Szolnok Megyei Néplap, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

1970. március S. Szolnok üfEorra trcn.Ai> S Egy tenyérjős te lefon {a i és monológjai Jókedvű teremtmény Lel­ki Oszkár, ez a Cassandra- tííjas tenyérjós, Csurka Ist­ván remek szatírájának hő­se. Félbohém művészlélek, élete nyeretlen lovak, előre kikönyörgött honoráriumok és kedvetlen, már nagyon unt tenyérjóslások közepette örök zűrzavarban pereg. Za­varos kapcsolatait, tisztázat­lan szerelmeit nem sokra becsüli — önmagát magány­ra ítélte Ennyit lehet elmondani ró­la. Kitűnően szerkesztett és poentírozott ez a rádiójáték. Több mint játék. A játszó, könnyed szavak mögött egy életvitel torz, ám mégis ta­láló karikatúrája, Gunyoros ön portré? Az is — megle­het. Csurka tenyérjósának köntösében nemcsak az írói műhely problémái bújnak meg, elfér alatta néhány ál­talánosabb kérdés könnyed­nek látszó, valójában nagyon is életbevágó megfogalmazá­sa. Példa lehet erre a jós­médium találkozó megbe­szélése, vagy az a nyilatko­zat. hogy a magyar tenyér­jósoknak a nagy. össznépi jóslatokkal, a társadalmi jóslatokkal nincs szeren­cséjük. A rádiójáték méltán nyer­te el az 1969-es új magyar hangjátékok között az első díjat, a Kritikusok Díját. Marton Frigyes rendezése könnyed. lényeglátó. de minden hatásvadászó hang- kulissza. illusztráló zajhatás nélkül. A figyelmet (nem­csak a sajátját, hanem ami fontosabb, a közönségét is) így irányítja a dolgok mö­götti lényegre, segít meg­fejteni ezt a találós ke­resztrejtvény-játékot Ugyan­akkor megvan benne min­den. ami valóban hangjáték­ká teszi. A színészi alakítások egy­séges színvonalán belül is remekel Ráday Imre, Lelki Oszkár eltalált szatirizáló hangvételéért külön dicsére­tet érdemel. Szivárvány A vasárnap délelőtti mű­sorokat a szerkesztők több­nyire hangkulisszának szán­ják a házimunkához, a mos­tani mégis kicsit különbö­zött társaitól. Sok zenével, könnyedén, de mégis tartal­masán. Köztük egy ötlet. Egyszerű és mégis különle­ges. A rádiósok hirdetések között böngésztek, és válo­gattak közülük néhány ér­dekeset. utánajártak, ripor­tot készítettek, vagy éppen írtak róluk. Hús, tej, tojás — kovácsoltvasból A rról panaszkodnak " több termelőszövet­kezetben. hogy előrelátha­tóan az idén kisebb ütem­ben tudják fejleszteni nagy­üzemi állattenyésztésüket, mint ahogy azt eredeti el­képzeléseik, terveik sze­rint szerették volna. Van olyan szövetkezeti gazda­ság. amelyben most az év első felében sok százzal ke­vesebb sertést hizlalnak, mint amennyit szándékoz­tak. mert tavaly őszről az idei nyárra húzódik át a nagyüzemi férőhelyek meg­építésének befejezése. Az építkezések elhúzódásának okai sokfélék, de a legfőbb ok a tavaly ősszel kelet­kezett cementhiány, és az építkezésekhez szükséges vasszerkezetek késedelmes szállítása. Figyelmeztető és gyak­ran aggasztó gondok ezek. hiszen köztudomású, hogy az állattenyésztés korszerű fejlesztése el sem képzel­hető az ipar jó közremű­ködése nélkül. Ügy is fo­galmazhatunk: ahhoz, hogy több hús, tej, tojás és egyéb állati termeli le­gyen, több kovácsoltvas, acél, cement és más ipari anyag szükséges. Az is közismert, hogy a mező- gazdaságban most és a kö­vetkező években kell lét­rehozni azokat a létesít­ményeket. amelyek való­ban alkalmasak a korsze­rű nagyüzemi állattenyész­tésre. De még a háztáji állattartás fönntartása is igényli az ipar közremű­ködését. Nagyon kellenek a háztájiban, használható praktikus kisgépek, ame­lyek megkönnyítik az ál­lattartással foglalkozó csa­ládok munkáját Az igények tehát vilá­gosak és egyértelműek. Vi­szont indokolatlan és ért­hetetlen több gyár, ipari üzem felelős termelési és kereskedelmi vezetőiének magatartása, amikor könv- nyelműen veszi egyik vagy másik mezőgazdasági üzemmel kötött szállítási szerződésének teljesítését Mert az építkezések ügyé­nek vizsgálatakor kitűnik, hogy akár házilagos, akár vállalati építkezésről van szó. idejében megkötött és érvényes szállítási szerző­déseket szegnek meg ipari termelő vállalatok. vagy kereskedelmi szervek. Mi sem természetesebb: ezek a szerződésszegések kárt okoznak nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem magának az ipari vállalat­nak is és kisebb-nagyobb mértékben sértik a nép- gazdasági érdekeket. Nézzük az összefüggése­ket. Fontos érdekünk, hogy lehetőleg egyenletes és az igényeket kielégítő legyen a hazai húsellátás. De az is nélkülözhetetlen, hogy meg­felelő mennyiségű és mi­nőségű, az állattenyésztés­ből származó áruval' je­lentkezzünk a külföldi pia­cokon. 1969-ben hazánk külkereskedelme minden ötödik devizaíorintját az állattenyésztésből szárma­zó termékek külföldi érté­kesítésével szerezte meg. És még ennél is nagyobb ez a deviza arány a dol­lárövezethez tartozó or­szágok vonatkozásában. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az így szerzett valu­tából a hazai iparunkban nélkülözhetetlen nyersanya­gokat. eszközöket, gépeket tudunk vásárolni. Vég­eredményben teliát: min­den összefügg mindennel; állattenyésztésünk hazai fejlődése és exportképes­ségének növekedése vissza­hat az ipar fejlődésére. Hazai gépgyártásunk ex­portképessége tavaly biz­tató lendületet vett: egyet­len év alatt kereken 20 százalékkal növelte külföl­di eladásait De ki tagad­ná, hogy ebben, a fejlő­désben szerepe van a nö­vekvő mezőgazdasági áru­termelésnek is? A gazdaságárán jutási re­” form kezdete óta azon fáradozunk, hogy he- lyesen és hatékonyan ösz- szeegyeztess ü k a tervszerű­séget a piaci követelmé­nyekkel. A hazai ipar na­piion sokféle termékének jó és biztos piaca a mezőgaz­daság. Ez olyan tény. amit fölösleges tételesen bizony­gatni. Ezért gyakran, érthe­tetlen. hogy különféle gyá­rak — / különösen vasipari üzemele — időnként érté­kesítési nehézségekről be­szélnek, holott éppen az általuk gyártható termé­kekből kielégítetlen ma­rad a termelőszövetkezetek igénye. Ez a jelenség azt mutatja, hogy több helyen rosszul mérték és mérik föl a piaci igényeket; va­lamilyen tévedés folytán a mezőgazdasági üzemeket, mint vásárlókat nem kal­kulálják be kellően számí­tásaikba. Már önmagában ez is sérti a szocialista gazdálkodás tervszerűségét, de méginkább az. amikor egyik-másik üzemben év­közben a meglevő termelé­si tervük „átcsoportosítá­sakor" éppen a mezőgaz­daságnak szánt gyártmá­nyaikat hagyják el egy jobbnak vélt, időközben be­futott más rendelés teljesí­tésének kedvéért. Küzdeni kell az ilyen szűklátókörű szemlélet ellen,- mert a sok apró könnyelmű nem­törődömség és az egy-egy helyen talán jelentéktelen­nek tűnő határidőmódcusí- tás egész előrehaladásunkat lassíthatja. H. t. Ünnepség az I. hadosztály megalakulásának 25. évfordulóján Vn«órnaD délelőtt em^táblát avattak Jászberényben Ünnepélyesen megkoszorúzzák az újonnan leleplezett em­léktáblát Március 1-én, délelőtt 10 órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt jászberényi vá­rosi, valamint a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, a honyéd helyőrségparancsnok­ság, a Kommunista Ifjúsági Szövetség végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Népfront elnöksége ünnepséget ren­dezett. A Szabadság tér 1. számú épületen (a Magyar Nemzeti Bank városi-járási fiókjának székházán) helyez­ték el azt a márványtáblát, mely az I. Magyar Hadosz­tály 25 esztendővel • ezelőtti megalakulása történetének emlékét őrzi. Megjelent az ünnepségen Csáki István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, a Szol’ nők megyei bizottság első tit­kára, dr. Kuti György, a Szolnok megyei tanács vb titkára, valamint Tolna Ká­roly, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei igazgatóságá­nak vezetője. Konyhás Mi­hály alezredes emlékbeszédé­ben idézte a huszonöt esz­tendővel ezelőtt zajló ese­ményeket. A fegyverszünet megkötésekor, 1945. január 20-án — mondotta — még folyt a harc hazánk területén. Ez a szerződés azonban a háborúból való kilépésünket dokumentálta, valamint azt, hogy egy új, független és demokratikus Magyarország képviselői írták alá a szer­ződést. Az Ideiglenes Nem­zeti Kormány 1945. január 30-án toborzó-felhívással for­dult, a magyar néphez. A két munkáspárt pedig nyilatko­zatot adott ki az új, demok­ratikus magyar hadsereg szervezésével kapcsolatban. E dokumentumok pontosan megjelölték, mi legyen az új magj'ar hadsereg célja és a feladata. Rövidesen négy hadosztály szervezése kezdő­dött, hogy a felszabadult ma­gyar nép is részt vállalhas­son a világ népeinek antifa­siszta harcában. Az 1. had­osztály akkori parancsnoka, Szalai Tibor 1945. március 1-én kezdte meg Jászberény­ben, a mai Szabadság tér 1. szám alatt lévő épületben a hadosztály felállítását, szer­vező munkáját. A hadosz­tály magja a Budai önkén­tes Ezred, a Szovjetunióban már korábban kiképzett és a fasizmus elleni harcban részt vett több partizánegység, va­lamint a magyar hadifoglyok közül a hitleri Németország és csatlósaik ellen harcra je­lentkezők voltak. Konyhás Mihály alezredes külön megemlékezett arról a munkáról, amit a hadosztá­lyon belül a nevelőtisztek vé­geztek. Az első perctől kezd­ve itt, a parancsnokságon és az egj-ségeknél fáradhatatla­nul működtek a nevelő-tisz­tek. Felvilágosító, agitációs munkájuk fontossága és ha­tása felmérhetetlen volt. Lé­nyegében az ő tevékenységük eredményeként vált lehetővé; ez a katonai alakulat képes­sé vált arra, hogy harci fel­adatokat kaphasson igen rö­vid időn belül. A katonák a nép és az Ideiglenes Nem­zetgyűlés iráhti hűségükre tettek esküt. A demokratikus pártok, elsősorban a mun­káspártok ellenőrzése alatt álló hadsereg egyben az egész nép demokratikus el­lenőrzése alá került. Március második felére íe1 jeződött be a szervezés, áp­rilis 24-én pedig elindultak az új hadsereg alakulatai a frontra. Az I. hadosztály be­vetésére azonban már nem kerülhetett sor, a német hadvezetés képviselői május 8-án aláírták a feltétel nél­küli fegyverletételről szóló dokumentumot. Az I. hadosz­tály azonban még egy ideig Ausztriában rendfenntartó, katonai feladatokat látott eL A Magyar Kommunista Párt szavára és politikájának eredményéként népünk fiai fegyvert fogtak huszonöt esz­tendővel ezelőtt. Jászberény­ben szerveződött az új had­sereg első hadosztálya. Nép­hadseregünk — további szí­vós és fáradhatatlan osztály­küzdelmek eredményeként — a huszonöt esztendővel ez­előtti demokratikus hadsereg­ből fejlődött, — mondotta Konyhás Mihály alezredes. Nyugdíjban a puskaműves S ismét beigazolódott a régi közhely: ennyi ötletet egy csokorban csak az élet produkálhat. Példának le- gj'en itt csupán egyetlen. A „szegény” balatoni villa­tulajdonosnő, aki belefáradt három nagy szobájában a vendégek (gyakran külföl­diek és mindig jó pénzűek) utáni takarításba, meg hogy Pestről kell lejárni, gondolt egvet — hirdetett. Keres egy vállalatot, aki bér beveszi a villát. Igaz. hogy a busás haszonról le kell mondania, mert a villáért a szezonban havonta bizony legfeljebb ha potom 9—10 ezer forintot le­het kapni. Viszont nem kell dolgoznia. Csak várni a postást, otthon. Pestien, láb­lógatva. Ha azt mondjuk, hogy ér­dekességben a többi riport, történet sem marad el a fenti mögött, akkor egyben a szerkesztőt. Kelemen Ka­tát is dicsérjük. Kellemes, elgondolkodtató, bírálatra, véleményre ser­kentő műsor volt. És sokszí­nű — mint a címe. tromböczky « A mező gazdaság fejlődése a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján: N 0 vé*n ytermesztéss 5 Búza 1961-1965 3,6 miit. t Búza 1969 évek állaga 3,3 min.* 4,7 mill. ». ri Kukorica Kukorica 1961-1965 1969 évek átlaga 1451 ezer t Burgonya Burgonya 1961-1965 1969 évek átlaga 646 ezer t Szóld . 1961-1965 évek átlaga 950 ezer t Szó'IÓ 1969 1968 ezer db., Szarvasmarha 19» ÄI lat tenyésztés s «* m 2017 •zer db w 1925 6123 5806 5400 ezer db ezer db ezer db ezer db-©r Szarvasmarha i 1 S értés Sertés Sertés 1969 19» 1969 1966 1968 Szolnokon a Mészáros Lő- rincz utcai műhely ajtaján ott lóg a iris kartan tábla: A puskaműves műhely ‘ meg­szűnt! A vasipari Vállalat egy munkást foglalkoztató részlege többe nem létezik. A szürke, de annál fénye­sebb szerepet betöltő helyi­ség volt birtoklóját a Jász­kunság egyetlen „fegyverko­vácsát”, aki keresi, megta­lálhatja otthonában, a Fiu­mei úton. Az- öreg műhely berende­zése, a rózsaszínűre festett szobába került. Az antik ér­tékű fiókos vitrin, az öreg műhelyasztal, a szerszámfal olyan illúziót kelt, mint a középkori múzeumban, vagy török korabeli lakatosmű­helyben járnánk. Molnár Ágoston most 76 éves. Más ember — aki e tisztes kort megéri — már veterán njnigdíjasnak szá­mít. ö most vonult vissza hivatalosan, mert szükség volt a munkáiéra és szinte nélkülözhetetlen rm. is. Kö­zel a nyolcadik évtizedhez működési engedélyt kapott a BM megyei főkapitányság­tól; dolgozhat az otthon csendesebb nyugodtabb lég­körében. mert erővel és egészséggel is bírja még. Lakásán a régi műhely vén, nyikorgós asztalán ve­tem papírra az ősz, huszáros bajusszá mester önvallomá­sát. — Hatvannégy évvel ez­előtt szegődtem el puska­műves tanulónak, öt és fél­éves tanulóidőt töltöttem Goyzer Nándor szohwkt mester műhelyében. Felsza­badulásom után szélnek eresztett. Pesten próbáltam Szerencsét, majd Nyitra, Po­zsony voltak a következő ál­lomások Közben <ött a vi­lágháború, 1912-ben bevo­nultam katonának. Sok meg­próbáltatás után visszake­rültem Szolnokra. 1919-ben beléptem a MÁV műhely munkászászlóaljába. 1920-ban Horthy bírósága perbe fo­gott. Kezembe került a 123'TK 1920-as számú börtön-njil- vántartó lap Kornmun láza­dás bűntette miatt hat hóna­pi börtönre, három évi hi­vatal-vesztésre és politikai jogfosztásra ítélték. Néhány év elteltével újból visszaszerezte a korábban megvont puskaműves enge­délyét és ezt a szakmát űzi mind a mai napig. E. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom