Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évt. 68. sz. 1970. március 21., szombat. Dicsőséges 124 nap Emlékünnepség Szolnokon A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 51. évfordulóján tegnap este emlékünnepséget tartottak Szolnokon, a Ságvári End­re megyei Művelődési Központban. Az ünnepség elnökségében helyet foglaltak a megye, a város párt- és állami vezetői; Zagyi János, a megyei pártbizottság titká­ra, Fodor Mihály- a megyei tanács vb elnöke, Sipos Károly, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Turóczi Ferencné, a megyei nőtanács titkára, Oláh János országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára; 1919 dicsőséges harcainak résztvevői, veteránok és a társadalmi szervek képviselői. Az emlékünnepséget Sándor László, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Agócs Mátyás, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Kibontakozott a nép alkotó ereje Beszéde elején Agócs Má­tyás rámutatott arra, hogy már a századforduló táján megindult hazánkban az er­jedés, mindez azonban köz­vetlenül még nem torkollott forradalomba. Lehetővé vált, hogy 1914-től kezdve, egy négy esztendeig tartó, ször­nyű háborúba vigyék bele az országot. A világháború azonban nem oldotta meg a már eddig is feszítő ellent­mondásokat, hanem tovább élezte azokat. Ilyen előzmények után győzött 1918 októberében a polgári demokratikus forra­dalom. A haladás útján nagy lépést jelentett ez, — muta­tott rá Agócs Mátyás —, de a polgári forradalom arra kép­telen volt, hogy megoldja a társadalom minden lényeges ellentmondását. A Nagy Október példája hatott hazánkban, és tovább radikálizálódtak a tömegek. Létrejött a munkásosztály két pártja egyesülésének le­hetősége. Ez alapvető feltéte­le volt a munkáshatalom megteremtésének. 1919 márciusában, az ipari és a mezőgazdasági proleta­riátus teljes egészében a szocializmusban látta a ki­bontakozás útját. Az ország külpolitikai helyzete is meg­ért a munkáshatalom kikiál­tására. Kun Béla rámutatott: az antant imperializmusá­val szemben a nép a prole­tár hatalomban ismerte fel a függetlenség biztosítását. A polgári kormányzat nem­csak a belpolitikai válság megoldására volt képtelen, de külpolitikailag is elszigetelő­dött. A dolgozó nép a leg­válságosabb pillanatban Vet­te kezébe a hatalmat. A Ma­gyar Tanácsköztársaság lét­rejöttében nemzeti és nem­zetközi elemek, hatóokok is ötvöződtek. Kibontakozott a nép alko­tóereje. Voltak, akik az első szóra magasba emelték a proletáriátus zászlaját. S ha e zászló harc közben ki is hullott olykor-olykor egy- egy kézből, egy pillanatra sem maradt a porban. A Magyar Tanácsköztársaság internacion. sta ós nemzeti függetlenségi harcot vívott Az antant közvetett és közvetlen támadásától csak a proletáriátus és a Magyar Vörös Hadsereg volt képes megvédeni a magyar függet­lenséget A Forradalmi Kormányzó- tanács kulcsfontosságú rende- leteket jelentetett meg; le­fegyverezték a csendőrséget, a proletariátus állami, fegy­veres testületéi kezdték meg működésüket Magyarország történetében első ízben valósult meg a va­lóban 8 órás munkanap. A kormány által kinevezett ter­melési biztosok felügyeltek az üzemekben, és biztosították a folyamatos termelés rend­jét. Meghirdették és megva­lósították az „aki nem dolgo­zik. ne is egyék” elvet. Szét­választották az egyházat az államtól. Megindult a kultúra közkinccsé tétele. Nagy gon­dot fordítottak a közegész­ségügyre és a gyermekek ok­tatására, nevelésére. A nehéz, háborús idők el­lenére a Magyar Tanácsköz­társaság kedvező körülmé­nyeket és munkafeltételeket biztosított az értelmiség, köz­te a művészek és írók számá­ra. A tanácshatalom egyenlő jogokat teremtett és ezt biz­tosította az országban élő valamennyi nemzetiség szá­mara. A proletárdiktatúra új Ma­gyarországot teremtett, a mrzsoá állammal és demok­ráciával szemben a szocialis- a demokráciát fejlesztette ás erősítette. A tanácshata­lom példája lelkesítőén, ösz­tönzően hatott a szomszédos testvéri népek forradalmi munkásmozgalmának fejlődé­sére is. Lenin és a Magyar T anácskö ztársaság V. I. Lenin mindvégig rendkívül nagy érdeklő­déssel figyelte a ma­gyarországi eseményeket. Március 22-én már szikratáv­iratot intézett a magyar ta­nácskormányhoz, 23-án pedig azt tudakolta, milyen tényle­ges biztosítékok vannak ar­ra. hogy a magyar kormány valóban szocialista, nem szo- ciálreformista. Személyesen is találkozott Szamuely Ti­borral, érdeklődött a magyar- országi helyzetről. Lenin fon­tos tanácsokat adott a pro­letárállam vezetőinek. Fel­hívta a figyelmet, milyen döntő a proletárszervezettség és a fegyelem. Az Antant imperializmus nem nézte tétlenül a prole­tárdiktatúra erősödését. Fegyveres beavatkozásra ösz­tönözte a különböző polgári seregeket a Magyar Vörös Hadsereg felvette a harcot, és egymás után győzedelmeske­dett ellenségein. Internacio­nalista és nemzet független­ségi küzdelem volt ez. A Magyar Tanácsköztársa­ságot azonban sem a bámula­tos hősiesség, sem a nemzet­közi szolidaritás nem ment­hette meg. A kedvezőtlen nemzetközi helyzetben meg­döntötték a proletárhatalmat. Nem a tanácskormány bukott meg. Véres harcban verték le a Magyar Tanácsköztársasá­got. A proletárdiktatúra leve­rése azonban — mégha két és fél évtizedes fasiszta ura­lom következett is ezután — csak időleges sikere lehetett a nemzetközi és a hazai el­lenforradalomnak. A történe­lem menetét semmi sem tartóztathatta fel. ha terror­ral, üldözéssel késleltetni is tudták a kibontakozást. A proletariátus forradalmi pártja és a Magyar Népköz- társaság őrzi a Magyar Ta­nácsköztársaság tiszta emlé­két és megvalósítja az egy­kori nagy történelmi vállal­kozó^ céljait Tanultunk 1919 példájából, és történelmi ta­pasztalataiból. A történelem bebizonyította: 1919 küzdelme nem volt hiábavaló. A prole­tár vasakarat mindig erőt adott a küzdelemhez, — hang­súlyozta az ünnepség szó­noka. Ezt követően Agócs Má­tyás az ünnepségen megjelent idős harcosokat, a Tanácsköz. társaság veteránjait köszön­tötte, majd megemlékezett mindazokról, akik a hosszú harcok során életüket vesz­tették. Ünnepi beszédét így zárta: a Tanácsköztársaság tapasz­talataiból és tanúságaiból minden nap le kell vonnunk a következtetéseket és azt a hétköznapok során mindig ér­vényre kell juttatnunk. Mi, szolnokiak — mondotta — különös tisztelettel őrizzük a dicsőséges 134 nap emlékét. Tudjuk, hogy az 51 esztendő­vel ezelőtt vívott harcot a ma élő és dolgozó nemzedék­nek kell folytatnia. Legyünk hűek 1919 szelleméhez Az emlékünnepségen Sán­dor László mondott zárszót: „Legyünk hűek 1919 szelle­méhez. merítsünk erőt a di­csőséges napok eseményeiből és tanulságaiból. EnneK szel­lemében készüljünk fel a nagy jubileumokra: hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulójára, és Lenin elvtárs születésének 100. évfordulójá­ra. — valamint pártunk kö­zelgő X. kongresszusára. Az ünnepi beszéd és a zár­szó után kultúrműsor Követ­kezett, amely keretében be­mutatták a Magyar Tanács- köztársaság élethalál harcá­ról, a Tisza-vonal védelmé­ről szóló, Az utolsó hídfő cí­mű filmet is. Csaknem ezren kapnak szak- vagy betanított munkásbizonyítványt a megyében (Tudósítónktól.) Befejezéséihez közeledik a mezőgazdasági dolgozók téli szakmai képzése, illetőleg a szak- és betanított munkás vizsgák időszaka. A mező- gazdasági üzemek egyre nö­vekvő igényét jelzi, hegy a múlt év őszén mintegy ezer felnőtt dolgozó szakmai kép­zését tették lehetővé. Egyre több az olyan szövetkezet is, ahol nemcsak a hallgatók létszámát biztosítják, ha­nem anyagi áldozatokat is vállalnak ezért. Hat tanfolyamon százöt­ven hallgató szerezte, illet­ve szerzi meg mostanában a szakmunkás bizonyítványt Huszonkilenc betanított mun­kás képző tanfolyamon csak­nem nyolcszáz hallgató vizs­gázott. A tizenhárom trakto­ros-tanfolyamon több ro'nt háromszázötvenen vettek részt, vagyis a betanított munkástanfolyamok közül a A csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezetben ta­valy egy katasztrális holdra számítva 223 mázsa húst ér­tékesítettek. Ezzel az ered1 ménnyel « szövetkezet a me­gye egyik legjobb hústerme­lő gazdasága lett A korsze­rű és szakszerűen üzemel'e- tett baromfinevelő telepről mindig kiváló minőségű traktoros képző volt a leg­népesebb. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok külö­nös gondot fordítottak a nö­vényvédő szakemberek kép­zésére is. Idén tavaszon már mintegy kétszázötven új nö­vényvédő szakmunkás tevé­kenykedhet a mezőgazdasági üzemekben. Többszáz mezőgazdasági dolgozó vett részt a.-o.K>naz egy-két hetes speciális tan­folyamokod is, amelyeket a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya szervezett. Ezek egy­részt a már korábban végző szakmunkások továbbképzé­sét szolgálták, másrészt az új rendeletek szabályzatok megismertetését biztosítot­ták. A nyáron az állatte­nyésztők oktatására kerül majd sor a jászapáti mező­gazdasági szakmunkástanuló iskolában. árukat szállítanak a fogyasz­tóknak. Tavaly ez első ne­gyedévben 1662 mázsa húst adtak el, aminek többsíge baromfihús volt. Ez a meny- nyiség mintegy háromezer ember egész évi hússzü'-ség- létét biztosítja. Az idén is hasonló mennyiségű húsárut ad a tervek szerint a szövet­kezet a népgazdaságnak. Az Elnöki Tanács ülése A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács V. I. Lenin születésének 100. év­fordulójára, a szovjet népek és a magyar nép örök ba­rátsága jeléül a felszabadu­lás óta épült új, szocialista város, Tiszaszederkény elne­vezését április 22-i hatály- lyal Leninvárosra változtatta. A Hazafias Népfront or­szágos elnökségének előter­jesztése alapján Budapesten a 4. és a 38. számú és Vas megyében a 3. számú ország- gyűlési választókerületben el­halálozás miatt megürese­dett képviselői helyek betöl­tésére az Elnöki Tanács 1970. ’május 24-re új választást tű­zött ki. Az Elnöki Tanács hozzájá­rult tanulmányait kitűnő eredménnyel végzett tizenegy diplomás kitüntetéses doktor­rá avatásához. A Semmel­weis Orvostudományi Egye­temen négy orvost, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy filozófust, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen egy matemati­kust és egy tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen két orvost és a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen két orvost avatnak a Magyar Népköztársaság címeréve' ékesített aranygyűrús dok­torrá. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott. Erfurt nemzetközi visszhangja Megint Rumor KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2; OLDALON [HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK] Péter János az NDK-ba látogat Péter János külügyminisz­ter Otto Winzemek, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására a közeli napok­ban hivatalos látogatásra az NDK-ba utazik. Orvos­egészségügyi dolgozók szakszervezete központi vezetőségének ünnepi ülése Pénteken a Semmelweis- teremben a felszabadulás ju­bileuma és az orvos egészség­ügyi dolgozók szakszervezeté­nek megalakulása 25. évfor­dulója alkalmából ünnepi ülést tartott a szakszervezeti központi vezetőség. Bánki Zsuzsa Kossuth-di- jas érdemes művész szavala­ta után dr. Babies Antal aka­démikus mondott elnöki meg­nyitót, majd dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter ünnepi beszédében köszöntöt­te a jubiláló szakszervezetei. Az ünnepi beszéd után dr. Darabos Pál főtitkár számolt be az elmúlt negyedszázad fontosabb eseményeiről. Ez­után kitüntetéseket nyújtot­tak át a szakszervezeti mun­kában kiemelkedő eredményt élért egészségügyi dolgozók­nak. Az ünnepi ülés művészi műsorral ért véget. Elkészült a Pajtás Kupa 1970. évi kiírása Az idén sorrendben már ötödször bonyolítják le a Pajtás Kupa tornát az út­törő labdarúgó csapatok szá­mára. A kiírás szerint a se­lejtezőket április 15-e és jú­lius 20-a, a területi döntőket augusztus 11-e és 15-e között, az országos döntőket augusz­tus 27-e és 30-a között bo­nyolítják le. A kupa-bizottság elnöke Sebes Gusztáv. A rendezők 1500 úttörő csapat nevezésé­re számítanak. Megnyílt a régi bolgár művészet kincseinek kiállítása „A régi bolgár művészet” című kiállítást az Iparművé­szeti Múzeumban pénteken ünnepélyesen nyitotta meg Gönyei Antal, a Művelődés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője és Georgi Bogdanov professzor, érdemes művész, a Szófiai Nemzeti Galéria igazgatója. A megnyitón részt vett Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, továbbá a Külügyminisztérium, a Műve­lődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatár­sa. Ott volt Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és F. J. Tyitov budapesti szovjet nagykövet is. A kiállítást április 19-ig tekinthetik meg az érdeklő­dök. Ünnepi tudományos ülés a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Zalka Máté Mű­szaki Főiskola, a Kossuth La­jos Katonai Főiskola és a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola — hazánk fel- szabadulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából — pénteken a Zrínyi Akadémia dísztermében ünnepi tudo­mányos ülést rendezett. A tanácskozáson részt vett Jász Dezső, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori ezredpolitikai megbízottja, a spanyol polgárháborúban a köztársasági hadsereg volt tá­bornoka is. Tóth Lajos vezér­őrnagynak, a Zrínyi Akadé­mia parancsnokának elnöki megnyitója után több referá­tum illetve korreferátum hangzott el. Az előadók had­tudományi szempontból ele­mezték egyebek közt az or­szág felszabadítását, a párt felszabadulás utáni katonapo. litikájának néhány kérdését, a tisztiiskolák, a katonai fő­iskolák, Zrínyi Akadémia sze­repét néphadseregünk fejlő­désében. „Húsgyár“ Csataszögön

Next

/
Oldalképek
Tartalom