugdíjas, délutánonként sétálgat fele­ségével, esténként a televí-" ziót nézik és ki tudja hány­szor és hányszor idézik fel elszállt éveiket. Kis piros párttagsági könyv, olyan mint a többi kommunistáé. Mégis fokozot­tabb tisztelettel vehetjük kézbe, mert az egy harcos, gazdag élet dokumentuma. Tanúsítja, hogy Vilusz Va­zul párttagságának kelte 1910. Varga Viktória T üdományos ünnepi szimpozion A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságán hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulója al­kalmából március 20-án, péntéken egész napos tudo­mányos, ünnepi szimpozion megrendezésére került sor. Az ünnepi tanácskozáson megjelent Zagyi János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizott­ságának titkára, Kohánka András a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának munkatársa, va­lamint Mihók Sándor, a Pártélet szerkesztőségének rovatvezetője is. Az oktatási igazgatóság nevében Gál Gyula, az igazgatóság he­lyettes vezetője nyitotta meg a tudományos szimpoziont. Rámutatott arra, hogy ami­kor a szovjet hadsereg szét­zúzta a régi magyar állam- gépezetet. kedvező feltétele­ket teremtett nemzeti és tár­sadalmi fejlődésünk számá­ra is ezzel. Éles osztályküz­delmek és viszonylag békés építő munkának esztendei következtek. Eredményein­ket ha áttekintjük, szemünk elé tárul; történelmi mére­tekkel mérve is maradandót alkotott a nép harcával és munkájával. Szolnok me­gyében az aktív keresőknek még ma is 43 százaléka a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott, ez 12 százalékkal több mint az országos átlag. Ez is indokolja, hogy a tudo­mányos szimpozion most ele­mezze annak a politikának útját, melyet parasztságunk a munkásosztály pártjának vezetésével járt végig. Ezt követően került sor dr. Un gór Tibornak, a tör- ténettudománvok kandidátu­sának, az oktatási igazgató­ság vezetőjének „A párt agrárpolitikája érvényesülé­sének néhány kérdése Szol­nok megyében” című vita­indító referátuma megtartá­sára. Marx, Engels, Lenin tanítása a parasztkérdésről Vázolta dr{ Ungor .Tibor Marx Károly, Engels Fri­gyes és, V. I. Lenin tanítá­sait. A tudományos szocia­lizmus megjelenése óta — mutatott rá — új megvilá­gításba került a parasztkér­dés. A marxizmus klasszi­kusai választ adtak arra; milyen a parasztság viszo­nya a munkásosztályhoz és és a proletariátus harcához. A parasztság nem vezető ereje a forradalomnak, de a munkásosztály természetes szövetségese. Lenin is abból indult ki, hogy a parasztság dolgozó tömegei vonzódnak a mun­kásosztályhoz. de mint ter­méktulajdonos a burzsoázia vonzáskörében is él. A pa­rasztság teljes felszabadulá­sának biztosítékát azonban csak a munkásosztály har­cában, e harc sikereiben is­merheti fel. Ezért a paraszt­ság — saját tapasztalatai alapján — ismeri fel és fo­gadja el a proletariátus ve­zető szerepét s válik annak tudatos szövetségesévé. Hazánkban is — a kom­munista Párt politikájának eredményeként — ezt az utat járta végig a paraszt­ság. A demokratikus átala­kulás időszakában az egész parasztsággal volt szövet­ségben a munkásosztály, a szocialista építés során pe­dig mind mélyrehatóbb vál­tozások kezdődték és men­tek végbe az egész paraszti társadalomiban A Jászság és a ltunság népének harca a földéit, a kényéiért és a szabadságéit A magyar agrárfejlődésen belül a Jászság és a Kun­ság parasztságának fejlődé­se az általános vonásokon kivül egészen sajátos je­gyekkel is rendelkezik — muitatott rá dr. Ungor Tibor. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a parasztság hosszú történelmi időn át harcot vívott azért, hogy a job- bágyterhektől mentesüljön. Megvásárolták, megváltották a földet s azt a megváltás­hoz való hozzájárulás ará­nyában osztották föl egymás között Így nem jöttek létre feudális nagybirtokok, ezzel azonban nem szűntek meg a feudális viszonyok, ame­lyek szükségszerűen tovább hatottak. A lakosság 71 százaléka foglalkozott mezőgazdasági termeléssel De míg országo­san 100 önálló mezőgazda- sági termelőre 90 agrárpro­letár jutott, addig ebben a megyében 100 önállóra 128,5 földitelm agrárproletár. —- Nagy tömegek állottak tehát föld- és munka nélkül. Mi­vel ebben a megyében az ipar az országosnál lényege­sen lassabban fejlődött, az ipari termelés sem tudta felszívni az agrárproletariá­tus tömegeit. Nem volt ké­pes kenyeret biztosítani szá­mukra. Így a tőkés fejlődés is feudális elemekkel volt terhes. Nem véletlen, hogy éppen ezért ebben a megyében kü­lönösen erős volt a paraszt­ság földéhsége. A politikai küzdelmekben az agrárpro­letariátus nagy tömegei akti­vizálódtak. A felszabadulást követő nanokban már pa­raszti küldöttségek indultak a Kunságból Debrecenbe, s radikális földosztást köve­teltek. Ezek a kunsági kül­döttségek. e delegációk eré­lyes felléoése és követelé­seik nagyban segítették azt A munkásoké a jövő Ma; munkás- és katonakórusok hangversenye rrll Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából országos munkás-, katonakó­rus találkozót rendeznek ma 18 órai kezdettel Szolnokon, a MÁV Járműjavító Vállalat művelődési házában. A vendéglátó Szolnoki MÁV Millennium kóruson és a szolnoki Kilián Repülő Tiszti Műszaki Főiskola, va­lamint az egészségügyi szak­iskola egyesített kórusán kí­vül fellép a váci Füredi Mi­hály munkáskórus, a jászbe­rényi munkáskórus, a kar­cagi Déryné művelődési ház munkáskórusa, a nagymarosi művelődési ház munkáskó­rusa és a tiszaföldvári ÁFÉSZ kórusa. A műsoron főleg forradal­mi kórusművek szerepelnek. .Ölömmel indulunk a Tisza- parMára..." Tavaly decemberben Vá­cott rendé ték meg a ka+ona- és munkáskórusok első ta­lálkozóját A vendéglátó Fü­redi Mihály kóruson kívül Pest és Szolnok megyei, va­lamint. fővárosi együttesek adtak műsort. A fellépést megelőző na­pokban több próbát tartott a váci Füredi Mihály murv káskórus. — örömmel indulunk a Tisza partjára — mondta a próba szüneteben Kismarto­ni Ferenc karnagy. — A szolnoki MÁV Millennium kórus nagy sikert aratott Vácott Buday Péter vezény­lésével. Szeretnénk viszonoz­ni váci vendégszereplésüket. Megtudtuk, hogy a szolno­ki kórustalálkozón a váciak régi forradalmi dalokat, — 1919-es katonadalokat és egy csokor Füredi-nótát szere- pe’telnek műsorukban. Még egy kórus érkezik Szolnokra a Dunakanyaritól: a rádióból ismert nagyma­rosi együttes, Pest megye legrégebbi mun''ásd~Hrdáia. Papp Rezső a harcot, amit a Magyar Kommunista Párt és, 9 Nem­zeti Parasztpárt vívott a radikális földtörvény előké­szítése érdekében. Sajátos helyzet alakult ki tehát az egykori Jász-Nagy­kun-Szolnok vármegyében, különösképpen a Kunság­ban. Mivel a történelem so­rán nem jöttek létre feudá­lis nagybirtokok, ezért a ki­osztandó föld viszonylag ke­vesebb volt. mint az ország más vidékein. Ugyanakkor itt volt az országban talán a legerősebb a földéhség: Nagy paraszti tömegek akti­vizálódtak a társadalmi küzdelemben. A megyében 259 716 kh földterület került kiosztásra 32 573 jogosult között. So­kak jogos kérelmét is el kellett utasítani. Így, mivel sok volt a megyében ? föld- telen proletár, s kevés volt a kiosztható föld, annak el­lenére. hogy a parasztgaz­daságok 42 százaléka közép- paraszti birtokká vált. a földosztás, mint ez rövide­sen ■ megmutatkozott, nem hozhatott a parasztságnak végérvényes megoldást A törpebirtokoknak például csak egynegyed része tudott olyan kiegészítést kapni, hogy életkénes kisgazdaság­gá válhasson Ezért 3 parasztság tovább kereste a fejlődés, „ társa­dalmi változások útját. Már 1945-ben több társulás jött létre a Kunságban, amikor pedig a 14/1948-as rendelet lehetőséget adott az I. és II. típusú szövetkezetek létre­hozására. a parasztság köré­ből sokan azonnal éltek is e lehetőségekkel. Később is a megyében, mindvégig gyor­sabb volt az előrehaladás a szövetkezeti mozgalom út­ján, mint az országban sok más vidéken. A mezogazdasag további feilődésénelj útja«*« paraszt­ság számára a szövetkezeti gazdálkodásban mutatkozott meg. A lenini szövetkezeti elveket kellett tehát ér­vényre juttatni, le kellett küzdeni a revizionizmus majd pedig a fegyveres el­lenforradalomnak a táma­dását, s a parasztság siker­rel védte meg ismét vívmá­nyait Nemcsak a kiosztott földet de tíz évvel később — 1956-ban — a megye szö­vetkezeteit is harcban, nyílt osztályösszecsapásban védte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt agrárpolitikáiénak eredményeként pedig általá­nossá vált a szövetkezeti mozgalom a megyében, s amely utat egykoron Kar­cag, Mezőtúr, Túrkeve és Kisújszállás nyitott« meg, azon most már az egész oa- rasztság indult el a boldo­gabb. emberi élet felé. A Maffvar Szocialista Mun- kásnárt köve1 keretesen va­lósította és valósirta meg a jövőben is Marx, Engels. Le­nin tanításait. E politika alanián szilárdítottuk meg szövekezeteinket. s biztosan haladunk tovább a fejlődés­nek útján. A referátum elhangzását követően, délután a tudo­mányos tanácskozás szekció­ülésekkel folytatódott. Ennek során korreferá­tumok hangzottak el — töb­biek között — ■) szövetkezőt í Zoláidon feitődeséfieV. vál­lalatszerű 'gazdálkodás felté- leleírioV alakításáról, a Zsz-ek kisegítő üzemáoainak hely­zetéről, az 1947-es orszáa- g VÜ1 ési k én visolőválasz tások egykori politikai hatásáról, a párt vezetősz.erehe érvé­nyesülésének erősödéséről. „ falusi Osztálvsz.erkezet válto­zásairól, a mezőgazdasági értelmiség szerepéről és fel­adatairól. valamint a vallá- , sós világnézet elleni küzde­lem eredményeiről. A három szekcióban folvó vitát a tanszékek vezetői zárták le és összegezték a tanáesknzás eredményeit. A tudományos tanácskozás a késő délutáni órákban ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom